Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-21 / 93. szám

VTtAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NOGRAD 0 MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN-ÁCS LAPJA XUI. ÉVF., 93. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1986. ÁPRILIS 21., HÉTFŐ Kommunista műszak: példaadó óra Teljesíteni a tsrvst A felszólító mód hangsú­lyozása már korábban is in­dokolt lett volna, mert úgy látszik, hogy az 1985-ös, több tekintetben sikertelen, kudarcokat hozó esztendő valóságából nem tanultunk, nem vontuk le eléggé a ta­nulságokat. Nem cseleked­tünk időben azért, hogy a tavalyi gyengén sikerült esz­tendő kedvezőtlen jelenségei megálljának és az első ne­gyedévben a folyamatot az ellenkezőjére fordítsuk. Ko­rábban ilyenkor rögtön ria­dót fújtunk, s megkezdődött azoknak az intézkedéseknek a kiadása, amelyek ;ó irány­ba terelték a fejlődés sze­kerét. Ezt követően általában jöttek is a kívánatos ered­mények. A jelenlegi, korszerűsített gazdaságirányítási rendsze­rünkben a termelő, gazdál­kodó vállalatok irányításá­ban alapvetően a közgazda- sági szabályozók alakítják ki a játékszabályokat, szabják me-i a mozgásteret, formálják a kapcsolatokat, a felsőbb vezetés és irányítás együtt­működését. Az első negyedéves kese­rű tapasztalatok valami na­gyon fomorat Bizonyítottak. Azt, hogy kUarölag, közgaz­dasági eszközökkel való be- folyásolásta, ösztönzésre, vé­lemény- és gyakorlatformálás­ra bízni o népgazdasági ér­dekek érvényesülését, ezek­nek vállalati visszacsatolása több tekintetben és több te­rületen taián még korai volt­Az első negyedévi terv nem tei-esítése csaknem ’0 száza­lékos bérkiáramlással járt együtt. Ez egy olyan infláci­ós folyamatnak további ger­jesztője, tfirtósítója lehet, amely beláthatatlan követ­kezményekkel jár. A mára kialakult helyzet azért tör­ténhetett meg, me:t jól be­vált gyakorlattól térték el megyénk érintett üzemei: a teljesítménykövetelmények nö­vekedése nélkül fizették ki sok helyütt a bért. Úgy lát­szik a sokat hangoztatott alapigazság kevesek számára jelent vezetői elvet és gya­korlatot. Nem változtat a lényegen, ha elismerjük, hogy nehezül­tek a piaci értékesítési kö­rülmények, hogy a korábbi évek elvonása kiszivattyúzta a termelő, gazdálkodó egysé­gekből az esetlea élénkebb fejlesztést szolgáló tőkéket, hogy o szabályozók gyakori változása csak a pillanatnyi helyzet megoldására ösztö­nözte a gazdasági vezetők többségét. De az is az iaazsóghoz tartozik, hogy jó néhány he­lyen illúziókat kergettek. El­feledkeztek a kis lépések tak­tikájának alkalmazásáról, nem kapcsolódtak eléggé, _ vagy egyértelműen a központi aroaramokhoz, nem dolaoztak ki olyan témákat, amelyekhez meg tudták volna szerezni az Országos Műszaki Fejleszté. sí Bizottság támogatását. Vagyis a korábbi évekhez hasonlóan a „mindent ma­gunk oldunk meg" felfogás és gyakorlat alapján végez­ték napi termelő és gazdál­kodó tevékenységüket. Az első negyedévi terv sikertelenségeit megyénk jól dolgozó, előretekintő gyárai­nak kollektívái (Romhányi Építési Kerámiagyár, a Ba­lassagyarmati Fémipari Válla­lat és még néhány nagy­üzem) sem tudták jó mun­kájukkal ellensúlyozni. Ezért okik adósak maradtak, azok nem kannak felmentést az elmaradás mielőbbi és gyors behozása alól. Lényegében most már nyolc és fél hó­nap alatt kell az egész évet teljesíteni, benne a két alap­vető célt: a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tását, az antiinflációs poli­tika megvalósítását. Ennek érdekében már megszülettek és kialakulóban vannak azok az ösztönzők, ráseqítő és kényszerintézkedések, ame­lyek kisebb létszámmal, ke­vesebb költséqgel eredmé­nyezik a többletteljesítményt, a hatékonyság növelését, hozzájárulnak a fogyasztói árak elképzelt színvonalon való tartásához. V. K. Nyolc Április 19-én több salgótar­jáni vállalatnál tartottak kommunista műszakot. A vasöntöde és tűzhelygyár dolgozóinak döntő többsége is ezen a napon teljesítette önként vállalt kötelezettségé­nek első felét. A mintegy 1700 főnyi murukáskollektíva ugyanis ebben az évben is két kommunista műszakra tett felajánlásit. A folyamatos termelésű te­rületeken. elsősorban a sze­reidében, már korábban le- töitötték a nyolc órát — tá­jékoztatott Herczeg István szociális és személyzeti igaz­gatóhelyettes. — Néhány mun­kahelyen pedig még ezen a héten ledolgozzák a műsza­kot. Mindent összevetve: dol­gozóinknak több mint 75 szá­zaléka vett részt az idei első társadalmi munkában. A feltételek biztosítva vol­taic, semmi nem akadályozta a zavartalan munkavégzést. A fizikai beosztásúak a saját munkakörökben dolgoztak, nekik az alkalmazotti állom á­A pénteki tudományos em­lékülés után szombaton isko­laavató ünnepséget tartottak Balassagyarmaton, a Bajcsy- Zsilinszky Úti Általános Isko­la udvarán. S éppen úgy, mint az előzőn, ezen a ren­dezvényen is jelen volt dr. Kiss Árpádné, a nagy ma­gyar pedagógus és neveléstu­dós özvegye, hajdani társa és ösztönzője, gazdag hagyaté­kának értő és féltő gondozó­ja. Ott voltak a megye és a város politikai, állami és tár­sadalmi életének, irányító tes­tületéinek, szerveinek képvi­selői, valamint az érdeklődő szülők és még sokain. A névadó ünnepség részt­vevőit dr. Győri Sándor, a Balassagyarmati Városi Ta­nács elnöke köszöntötte, s ki­fejezte örömét, hogy a város legnagyobb múltú oktatási in­tézménye felveszi dr. Kiss Ár­pád nevét. Az úgynevezett „Bajcsy iskolát” polgári le­ányiskolaként 1875-ben alapí­tották, később fiúosztályok­kal bővítették, majd a felsza­badulás utántól általános is­kolaként működik. Az avatóbeszédet dr. Kele­men Elemér, a Művelődési Minisztérium főosztályvezető­je tartotta. Elöljáróban a vá­lasztást indokolta és méltatta: Kiss Árpád neve 1945-től 1979-ben bekövetkezett ha­nyúaik egy része is besegített a termelésbe. A többiek a környezet szépítéséből, csino­sításából vették ki a részü­ket. A kommunista műszakon 555 Karancs gáztűzhelyet, Salgó és Tea hagyományos készüléket gyártottunk — folytatta az igazgatóhelyettes. — Az öntödében 35 tonna áruöntvényt állítottunk elő. A termelési érték 4 millió 366 ezer forint volt. Össze­hasonlításképpen megjegy­zem: az átlagos napi terme­lési értékünk olyan 4,8 mil­lió forint szokott lenni. Va­gyis a szokásosnál jóval ki­sebb létszámmal is 90 száza­lékos eredményt értünk el. A gyárnak közei 600 n Tag­díjasa van, közülük soknak meglehetősen alacsony a nyugdíja. Ezeknél az idős, nemritkán beteg, egyedül élő embereknél minden fo­rint számít, mindig jói jön az anyagi segítség. Az utó­dok, a gyár mai dodgozói ta­valy is egy kommunista mű­iái áig . . elválaszthatatlanul összeíoTTódofct a felszabadult magyarság legnagyobb műve­lődéspolitikai vívmányával, a nyolcosztályos általános is­kolával. Ugyanakkor örven­detes tény, hogy egy arra ér­demes pedagógusról nevezünk el iskolát, olyan intézményt, amely Balassagyarmat egyik legeredményesebben dolgozó iskolája. Kiss Árpád az általános is­kolát az egyik legnagyobb méretű társadalmi vállalko­zásnak tekintette, ami jelen­tőségében minden más mun­kát felülmúl. Fáradhatatla­nul dolgozott és harcolt az új iskola minőségéért, azzal a következetes szándékkal, hogy a magyar általános iskola ne süllyedést, hanem színvonal- emelkedést jelentsen. S 1948-ban, az iskolák államo­sításával eldőlt a hazai polgári közoktatás történetét végigkí­sérő évszázados harc, és meg­teremtődtek a feltételek az egységes szocialista közneve­lési rendszer kiépítésére. S figyelmeztetése ma is ér­vényes. Ez a felismerés mu­tatkozik meg a nyolcvanas évek magyar pedagógiai gya­korlatában és elméletében. Például az 1984-ben elfoga­dott közoktatásfejlesztési kor­mányprogram