Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-13 / 61. szám

Megtalálják a fiatalok is a számításukat a Romhányi ftpi tési Kerámiagyárban. A dina­mikusan fejlődő üzem kínál ia a kedvező munkalehetőségei az elhelyezkedőknek. Mit mond o kereskedelmi felügyelő? Fogyasztói érdekvédelem a vizsgálatok tükrében A kereskedelmi felügyelő általában nem szívesen lá­tott vendég a boltokban. Az üzletvezetők és a bolti el­adók tudják, hogy az „ákáefesek” nem sokat teke­tóriáznak: ellenőrzéseik so­rán szigorú szempontokat érvényesítenek, kisebb sza­bálytalanság esetében beérik a figyelmeztetéssel, egyéb­ként pénzbírság és szabály­sértési eljárás kezedményezé- ee járja. A fogyasztók, vásárlók ér­dekeinek védelme azonban megköveteli a szigort. A megyei tanács kereske­delmi felügyelőségének ve- BKtőjével, Molnár Tiborral az elmúlt évi vizsgálatok ta­pasztalatairól beszélgetünk. — Milyen céllal indították étmútt évi témavizsgálatai­kat? — Néhán y kiemelt szem­pontot határoztunk meg. Ilyen volt a lakossági áru­ellátás biztonságos fenntar­tása, javítása, továbbá a kis­települések kereskedelmi el­látásának fejlesztése, az. eti­kai program végrehajtásáirez kapcsolódóan, az ellenőrzés erősítése, vasi’ a szabályo­zók, az irányítás, a szerve­zetek korszerűsítéséhez va­ló csatlakozás. Ezekhez a célokhoz rendeken vizsgál­tok többek között az olcsóbb élelmiszerek kínálatát, ér­tékesítési körülményeit, az előjegyzéses megrendelés alapján történő értékesítést, az etikailag kifogásolható jelenségek 'visszaszorítására készült akcióprogram telje­sítését, a vásárlási körülmé­nyeket az élelmiszerszak­mában. valamint a jövede- lemérdekehségben működő boltoknál a fogyasztói érdek- védelem alakulását. — Milyen módszerekkel folytatták az ellenőrzéseket? — Sok éven át bevált szisztémáink vannak. nem íriszem, hogy szükséges vol­na ezeken változtatni. Vala­mennyi vizsgálat alkalmával górcső alá vesszük a válla­lati, szövetkezeti központo­kat, majd helyszíni, bolti el­lenőrzéseket végzünk. Ha­gyományos módszerünk a próbavásárlás, mely elsősor­ban a mérésnél, számolásnál elkövetett szabálytalansá­gokra derít fényt. Tavaly például a próbavásárlásokat követő kifogásolások ará- nva az elzőző évhez képest emelkedett, a minőséstvizaj­védelme szélmalomharc. így tettek szert a bolti kiszolgá- látszik ez a kereskedelmi lás udvariasságát illetően? felügyelőség oldaláról is? — A tapasztálatok válto­— Ebből annyi igaz, hogy zóak, összességében azonban a vizsgálatok számához vi- a kereskedelmi versenyhely- szonyított felelősségre vonási zet erősödésének előnyös ha- arány, valamint a felügyelő- fásait mutatják. A felügye- séghez érkezett panaszok, la- lőségre egyébként tavaly ösz- kossági bejelentések szá- szesen harmincegy vásárlói ma tavaly nem változott. Bi- panasz érkezett, ezek egyike zonyos átrétegaődésre azon- sem tette szóvá a kiiszolgá­ban fel kell figyelni. A ha­gyományos üzemeltetési for­mában működő üzletekben tavaly több területen örven­detes javulás következett be, sajnálatos módon ellen­súlyozza azonban a kedvező változást az új üzemeltetési formában működő boltokban tapasztaltak sora. — Miről van szó? — A kedvező változ-ások­lás hangnemét, udvariassá­gát. Valamennyi a vásárolt áru minőségét, illetve árát kifogásolta. A fogyasztók ugyanis mind a mai napig nehezen fogadják el, hogy az utca egyik oldalán