Nógrád, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-14 / 87. szám

Hétfői magazin Hétfői magazin-. * Hétfői magazin « * * Ismerőstől ismerősig Háziállatként, mint kedvenc Kisebb-nagvobb dombok veszik körül ALsótoldot. A falu egy hosszú völgyben te­rül el. Rengeteg az új épü­let, csak néhány apró vályog- há7 idézi csöpp ablakaival az egykori település képét. A főutcáról kell letérni egy kis dűlőre, ha Szakali Lajos házához igyekszik az ember. Hófehér falak, hatalmas ud­var, istálló, tyúk- és disznó­ólak jellemzik portáját. A község egyetlen szarvasmar­ha-tulajdonosa, illetve üsző gazdája. A „serdülő” boci éppen lustálkodott, amikor beléptünk a rendkívül tiszta istállóba, majd fehér kis or­rának apró lökésével üdvözöl­te gondozóját. A kezes jó­szágtól az istálló egyik sar­kába kalauzolt a gazda. Itt kosár állt, amelynek tetejét izgő-mozgó kendő takarta el. — Azért mozog a kendő, mert kéthetes kislibák bújnak meg alatta. Szám szerint hú­szon tketten vannak — magya­rázta a gazda és vett kezébe egy kis pelyhest. Ma már kevesen tartanak kacsát, in­kább a libatenyésztésre áll­tak rá az emberek. Miért is? Mert jóval kevesebb vele a gond. Elég kihajtani őket az útra, mindig találnak valamit estére pedig maguktól haza-' jönnek. Igaz, a kacsa húsa lényegesen jobb és ízletesebb, de a több törődést senki nem vállalja szívesen, inkább meg­eszi a nép a rágósabb libát. — Nekem is van ugyan két gúnárom, de azokat nem vá­gom le, mert nagyon meg­szerettem őket. Olyan ra­gaszkodók, mint a kutyák, de komolyan. Kedvességben, hízelkedésben néha fölül­múlják még a macskákat Is. Talán ezért - lehet,_ hogy se kutyám, se macskám — állapította meg nevetve —. de ha átmegyünk az udvar másik végére, ott megláthat­ja a csirkéimet és a két ka­kasomat. Nagyon szép a ta­rajuk, látszik, hogy a felesé­gem jól tartja őket — mu­tatta büszkén. — A szárnyasok gondozá­sa mindig az asszonyok dol­ga volt. amióta csak világ a világ. Van négy süldőnk is. Minden évben vágunk disz­nót, el sem tudnám képzelni, hogy nekem bolti szalámit, vagy sonkát kelljen valaha is ennem. Elmúltam már hat­vanöt éves, megértem már ezt-azt, de eddig még nem szorultam közértes húsra, és remélem nem is fogok. Az igazi házi tyúknál, ami tá­pot még csak újságban sem látott, nincs is jobb a földön. — Disznó-, liba-, kacsa-. tyúkhúsból válogathat szinte mindennap. Melyik a ked­vence ezek közül? — A legjobban a húsfőze­léket, előtte és utána borle­vessel szeretem. Szóval mind­egy milyen, csak hús legyen, hússal! Kevés kenyeret és krumplit eszem, a rizst pe­dig csak a hurkában szere­tem látni. Bár igaz, az utóbbi években egyre jobban kacsin­gatok a zöldséges koszt felé. és a tésztaféléket is mind jobban kedvelem. Kicsit kez­dek már én is úgy lenni, mint ahogyan azt a régi szép népdal mondja: „Más se kell az egész világból. Csak a pipa, meg egy pohár bor!” — Mindig ilyen sok házi­állata volt? — Jóval több, mint most. Ma már inkább a saját ellá­tásunkra gondolunk és csak néha termelünk leadásra. Mindig jól jön egy kis pénz­mag a nyugdíjunk mellé. Ré­gen volt lovunk, több mint 170 birkánk a bátyámmal fe­lesben. az volt csak a jó vi­lág! Bármerre indultam el az udvaron, mindenhol találkoz­tam valamilyen jószággal. — Sajnos, a mai fiatalok már csak nagyon ritkásan foglalkoznak 'állattenyésztés­sel, nem érdekli őket a gaz­daság. A két lányom és a fiúunokám is csak jószerivel nálam lót háziállatot. Egye­dül maradtunk a feleségem­mel ebben a nagy házunkban, meg kell osztoznunk az itt­honi munkákon. A boltba viszont szinte mindi'g én me­gyek el. Így hát, ha lehet, én egy pénztárosról olvasnék szívesen mához egv hétre. Vankó Magdolna Idős korban is tevékenyen A litkei nyugdíjasklub öt éve működik. Vezetője Ba­kai Ferencné, a helyi taka- rékszövetkezet ügyvezetője­ként ment nyugdíjba. A klub harminc tagot számlál, akik havonta három-négy alka­lommal találkoznak egymás­sal, a litkei művelődési ház nagytermében. Előadókat hívnak, akik az őket érdek­lő témákról beszélnek. Nagy sikerük van a törté­nelmi ismertetőknek. Na­pokig beszéltek még egy­más között a nógrádi vára­kat és Jókai Mór Fekete gyémántok című regényét népszerűsítő előadásokról. A salgótarjáni onkológiai köz­pontból Bartus Pálné adott tájékoztatót, az egészséges életmódról. A klub kimondottan nő­ies, férfitaguk ugyanis nincs. A bőszoknyás, fej­kendős nénik énekelni is na­gyon szeretnek. Sok szép ré­gi népdal kerül elő egy-egy foglalkozáson. Harsog az au­tóbusz nótájuktól, ha az or­szág valamelyik részébe indulnak kirándulni. Ellá­togattak már a fővárosba. Sétáltak egy jót a Budai Várban és kertjében, Fü- rödtek a jászberényi stran­don. Mindannyian kertes ház­ban laknak, szívesen kertész­kednek. Nem csak a kony­hakerti zöldséget terme­lik meg, szinte mindegyi­küknek van sok szép virág­ja is. Télidőben valamennyien kézimunkáznak. Kötnek, horgolnak, hímeznek. Mi­kulás-ünnepségen szépen var­rott zsebkendőkkel ajándé­kozták meg egymást. A jó idő ugyan mindenkit a földekre csalogat, de hét­főnként, ha már besötétedik, senki sem hiányzik a nyug" díjaskubból. — Nem, erre nem vagyunk felkészülve — mondja Zsuzsa az üzemi étkezdében. —Gye­rekek, én harmincéves va- gyok, jó, tudtátok eddig is, vagy többnek nézek ki ? ... Képzeljétek, este hazaérek, a férjem a kisebbik lánnyal, Sacival a konyhában, a nyolc­éves Zsuzsi meg a tanulóasz­talnál, a szobában. Igen, az is Zsuzsa, szólj, ha nem tet­szik, majd átiratom Réká­ra... jó? Mondhatom tovább? Úgysem hozzák még a sárga­borsót ... Na, puszi a konyhában, pu­szi a szobában, s akkor a nyolcéves lányom, tudjátok, jeles tanuló, azt mondja: anyu, kérdezhetek valamit? De a világ legtermészetesebb hang­ján. Hát, mikor nem kérdez­hetett? Kitől kérdezzen, ha nem a szüleitől? Ki vele, kis­lányom, mondtam. Te anyu! A Lacika, tudod, akinek az apukája a lakásszövetkezet el­MONOLÓG nöke, hozott ma egy könyvet az iskolába. Az a címe: Ho­gyan születik az egészséges gyermek. És abban benne van, hogy a férfinak mi a teendő­je. És, mintha lakóhelyis­meretről lenne szó, a kislány elmondta, hogy a férfi mit és hová tegyen, és úgy lesz a gyerek... Kiszaladt belőlem a vér. Vagy az arcomba szaladt. He­begtem. Gombóc? Vasgolyó volt a torkomban, és ilyenkor a férjem kint ül a konyhá­ban és nyugodtan játszik Sa­cival. Pillanatok alatt futott bennem végig a gondolat, én sem az anyámtól tudtam meg. Az olyan természetes volt, mikor férjhez mentem, hogy úgyis tudom, minek erről be­szélni. No jó, az apám ká­romkodásaiból ... ez volt az egész nemi felvilágosítás. Biz­tos, hogy az anyám se az anyjától... És most ez a gye­rek... Mondd anyu, ez iga­zán így van ? ... Igen, jött ki belőlem valahogyan a hang. tudtam, ez a kérdés most már megkerülhetetlen. Ki kellene mennem a kony­hába a férjemért: hát ilyen­kor hagysz magamra? Min­dent csak én? Te nem törődsz azzal, hogy a lányod már ... Átöleltem a vállát. Igen kis­lányom, igen. De erről még majd sokat beszélgetünk, hogy megértsed. Látod, az oviban nem értetted még az egyszer­egyet, ma meg már milyen jól tudod ... Egyszer majd ezt is megérted, össze-vissza be­széltem. A kabát még rajtam volt. Ürügy, hogy kimenjek, és levessem. Gyere már, rohan­tam a konyhára. Tudod mit kérdezett a lányod ? ... És mondom. Na, akkor már a vasgolyó az ő torkában volt. Menj be és beszélj vele, én még nem is fürödtem, keres­tem valami kibúvót, legalább Havas tájakon, virágzó fák Vasárnap tovább folytató­dott az április közepére nem jellemző tclies időjárás, bár az előző napinál már ke­vesebb helyről jelentettek havazást, havas esőt. Első­sorban hazánk déli és északnyugati megyéiben. Baranyában, Csongrádban, Bács-Kiskunban és Vas me­gyében szállingózott időn­ként a hó. A szombaton le­hullott hó azonban sok he­lyütt megmaradt és átvál­toztatta a már tavaszias tá­jat. Továbbra is marad a hideg, enyhülésre szerdától lehet számítani, amikor dél , délnyugat felől melegebb levegő áramlik a Kárpát­medencébe. Baranyában a hét eleji kánikula hatására félmillió gyümölcsfa borult virágba, köztük a? őszibarack. A visszatért tél szerencsére nem hozott nagy hideget, ezért eddig nem érte nagy kár a fákat. A Mecsek legmaga­sabb pontjain viszont „vi­rágtemetés” volt. Vasárnap sűrűn havazott, helyenként 10—15 centiméteres hófú­vások keletkeztek. Az erdei tisztások vadvirágai való­színűleg nem vészelik át a mostoha időjárást. A Balaton-íelvidéken a hirtelen és heves rohammal visszatért tél megzavarta az élővilágot. Nehezen lehetett megkülönböztetni a virágzó mandulafák tízezreit, a töb­bi később éledő fák havas koronájától. A balatoni hévforrások környékén tö­megesen gyűltek össze a me­leg égövből észak felé tartó vándormadarak. A Tapolcai­medencében a népes gólya­csapatok lábukkal törték a mocsári vizek hártyásodó je­gét. Tömeges madárielvo- nulást észleltek a Kis-Ba- laton környékén, a nemré­gen feltöltött új tározó te­rületén és a meleg vizű Hé­víz-csatornánál, ahol a fész­kelő madarak is menedéket kerestek. A Bakonyban va­sárnap dolgoztok a közúti igazgatóság gépei. A szom­baton lehullott 3—4 centi­méteres hótól tisztították még az utakat. A hét végére vékony fe­hér lepel borította a határt Szabolcs-Szatmárban. A szom­baton késő délután kezdő­dött éjfélig tartó havazás nyomán szerte a megyében fehér sziromlevelek borítják a fák alját. A megye közút­jai mentén telepített cse­resznyefa.-: virágait is meg- gyérítetle a zord időjárás. A 22 ezer hektárnyi almás- kertekben szerencsére még nem latszik a téliesre, for­dult időjárás hatása. mert az almafák még nem bon­tották ki szirmaikat. Havas utak, erdők, fogad­ták vasárnap a soproni hegy­vidék kirándulóhelyeit fel­kereső turistákat. Az üdü­lőkbe már könnyű ruhákban érke7.tek a beutaltak, ezért nemigen merészkedtek ki a havas tálba. A hét végén az újból téli hangulatot árasz­tó, fenyves- és lombos erdők a szokásosnál is csendeseb­bek voltak. Havonta hatvan palóc baba Bárány Antalné varsányi lakásán már tizenhat éve ké­szíti a különböző népviseletű babákat a Palóc Házipari Szövetkezet részére. Az ügye s kezű asszony havonta mint­egy hatvan darab palóc babát csinál. —RT— egy kis szünetet, amíg össze­szedem magamat. Nem, a fér­jem nem ment be. Ismeritek, a világ legjobb embere. Lát­tam összeolvadt a székkel. Ma fel n$m vakarom róla. Hát ez egy anya sorsa... Ügy settenkedtem vissza a szobá­ba. Menni kellett, de mit mondok ? ... Zsuzsi a tévé előtt ült, elmerülve nézte az Ablak műsorát. Fellélegeztem: egyelőre szünet. Hátha el is felejtette már . .. Aztán vacsora, fürdés, mintha mi sem történt volna. Lefekvés előtt odarohan hoz­zám a lányom, és két puszi között súgva mondja: Anyu. de tényleg beszéljünk majd róla ... Tudod, ebből is jeles akarok lenni . .. Mint az ütő- döttek feküdtünk az ágyban a férjemmel. Hát erre fel kell készülnünk. Légy szí­ves, mondtam neki, holnap vegyél néhány könyvet. De, ne majd inkább én. De, te is beszélj vele. De, jobb ha én . .. Gyerekek! Itt van a sárgaborsófőzelék ! ... Na és tudjátok, néha hogyan összejönnek a dolgok? Ké­sőbb bekapcsoltuk a televí­ziót, háttérzörejnek. Mit gon­doltok, mi volt műsoron? Nem találjátok ki: Mégsem a gólya hozza... B. K. Szakkönyvtár a termelés szolgálatában A Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyárában évente közel tízezer forint ér­tékben bővítik a könyvtár ál­lományát, s emellett csaknem ötvenötféle bel. és külföldi folyóirat, közlöiiy, valamint nyelvoktatást segítő hang­szalag és dia áll a dolgozók rendelkezésére. Szépirodalmi könyveket, az SZMT letéti könyvtár bizto­sít a vállalatnak. A kölcsön- állományt mindig az igények­nek, a kéréseknek megfelelő­en cserélik. A könyvállo­mány, s főként a szakiroda- lom, nagyban hozzájárul a dolgozók szakmai, politikai képzettségének növeléséhez, s így közvetetten a termelés növeléséhez is. Országos diaporátna- biennálé Vasárnap Diósgyőrben a Vasas Művelődési Központ­ban az ünnepélyes eredmény- hirdetéssel befejeződött a VI. országos diaporáma-biennálé. Az ország minden részéből 33 szerző 50 alkotással nevezett a háromnapos seregszemlére. Egy kötetlen kategóriában, valamint az ember és a kör­nyezet kapcsolata témakör­ben az előzsűrin 22 alkotás jutott túl. A neves szakemberekből, művészettörténészekből, film­rendezőkből és fotósokból álló zsűri összesen több mint 22 ezer forint értékű díjat adott át. A biennálé zárásaként le­vetítették a díjazott alkotá­sokat. Sík üveggyári elképzelések A VII. ötéves terv során tovább javítják a szociális helyzetet a salgótarjáni sík­üveggyárban. A programban szerepel öltözők, fürdők, étkezők, pihenők létesítése. Befejezik a megkezdett mun­kálatokat és átadják rendel­tetésének a szociális épüle­tet, az üdülő-, és a sportte­lepet, az oktatási központot. Kiemelt feladatként ke­zelik a fiatalok lakásépíté­sének támogatását. Megte­remtik annak feltételét, hogy elkezdhessék a munkásott­hon és a központi tmk épí­tését. Az elképzelések között szerepel továbbá a raktár- rendszer célirányos fejlesz­tése. Késik a tanévkezdés A mátraverebélyi általánqs iskolások egy nappal később folytatják a tanév második! felét, mint más megyében élő társaik. Az iskola egyik épü­letében a központifűtés-szere- lés munkálatai nem készültek el időben, így az igazgató egy­napos rendkívüli szünetet rendelt el. A fűtéskorszerűsí­tés mellett egyúttal régi vá­gyuk is teljesül: a földszinti részen két tanterem összenyi- tásával kialakul az a helyiségj amelyben kényelmesen ren­dezhetik majd meg iskolai ünnepségeiket. NÓCRÁO — 1986. április 14., hétfő 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom