Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-13 / 61. szám

Jogi tanácsadó A másodállás feltételei B. K. p.-i olvasónk másodállást akar vállalni, de előre sze­retné megismerni, milyen feltételei, korlátái vannak ennek, hogyan kell engedélyeztetni, milyen összegű munkabér fo­lyósítására van lehetőség másodállásban. A másodállás fogalma azt jelenti, hogy a dolgozó főállá­sú munkaviszonyának munkaideje alatt másik munkáltató­nál (vállalatnál, szövetkezetnél, gazdasági munkaközösség­nél stb.), de szintén munkaviszonyban munka végzésére kö­teles. Másodállásról ezek szerint csak akkor beszélhetünk, ha az említett két munkaviszonyban a dolgozó munkaideje azonos időtartamra esik. A jogszabály kimondja, hogy csak egy másodállás léte­síthető, és csak meghatározott munkaterületeken hozható létre. Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, csak az egészségügyi, a tudományos, az oktatói, a művészeti, a tö­megkommunikációs, valamint a sportedzői munkák végzé­sére lehet másodállást létesíteni. Ezeken a munkaterülete­ken is csak olyan munkakörre és olyan munkakörben dol­gozó által létesíthető másodállás, amelyben — a munka jel­legéből adódóan — a feladatok elvégzése nem követeli meg a munkahelyen való állandó jelenlétet. Tehát sem a fő-, sem a másodállásban a munkahelyen való állandó jelenlét nem kötelező, illetve a munkaidő beosztását, felhasználását a dolgozó maga határozza meg. A másodállás engedélyezé­sének további feltétele még, hogy a dolgozó rendelkezzen az állás betöltéséhez szükséges végzettséggel, gyakorlattal, és munkáját a főállásban példamutatóan végezze. Másodállást a dolgozó csak a vállalata előzetes írásbeli engedélyével létesíthet. Az engedélyt annak a vállalatnak kell írásban kérnie, aki a dolgozót másodállásban foglalkoz­tatni akarja. A kérelem alapján az engedélyt a munkálta­tói jogokat gyakorló vállalat — többek között — csak akkor adhatja meg, ha a főálláson kívüli foglalkoztatás nem ösz- szeférhetetlen a dolgozó főállása szerinti munkájával, to­vábbá ha a dolgozó munkáltatójával legalább két éve mun­kaviszonyban áll. Meghatározott munkakörökben dolgozók másodállást nem létesíthetnek. így nem létesíthet a vállalat igazgatója és helyettesei, valamint az államigazgatás és igazságszolgálta­tás vezető állású dolgozói. Mindkettőnél kivétel, ha a mun­kaviszony tudományos, oktató, egészségügyi, valamint a szerzői jog szerinti védelemben részesülő alkotó munkára Irányul. / A másodállás is ugyanúgy munkaviszony, mint a főállás, ennek megfelelően létesítése is munkaszerződéssel történik, azonban ezt a munkaszerződést minden esetben írásba kell foglalni. A szerződésben meg kell határozni a munkakört, a munkaidőt és annak beosztását, valamint a dolgozó szemé­lyi alapbérét. A másodállásban megállapítható munkaidő a dolgozó törvényes munkaidejének legfeljebb egynegyede lehet. A személyi alapbér pedig a főállásban kapott alapbér egynegyedét nem haladhatja meg. Dr. Zs. A. Az üdülők, üzletek meg a többiek Ki, miért fizet adót? Az 1986-os év, eddig leg­alábbis. az adóváltozások je­gyében telt el. Igaz, már he­tekkel a módosítások előtt ■ yilvánosságra hozták az il­letékesek, menn-i vei emel­kednek az általános jövede­lemadó kulcsai, várhatóan ki jár jobban és ki rosszabbul. Még ez év elejére is maradt a változásokból, az Elnöki Ta­nács 1985. évi utolsó ülésén törvényerejű rendeletet fo­gadott el a nem lakás céljára szolgáló építmények- adójá­ról. 12 év atán Ezt nemcsak a közgazdaság szabályai, hanem a társadal­mi igazságérzet is megköve­teli. Az épületek adózásának megváltoztatása mellett szólt még egy érv: a korábbi ren­delet tisztes múltra tekintett vissza, még a hatvanas évek eie-én született. S magyarázat­képp alig szükséges ehhez hoz­zátenni, hogy mind mértékei­ben. mind elveiben egy ko­rábbi vagyoni, ár- és pénz­ügyi helyzetet tükrözött. S a legutóbbi módosítása is ré­gen. 1974-ben született. Azóta nemcsak az életszín­vonal emelkedett jelentősen, hanem a lakosság vagyoni helyzete is megváltozott. Az elmúlt húsz év alatt új üdü­lőtelepek nőttek ki a földből, Jóval több a gépkocsi, s lgv a garázs, sőt a műhelyekből sem lett kevesebb. A kisvál­lalkozások életre hívása a panziók, az üzletek építésé­nek is új lendületet adott. Az Elnöki Tanács döntése értelmében az összes építmény adózása meg fog változni, de 1986 január elsejétől, az első fordulóban csak a nem Iakas céljára szolgáló építmények adózása módosult. A korább’ rendszertől eltérően a nem lakás célú épületek: tehát üdülők, az azokhoz tartozó garázsok, üzletek. raktárak, műhelyek, orvosi rendeiők. panziók, műtermek, csónak­házak a lakásokra és családi házakra vonatkozó befize­téstől függetlenül adóznak. Differenciáltan Az «Jó alapját egyöntetű­en az építmény értéke hatá­rozza meg. Vagyis, az adó mértéke differenciáltan ala­kul attól függően: felkapott üdülőhelyen vagy egy távoli pusztán áll-e például a ví- kendház. Itt is a kisebb „va­gyonnal” rendelkezők járnak jobban, mert az adó mérté­két az építmények alapterü­letének arányában állapítják meg. s minél nagyobb az alap­terület, annál progresszíveb - ben nő az elvonás. Az adó négyzetméterenkénti összege 20-tól 120 forintig terjedhet, de a konkrét összeget már a helyi tanácsok határozzák meg. Vagyis a helybeliek ke zében van a döntés. Egy ki­emelt üdülőövezet központi részén fekvő építmény adóját akár a központilag meghatá rozott mérték 50 százalékával is felemelhetik, de ugyanany- nyival lehet például rossz környezeti adottságok esetén csökkenteni, a rendeletben meghatározott összeg egy ti­zedét. (Igaz, az adó akkor sem lehet 500 forintnál ke­vesebb.) A magasabb jövedelműek Másrészt a költségvetés nö­vekvő terveihez a lakosság­nak szintén hozzá kell járul­nia. De ez nem azt jelenti, hogy mindenki egyformán, ugyanannyi összeget tesz a „közös kalapba”. Elsősorban a magas jövedelmű. illetve vagyonnal rendelkező állam­polgárok fognak a korábbinál több adót fizetni a közteher­viselés mindenhol elfogadott elvének megfelelően. S a helyi tanácsoknak adott ön­állóság — amennyiben élnek vele — garantálhatja, hogy a lehető legigazságosabban ha­tározzák meg. figyelembe véve a területfejlesztési szem­pontokat is, a nem lakás cél­jára szolgáló épületek adó­ját. Levelezőink írják: Küldöttgyűlés !\há1 ratcrcnycn Közgyűlések. küldöttgyű­lések időszakát éljük, ame­lyek igen jól szolgálják a szocialista demokrácia kitel­jesedését, ahol a jó gazda gondosságával elemzik az el­múlt évet és tervezik a jö­vőt. Ilyen küldöttgyűlést tar­tott március 8-án az Egyesült Zagyvavölgye Áfész ’ Mátra- terenyén. Amíg a múlt évit a fagyott légkör, nyomott hangulat jellemezte, addig a mostani felszabadultan érté­kelt és tervezett. Az 1985. évi küldöttek azon bosszankod­tak, hogy miként történhetett meg olyan erkölcsi botlás, felelőtlenség, mint a sertés­tenyésztő-szakcsoportnál. ami közel 2 milliós kárt okozott a szövetkezetnek. A mostani­Kullnráliabb. tisztább legyen Pásztó Pásztón az elmúlt évben alakult meg a városszépítő egyesület, s az idén már kö­zel 100 tagja van. A Haza­fias Népfront, a TIT, az áfész, a városi könyvtár és az egyesület rendezett meg Kertépítés, kerttervezés, parképítés címmel egy elő­adást a közelmúlt napokban. A HNF részéről Tani Ottó köszöntötte a megjelenteket és bemutatta Pásztó fő ker­tészmérnökét, Németh Ti- bomé személyében, aki az előadást tartotta. Ezt köve­tően szaktanácsadás volt A jelenlevők nem unatkoztak, őszinte kérdések, válaszok, javaslatok hangzottak el. Ér­vek sorozata arról, hogy Pásztót szebbé kell tenni. Legyen szebb, tisztább, virá­gosabb a város. Lássák, ennek aiz újonnan visszaszerzett vá­rosi rangot viselő Pásztónak. gazdája van. Idegenforgalmi szempontból is van meg­mutatni valónk: a ciszter­cita volt kolostor, előtte a romkent, az oskolamester­ház, a hatszögbe épült ká­polna stb. Az elhangzott szavakból ítélve, újra meghirdetik a virágos utcák, a tiszta ud­var, rendes ház versenyt, amely a múltban jól bevált. Kárpáti István javaslata a szabadidő-parkban arborétu­mot létesíteni, a házak elé meggyfákat ültetni. Ez az ember nem itt született, de szavai arra utaltak, ide érez. Egy másik javaslat: termő­földet a parkokba, s a kiül­tetett fákra, virágokra vi­gyázzunk, vállaljunk félet­tük védnökséget. Szomorú, hogy még min­dig vannak olyan fiatalok, akik a kis fák derékba töré­sén próbálják ki az erejüket vagy meghasogatják a fák derekát. Összegezve: mindenki a szebb, tisztább, kulturáltabb Pásztóért eitett szót. Remél­jük, nem fölöslegesen. 0zv. Bogácsi Istvánná Pásztó Számítógép-technikáé a jövő Azt hihetné a salgótarjáni átlagpolgár, hogy a főutcán naponta sétáló nyugdíjas­csoportok beszélgetéseik so­rán nyilván az elmúlt idők eseményeit elevenítik fel. Kétségtelen, hogy sok eset­ben ez is a téma. Vajmi ke­vesen gondolnak azonban ar­ra, hogy milyen szenvedé- lyességgel vitatkoznak a vá­ros jövőjéről. így például az utóbbi időben arról, hogy az újonnan épülő középiskola — az Arany János utcában — milyen szakos lesz. Sok nézet és vélemény hangzott el. Mindenfajta középisko­lára tippeltünk, csak arra nem. hogy gimnázium. Bevallom, mi egész más jellegű iskolára gondoltunk. Amikor ugyanis a mikro­elektronika, a számítógép­technika, a komputerizáció s a robottechnika az egész vi­lágon előretör, netán váro­sunkban — elsőként az or­szágban — állíthatnák fel a „mikroelektronikai és számí­tógép-technikai” középisko­lát, vagy technikumot. Lehet, hogy álmodozásunk egyelőre még utópiának tűnik. De szi­lárd meggyőződésünk, hogy ez lesz a fejlődés egyedül járható útja. Jóllehet, az oktatás lépés- hátránya nem városunk prob­lémája elsősorban. hanem országos gond — mivel tu­domásunk szerint ez ideig ilyen oktatási forma még nincs — de mégis felvetjük; miért ne lehetne városunk úttörő ezen a téren? Meg­érné! Mucsi Lajos Salgótarján ak pedig elismerve az ered­ményeket, arról szóltak, hogy a lakosság jobb ellátásán ke­resztül, hogyan lehetne a szövetkezet jövedelmezőségét emelni. E kellemesebb, feloldottabb légkörnek az alapja a jó év­zárás. A közel 367 millió fo­rint forgalom mellett 12 mil­lió 643 ezer forint volt a nyereség, ami a bázishoz vi­szonyítva 188,5 százalékot tesz ki. Külön kiemelést ér­demel, hogy minden tevé­kenységi forma jövedelmező volt. Pedig az áfész tevé­kenységének körülményei nem mondhatók kedvezőnek. Nem, mert 40 000 lakost kell el­látnia, akik 28 településen, zömükben aprófalvakban laknak Lucfalvától, Bátony- terenyén át Bámáig. Ezeket 8 tanács fogja össze és 109 egység, üzlet látja el. Mi az eredményesség oka? A küldöttek véleménye sze­rint az, hogy javult az újjá­szerveződött vezetőség mun­kastílusa, amely nyíltságban, felelősségérzésben, szerve­zett ellenőrzésben, jobb bére­zésben. elmélyültebb üzemi demokráciában nyilvánult meg. Az első számú vezetők a kapcsolatot nemcsak a belső dolgozókkal tartották, hanem az egységek vezetői­vel, a választott szervekkel is. De, hogyan tovább? A 11 hozzászóló sok jó tanácsot adott, amelyeknek közös vo­nása az volt, hogy előbbre lépni csak jobb munkával le­het. Az így végzett munka eredményének jelentkezni kell elsősorban az alaprészje­gyek kiegészítésénél, az anya­gi érdekeltség, kötődés új formáinak keresésénél. az árukínálat bővítésénél, az áru kedvezőbb forgási idejénél, az áruleírás összegénél, a banki sorban állásnál, a nor­mán felüli leltárhiány csök­kenésénél, a szakcsoportok felkarolásánál. Az eredményesebb munká­hoz a személyi feltételek biz­tosítottak. de lebegjen sze­münk előtt Berzsenyi intel­me : ..Minden ország támasza, talpköve (a tiszta erkölcs...)”. Ez érvényes mindnyájunkra, így a szövetkezetünkre is. Verebélyi András Mátraverebély ßizotmitest ületi ülés Szécsényben Az ELZETT Zárgyártó Vál­lalat szakszervezeti bizottsá­ga munkaprogramjának meg­felelően, március 7-én hívta össze a bizalmitestületi ülést, hogy a vállalati dolgozók te­vékenységével és üzemi éle­tével szorosan összefüggő gazdasági, gazdálkodási, szo­ciális és munkavédelmi ter­vek végrehajtásáról, eredmé­nyeiről, tartalmi tapasztala­tairól szóló vezetői tájékoz­tatásokat véleményezzék. Az elmúlt évben végzett munka összességében ered­ményes volt — állapították meg. A kollektív szerződés végrehajtásának értékelése is megerősítette, hogy a vállalat és a dolgozók között létre- jöt* — szerződéses — meg­állapodást mindkét részről betartották, ez elősegítette az üzem belső életének fejlődé­sét. A testületi ülésen is szó­vá tették, hogy a vállalathoz érkező új dolgozók alapbéré­nek megállapítása során az illetékes tisztségviselők elő­zetes véleményét, egyetértését a gazdasági vezetők néme­lyike nem kéri ki! Az előterjesztők előzetes írásos anyagait a választott tisztségviselők idejében kéz­hez kapták, így lehetőség volt arra, hogy a környezetük vá­lasztóik véleményeit is is­merve vegyenek részt a napi­rendek tárgyalásában, illetve véleményezésében. Az előterjesztők; Róka Miklós igazgató, Nagy Fe- rencné szoc. pol. előadó komp­lex módon, a szakszervezeti munkától nem elválasztva adtak tájékoztatást, többször utaltak az eredményes együtt­működés előnyeire. A táié- koztatókat a bizalmitestületi ülés elfogadta. A testületi ülésen többen fejtették ki véleményüket, amelyekre az előterjesztők adtak választ. Tóth László, az üszb titkára által előterjesztett előzetes szakszervezeti bizottsági ál­lásfoglalást .a bizalmitestületi ülés is megerősítette. Kic7. András Szécsény Nemzetiségi est TeréeybeM Február 28-án nemzetiségi estet rendeztünk Terény köz­ségben. A zsúfolt nézőtér előtt a pilisszentkereszti szlovák népdal- és táncegyüttes adott színvonalas műsort. Ezt kö­vetően baráti beszélgetésre ke-i rplt sor a helyi lakossággal^ amely tovább szélesítette nem­zetiségi politikánkat. Balatoni János tanácselnök Szánda 119 ezer forint szociális segély a pataki elöliáróságnak Félmillió hybrócsirkét nevelnek évente a Diósjenői Bör­zsönyalja Termelőszövetkezetben. A felcseperedett csibéket aztán a budafoki baromfifeldolgozónak szállítják. — bp — A Dejtár Községi Közös Ta­nács Végrehajtó Bizottsága február 20-án tartott ülésen többek között a szociális gon doskodás helyzetét és fejlesz­tésének feladatait tárgyalta meg. A napirend keretén be­lül született döntés, hogy Patak község elöljárósága az idén 119 ezer forint rendkívüli szociális segélykeret fölött rendelkezik önállóan. A se­gélykeretet a rászorultság alapján fogja odaítélni az elöljáróság a kérelmezőknek. ☆ Számítógép a dejtári álta­lános iskolában A Dejtári Körzeti Általános Iskola MO 8X típusú pro" fesszionális személyi számí­tógépet kapott kölcsön, ingye­nes használatra, a Számítás­technikai Koordinációs In­tézettől (SZKI), egyelőre 1986 végéig. A számítógéphez pe­rifériákat (lemezmeghajtó eg'ség, nyomtató' is biztosí­totta K- s lehetővé tették Base- r,y»'ven történő üzemelteté­sét A számítógép lehetővé teszi a tanulók számítástech­nikai alapoktatását, mivel számítógéppel eddig az ískoU nem rendelkezett. Az okta­tást — szakköri foglalkozáson belül — egy lelkes pedagógus; Koszorús Sándor végzi ☆ A dejtári községi körzeti könyvtárban március 1 -tői két kiscsoportos foglalko­zással bővült a rendezvénye« száma. Régi igényt elégít kj a honismereti szakkör beindí­tása. A szakköri foglalkozá­sokat heti egy alkalommal 2 órában tartják. Nagy érdeklő­dés előzi meg a komolyzenei kör indulását is. Gál Sándor Dejtár Összeállította: Tóth Jolin U -M. NÖGRÁD - 1986. március 13.« csütörtök 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom