Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-16 / 89. szám

Előre a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! Munkakörülmén /ek, -védelem a Nógrádkernél A szigorodó közgazdasági hasonló ráfordításainak csaknem háromszorosát, s a szabályozók ellenére is nagy figyelmet fordít dolgozói élet- és munkakörülményeinek ja­vítására a Nógrád Kereske­delmi Vállalat. A szociálpo­litikai tervéiben elmúlt évre előirányzott összeget jelen­tős mértékben túlteljesítve iparkodott a bolti és közpon­ti dolgozók helyzetén javí­tani. Szociális ráfordítás címén tavaly 3,3 millió forintot költőit el, az előző évitől csakrem 3ÍK! ezer forinttal többet. Az összegen belül te­temes pénz jutott az üzemi étkeztetés és a lakásépítés támogatására, á dolgozók munkaruha-juttatására, va­lamint az oktatásra, illetve a továbbképzésre. Munkavédelemre, a mun- fcakönüimények javítására csaknem 4 millió forintot költött tavaly a Nógrádker. Fejlesztette az anyagmozga­tást, korszerűsítette k szel­lőző- és fűtőberendezéseket és javítóit?! az üzemegészség' ügv-i feltételeket. Az idei évre szóló vállala­ti szociálpolitikai terv 1 mil­lió 650 ezer forint elköltését irányozza elő. Fenntartásra, felújításra 7,5 millió forintot vett tervbe, ebből mintegy 4 millió forint erejéig költ a munkakörülmények további javítására, az öltözők, szo­ciális helyiségek rei-dbeiú'.t- lóre. A Nógrádker egyébként a VT. ötéves terv során meg­közelítően 25 millió forintot költött szociálpolitikai cé­lokra, az előző ötéves terv tervezettől is 11 millió fo­rinttal többet. Több mint megduplázódott ez idő alatt az étkeztetési hozzájárulás, a tervezett összeg másfélsze­resét, 925 ezer forintot pedig üdültetésre szánt. Ebben az öt évben vezet­ték be a vállalatnál a lakás- építési támogatást, eddig 16 dolgozó élvezte a segítséget. A középtávú tervidőszak alatt számottevő rekonst­rukciós munkáikat végzett ed a vállalat, egyidejűén alap­vetően változtak a munka- körülmények. fejlődött a munkavédelem. A minimális ellátottságé boltok száma ii-rőti 3_ra csökkent, az Itt dolgozók létszáma mára mindössze tíz fő. Korszerű fűtést 18 üzletbe vezettek be, teljes világítási rekonstrukció valósult meg a Pécskő és a Lakberende­zési Áruházban, valamint 13 szaküzletben, önálló munka- védelmi vezető alkalmazásá­val a munkavédelem szemé­ivé feltételét is megteremtet­ték. Tavaly a nyilvántartások tanúsága szerint, a vállalat­nál 16 üzemi baleset történt: kostái ük hét úti-baleset volt, további három, üzemen, kí­vüli és hat üzemen belüli b. '.--út. A tis: ázásukra in­dite ivizs gála i ók s v:er int f - sem írható a munka- •. ideírni feltételek hiányának rovására, zömmel a figyel­metlenség miatt következett be. Ifjú mesterek Szinte már hagyománnyá vált a szécsényi EDZETT Zár­gyártó Vállalatnál, hogy a fiatal szakmunkások évente versenyszerűen összemérjék szakmai és politikai tudásu­kat. Versenyeznek egymással elméletben és gyakorlatban hogy ki a legjobb-ügyesebb szakmunkás. Az idén meg­rendezett versenysorozaton ketten lettek a Szakma ifjú mesterei. Képeink a két legjobb ifjú szakembert mutatják be. .Jusztin István — felső képen — leszabógép tengelyéi javítja. Oláh Vendel — alsó képen — szerszám!« •szitö- szakmuttkás, Tutó lakat fcdcfkcszítő szerszámát csinálja. 1986 - 90 között Mit tervez a mezőgazdaság ? Málna, ribiszke ápolása Háztáji. málnául tetvények- ben megkezdődött a rnálna- molylárvák előjövetele. A piros színű lárvák a fakadó rügyekbe hatolnak. A káro­sított négy centimétert» kis hajtások bámulva elszíne- ződnek. fejlődésük megáll. A négy centiméteres málna­hajtások fonnyadnak. her­vadnak. majd elszáradnak. Az ilyen károsított rügvek termést nem hoznak. Kibont­va a fakadó málnaatka kis lárva-ürüléke árulja el jelen­létét. Védekezés csak akkor hatékony, amennyiben a lár­vák előjövetelének időpont­jában permetezünk. Felhasználható a ditrifom 50 wp. vagy a metation, vagy az uni hon nullaegész kéttized százalékos tömény­ségű permetleve. A piros- és feketeribiszke- ültetvények­ben felszaporodott a ribiszke* j gubacsafka. Kártétele külö- j nősen feketertbiszke-üiltetvé- í yvekben látványos A fertő- j "itt rüsvek erősen duzzad­tak, a tokadás elmarad. Az atkák kezdték meg a fertőzött rügyekből való elő- jövetelt és áss é'-vá.ndorlást az új hajtások röweSbe. Pi- rosrifoiszke-ültetv én veidben erős levélpiirossító levéltetű- káríétel várható, ezért az el­ső tünet : észlel ekor — de még vir; e” ott — a : • ? 'ést O rv*. Min** 'fr-ét kór+övő féThat&mé iható a PT—c va«y az uitJfosz «0 FT rr.y’o- e?ész eg'tized százalékos tö­ménységben. Önhordó sá*orcratázsok Üjfaíta, úevnerszett ör' . - dó sátopgarázsok: sotc:‘>i­gvártását kezdte meg a Bu- dapest HAFFM Inari Szövet­kezet. Az önhordó sátorga- ráizs nagy előnve ho.«v a ponyva nem feszül a iáirrml lemezére, a takaró alatt sszél- járás van. s fey az autó szá­razon tárolható. A növénytermesztés — már évek óta — a magyar mezőgazdaság egyik legsike­resebb ágazatának számít. Ezért is nőtt tovább a Vl.-dik ötéves terv időszakában a ka­lászos gabonák és az ipari növények — különösen a napraforgó — vetésterülete. Nyugtalanító viszont, hogy visszaesett a kukorica irán­ti érdeklődés: a nagyüzemeik kevesebbet termelnek belőle, mint amennyi kellene. ' A szántóföldeken és kertekben A hetedik ötéves terv ké­szítői a gabonatermelés szer­kezetén belüi elsősorban a kukorcia részarányát kíván­ják növélni, mivel ez a ter­mék nélkülözhetetlen az ál­latállomány takarmányigé­nyének kielégítésében, de emellett a külpiacon is jól értékesíthető. A gabonater­melés előirányzott növelésé­nek biztonságos teljesítése indokolttá teszi, hogy mint­egy 300 ezer hektáron be­vezessék a gyep-gabona vál- tógazdálkodást, amelynek pénzügyi feltételeit már megteremtették az ílie.eke- sek. A gabonatermelés tervezett növelése lehetőséget • nyújt arra, hogy az 1985-ben • el­ért export mennyisége 1990- jg mintegy 8,5 százalékkal több legyen. Az 1986-ra elő­irányzott összes' gabonater­més a terület növelése és a kalászosok átlagtermésének emelkedése révén — 1 mil­lió tonnával haladja meg az 1905 évit. A eukorrépa-ter- n ízesben a hazai igények biztonságos kielégítéséhez szükséges alapanyag megter­melése a cél. A Vlf. etévrs terv az olaj- ;..i vények Ve ésterületé.iek mintegy 7 százalékos növelé­sét irányozza elő, ezen belül a szója területe a tavalyinak a kétszeresére, bővül. Burgonyából a hazai szük­séglet — a kertben termett­tel együtt —, 50—54 ezer hektárról kielégíthető. Ám a termelési kedvet csak úgy lehet fenntartani, ha meg­szűnnek a forgalmazási ne­hézségek. A zöldségtermelésben az igényekhez való jobb alkal­mazkodás a cél. A szüksé­ges mennyiség — a kertben termelt zöldségeket és a ter­melési színvonal emelését is számításba véve — a jelen­legi 95 ezer hektáros terü­leten megtermelhető. A terv azzal számol, hogy a tartósítóipar alapanyag­igényét a nagyüzemek állít­ják elő, míg a kézimunka­igényes, kisebb területet igényid, de fogyasztói szem­pontból nélkülözhetetlen zöldségeket a kisgazdaságok termelik meg. Ennek szerve­zésében — a vetőmag, a pa­lánta, a kisgép ellátásában — a kereskedelmi szerveze­tek mellett a mezőgazdasági nagyüzemeknek is részt kell venniük. Az állattenyésztés programja Talán sokak számára meg­lepő az alábbi megállapítás: az állattenyésztés — mindent egybevetve — lényegesen meghaladta a kitűzött terv­célokat az elmúlt öt eszten­dőben. A vágóállat-termelés eredménye megközelíti a 11,5 millió tonnát és mint­egy 6 százalékkal több azelő- irám r ottnáL Sajnos, a fejlő" dés üteme 1585-ben meg­torpant, a tavalyi termelés nagysága nem érte el a ter­vezettet. A tej terme' ás a tervidőszak alatt megközelítette a 13,5 milliárd liter *, ami 2.2 mil* liárádal több a tervezettnél. 1985-ben e területen is visz- szae.-ás következett be. mint­egy 9ü millió literrel lett ke­vesebb a vártnál. Az állat­tenyésztésben továbbra is fontos szere;' et töltenek be a kisgazdaságok. A szarvasmarha-ágazat fejlődése lényegében a terv­célokat követte. A tejelő ál­lomány a tervidőszak vegén 60 ezer darabbal kevesebb volt az előirányzatnál. A sertéshús termelése — ösz- szességében — a vártnál kedvezőbben alakult, 17,3 százalékkal szárnyalta túl az előirányzottat. Ugyanakkor nem javult kellő mértékben a vágó­sertések minősége, ami nehe­zítette a hazai és az expor - piaci követelmények teljesí­tését. A sertésállomány 1935- ben — főként jövedelmező­ségi okok miatt — jelentősen csökkent. A visszaesés a nagyüzemekben és a kister­melőknél közel azonos arányban következett be. A lakosság és az export A VII. ötéves terv idősza­kában továbbra is a sertés es a baromfi adja a hústermelés gerincét. A sertéstermelésben a szinteatarlás, illetve ki­sebb mértékű növelés a cél. A baromfi termelésben a nö­velés latszik indokoltnak, ám mindezt kevesebb hazái és importfehéi je-takarmárr>val szükséges f érni. A mostani tervidőszakban a tejelő „e- hénáiiemány további — kö­rű; ősiül 10 ezer darabos — csökkentse várható. Az i8«H> • re előirányzott mintegy 2 8 milliárd liter tejet — ami 1985-höz viszonyítva 200 millió kteres emelkedést je­lent — a tej hozam növelésé­vel lehel biztosítani. A lakossági fogyasztás rémi emelkedése, az export­ár bevétenek magatartása in­aokolja a h'üánnarhatermelés jelenlegi szintjének megőr­zését. A sertéstartásban — az élénkítő lépések ellenére — további csökkenési prog­nosztizálnak az illeték-,ek 1986-ban. A későbbi években viszont —- A.::; :n — öt- százalékos fejlődés várható. A bsromfitermelésberi 10 százalékos bővülést irányoz elő a terv 1336-ban. de a tervidőszak átlagúban ennél is dinamikusabb fejlődés lát­szik megvalósíthatónak. Cs. J. ÜNNEPI YÄGYAIC NÉLKÜL... Kedves, baráJtságos, nyílt tekintetű. Az egész lényéből egyszerűség, természetesség, tiszteság sugárzik. Ha belép a szobába, vele érkezik a fiatalos lendület, az élet­öröm, a jókedv. — Tud maga egyáltalán sírni? — Tréfa inkább, sem­mint komoly a kérdés. — Ajaj! — nevet jóízűen. Amikor- valami nem úgy sU kerül, ahogyan szeretném, vagy valamilyen bosszúság ér, mindjárt elbőgöm magam” Hiába, erről a rossz tulajdon­ságomról már aligha sikerül leszoknom. Rohács Józsefné. a Salgó­tarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár statisztikai csoport- vezetője. Tudom, nem veszi illetlenségnek. ha elárulom az életkorát: 44 éves. Elvég­re büszkén mesélte: immár harminc éve áll munkavi­szonyban és gvakorló nagy­mama. Nos. a iubileumi esztendő jobban nem is kezdődhetett volna számára. Nemrégiben ugyanis kitüntették. Több év­tizedes. eredményes szakszer­vezeti munkája elismerése­ként megkapta a szakszerve­zeti munkáért ezüst fokoza­tot. — Hogyan kezdődött ez a szén. sikeres életpálya? — A mi csa'ádunkban ha- svomám- ehhez a gyárhoz tartozni — magyarázza. — Az ” ’ ipám. az édesanvám. az öcsém, a hír,gom egyaránt itt keresték a kenyerüket Tóm-igam segéd-munkásként kezdtem. Az első időben —- ■* .1tjf,„irtásában se '-■sdt-artem. később áttettek a mevmunkéiöha Kernteten u.-)i<*oztrm VözKo-r» iskn-iáha '■Srtarn — Míf — Elvégeztem a közgazda­sági technikumot. Miután le­érettségiztem, kiemeltek, iro­dára kerültem. Igaz, a ko­rábbihoz képest egynegyeaé- vel csökkent a fizetésem. A munka azonban tetszett, szív- vel-lélekkel csináltam. Meg­fordultam a bérelszámoláson, aztán a meóban. Míg végül eljutottam a statisztikára, a mostani beosztásomba. A három évtized alatt rengeteg ismeretanyag raktározódott el bennem, igyekszem a tu­dásomat a legmesszebbmenő­kig hasznosítani. Ne vegye dicsekvésnek: imádom a szakmámat. — Szükség is van rá, meri ugyancsak elharapódzott a papírmunka. — Tetemes mennyiségű kimutatást kérnek tőlünk. Az elmúlt három hónapban nagy volt a hajtás nálunk. Olykor bizony szégyelltem is maga­mat. amikor munkaidő alatt kellett szakszervezeti ügyeket intéznem. Délutánonként vi­szont bentmaradtam és pó­toltam az elmulasztottakat. Rohács Józsefné fiatalon iegvezte el magát a szakszer­vezeti mozgalommal. Hamar felfigyeltek a tettrekészségére. megválasztották bizalminak. Ezt követően a szakszervezeti Hi zottsá gbnn tevékenykedett, mint ifjúsági felelős. — A mai napig tetszik ne­kem a fiatalok gondolkodása, stílusa. Könnyen bele tudom élni magamat a helyzetükbe, megértem az egészséges tü­relmetlenségüket. Ugyanak­kor az idősebbeket is tiszte­lem és szeretem. Valószínűleg ezért a ké­pességeiért szavaztak neki harmadszor is bizalmat a műhelytitkári, illetve a főbi­zalmitisztség betöltésére. Egyhangúan igennel voksol­tak a személyére, s ez magá- • tói értetődően jólesett neki. — Az emberek ragaszkodá­sa megerősített abban a hit­ben. hogy képes vagyok jól ellátni a feladatomat — mondja. — Nem vitás, nagy a szám, bárkinek megmon­dom a véleményemet. Abban a pillanatban nem érdekel, ha esetleg megsértődik vala­ki, ám utána napokig rágom magamat a történteken. Azt tartom: nekem, a főbizalmi­nak ki kell állnom a válasz­tóimért, s így is cselekszem. Mindemellett örülök neki, hogy nincs haragosom. Közel 330 ember tartozik hozzá, hetven százalékuk nő. Ahány ember, annyiféle baj megoldása hárul rá. A tizen hat bizalmi munkáját is ösz- sze kell fognia, irányítania. — Milyen személyes sike­rére a legbüszkébb? — Nem produkálok látvá­nyos dolgokat — tér ki a vá­lasz elől. — Örülök neki. hogy a gazdasági vezetők elfogadnak partnernak. Ne­héz éveket éltünk át. a gyá­runk mélvoontra került, sza­nálták. Sok ember elment. Ma már merőben más a helyzet. Nyereségesek va- "vimk. növekszenek a köve- telménvek. Hiszem, hogy pa- ránvi részem nekem is van a megújhodásban. Rohács Józsefné régóta ré­szese a szocialista brigád- mozgalomnak. Tíz évig ve­zette a vállalat Kiváló bri­gádja címet nyert Nógrádi Sándor brigádot, az elmúlt evben azonban lemondott a tisztségről. — Miért döntött így? — Sok volt az elfoglaltsá­gom — válaszolja. — Tanu­lok, felsőfokú munkaügyi tanfolyamra járok. Szeretnék még jobban érteni a szak­mámhoz. A brigád vezetése egyre nehezebb volt, hiszen a brigádtagok a legkülönfé­lébb területeken végezték a munkájukat. Most már csak az osztályhoz tartozók alkot­juk a kollektívát, s jóma­gam megmaradtam egyszerű brigádtagnak. Ma is együtt járunk moziba, színházba, közösen készülünk fel a ve­télkedőkre. társadalmi mun­kát végzünk. — Vagyis változatlanul sokat vállal. Megéri? — Nézze — vesz mély lé­legzetet — szeretem ezt a gyárat. Mások, akik elmen­tek. hívták, mondván: több lesz a pénzem. Nem érdekelt és ma sem érdekel. Nem tud­nék másutt élni és dolgozni. Engem itt igenis megbecsül­nek. A fizetésem megfelelő. Kétszer kaptam Kiváló dol­gozó kitüntetést, korábban a SZOT dicsérő oklevelét is átvehettem. — Milyen vágyakat melen­get magában Rohács József- né? — Nincsenek ünnepi vá­gyaim. Rendőrtiszt férjemnek ne romoljon az egészsége. A fiaim pedig, aki édesaoia pá - lyáját választotta sikerrel felvételizzen a rendőrtiszti főiskolára. Jómagam végez­hessem tovább a munkámat. A kisunokám. akit nngyem- naavon szeretek, nőiiön fel békében, meghitt családi kör­nyezetben. Ko*a.j László 1 NÓGRÁD — 1986. április 1ö., szerda 3 f

Next

/
Oldalképek
Tartalom