Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-14 / 62. szám
FIIMIEGYZET A Karancslapujtői Karanrs Termelőszövetkezet dolgozóinak legjobb alkotásaiból rendeztek első ízben kézimunka- kiállítást a szövetkezet közp ontjában. A 25 kiállító munkái közül a legjobb alkotáso kát elküldik más pályázatok ra is. — bp — Egy autószerelő, Balassagyarmatról ’ Gyalog József két évvel tezelőtt végzett a balassagyarmati 217. Számú Szondi György Ipari Szakmunkás- képző Intézetben. Szinte minden évben más volt az osztályfőnöke, ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy harmadikos korában az ország első számú autószerelő- tanulója címet elérje. — Fejes Béla, a szaktanárom válogatott be a megyei ,verseny csapatába. Két másik gyarmati srác indult még, lés nekem sikerült az első feely — beszél a versenyről, ■najd hozzáteszi: — Sokkal többet kellett tanulni, mint az iskolában, és még a régebbi könyveket is át kellett újra nézni . . . — Milyen esélyeket adtál átlagodnak a megyein és az Országoson? — A megyein nagyon bíztam az első helyben, az országoson 30 százalék esélyt láttam. — Tulajdonképpen mindenki sokat segített — magyaráz tovább. — Munkahelyemen is, és az iskolában is. Fejes Béla szinte minden délutánját velem töltötte, főleg az országos verseny előtt. Az országoson az első hat hely valamelyikét céloztam meg, és hát ez sikerült... Szerényen beszél az eredményeiről. Amikor arról kérdezem, hogyan fogadták munkahelyén az első helyet, csak ennyit mond: — Ugyanolyan feltételekkel kezdtem dolgozni, mint bárki más. — Hogy érzi magát az ország egyik legjobb autószerelője ma? — JÓL Köszönöm. A verseny után két hetet az NDK- ban töltöttem, s ez megért mindent. Főleg a repülőút. Ez volt az első. — Van autód? — Igen egy 120-as Skoda, persze... — gondolkodik mondja-e — ... kicsit átalakítva. — Milyen autóról álmodsz? — A keleti kocsik közül talán a Skoda ma a legjobb. Nyugatiban pedig ... — arcán látszik a szakember töprengése. Nyugatiban pedig valami kis japán autó. Mondjuk egy TOYOTA. — Szakmai téren mik a terveid? — Jelenleg járok Pesten a közlekedésgépészeti szakközépiskolába. Jövőre végzek. Egyelőre ennyi (hr) Lesz-e képtelefon? Egyáltalán nem új törekvés, hogy a telefonbeszélgetéssel egyidejűleg a távolból látható legyen a vonal másik végén lévő beszélgetőpartner. Már századunk húszas éveiben kísérleteztek ezzel Amerikában, később Európában is. 1935. és 1938. között létre is jött a telekép és telefonszolgálat Berlin, Lipcse, Nürnberg és Hamburg között. Mégis igazából a mai napig nem terjedt el a képtelefon olyan mértékben, mint ahogy várható lett vol- .na, pedig minden feltétel adva van hozzá. Némi előrehaladás történt Franciaországban, ahol három francia cég dolgozik a Vi- siphon elnevezésű képtelefon-rendszeren. A francia posta nem is annyira magán- előfizetőkre gondol, mint inkább üzemekre, gyárakra, intézetekre, mert a Visiphon- rendszer lehetővé teszi, hogy a köztük lévő távolságtól függetlenül bizonylatokat, okmányokat, rajzokat mutassanak be egymásnak. Ezen túlmenően a francia távközlési kutató központ (CNET) olyan rendszert is kidolgozott, amellyel a képtelefonnal továbbított képet rögzíteni lehet. A távolabbi jövőben a képtelefon-hálózatot számítógéppel kapcsolják össze, és akkor egy előfizető például- betekinthet a bankszámlájába. Az előfizetési díj a jelenlegi távbeszélő előfizetési díjának a tízszeresénél nem lesz több. Amerikában a Bell telefontársaság Videophon néven fejlesztett ki képtelefon-rendszert. A rendszer New York. Washington és Chicago között működik. Egy háromperces képtelefon-beszélgetés ,New York és Washington között 16 dollárba kerül. Pillanatnyilag a Videophon-beszélge- tése csak három helyről történhetnek, de a Bell telefontársaság reméli, hogy lassan általánossá válik a képtelefon, ahogyan az annak idején a telefonnal történt. Érdekes, hogy Amerikában is elsősorban az üzletemberek számára látnak fantáziát a képtelefonban. Cél: élni a lehetőségekkel A bátonyierenyei Bányász Művelődési Ház elképzeléseiről ' X bátonyterenyei Bá- ■yász Művelődési Ház a wiúlt évben alapvetően teljesítette feladatát. Rendszeresek voltak a szórakoztatást és az igényesebb művelődést egyaránt szolgáló nágytermi rendezvények, a képzőművészeti és ismeretterjesztő kiállítások, előadások, megerősödtek a kiscsoportok, elsősorban a munkáskórus és a fúvószenekar. Nagy érdeklődés kísérte a tavaly újra megszervezett filmklub vetítéseit, a komolyzenei hangversenyeket. A színházi előadások azonban a kívánatosnál szűkebb körben hatnak. S gondot okozott az intézményben a bányászkönyvtár tevékenységének szükségszerű korlátozása is; a felújítás alatt álló művelődési otthon új szárnyának elkészültével a könyvtár a korábbinál sokkal kulturáltabb körülmények közé kerül majd, várhatóan még ezen az őszön. A Bányász Művelődési Ház idei terve — melyet a társadalmi vezetőség után elfogadott a Nógrádi Szénbányák vállalati szakszervezeti bizottsága is — az eddigi, ellentmondásoktól sem mentes tevékenységre alapozva legfontosabb célként a hatékonyabb munkavégzést tartalmazza. Az anyagi, tárgyi és széllé" mi feltételek jobb kihasználását követeli meg a művelődéspolitikai feladatok maradéktalan megvalósítása, a lakossági igények teljesebb kielégítése. A mostani tervben megkülönböztetett figyelmet fordítanak a nógrádi szénbányászat 125. évfordulójára, ami azt jelenti, hogy számos kis és nagy rendezvény e jubileum alkalmából szerveződik. Lesznek ismeretterjesztő előadássorozatok, fórumok, tájékoztatók, megemlékezések, tapasztalatcserék. A művelődési ház gondot fordít nemcsak az intézményi művelődésre, szervezi a munkahelyi alkalmakat is. Ezek tervezésénél a vállalat adottságaira, a szocialista brigádok igényeire építettek, szorgalmazva a tagság önművelését, a mindennapi életben hasznosítható ismeretekhez való jutását. Talán mondanunk sem kell, a munkahelyeken is igyekeznek méltón megemlékezni a 125 éves évfordulóról. A nevelési célok sorában kiemelt hely illeti meg a politikai, világnézeti tájékozottság növelését, a történelmi szemléletformálást, a szakmai kultúra gazdagítását. Ezeket változatos közművelődési eszközökkel kívánják megvalósítani, például könyvanké- tokkal és -vásárokkal, az öntevékeny művészeti csoportok bemutatóinak, családos művelődési estek szervezésével. A művészeti nevelést, ízlésformálást hasznosan segítik az átgondolt képző- művészeti kiállítási programok, író-olvasó találkozók, hangversenyek, film- és színházi előadások. Színházi bemutatókat a gyerekeknek is szerveznek, remélve, hogy sikerül körükben megszerettetni a színpadot, s talán a szülők is nagyobb kedvet kapnak az eljárásra. Jöjj és lásd! N agy orrú, szemébe lógó kopott siltes sapkájú. óriás csizmás, ösztövértestű, ráncos, borostás képű ember kiabál a bokrok felé valakiknek, hogy bújjanak elő. Meghökkentően rekedt, szinte túlvilágian mély hangú kantálás a válasz és egy tizenkét éves körüli fiú — a hang gazdája — tűnik fel. Kiderül, hogy ketten vannak, és puskát keresnek a szétlőtt lövészárok homokjában. (A partizánok csak azt fogadják be, aki fegyvert is visz magával.) Hirtelen a közelben elvonuló autók és motorkerékpárok hangját halljuk. A két fiú meglapul, majd az egyik megtalálja amit keresnek. Egymás mellett állnak, amikor az égen nem bántóan, de mégis sejtelmesen zümmögve feltűnik egy repülőgép. A következő pillanatban már felülről, a pilóta szemével látjuk a két fiút. Egyelőre semmi különös, de érezzük, az a repülőgép meghozta számunkra is a félelmet. Elem Klimov ezekkel a képsorokkal indítja legújabb filmjét. A Jöjj és lásd! sok mindenben eltér előző alkotásaitól, de legfőképpen témaválasztásban. Míg első nagy sikerű játékfilmje az 1964-ben készült „Hurrá, nyaralunk” egy úttörőtábor életének szatirikus ábrázolása volt, az utolsó pedig az 1975-ben forgatott Agónia a cári Oroszországról és Raszputyinról szólt, addig most a második világháborút idézte a vetítővászonra. Mert mint nyilatkozta: „Meggyőződésem. hogy az én hazámban minden filmrendezőnek kötelessége megcsinálnia saját háborús filmjét. Ez nálam is belső kénvszer volt.” A Jöjj és lásd! kétrészes film. Az első részben még nem gyanítja a nézp, hogy mi vár rá a másodikban. Sokat tudunk már a háborúról — így hisszük — és gyakran véljük azt, hogy ez már majdnem elég is. Tudjuk, hogy a fasiszta német hadsereg 1941-ben megtámadta a Szovjetuniót és szörnyű pusztítást vitt véghez a megszállt területeken. Tudjuk, hogy több mint húszmillió ember vesztette életét az egész országban és csak Belorussziában 600-nál több falu lakosságát irtották ki tűzzel-vassal. Tudjuk, tudjuk. Tanultuk már számtalan helyen és emlékeztetnek rá az évfordulók, megemlékezések ünnepei is. Vajon tényleg tudjuk? Ez a tudás magában rejti a tényékhez tapadó érzelmeket is? Aki nem élte át, annak aligha. Sőt, a televízió mindennapi híreit nézve könnyen kialakul bennünk valami tompa egykedvűség nemcsak az elmúlt, de a jelenidejű borzalmak iránt is. Szó sincs arról, hogy fásultságunk felrázására át kellene élnünk a valóságban a háború poklát. Elem Klimov sem ilyesmire gondol, amikor filmje történetében feleleveníti egy falu szörnyűséges elpusztítását egy kamaszfiú szemén keresztül láttatva az eseményeket. Ahogyan azonban ezt a vetítővásznon ábrázolja, azt mutatja, hogy tisztában van a fenti veszéllyel. Vállalja hát, hogy döbbenetes sokkhatásokkal keltse fel a néző érdeklődését. Saját szavaival: „... vallom, hogy napjainkban már csak a dühödt, szenvedélyes művészetnek van létjogosultsága. Az igazi mély részvét kiváltásához nagy keménység, kegyetlenség kell.” A Jöjj és lásd! története egyszerű. A főhős a kamaszkorú Fljora — Alekszej Kravcsenko. egy 15 éves moszkvai középiskolás fiú alakítja — aki csatlakozik a partizánokhoz. Ott megismerkedik egy furcsa lánnyal, majd együtt menekülnek az őket megtámadó németek elől. Kiderül, hogy otthonhagyott családját és a falubelieket megölték. Egy mocsárbeli szigetre menekülnek tovább, ahonnét néhány társával élelemszerzésre indulnak. Társai elpusztulnak, csak egyedül marad életben és egy faluban talál menedéket. Itt kell átélnie, amint egy SS büntetőkommandó katonái, és „nem német” segítőik kifosztják, lemészárolják a lakókat és porig égetik a falut. Fljora megmenekül és újra csatlakozik a partizánokhoz. Ez így elmesélve semmi. Mégcsak nem te seftetji azt az ábrázolásmódot, ami máir-már a brutalitás és a horror határait súrolja. Ezek a partizánok nem a megszokott partizánfilmek kliséit idézik. Ezek a bombák kis híján a nézőtéren robbannak és a mi fülünk is zúg tőle. A film első része pedig még valóban csupán az apokaliptikus víziók bevezetését szolgálja. Félelmetesen groteszk hatású, ahogyan a fasizmus gyűlöletes, élő szimbólumáról, Hitlerről megmintáznak egy szörnybábut. Amit majd egy furcsa szertartás alkalmával a szenvedélyes bosszú és gyűlölet nyálával köpködnek le öregek és fiatalok egyaránt. Vagy a falu elpusztulásának leírhatatlan jelenetei. Hihetetlen húszpercnyi borzalom, kétségbeesés, tehetetlen kiszolgáltatottság. Aki ezt a húsz percet végignézi, az megrendül és szívébe markol a félelem. Ott érzi magát a fegyverek előtt csordaként hajtott emberek között és ott a lángok között ordítva elégők között. Visszafojtott lélegzettel nézi az apokalipszis modern lovasainak tébolydult, részeg vitustáncát, akik itt autón és motorkerékpáron száguldozva lépnek át — emberi mivoltuk határain. A fasizmus összes mocska örvénylik előttünk és szemünk láttára nyel el egy teljes falut. Nem az a fasizmus, amit a tankönyvből ismertünk meg, hanem amelyik lenyúzza bőröd, kitépi szíved, kiszippantja agyvelőd és szenvedésed hiábavalóságát bizonyítva öl meg. Ezt nem hagyhatod! eg kell mutatni, figyelmeztetésül, mi a fasizmus. Jöjj ^ — és lásd! hogy az emberi lelkiismeretet ne borítsa a feledés homálya, hogy mindez ne ismétlődhessen meg még egyszer. — mondja Elem Klimov. Filmje nem hiba nélküli alkotás, de aki megnézi, soha nem felejti. Vigyázó szemekkel fürkészi az eget, hogy az a zümmögő repülőgép megjelenik-e újra s nyomában a baj, a szenvedés és a pusztulás! Bodnár Mihály MmL műsor f KOSSUTH BADIO: 8.Ü0: Es nálunk? S.SO: Romantikus operákból 9.32: Miska, mit varrsz? 9.53: Lottósorsolás •9.95: „Ne gyötörd életem..." Balassi Bálint versel M.M: A Tátrai-vonósnégyes Játszik 11.90 ..Ha mi vállat vállhoz vetünk...” Európa nemzetei a magyar szabadságért 4 MÓGKÁD - .1986. 11.51: Fúvósindulók 12 30: Ki nyer rry*? 12.45: Farkas Árpád: A befalazott szószék. Könyvszemle 12.55: A zene is összeköt... 14.10: A Holnap tanácsosai 15.00: Erről beszéltünk.*, 15.30: Nóták 16.05: Széltoló 17.00: Fűtől fáig 17.25: Az indiai klasszikus zen«. xriI/4. rész 17.50: Részletek a „New York, New York” című film zenéjéből 19 15: Régi híres énekesek műsorából 19.35: Budapesti tavaszi fesztivál 21.15: Sárközy Gergely lanton játszik 21.30: Kossuth-díj korhű keretben 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Mi lesz — tegnap? 23.30: A Bécsi Népopera fúvősegyüttese játszik 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után. .--------------------------------------------r március 14., péntek j PETŐFI RADIO: S.05: Az izraelita felekezet negyedórája 8.20: Erich Kunz felvételeiből 8.50: Tíz perc külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Táncok fúvósokra 12.25: Édes anyanyelvűnk YZ 30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14 00: Péntektől péntekig 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért 20.00: Nótakedvelöknek 21.05: A két Egressy. 22 35: Ragtime-melódiák 23.20: Egy férfi és egy nő — könnyűzenében • 15: Éjfél után... MISKOLCI STtTmö: 17.00: Műsorismertetés. hfrek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak-Magyarországon. Szerkesztő: Szemes István. rvil'lo«ó Közlekedési magazin: A gépjárműoktatás nehézségei. — Időskorúak a volánnál. — Autóbusz-vezetőké a szó. — Hét végi iraenKnaóáriat.) 1«.<*; Éssaakmajgyarországi krónika. 18.25— 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.-95: Tévétorna 9.00: Iskolatévé. Kémia 9.20: Fizikai kísérletek. L 9.30: Magyar irodalom 10.00: Nyugdíjas-délelőtt 10.10: Babits Mihály: Hatholdae rózsakert. Tévé film 12.00: Képújság 15.45: Régi holland mesterségek 16.05: Három nap tévéműsora 16.10: A győzelem stratégiája. XV/7. rész 17.10: Képújság 17.15: Egy sző. mint száz,'! 17.55: Reklám 18.00: Ablak 10.00: Reklám 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Gyilkosság az Orient exp- resszen Angol bűnügyi film 22.05: Az ifjúsági szerkesztőség műsora 22.45: Tv-híradó 3. 22.99c Himnusz 2. MŰSOR: 14.98: Műsorismertetés 17.00: Három sárkány. Magyar film 18.10: Képújság 18.15: Tau bácsi. (XX*6. ré«z) 18.30: Toron yiirárot. Dokumentum fi lm 19.30: Haydn: C-dúr szimfónia (hob, 90.). Holland film 29.00: Rómeó és Júlia. Shakespeare tragédiája két részben. 21.30: Közben: Tv-híradó 2. 23.00: Képújság besztercebányai 19.30: Tv-híradó 20.15: Életünk krónikája. 26. rész 20 45: Felső-Árva vidéke. Természetfilm 21.10: Marco Polo. 7. rész 22.05: Házastársak öttusája. Vetélkedő 23.05: Hírek 2 MŰSOR: 19 30: Tv-híradó 20.15: Köszönöm a szívességet 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-Jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: A vitéz király. Tv-opera MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.7 Háromnegyed 6 és 8-tól: Piszkos ügy (14). Színes amerikai bűnügyi film. ISKOLAMOZI: Fél 3-tól: A kis egyszarvú. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: Halló, taxi fi4). Színes, szinkronizált jugoszláv krimi. — Madách Filmszínház: István, a király. — Pásztói Mátra: Ben Hur I—n. Színes amerikai sztiperprod ukció. — Szé- esényi Rákóczi: A Sárkány közbelép. Színes amerikai—hongkongi karat ekalandfilm. — Rét- ság: Szexmisiszió (14). Színes, szinkronizált lengyel fantasztikus filmvfgjáték. — Kararrs- lapujtő: Dona’d kacsa és a többiek. Amerikai raizfilm^ot'ozp* — Ersekvadkert: Haiökkal a bástyák ellen. Színes szöviet történelmi kalandfilm. — Nagy- lóc: Párizs, Texas (14). Színes* szantoromzáiit NSZK-f&m.