ugyanaz az áru más áron kapható, mint szemközt. — Milyen célok szolgála­tába állítják idei vizsgála­taikat? — A biztonságos ses értékesítés — noha nem minden panasztól mentes — alapjában véve, betölti ren­deltetését. Sok minden tör­tént az etikai helyzet javítá­sa érdekében. A hús vizsgá­lat alkalmával pedig meg­állapítottuk, hogy a mérés, számolás területén az előző­ekhez képest, szembetűnő a javulás. — Ezek szerint . tehát az új üzemeltetési formában dolgozó egységek igényelnek nagyobb figyelmet? — Elmúlt évi ellenőrzé­seink legalábbis ezt igazol­ják. A szerződéses üzletve­zetők egy — szerencsére ki­sebb — részét a gyors meg­gazdagodás reménye sodorja a szabálykiiankodás vétkébe, a jövedelemérdekeltségben működő boltoknál viszont az ármegállapításban élvezett szabad döntés okoz gondo­kat. Mi nem értünk egyet azzal a felfogással, hogy az a jó ár, melyen elkel az áru! Számunkra is meglepetése­ket hozott a magáncukrász- dákban folytatott fagylalt­vizsgálat. A fagvlaltozók nagy többsége ugvanis úgv tartja, hogy a maszekfagyi a legjobb. A KERMI véle­latokat követő észrevételek menye viszont azt mutatja, hoz sorolható, hogy az olcsó — A biztonságos áruellá- élelmiszerek forgalmazását tás, az alapellátás javítása a vállalati, szövetkezeti köz-' továbbra is egyik legfonto- pontak hathatós módszerek- sabb célunk. Szeretnénk el­kel szorgalmazzák — éráé- lenőrzéseinkkel hozzájárulni kelhető eredményekkel. El- az etlátásbeü területi arány- ismerésre érdemes az, amit talansáigok mérsékléséhez, a megyei vendéglátó-válla- továbbá ahhoz, hogy a kis­fát az általános iskolások ót- települések bolti rekonstruk- keztetésében tett: rendszeres dóját színvonalas kereske- kapcsoiatot tart a KÖJÁL- delnői munka kövesse. A ke- iai, diétás nővért fogla Lkoz- reskedelmi etika javításának tat az egészséges étrend ki- serkentéséiről idén sem mon- alatkitésára, pótolja a hiány- dunk le, segíteni kívánjuk a zó eszközöket. Az előjagyzé- környezeti kultúra színvona­lának emelését is. Szendi Márta Két ellentétes „félidő” Felgyorsult a tempó A múlt esztendő nem úgy indult a Budapesti Finomkö­töttárugyár balassagyarmati gyárában, ahogy azt a kol­lektíva elképzelte, illetve vál­lalását összeállította. Az első negyedév végén 20 milliós lemaradást tartottak számon. Ennek a kellemetlen folya­matnak a megállítását, utána az ellenkezőjére történő for­dítását határozták el. A két „félidős játékban” a második időszak jelentett alapvető fordulatot. Igaz, a tervezett céljaikat nem mindenben ér­ték el, de a többletvállalá­sukból a termelési értékter­vük 10,8 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Emögött 1,1 százalékos szo­cialista exporttúlteljesítés. 8 százalékos normaóratöbblet­felhasználás, 13,3 százalékkal több termék húzódik meg a 72,5 százalékos tőkésexport teljesítésével egyetemben. Derékba tört tervek után A lemaradást kiváltó okok közé sorolhatjuk az alapanyag­hiányból adódó kieséseket, a 8300 normaórában végzett bérmunkát, az alacsony ha­tékonyságú tőkésexportot, a derékba tört kooperációt, amely végül is megszűnt. A sűrítve jelentkező gondokkal együtt járt az alacsonyabb teljesítmény, s az ehhez iga­zodó alacsonyabb kereset is. A kialakult helyzetet a ve­zetők és a dolgozók döntő ré­sze átmenetinek tekintette, de többen voltak, akik nem tudták elviselni, kivárni az előnyös fordulatot jelentő időszakot, s ezért elhagyták a gyárat. Például a kulcs­munkahelyről, a varrodából 15-en mentek ed máshová dolgozni. Az első negyedévben „ösz- szehozott” jelentős adósság egész évben végigkísérte a kollektívát, annak ellenére, hogy a feszültséggel terhes kezdeti időszakot egy folya­matosan felfelé ívelő periódus követett. Ezt a jobb anyag- ellátás és az ehhez kapcsoló­dó tisztességes bérfejlesztés váltotta ki. A legfontosabb célként a konfekcióban dol­gozók megtartását jelölték meg. Ennek megfelelően a fizikai dolgozóknál 11,5 szá­zalékkal, a nem fizikaiaknál pedig 10,9 százalékkal emel­kedett a bérszínvonal. Előb­bieknél, akik teljesítménybér­ben termeltek, az emelés mér­téke elérte a 15 százalékot. Ezekkel egy időben valósí­tották meg az INNOVATEX szervezési intézet által java­soltakat, amelyek eredmé­nyeként megnőtt az egy idő­egység alatt előállított ter­mékek száma. A jobb munka- ellátottság, valamint a ke­reseti lehetőségek bővülése, ha teljesen nem is tudta visszacsalogatni az eltávozot­takat, de hozzájárult a tá­vozni szándékozók megállí­tásához, illetve a belépők számának növekedéséhez. Jó irányban hatott még a vállalati gazdasági munka- közösségek munkába állítása is. Az idesereglett szakembe­rek 15 ezer normaórának megfelelő teljesítményt pro­dukáltak, ugyanakkor hozzá­járultak a túlórák 22 száza­lékos csökkentéséhez. Az előnyös változásokban szerepe volt a termékszerke­zet-váltást képviselő Interfer- cifckeknek a gyártásba vétele, amelyek az évi összes meny- nyiség 10 százalékát adták. Ugyanez mondható el a sík­kötött francia exportra gyár­tott cikkeknél is. Bizonyítottak A folyamatos termelés fel­tételeinek biztosításában be­következett alapvető változás előnyei tükröződnek a selejt erőteljes mérséklődésében is. A Liviano-termékeknél a konfekcióból adódó hiba 0,28 százalékról 0,07 százalékra csökkent, vagyis minden ezer terméket kellett csak alacso­nyabb osztályba sorolni. A szovjet megrendelők részéről érkező reklamációk száma 0,37 százalékról 0,01 száza­lékra csökkent. A MERT ál­tal kifogásolt termékek ará­nya 10,1 százalékról 0,3 szá­zalékra zuhant vissza. A selejt csökkentésében elért elismerésre méltó for­dulat azonban nem jellemez­te az első osztályú részarány növelését. Ellenkezőleg: még a korábban elért színvonalat sem sikerült elérni. A kifo­gástalan termékek részaránya 95,7 százalékról 95,5 száza­lékra esett vissza. Okát alap­vetően a hibás alapanyagok­kal magyarázzák. Végeredményben a gyár vezetői és dolgozói az első negyedévi súlyos lemaradás után új erőre kaptak, fel­gyorsították a termelés tem­póját és bebizonyították: le­het rájuk számítani, illetve többre is képesek. Önként adódik a kérdés: a tavalyi jó és keserves ta­pasztalatok alapján az idén mire vállalkozik a kollektí­va? Tovább folytatják az erő­teljes lendületet vett termék­szerkezet-váltást, ami azt je­lenti. hogy növelik az import­kiváltó sport- és szabadidő­ruhák termelését, javítják azok minőségét, emelik a drágább luxuscikknek számí­tók arányát. Hasonlóképpen cselekednek a szocialista ex­portban is, ahol a bázishoz képest, 16 százalékkal adnak többet, mint az előző eszten­dőben, s itt is növelik a magas munkaigényű és ki­váló minőségű termékek szá­mát. A tőkéspiacokon az el­vesztett pozíciók visszaszerzé­se a cél. Ennek realitását jel­zi a francia cégektől érke­zett megrendelés 150 ezer konfekciótermékre. Az előb­biek mellett több műszaki intézkedés végrehajtásával 3.8 millió forint többletered­ményhez jutnak. Amennyiben elképzeléseiket valóra váltják, akkor 6 szá­zalékkal növelik a bérszín­vonalat. A többletteljesít­ményt pedig mozgóbérrel ho­norálják, amelynek jelenleg nincs felső határa. Mire alapozzák? Vajon az első két hónap teljesítménye milyen remé­nyekre jogosít fel? Sajnos, a termékösszetétel nem úgy alakult, ahogy eredetileg ter­vezték, ugyanakkor a fél­kész állomány jelentősen meg­nőtt. Ezért február’ végéig időarányos tervüket csak 80 százalékra teljesítették. Ügy számolnak, hogy március vé­gére nem lesz különösebb gondjuk —, s elérik a 95 százalékos teljesítést. Mire alapozzák? Arra, hogy a dolgozók átlagteljesítménye a varrodában a tavalyi 78 százalékról, az idei esztendő első két hónapjában 99,3 szá­zalékra növekedett. Venesz Károly ' U| kollektiu szerződések Az elmúlt öt évre kötött ra, hogy az elkövetkezendő öt »zárna viszont csökkent. — Néhány tavalyi ellenőr- nő kőrútjukon magam is részt vettem. Nekem úgy tűnt, a fogyasztói érdekek hogy ezekből a nyalánksá­gokból hiányzik sok minden, aminek pedig a kalkuláció szerint benne kellene lennie. — Milyen tapasztalatokra Kőzethorgony Megkezdték a kőzethorgony kiképzésű cső, igen fontos sze gyártását a Dunai Vasműben. lepet tölt be a bányászatban A Bakonyi Bauxitbányával Alkalmazásával jelentősen közösen kifejlesztett új tér- meggyorsítható a bányabiz- , , , ., , . tonsagi berendezések eme­nnek, amely tulajdonkeppen iyezése az új vágatokban és nem más. mint egy minőségi ennek eredményeként a fej­acélból készített, különleges tés megkezdése is. kollektív szerződések 1985 vé­gén lejárták, teljesítésükről a vállalatok, intézmények veze­tői ezekben a hetekben adnak számot a dolgozóknak. Ezzel egy időben megkezdődött az új, a VII. ötéves tervidőszaká­ra szóló kollektív szerződések előkészítése, melyeket a vál­lalati vezetőknek és a szak- szervezeti szerveknek június 30-ig kell a dolgozókkal is­mertetniük és megkötniük. Az új kollektív szerződések ki­hirdetéséig a korábbi szerző­dések rendelkezései érvénye­sek. Az 1986—1990-es évekre szó­ló kollektív szerződések ki­dolgozásához az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a Szak- szervezetek Országos Taná­évre szóló új kollektív szerző­désekben a vállalatok és a dolgozók a munkavégzéssel, a munka- és pihenőidővel, a munka díjazásával, valamint a dolgozóknak járó egyéb jut­tatásokkal kapcsolatban bár­miféle, jogszabályba nem üt­köző kérdésben egyetértésre jussanak. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az irányelvek rámu­tatnak azokra a munkaügyi kérdésekre, amelyeknek a sza­bályozása napjainkra a dol­gozók és a vállalatok érdeké­ben egyaránt indokolttá vált. Így például számolni kell az­zal, hogy a vállalatok a ko­rábbiaknál fokozottabban ta­karékoskodnak az egyre drá­gább munkaerővel, termelési csávái közösen irányelveket feladataik ellátásához gyak­adott ki. Ebben rámutatnak, hogy az új vállalatirányítási rabban élnek majd a dolgozók munkahelyek közötti átcso­formák bevezetésével nem portosításával, s mind nagyobb változott a kollektív szerző- szükségük lesz a többféle dések rendeltetése; azok to- szakmához értő szakemberek ­vábbra is a dolgozóknak a munkaviszonyukkal kapcsola­tos jogait és kötelességeit fog­lalják magukba, s a szerző­re. Amennyiben a vállalatok élni kívánnak a munkaerő korábbinál rugalmasabb fog­lalkoztatásának, illetőleg az dést a munkáltatók ezután is egyes munkakörök tágabb ér­a helyi szakszervezeti szer­vekkel kötik meg. Az irányel­telmezésének lehetőségével, úgy azt a kollektív szerző­vek felhívják a figyelmet, désben is rögzíteniük kell. hogy a Munka törvényköny­vének múlt évtől érvényes mó­A munkaidő jobb kihaszná­lását, a vállalatok rendelke­dosításával a munkáltatók és zésére álló létszám hatéko- a szakszervezetek a korábbi- nvabb foglalkoztatását előse- aknál szabadabban, a helyi gítő intézkedéseket, mint Dél­sajátosságokat jobban figye- dául az általánostól eltérő, a lembe véve határozhatnak ar- termelési feladathoz jobban nek kell tartalmaznia. A mun­kaidő hatékonyabb kihaszná­lására az irányelvek többféle megoldást is szorgalmaznak. Felvetik egyebek között a munkarendnek, például a mű­szakok számának, a napi munkaidőnek a mindenkori feladatokhoz jobban igazodó beosztását. Ez indokolt lehet azoknál a vállalatoknál, ame­lyekhez a megrendelések nem érkeznek mindig folyamatosan, s néha túlórával sem győz­nek eleget tenni azoknak, máskor pedig esetleg nem tud­ják egész napra munkával el­látni dolgozóikat. Az is elő­fordulhat azonban, hogy egyes vállalatok valamilyen más okból — például energia- vagy alapanyag-ellátási gondok, ne­tán a kooperációs partnerek szállítási késedelme miatt — átmenetileg termelésük csök­kentésére kényszerülnek. A dolgozók foglalkoztatására ilyen esetekre is ajánlatos át­hidaló megoldásban megálla­podni. A veszteségek mérsék­lésének egyik eszköze lehet például az egyenlőtlen mun­kaidő átmeneti bevezetése. Ugyancsak ajánlatos felül­vizsgálni. s az elkövetkezen­dő öt évre az új követelmé­nyeknek megfelelően megha­tározni a kollektív szerződé­sekben a vállalat bérpolitiká­ját. a munkafegvelem erősí­tésére hozott intézkedéseket a gazdasási mnnkaközössések és a vállalatok kapcsolatát oloírőSOlcRt. ról, hogy a kollektív szerző­dések mit foglaljanak rrjaguk- ba. Ezzel lehetőség nyílt ar­i gazodó munkarend bevezeté­sét és alkalmazásának felté­teleit is a kollektív szerződés­Március 30-án kezdődik a nyári időszámítás Az idén március 39-án, hús* vét vasárnapján kezdődik a nyári időszámítás, és szep­tember 28-ig tart. Március 39* án, vasárnap 2 órakor ksl! átállítani a mutatót 3 órára, mert ez az éjszakai időpont zavarja a legkisebb mérté le­ben a vasút és más tömeg- közlekedési eszközök menet” renejét. Az európai országok közlekedési miniszterei meg­állapodtak abban, hogy akár­csak tavaly, az idén is a kontinensen mindenütt e óv­szerre állnak át a nyári idő­számításra. Ezúttal sem lesz tehát átmeneti eltérés a nem­zetközi járatok menetrendi időpontjaiban. Az óraigazítás nem érinti a MÁV, a Volán és a MAHART menetrendjében feltüntetett időpontokat, a MALÉV új menetrendje pedig a nyári időszámítás első napján, március 30-án lép érvénybe. A nyári időszámítás célja az, hogy a nappali világosság jobb kihasználásával villa­mos energiát takarítson meg az ország. így várhatóan » múlt évihez hasonlóan mint­egy 130 millió kilowattórával lesz kisebb a villamosenergia­fogyasztás. ami több mint 30 ezer tonna olaj megtakarítá­sának felel meg. (MTI) NÓGRÁD — 1986. március 13,. csütörtök I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom