Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-16 / 89. szám
Érdekességek a nagyvilágból... Érdekességek a nagvvi' ágból Érdekességek a nagyvilágból, Csefán György gyulai kertész üvegházában nyolc-tíz banánfa hatalmas levelei valóságos dzsungelt alkotnak. A kedvtelésből termesztett növény meghálálja a szakszerű gondozást: friss, ízletes banánfürtökkel ajándékozza meg a kertészt és családját. Vándorló pólusok A következő 200 évben ritka geofizikai eseményre kerül sor: a Föld mágneses és földrajzi északi pólusai fedésbe kerülnek. A földmágneses tér térbeli eloszlása az idők során változik: bolygónk mindkét mágneses pólusa vándorol. A pólusok utóbbi két évszázados vándorlását tanulmányozva, a kutatók a következő eredményre jutottak: a mágneses északi sarok naponta 20,5 méterrel, (évente 7,5 kilométerrel) tolódik el észak felé, így 2185-ben, (plusz és mínusz tízéves eltérési lehetőséggel), pontosan a Föld forgástengelyén elhelyezkedő földrajzi északi sarokkal kerül egy helyre. Abszolűl nulla {■ok közeiében A tokiói egyetem fizikai intézetének kutatói megdöntötték az abszolút nulla fok megközelítésében a német kutatók eddigi rekordját. A japánok ' olyan kis hőmérsékletet hoztak létre, amely csupán 30 milliomod Kelvinnel haladja meg az abszolút nulla fokot, a mínusz 273,15 Celsi- us-fokot. Az eddigi csúcs 38 milliomod Kelvin volt. Falvétet saját kamerával Műkincsei védő elektronika Századoké« át állták a viharokat, jégesőket, túlélték a háborúkat, megszállásokat a középkori templomok csodálatos üvegfestményei, ablakai. Napjaink folyamataival szemben azonban védtelenek: a füstgázok a levegő páratartalmával egyesülve, jóvátehetetlenül szétroncsolják őket. Ennek a "pusztulásnak a megállítása a célja annak a kísérletnek, amelyet legújabban Nürnbergben végeznek. A Szent Lorenz- templom két csodálatos üvegablakát Albrecht Dürer és tanítványa, Michael Wolge- mut tervezte a XV —XVI. században — rajtuk próbálják ki a restaurátorok új eljárásukat. Az ablakok nem feltűnő külső üvegezést kaptak a templom belsejében, közvetlenül az üvegfestmények alatt pedig termosztáttal vezérelt villamos fűtőtestet szereltek fel. Fűtőaljaikkal gondoskodnak az eredeti üveg és a védőüveg közötti légpárna helyes klimatizálásáról, megakadályozva a kondenzvíz- képződést, csökkentve a relatív páratartalmat. Két különleges érzékelő ellenőrzi állandóan a hőmérsékletet és a páratartalmat az üvegfestmények és a védőüveg közötti térben, és szükség szerint önműködően vezérli a fűtést. Valamennyi adatat feljegyeznek. Világszerte egyré több képmagnó-tulajdonos készií saját tévékamerájával is felvételeket, amelyeket a vásárolt vagy kölcsönzött kazettás műsorokhoz hasonlóan játszhat le képernyőjén. Vitathatatlan előnye a filmezés eme módjának az a körülmény, hogy az elkészült kazettát a kamerából nyomban át lehet tenni a képmagnóba, vagyis a friss felvételt rögtön le lehet játszani a képernyőn. A kamerával kiegészített videorekorder eszményi munkaeszköze tehát mindazoknak, akik bizonyos mozgásokat állandóan ellenőrizni kénytelenek: sportolóknak, balett-táncosoknak, színészeknek, akrobatáknak stb. Sokan a hagyományos amatőrfilmezés közelgő végnapjairól beszélnek a praktikus elektronikus kamerák megjelenése és fokozatos elterjedése láttán. Az elektronikus képrögzítés mellett szóló legfőbb érv az, hogy sokkal gazdaságosabb, mint a filmszalagra való fotografálás. Amíg ugyanis a kamerába behelyezett négyórás játékidejű videokazetta megtelik felvételekkel, addig a hagyományos amatőr felvevőgépben nyolcvanszor (!) kell filmkazettát cserélni. Az árakat számolgatva kiderül, hogy a mágnesszalaggal dolgozókat csak negyedannyi anyagköltség terheli. De még a filmkidolgozás nem csekély költségét is megtakarítják, hiszen a felvételekkel megtelt mágnesszalagnak nincs szüksége laboratóriumi utókezelésre. Az sem megvetendő szempont, hogy a mágnesszalag bármikor törölhető, és így ismételten felhasználható, míg a filmszalag csak egyszer használható. Képünkön: egy japán gyártmányú videokamerát láthatunk, mely egyike a legkorszerűbbeknek. A Sony cég Betamovie BMC—100P típusú kamerájának összsúlya csupán 3,3 kg. Legyőzni az influenzái! Az influenzavírus mindig kivágja magát. Egyre újabb és újabb vakcinákat fedezünk fel, a megbetegedések gócpontjai ennek ellenére bolygónk legkülönbözőbb pontjain ismételten jelentkeznek. Ennek okát a kutatók ismerik. A vírus állandóan változtatja megjelenési formáját, ezért az egyik vírusfajta ellen alkalmazott oltás nem nyújt védelmet egy másik fajtával szemben. Zsákutca? Inkább labirintus, vélik a szovjet egészségügyi minisztérium immunológiai intézetének munkatársai. Há a hagyományos úton haladunk tovább is, azaz ha min6 NÓGRÁC - 1986. dig az elhúzódó dráma „soros szereplője” ellen keressük a vakcinát, akkor ebből a labirintusból nem tudunk kijutni. Itt csak különleges elmélet segíthet. És ez meg is született: az intézetben létrehozták és (egyenlőre csak állatokon) sikeresen kipróbálták az influenzaelleni univerzális vakcinát. A mesterséges készít- mérmyel először beoltották az egereket, majd halálos (természetesen az egerekre halálos) adag influenzavírussal fertőzték meg azokat. Az eredmény? Valamennyi kísérleti állat életben maradt. Lehet, hogy ez véletlen, és pont azt a vírust taaprilis 16— uerda lálták el, amely ebben hatásos az új készítmény? Ezért tovább folytatódnak a kísérletek és az egereket más és más vírusfajtával (összesen nyolc félével) fertőzték. Az állatkák azonban újra és újra életben maradtak. A szintetikus vakcinák létrehozása terén megtett első lépések után a kutatásban résztvevők szerint már nem tűnik olyan fantasztikusnak egy másik elképzelés megvalósítása sem, azaz olyan készítmények megalkotása, amelyek egyidejűleg többféle fertőzéssel szemben ’s védelmet nyújtanak. Amíg ez utóbbi feladat megoldása még a jövőre vár, addig az influenzaelleni univerzális vakcina klinikai vizsgálatai már a közeljövőben megkezdődhetne».. HÍORE HORDOK A folyók két partjának az összekapcsolása hidakkal ősidők óta fontos célja volt az embereknek. Még ma is eso- daszámba mennek az itt-ott megmaradt római kőhidak, valóságos turista látnivalók. A technika fejlődése, új építészeti anyagok megjelenése egyre szilárdabb, nagyobb távolságot átívelő hidakat hozott létre. Mint építészeti objektumok,' legalább olyan csodálnivalók, mint á rómaiak híres hidjai. A legnevezetesebbek az elmúlt 15—20 évben épültek. Európa leghosszabb hídja, a kereken 6000 méter hosszú Öland-híd Svédországot köti össze az előtte fekvő Öland- szigettel. A hidat előregyártott vasbeton gerendákból', illetve szekrény alakú elemekből építették. Összesen 155 nyílása van. A tengerszoros közepe táján két kisebb szigetecske van, melyek között hajóforgalom bonyolódik. A hídszerkezet alsó éle 38 méternyire van a tenger szintje felett, és így a legnagyobb óceánjárók is közlekedhetnek alatta. Ezek a hídrészek alááilványozás nélkül épültek. A hídpillérek cölöpökön állnak, amelyeket a nagy tengermélység miatt különleges, a tengeri olajbányászathoz alkalmazott lábakon álló acél- szerkezetű állványról vertek le. A világ leghosszabb füg- gőhxdja, amely egyben Európa harmadik leghoszabb hídja (a második a hollandiai oosterscheldei híd) Francia- országban, a Loire-delta fölött épült Saint-N azaire és Saint-Brévin városok között. A hidat eredeti S formája és 3356 méteres hossza teszi híressé. Hogy a nagy tankhajók forgalmát ne akadályozza, a híd központi 720 méteres pályarészét két fordított V alakú pilon 60 méterrel a vízszint fölé emeli 72 acélkábellel. Az autók számára 12 méter széles úttest van rajta. Ugyancsak híres hídrekor- der az Európát Ázsiával ösz- szekötő Boszporusz-híd. Teljes hossza 1560 méter, a hídpá- lya 64 méter magasán húzódik a tenger fölött. Az egész hidat csak két 185 méter magas kapuzat tartja. Európa híres hidjai közé tartozik még azf a kötélhíd, amely mintegy 16 éve köti össze a hamburgi kikötő keleti és nyugati részét. Konstrukciója hasonlít az ugyancsak híres San Fran- cisco-i Golden-Gate-hidhoz Legnagyobb nyílású áthidalása 520 méter. Itt két, 135 méter magas kapuzaton átvezetve 88 acélsodrony tartja a vízszint fölött 56 méter magasan ívelő hídfelületet. Másfajta rekordot tart egy amerikai híd. amely nem hosszával tűnik ki, hanem a magasságával, Arizonában, a Colorado-folyó fölött épült 204 méter magasságban. Fesztá- voísága csak 308,4 méter. A híd nagyon elhagyatott helyen épült, 422 km-re a legközelebbi várostól. Salt Lake Citytől és 217 km-re a legközelebbi vasútállomástól. Csak kevés indián és telepes él ezen a vidéken. Azért kellett itt hidat építeni, mert a Co’Oradó-folyóra 4 duzzasztó- művet építenek a hozzátartozó melléképületekkel. A 300 méter széles szurdok (Glen Canyon) miatt csak 360 km-es kerülővel lehetett volna az építőanyagot a másik oldalra átvinni. Képünkön: a világ legmagasabb acél ívhídja a Colorado felett, Arizonában. ^ Űrszondák a Mars holdjáia A ..Phobos pr oß ram A Szovjet -Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézetének szakemberei megkezdték a „Phobos” nemzetközi program előkészítési munkálatait. A program célja a Mars és annak legközelebbi holdjainak — a Phobosnak és Deimosnak a kutatása. A Szovjetunióban már épülnek azok a bolygóközi űrállomások, amelyek a tervek szerint 1988 közepén indulnak a Mars irányába. A program végrehajtásában a szovjet tudósok mellett osztrák, bolgár, NDK-beli, magyar, lengyel, csehszlovák, francia, NSZK-beli, finn és svéd szakemberek, továbbá az Európai Űrkutatási Ügynökség szakemberei vesznek részt. A nemzetközi kollektíva által létrehozott tudományos berendezésekkel felszerelt két szovjet bolygóközi űrállomás az első szakaszban a Mars atmoszféráját, ionoszféráját, és mágneses szféráját vizsgálja. A tervek szerint összeállítják a bolygó hőtérképét, adatokat nyernek a Márs-fel- szín vegyi- és ásványi összetételéről. Minden valószínűség szerint a második szakaszban, 1989 elején, a földlakók tanúi lehetnek a Phobos felszínéről közvetített egyenes adásoknak. Jelenleg az űrszondák Holdra érésének lehetőségeit tanulmányozzák a tudósok. A terv előirányozza e titokzatos objektum felszínének kis magasságból — körülbelül 50 méterről — történő tanulmányozását. E célra lézeres és ionanalizátorokat, továbbá színes televíziós kamerákat kívánnak alkalmazni. A Phobost hosszúhullámú rádiósugarakkal is vizsgálják majd, ami a belső felépítésére vonatkozóan nyújthat információkát. Angliában új, borsót tenyésztettek ki. vé. nelyett levélkacsot kapaszkodószervvé módosult levelet — fejleszt. Egyébként vadon is megtalálható a borsónak olyan rokona — a !e- véltelen lednek —, amelyen csak levéikacsok nőnek. E levéltelen változatban a bors&hüvelyre nagyobb szerep hárul a magoknak tápanyagokkal va.ó ellátásában és védelmében, mint a leveles növények borsóhüvelyére. Valószínű, hogy akárcsak a levelek, a borsóhüvely is megköti a széndixidot, és az ezt követő fotoszintézis során megtermelődnek a magok fejlődéséhez szükséges anyagok. Az angol kutatók kísérletébe bevont kétfajta levél- elen borsó az első évűén kétszer akkora termést hozott, mint a endes, a másodikban azonban amazénál jóval kevesebbet. Most ennek az ingadozásnak az okait kutatják. Azt mar megállapították: ha a á* vényt — például szárazság, vagy a hőmérsékletnek hirtelen megváltozása miatt — stressz éri, az úgy védekezik, hogy feláldozza hüvelyben lévő magjait. A szélre kevésbé érzékeny levéltelen borsó kiválóan alkalmas volna arra, hogy olyan — meredek vagy nagy szélnek kitett — terepen termesszék, ahol más növény nem él meg, vagy csak nagyon csekély termést hoz. Gazdag kínálat az építőanyagokból A Beton és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában az idén mintegy 390 millió forint értékben készülnek az építkezésekhez, közműfejlesztéshez szükséges anyagok. A gravitációs betoncsőből 270 ezer folyóméter előállítását tervezik. A BVM összes termékeire 10 százalékos engedméapl adnak a gyár területén lévő' boltba«. Levéltelen borsó .3 /é’.telér. Le-