vezérgondola­tai között számos olyan elem szak béi-bevételét ajánlották fel a kis jövedelmű nyugdí­jasok egyszeri megsegélyezé- sére, s most is ugyanilyen döntés született. Nálunk gyakorlat az arra rászorulók támogatása, ki­váltképp, ha olyan emberek­ről van szó, akik sokat tet­tek a gyár hírnevének meg­alapozásáért, termelésének felfuttatásáért — mondtamég Herczeg István. Az elmúlt esztendőben 140 ezer forin­tot vehettek át kispénzű nyugdíjasaink, segély címén, s az idén minden bizonnyal nagyobb lesz ez az összeg. ☆ Kommunista műszakot tartottak szombaton a balas­sagyarmati Ipoly Bútorgyár­ban is. A több mint 100 dol­gozó az ipartelep szépítésé­ben, rendezésében, takarítá­sában vett részt. A gyár tör­ténetében első alkalom az ilyen jellegű kommunista műszak. A befolyt összeget a jóléti alap bővítésére hasz­nálják fel. található, amelynek forrás vi­déke, tudományos megala­pozása Kiss Árpád termékeny neveléstudományi munkássá­gában kereshető. Haraszti István, a Magyar Úttörők Országos Tanácsá­nak titkára adta át az úttö­rőcsapat kitüntetését, a KISZ KB Vörös Selyemzászlósza­lagját és a vele járó 25 ezer forintot. Dr. Horváth István, a megyei művelődési osztály vezetője nyújtotta át a műve­lődési miniszter Kiváló mun­káért kitüntetését Kővári Jó- zsefné napközis munkakö­zösség-vezetőnek, a dicséretet Tresó Mária orosz szakos ta­nárnak. Az intézmény eszkö­zök beszerzésére 20 ezer fo­rintos megyei tanácsi aján­dékban részesült. Az iskola homlokzatán fel­avatták Szederkényi Attila balassagyarmati szobrászmű­vész Kiss Árpádról készített domborművét. Beszédet Fá­bián Jánosné, a Balassagyar­mati Városi Tanács elnökhe­lyettese mondott. Az avatóünnepségen az is­kola diákjai színes kulturális műsorral szórakoztatták a vendégeket. Délután az in­tézmény nevelői és tanulói gá­laműsort adtak a Szántó Ko­vács János Gimnázium és Szakköaépiskola nagytermé­ben. „Azok vagyunk, amit tettünk" Iskolaavató Balassagyarmaton A tartalomból: Pár nan szabadság... Lelket gyönyörködtető a Mátra alján a mezei világ. E szép környezetben mutatkozik be Bakos Galambos Dá­vid, a bányász — aki példás propagandista is. (3. oldai.) II fizika :i.á tudása Életútja elején nagyszerű eredményeket elért fiatal­ember mutatkozik be szerényen, rokonszenvesen az ol­vasónak a lap 4. oldalán. A szőrietek „baüeStak” a legjobban — olvashatjuk a színes beszámolót, melynek témája a III. Salgó—Mogürt rallye. (7. oldal.) Losonczi Pál Nigériában Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Ibrahim Bada- mosi Babangida vezérőrnagy­nak, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnökének meg­hívására vasárnap hivatalos, baráti látogatásra Nigériába utazott. Kíséretében van Nagy Gá­bor külügyminiszter-helyet­tes, Melega Tibor külkereske­delmi miniszterhelyettes, Hor­váth Ottó egészségügyi mi­niszterhelyettes, Németh Je­nő, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnök­helyettese, Reményi Gyula altábornagy, a Magyar Nép­hadsereg vezérkari főnökének első helyettese és Bende Jó­zsef, hazánk lagosi nagykö­vete, aki Nigériában csatla­kozik a küldöttséghez. Losonczi Pál búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Trautmann Rezső, az Einöki Tanács helyettes elnö­ke. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke vasárnap, útban Nigéria felé, rövid időt az algíri repülőtéren töltött. A Nigériai Szövetségi Köz* társaságba érkezett vasárnap délután hivatalos, baráti lá­togatásra Losonczi Pál, az Einöki Tanács elnöke. Ven­déglátója Ibrahim Babangida vezérőrnagy, államfő. aki tavaly nyár óta vezeti a kö­zel 100 millió lakosú, nyu­gat-afrikai országot. A magyar—nigériai hiva­talos tárgyalások ma kezdőd­nek. Felelős együttgondolkodás KISZ-küldöttgyülések a megyeszékhelyen és Bátonyterenyén Az elmúlt hét szombatján vitakörök alacsony színvonal a Nógrádi Szénbányák és Bátonyterenye fiataljai tar­tották meg KlSZ-küldöttgyű- lésüket. A felelős együttgon­dolkodás most annál is in­kább fontos, mivel a megúju­lás előtt álló ifjúsági mozga­lom jeles eseményhez közele­dik; májusban kerül sor a KISZ XI. kongresszusára. A Nófjrádi Szénbányák kül­döttei Salgótarjánban, a Bá­nyász Művelődési Házban jöt­tek össze. Az elnökségben he­lyet foglaltak a bánya moz­galmi és gazdasági vezetői, valamint Méhes András, a megyei KISZ-bizottság titká­ra. Az érdemi munka első ré­szében Kovács Ferenc, a vál­lalat KISZ-bizottságának tit­kára egészítette ki az írás­ban előterjesztett anyagot. Hangsúlyozta, a népgazdaság által a szénbányászattól el­várt fokozott termelési fel­adatok, minőségi követelmé­nyek teljesítésének fontossá­gát, azt, hogy az utóbbi esz­tendőkben megkezdett fiata­lítás révén az ifjúsági szer­vezetnek ezekben döntő sze­rep jut. Mint elmondta, a bánya vezetői ennek szelle­mében határozták meg szo­ciálpolitikai feladataikat. Ki­emelten kezelik a lakáskér­dést, a sorkatonai szolgálat alól való mentesítést ás a különféle segélyforrások fi­atalok részére történő elosz­tását. Szólt arról, hogy az új technikai berendezések gyors megismerésében és alkalmazá­sában számítanak a fiatal munkaerőre, s számot adott arról is, hogy a tanulási kedv nem mindig párosul sikeres vizsgával, a képzésekben nagy a lemorzsolódás. A vitához 14-en szóltak hoz­zá. Szádvári Ferenc, a kül­fejtési üzem küldötte a fiata­lok megélhetési körülményeit elemezve kitért a lakáshoz jutás rendkívüli anyagi ter­heire, melyet szülői támoga­tás nélkül nem is tudnának vállalni. Csikós Ferenc ká- nyási felszólaló több konkrét feladatot vár társai nevében a gazdasági vezetéstől. A kis- terenyei vállalkozási üzem nevében Kiss József, a szak­munkásképzés gondjaira hív­ta fel a figyelmet, Ottrok Tibor, a gépüaemtöl pedig a lát tette szóvá. Többen megemlítették a túlzott anyagias szemléletet, mely egyfelől kényszer, más­felől bénítja a a mozgalmi te­vékenységet. Mákos Nándor, a vállalati pártbizottság tit­kára jónak ítélte a KISZ és a gazdaságvezetés kapcsola­tát, de hiányosságként emlí­tette a nem megfelelő aktivi­tást, az együttdolgozásban rejlő tartalékok kiaknázat- lanságát. Zsuffa Miklós vezér- igazgató gazdasági elemzését a fiatalok előtt álló perspektí­va jegyében tette meg. A vitát Kovács Ferenc fog­lalta össze, majd sor került a választásokra, amelynek során Kovács Ferencet megerősí­tették titkári tisztségében. A bátonyterenyei fiatalok a Délia Harisnyaigyár nagy­termében tartották küldött- gyűlésüket A tisztségviselők és munkabizottságok megvá­lasztása után Répás László, a KISZ városi jogú nagyközsé­gi bizottságának titkára egé­szítette ki az írásos beszámo­lót majd réteg-szekcióülések­re került sor. A dolgozói küldöttek leg­fontosabb feladatuknak tar­tották a termelést segítő mun­kát, de ehhez az eddigitől el­térő, új formát szeretnének találni. A FÜTÖBER küldöt­te javaslatot tett az FMKT- mozgalom kiszélesítésére. A lakótelepi KISZ-esek azt fej­tegették, vajon mit tudnak tenni területükön az adottsá­gok jobb kihasználása érde­kében. A tanulóifjak az ön­szerveződési csoportok szere­pét taglalták, javasolva, hogy minden fiatal vegyen rászt benne, vállaljon feladatot. Répás László vitaösszesí- tőjében elmondta, hogy az egyik legégetőbb problémát, a lakáskérdést, a tanács se­gítségével még az évtized Végéig megoldják. Kitért a Nógrádi Szénbányákkal fenn­álló jó együttműködésre, mely példaként szolgálhat a me­gye más területein. A választás során ismét bi­zalmat szavaztak Répás Lászlónak. A késő délutánig tartó értekezleten részt vet­tek a helyi párt-, állami és társadalmi szervek képviselői, a meghívottak, köztük Tőzsér Gáspár országgyűlési képvise­ld.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom