Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-19 / 92. szám
Jubilál a világ első filmmúzeuma r Most tartja fennállásának fel évszázados jubileumát a prilág első filmmúzeuma1 a párizsi Cinémathéque Fran- eaise. Az ötvenedik születésnapot az intézmény egész éven át különböző rendezvényekkel, fesztiválokkal ünnepli. A filmmúzeum ünnepe egyben a filmé, a hetedik művészeté is, így hűek az alapító, Henri Langlois szelleméhez, akinek személyétől ez az intézmény elválaszthatatlan. Langlois ma már legenda. Egy amerikai filmkritikus, Richard Roud értékes könyvet írt róla Szenvedélye a film címmel, ennek francia kiadása most jelent meg, a Cinémathéque évfordulójára. Szmimábam (ma Izmir) született, ott, Törökországban sajtóügynöksége volt édesapjának. A kis Henri csak 1920-ban került vissza hazájába, Franciaországba, de már akkor „meg volt fertőzve” nagy szenvedélyével — s Párizsban is, a gimnáziumi órák látogatása helyett gyakran a mozit választotta, olyannyira, hogy leérettségizni sem tudott Később ezt mindig úgy emlegette, hogy Thomas Alva Edison, a nagy feltaláló — akinek különben szintén volt némi köze a filmhez — szintén kimaradt «z iskolából. Rövidre fogva az eseményeket: Langlois társával, Georges Franju plakáttervezővel eleinte teljesen maszekalapon, lakása fürdőkid jában gyűjtögette a cel- Soloidszalagokat, rendszerte- áenül, ahogy hozzájutott A ■Cinémathéque Francais ala- spftó okmányát ötven éve, U936-ban írták alá, s amikor megalakult a Filmarchívumok ‘"Nemzetközi Szövetsége, anyaiak elnökségében, Francia- ország képviselőjeként, az a>k- foor már nemzetközileg ismert Langloist választották meg. Munkája igazi lendületet a háború után kapott. A kormány a Chaillot-palota egy vészét bocsátotta a Langlois kőzetté Cinémathéque rendel- ikezésére és szubvencionálja az «ntézrrtény működését Lang- üois a háború után közötte a «nagy hollywoodi stúdiókkal: «mlyen amerikai filmek kópiái vannak a birtokában és «tudatta velük, hogy archívumát igazán nemzetközivé akarja fejleszteni, ezért további példányokat kért. A hollywoodi nagy moguloknak tetszett — az ő szakmájukban nem mindennapos — becsületesség és őszinteség, amellyel Langlois hozzájuk fordult Tudomásuk volt arra, hogy a hollywoodi filmek egy-egy másolatát gyakran ellopják illetéktelenek ötvenéves a párizsi filmmúzeum — illusztráció az International Herald Tribünéiből azért, hogy aztán illegálisan forgalmazzák, konkurenciát támasztva ezzel a jogos tulajdonosnak; a gyártónak. Akkor már inkább kapjon Langlois legálisan egy-egy példányt, az fennmarad számára is tak Hollywoodban, meg má filmszakma világszerte, még Charlie Chaplin is csatlakozott a színészek, rendezők, producerek Langlois-mentő akciójához. Ultimátumot intéztek a majd az utókor francia kormányhoz: ha nem így gondolkod- adja vissza Langloisnak pozícióját, akkor visszavonják sutt is, így aztán a párizsi filmjeiket a CinémathéqujChaillot-palotában csakugyan a világon páratlan, gazdag és értékes filmtár gyűlt össze. Langlois nemcsak tárolt, állandóan vetített is. A francia új hullám tagjai mielőtt filmrendezők lettek — Jeantől mert azokat úgy tekintik, mint amiket személyesen Langloisnak kölcsönöztek. Malraux visszakozott, azzal a hivatalos magyarázattal, hogy „a kormány szándékát félreértették”, Langlois viszLuc Godard, Francois Truffaut, szaülhetett igazgat« székébe Claude Chabrol, Costa-Gav ras (Langlois halála után ő lett a Cinémathéque igazgatója) — idejártak és naphosszat a vetítőben fittek, szinte falták a filmeket de azért ezután jó ideig csökkentették a kormány hozzájárulását a filmarehávom költségvetéséhez. 1972-ben tovább bővítette birodalmát Langlois: ugyanLanglois úgy rendezett ott, a Palais de ChaiBot-ban retrospektív sorozatokat, hogy meghívta a régi nagyokat — Lillian Gishit, Mary Picfor- dot, Marlene Dietrichet, Charmegmyiitoitta a mozi múzeumát. Mélies korai, a 900-as évekbeli filmdíszleteitől a Metropolis robotemberén át He Chaplint, Gloria Swansont, James Dean bőrdzsekijéig (ezt Orsón Wellest, Josef von különben később ellopták) és Stern berget stb. —, és az ő Greta Garbo, személyes megjelenésükkel rich, Marilyn emelte ünnepivé filmjeiknek ezeket a visszatekintő vetítéseit. Marlene Diet- Monroe füm- kosztümjeüg, a humuszig, amit Rudolf Valentino A sejkben viselt — ezerféle enr Egyszer összerúgta a patkót léktárgy található itt. az őt anyagilag finanszírozó kormánnyal. De Gaulle alatt, díjat a minden kulturális ügyet Jack 1974-ben Langlois Oscar kapott működéséért. Valenti, a hollywoodi személyesen kézben tartó filmművészeti akadémia elminiszter, André Malraux menesztette Langlois! Ez 1968 nöke nyújtotta át neki a kitüntetést azzal, hogy „Langfebruárjában történt, s a do- Jois a mozi élő lelkiismerete!” log mintegy előjátékává vált a ’68 május—júniusi diákié' zadásnak, s egyéb események- korában. De fennmaradt nek. Langlois érdekében mű, amit alkotott, ugyanis megmozdult az egész Utána nem sokáig élt már. 1977-ben halt meg, 62 éves a B. T. Művészeii díjasok 1986 Bella István — Régóta ismerjük egy__ A díjnak, természetesen, kezdődött, hogy „Gyere, fi* mást, és amikor egy "költőkkel örülök, de a közérzetem nem am, menjünk el apánkhoz”, készített interjúsorozatban éppen jó, hiszen annyi társa- tehát mintha édesanyád szólt veled dalmi és emberi problémát volna hozzád, akkor te most látok a világban, hogy ez mit mondanál fiadnak, Iá. 1980-ban beszélgettem a rádióban, akkor már tíz éve írót és költőt. Kétszeresen is nyomaszt, mert ezeket a problémákat meg kell fogalmaznom, s ugyanakkor nem tudom megszüntetni Őket, nem lemi, emberi üzenet, amit átadnál nekik? — Ugyanazt a kérdést nem lehet kétszer feltenni, legalábbis a történelmi tapasztó* József Attila-díjas voltál. Most meglehetősen nyomaszt mint nyodnak?_ Mi lenne az a szel- másodszor kapod meg ezt a díjat. Véleményed szerint hogyan kaptad akkor, s vajon milyen Indokkal kaphatod most, szóval mi történt az eltelt tizenhat esztendőben írói munkálkodásodban? — Mindenekelőtt azt szeretném mondani, ma már elfelejtődött, hogy annak idején, 1970-ben a József Attila-díj- nak több fokozata volt, és tudom meg nem történtté ten- lat erről tanúskodik. Én meg* ni az írás által. Egyre nehe- tettem a magam tiszteletadá- zebben élünk egzisztenciáli- sát, ha most valahová hív- san is, és ezt különösen az nám a gyerekeimet, nem a érezheti, akinek három gyere- múltba, hanem a jövőbe, hogy ke van. A szaporodó anyagi éljék az életüket. Mi megkín- gondok között jobban fel- lódtuk a magunk történelmét. akkor a harmadik fokozatot tűnnek a magánéletek sebei, árvaságát, az lenne a jo, ha törései és fokozódó minőségi ők a saját felszabadult vilá- különbségei. gukat élhetnék, mindenfajta ^ , , magánéleti és közügyi teherT £CV érted hogy nehezen tö, füßget]enüI. gyógyíthatja, a költő, író az _ mk a legközelebbi teremi, er és a társadalom sebeit? „ejd milen írói kmót muru liyes Gyula annak idejen úgy kán dolgozol most? vélekedett, hogy át kell vallalni olykor a költőnek a köz. ~ Ktet könyvön dolgozom ügyeket is, mintegy ráteszi Púlanatnyilag, az egv>k egy szerepet kell betöltenie. verseskotet, a címe Soha, es tűkor. Ez a világ es az egyen — A vétesz szó maga a jö- kettős pusztulásának lehető* vő tudóját jelenti, és ennek a ségéről, annak összehasonlí* volt szokás adni a legfiata- labbaknak első-második kötetükért. Az igazi díj, természetesen, az első fokozat volt, amit akkor például Jékely Zoltán és Csoóri Sándor kapott. Szóval akkor a harmadik fokozat afféle kölitőta- noncdíj vodt és ha megnézzük Jékely vagy Csoóri akkori költészetét, a díj fokoza- ti különbsége ezt ki is fejezte. A mostani díjat, gondolom azért kaptam, mert két évvel történelmi lehetőségében ke- tásáról szólna. A cím arra a ezelőtt megjelent egy összeg- véssé hiszek, azt viszont az régi szokásra utal, amikor a ző könyvem, válogatott ver- író, költő kötelességének tar- halott szája elé tükröt tartot- seskötetem Az ég falára cím- tóm, hogy a jóslással szem- tak, és ha nem párállott be, me! — A barátságunk talán feljogosít arra — tudva, az apák nélküli nemzedékhez tartozol, adjon.? hiszen édesapád eltűnt a Don-kanyarban, azon kívül magánéleti töréseid is voltak, melyek megviseltek —, hogy megkérdezzem: a mostani díjátvételkor milyen az írén, emberi közérzeted? ben leírja azt, ami most van akkor a beteg halott volt. A körülöttünk. másik az Ani-Afáni boltba — Ha úgy tetszik, látleletet me9V■ lenne harmadik gyermekkönyvem. Talán arra jó a gyermekkönwírás. Ha már látnok, akkor hogy az ember visszaá’m^día legalább IstiBlBtst adjon arról magát a saját gvGrBK1*f^rr'b^ a világról, amiben é! és önfeledten játszók szófa* — Ha annak idején írott, csarásókkal, ritmussal. ötle* Halotti beszéd című apádra tekke! emlékező versed első sora úgy Gy. U A Magvető Kiadó újdonságai Számos podnafc új kötettel gyára- dós — Hírünk és hamvunk » Magvető Kiadó címmel jelenteti meg a kikönyvsorozatai : egy részük az ünnepi könyvhétre jelenik meg, s az érdekességek sorában több már az első fél évben kapható lesz. A Tények és tanúk raemoadó. G. Beke Margit Történetünk: történelem című napü. szerű regénye az első világháborúról és az 1944-es magyarországi zsidóüldözésről szó! Ábel Olga Egy újságírónek során a főurak egyi* inkább maigukhoz ragadták az ország sorsának irányítását. Urbán Aladár Batthyány Lajos miniszterelnökségéről írt kötetet e sorozatba. A haza bölcsét, Deák Ferencet szokatlan történészi módszerrel; nő magán jegyzetei című leghíresebb Deák-aneki-»tik önéletrajzi beszámolójában a elemzésével matatja be Saaársorozatban nyolc új könyvet két világháború közötti er- dor PáL adnak közre. Az ünnepi könyvhétre adják ki Balogh Edgár Férfimunka című írását, amelyben a szerző a második világháború utáni években végbement romániai dedélyi magyar sajtó viszonyokról és az ötvenes évek magyar sajtóéletéről ír. A Nemzet és emlékezet sorozatban az ünnepi könyvhétA Gyorsuló iétő sorozat több új kötete orvosi témákkal foglalkozik. Ádám György az orvosi hálapénz kialakulását, történelmi múltját és jelenét mokratikus átalakulás folya- re napvilágot Fügedi Erik dolgozta fel- Losonczi Ágnes A matáró! a Magyar Népi Szövetség történetéről, valamint személyes sorsának alakú1 á Ispánok, bárók, kiskirályok című könyve. A kötetben kiszolgáltatottság anatómiája az egészségügyben című köny- a vében a beteg—orvos viszonyt sáról számol be. A nem'ég szerző az államalapítástól a elemzi a szociológiai kutatá- elhunyt Zolnay László utolsó Mátyás király halálát követő sok tükrében. Valkai Zsuzsa könyvét, önéletírását, amelyen időkig kíséri figyelemmel azt Miért isznak a nők? című haláláig dolgozott a jeles tu- a történelmi változást, amely- kötetében konkrét esettanulmányokat közöl az alkoholfoTőth Bélának a századforduló táján megjelent hatkötetes munkája, A magyar anekdotakincs a legnagyobb, egyedülálló forrásmértékű kultúrtörténeti ane lotto tatárunk a múltból. Az 1899 és 1904 között napvilágot látott kötetekben a szerző teljesen rendszertelenül, esetlegesen közölte a politikai, katonai, irattalmi, művészeti, tudom á*nyos élet, valamint a népélet legkülönbözőbb területeiről összegyűjtött apró törté netett. E hiányosság ellenére is klasszikus forrásnak számít a gyűjtemény. Bizonyíték rá, hogy a később megjelent összeállítások szerzői valamilyen formában Tóth Béla történeteit is felhasználják, Merik. Géza fejedelem fölvette a keresztséget, de azért tovább áldozott pogány módra e magyarok istenének is. Emiatt egyik papja szemrehányást tett neki. — Ne bánts — válaszolta Géza nagyúri egykedvűséggel —, elég gazdag és hatalmas vagyok hozzá, hogy meglehessem! A magyar anekdotakincs Mátyás király egyszer mun- a császár őfelségét néha bokától fáradtan kikönyökölt rotválni szoktam, az ablakon. Látja ám, hogy udvari bolondja siet vala- «fr hová — Hová, hová ilyen seb- Egy alföldi városban a fi- bel-lobbal? — kérdi a király, atal Ferenc József császárnak — Puhára főzzük majd a magyart! — mondta Deák Ferencnek az 1867-es kiegyezést előkészítő időszak napjaiban egy osztrák. — Tudja meg az úr — válaszolt Deák —, hogy a ma— Szíves elnézésükért esedezem, uraim, de a feleségem éppen ma fogadott új szakácsnőt, azért ilyen rossz a leves! ☆ A Kúria épületében csak a század elején készítettek liftet. Midőn a Kúria épülete készült, Szilágyi Dezső — Téged akarlak meglátó- feltűnt, hogy kevés a csend- gyár ember természete olyan, volt az igazságügyi miniszgatni, komám. — Hadd el, nem lehet az. — És miért nem? — Azért, mert bolondnak nem szabad ebbe a szobába bejönni. — Hát akkor te, hogy jutottál bele? őr az előtte tisztelgő tóságok köz! Ez iránt dést intézett a bíróhoz. ha- mint a tojásé: mentül tovább tér. Már akkor igyekeztek kér- fő ajnmál keményebb lesz! ■& — Volt itt több is, felsé- Horváth Boldizsár gróf ges uram — válaszolt a bíró Andrássy Gyula miniszter- —, de a többit agyonvertük, elnöksége alatt nagy buzgalommal és szőrszálhasogaTT. József egyszer titokban Kassára érkezett. Egy fogadóban szobát nyittatott magának, azonnal a elé ült, és borotválkozni ^togadósné kíváncsian dezettnek könnyen ment közeledett feléje, s gyanítván, hogy nagy úr a vendége, ezt kérdezte: — Ugyan, édes uram, tást. Andrássy átolvasta Samassa József egri érsek munka első részét, aztán csak teológiai professzor korá- ennyit mondott mindsztertár- ban egy szép és nehéz kér- sának: dést adott föl valamelyik — Ha Így haladsz, Bódi, erősen rábeszélni: építtessen liftet, hogy az idősebb kúriai bírók könnyebben juthassanak el hivatalukba. — No, még csak az kéne — fakadt ki Szilágyi. — fással csinálta a norrendtar Most ^ mennek nyugdíjba, £J£Zraar: hát még ha lift is állna a rendelkezésükre! mondja meg nekem, ho& és megkérdezte: miféle szolgálatban áll maga a császárral? — Édes lelkem — felelt a vendég mosolyogva —, biz tükör hallgatójának, s aztán a nyi- pórul járunk. Mert ha az em- Deák Ferenc többször megfőtt ablakon kikönyökölvén, bér el találja holnap ejteni r°”í,a fzt a nagyon elhara- - - - pódzott szokást, hogy sokan a nyilvánosság előtt is kicsinyített keresztnevükön emlegették az embereket. Egyszer egy vidéki úrfi volt nála, s mindig csak Eötvös Pepit és Kemény Zsi- püspök gót emlegette, ebédet, Az öreg mérgesen hallgakinézett az udvarba. A kéra válasz, mert könyvből olvasta ki szónokolva az egészet. A főpap élt a gyamú- pörrel, így hát visszafordult — Tisztelendő úr, el tudná ezt másodszor is ilyen szépen mondani? a zsebkendőjét, egy bíró és két ügyvéd kell hozzá, hogy fölemelhesse. ■ár Ball ági Mór, a tudós nyelvész kora legszórakozottabo embere volt. Török adott hivatalos 8 blÖGRAO — 1986. április 19* szombat amelyen jelen volt Ballagi tott. Egyszer aztán az úrfi is. Feladják a levest, azon- kérdezi, hogy mit adnak a ban a tudósnak sehogy sem színházban, mire Deák rateg- — Miért ne? — válaszolt ízlik. Feszeng a széken, az- szólal: a kispap. — Csak tessék tán a vendégekhez fordulva — Hunyadi Lacit, a Jancsi megint az ablakon kinézni! bűnbánó arccal megszólal: fiát! K. Gy. M. gyasztás okairól. Hankiss Elemér megírta a Diagnózisok című több kiadást megért kötet második részét. Pelle János A diplomák inflációja című tanulmányában arra keres választ, mennyit ér egy diploma a nyolcvanas évek elején, milyen lehetőségei vannak egy kezdő értelmiséginek, A Magyar hírmondó sorozatban egy kötetben adják ki Fáy András Hasznos házi jegyzetek című, 1826-ban megjelent munkáját és Vajda Ferenc Hasznos tudnivalók című, 1899-ben keltezett, kéziratban fennmaradt írásá! A múlt század híres újságírónőjének, Vay Saroltának a Régi magyar társasélet című könyve, Mária Terézia uralkodásától V. Ferdinand leköszön néséig mintegy száz évet tekint át a magyar és az osztrák történelemből. A Rakéta regénytár sorozat új könyvei közül a könyvhéten vehetik kézbe az olvasók Csernus Mariann szín- művésznő önéletrajzi regényét, Eszterláne címmel. Mezei András Éva és a sok-sok Ádám című interjúkötetében szerelemrő! hűségről és házasságról ír. Lesz kötete Csák Gyulának, Gala bárdi Zoltánnak, Gateao Poopcácnak ea Szász Imrének is.
