Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám

letűnt korok hol vígjáték­ba illő, hol tragikus helyze­teket teremtő divatja —, mint hallom — ismét elter­jedt: rangon aluli, (illetőleg fölüli), párkapcsolatok ala­kulnak ki, ilyennek ítélt há­zasságok köttetnek. Most, hogy a nőnapi drága virágok illata immár elillanóban. a nagy fellángolások évszaka^ a ' tavasz pedig érintésközei­ben — indokoltnak tűnik szólni eme tabuként kezelt témáról. Az idősebb korosztály tag­jai bizonyára emlékeznek még arra, hogy eny „snájdig” ka­tonatiszt például nem is gon­dolhatott arra, hogy mun­kás-, vagy parasztszülők nincstelen lányát vegye fe­leségül, bármilyen szép és csinos volt szegényke. bár­hogy is izzott a szerelem. Hasonlóképpen ismert az iro­dalomból, egykori filmekből a gróf-cselédlány, a gyáros­gépírókisasszony stb., stb. kapcsolat, amely csak ritkán érhetett véget igazi happy enddel. * Ügy tűnik, forrongó-fortyo- gó, ellentmondásoktól terhes korunk újfent kitermelte a rangon alulinak ítélt kapcso­latokat. Nem is olyan régen a tömegkommunikáció — az írott sajtótól a rádión át a televízióig — sokat foglalko­zott a falvakban katedrára (és lakásra, illetményföldre), talált fiatal tanítónők hely­Rangon alul • zetével. Akik megfelelő „tár­saság hiányában” — nős az orvos, a patikus, az agrár­mérnök, nősek a tanár kollé­gák — rangon alulinak minő­sített kapcsolatba kerülnek (jobb híján, vagy igaz sze­relemből) egy, a tsz-ben dol­gozó kertészlegénnyel, szere­lővel, paraszttal vagy hason­lóval, egy a lényeg: a „nem összeillő” párt kinézte, ki­üldözte a falu. Sajnos. Miként sajna, de van egy másik aspektusa is a dolog­nak. Első hallásra talán szent­ségtörésnek hangzik, éppen­séggel mégis helyeselhető a mai relációkban rangon alu­linak (felülinek) minősített házasságok megkérdőjelezése. Mert bizony, ma is tapasz­talhatjuk —, mégpedig sajnos gyakran —, hogy milyen mélységesen lélekölővé vál­hat egynémely olyan kapcso­lat. amelyben egyik fél — vagyona, vagy műveltsége, vagy a társadalmi ranglétrán Uj elemes bútorok Régebbi családokat újítanak fel ' Hosszú ideje keresett ter­mék a belföldi fogyasztók körében az elemes bútor, amelyből az ipar még min­dig nem tudja teljes mérték­ben kielégíteni az igényeket. A bútorkészítők a piac igé­nyeihez igazodva — a kimá­ikat fokozására — a régiek mellett új, a korábbiaknál korszerűbb elemes termék- esaládok gyártására töreked­nek. A Budapesti Bútoripari Vállalat az idén 300 millió forint értékben három új tí­pusú elemes bútorcsaládot készít. A gyár korábbi va­riálható, bővíthető szekrény­sorai iránt csökkent a keres­tet, ezért gyártásukat leállí­tották, és új típusokkal je­lentkeznek a piacon. A mé- retrendszeren bem változtat­tak, bővítették viszont az elemek számát, növelve a variálhatóságot. Az új típu­sú elemeket, polcokat és szekrényeket a vállalat meg­levő gépein készítik, de uj technológiával, s korszerűsí-í tették a munkahelyek kiala­kítását is. Gondoskodtak ar­ról, hogy a termékváltás ne legyen gond azoknak, akik korábban már megvásárolták a régebbi típusok valamelyi­két és újabb elemmel akar­ják kiegészíteni a garnitúrá­kat. Az év végéig ugyanis az újak mellett, utánrende- lés alapján, legyártják a ré­gi típusok darabjait is. A mátészalkai Szatmár Bútorgyárban ugyancsak új elemes bútorcsalád gyártá­sát kezdték meg. Harminc- hatféle elemből az idén 20. ezret készítenek, ami 5 ezer hagyományos szekrénysor­nak felel meg. A kisebb-na- gyobb ■ szekrényrészek, pol­cok. ágyneműtartók, áthida- Jóelemek gazdag választéka lehetővé teszi, hogy a vá­sárlók az egyéni igényeik­nek, lakásuk méretének és anyagi lehetőségeiknek leg­inkább megfelelő darabokat vásárolják meg. A folyama­tos alapanyag-ellátás bizto­sítására a bútorgyár megál­lapodást kötött a vásárosna- ményi forgácslapgyárral. Az üzemben máris elkészítették e termékek továbbfejlesztett változatát. A fehér betétek­kel díszített, ívelt sarkú, mu­tatós és. divatos bútorból áp­rilisban kezdik meg az első 200 garnitúra gyártását. A Kanizsa Bútorgyár há­romtípusú elemes bútorára a gyár 10 márkaboltjában, a bútorkereskedelmi Vállalat üzleteiben, valamint a Do- mus áruházakban megren­delést vesznek fel. A gyár az ezt követő egy hónapon belül tudja szállítani a kí­vánt bútorokat Az egyik típus, az évek óta gyártott svédfal iránt csökkent a kereslet, ezért gyártását rövidesen meg­szüntetik. Helyette azonban két új elemes bútort aján­lanak majd a kereskedelem­nek. Arra számítanak, hogy különösen nagy sikere lesz a kiselemes szekrénysornak, amelyet a második fél évben már kívánság szerinti men.v- nyiségben készíthetnek. Az újabb típus az eddiginél jobban hasznosítható belső térrel készül, és külső meg­jelenése is tetszetősebb. A székesfehérvári Gar­zon Bútorgyár termelésének több mint háromnegyed ré­szét adják az elemes búto­rok. A gyár az idén nem tervezi ■ új termékek gyártá­sát, hanem folytatja a 8 esz­tendeje megkezdett és nép­szerűségéből azóta sem ve­szített Garzon elemes bútor­család, valamint az ugyan­csak közkedvelt Barba ele­mes bútorok készítését. A népszerűség oka feltehetően az, hogy ezek a bútorok jól igazíthatók a házgyári laká­sok, a családi házak mére­teihez, és a vevő elképzelé­seinek megfelelően, jól va­riálhatók. A Garzon Bútor­gyár termékei így most is piacképesek, sőt nagyobb irántuk a kereslet, mint amennyit elő tudnak állítani belőlük. A szobabútorok mellett az elemes konyhabútorok is igen kelendőek. Az eddigi választékot az idén a csong­rádi Tisza Bútoripari Válla­lat bővíti új . típussal a pia­con. A szekrénysor méretei megfelelően illeszkednek a konyha más kiegészítőbe­rendezéseihez, így a párael­szívóhoz, a tűzhelyhez, a hűtőszekrényhez. Az új bú­torcsaládhoz kiegészítésként készítenek fűszertartókat, kiforgatható polcos, fiókos részegységeket is. A konyhai munkalapok felülete sav-, lúg- és hőálló. Előny még, hogy a megfelelő elemekből fürdő- és előszobái, vala­mint gyermekszobai beren­dezések is kialakíthatók. A korszerű termék gyártásá­hoz a vállalat új gépeket: bútorlapméret-vágót, élra­gasztót szereit fel. NÓGRÁD O AZ OLVASD Fő célunk: % a (okosság szolgálata A NÓGRÁD-fórum legutóbbi vendége C. Becker Judit, a Salgótarjáni Városi Tanács elnöke volt, aki az újságírók és az olvasók kérdéseire egyaránt válaszolt. Egy hete a la­kásépítéssel, -gazdálkodással, beruházásokkal kapcsolatos elfoglalt, helye, miegyebek kapcsán — eleve fölötte áll avagy idővel fölébe kerül az élete párjául választott em­bernek. Az efféle házasság azután amolyan rossz, hivatali fő­nök-beosztott kapcsolattá tor­zul, amelyben a magasabb lovon ülő, (vagy vagyonos, pénzeszsák) asszony mindenes inasként kezeli szegény, de talán jobb sorsra érdemes férjét, illetőleg az egyszerű asszonyka — diploma nem- akadály! •— válik mindent eltűrni köteles cseléddé „ura” mellett. Több mint szomorú ez: mindkét fél számára, de ter­mészetesen más-más szem­pontból — mélységesen meg­alázó, lealacsonyító. Miként igaz az is, hogy alá-föléren- deltségi viszony egyenrangúak közt is kialakulhat, egysze­rűen csak úgy, hogy egyik fél erőszakosabb, a másik engedékenyebb, toleránsabb alkatú. És ezzel már azt is kimondtunk, hogy az efféle, régi rossz ízeket idéző „kapa a kapához, guba a gubához” kényszerkapcsolatokra szin­tén nemleges választ adunk. Hisszük és valljuk: zöld útja csakis az embert kitel­jesítő, teljes egyenrangúságon alapuló szerelemnek, az egy­mást tiszteletben tartó, sza­badon választott kapcsolatok­nak lehet. K. T. KSH­munkaerőmérleg A Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában megjelent A népgazdaság munkaerő­mérlege című kiadvány, amely átfogó képet ad a magyaror­szági munkaerőhelyzet ala­kulásáról. A felmérés szerint tavaly az év elején 6 millió 223 ezer. volt a munkaképes korú la­kosság létszáma, 12 ezerrel kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. Aktív kereső foglal­kozást viszont csak 4 millió 913 ezren vállaltak, 27 ezer­rel kevesebben, mint 1984- ben. A munkaképes korú fér­fiaknak 82,7 százaléka, a nőknek 75 százaléka volt ál­lásban. A dolgozó nők ará­nya mindössze a gyesen lé­vőkkel kevesebb a férfiaké­nál. A népesség foglalkozta­tottsága teljesnek mondható, a tartalékként figyelembe ve­hető munkavállalási korban lévők ugyanis vagy nappali tagozaton tanulnak, vagy kö­zel vannak a nyugdíjkorha­tárhoz. A gazdasági szerkezet mó­dosulásával, valamint a la­kosság életmódjának, igényei­nek változásával magyaráz­ható, hogy mind többen dol­goznak a népgazdaság nem anyagi ágazataiban, különösen a szolgáltató iparban. feleleteket közöltük, ezúttal a kérdésekre kapunk választ. — Az újjáalakult tanács te­vékenységét, hogyan segíti a tanácsi apparátus? Miként közvetítik a lakossági igénye­ket a tanácstagok? Az új városi tanács 63 tagja az alakuló ülést köve­tően kézhez kapta azokat az anyagokat, melyek nélkülöz­hetetlenek tanácstagi mun­kájukhoz (tanácstagok kézi­könyve, fontosabb tanácsren­deletek, a tanács éves terve, a tanács és szervei szerve­zeti és működési szabályzata stb.). 1985. év őszén egész napos képzésre került sor. Az apparátus osztályai tájé­koztatják a tanácstagot a választókerületük lakosságát érintő problémákról. A tanács tagjai — bár tanácstagi be­számolókra még nem került sor — állandó kapcsolatban vannak választóikkal. Igé­nyeiket — ha azok közérde­kűek — rendszerint szóban közvetítik az illetékesekhez. A tanácsülés vitáiban (öt­éves tervkoncepció kidolgo­zása, éves terv stb.) kifeje­zésre juttatják választóke­rületük lakosságának vélemé­nyét. — Megnövekedett a taná­csok szerepe és felelőssége, miként hat ez a munkaszer­vezésre. a bürokratizmus visz- szaszorítására, a kulturált ügyintézésre? — A tanácsi munka szer­vezésének egyik fő célja a lakosság szolgálata! Á Sal­gótarjáni Városi Tanácsot évenként mintegy 50—55 ezer állampolgár keresi fel. Fo­gadási időink úgy vannak megszabva (hétfőn, szerdán egész nap, pénteken délután, §zerdán nyújtott fogadás reggel hét órától este hét óráig, szombaton ügyelet). .hogy mindenki saját munka­idejének sérelme nélkül in­tézheti hivatalos ügyeit, né­hány speciális ügy kivételé­vel (kisajátítási tárgyalások például). Ennek ellenére — sajnos — magas azoknak a száma, akik saját munkaide­jükben keresik fel a tanácsi szerveket, bár ez nem volna tanácsi munkával összefüggő indokolt. A munkaidőalap védelme nem csak a tanács, hanem a vállalatok, intéz­mények feladata is. — Miben látja az okát a tanácsi vezetés, hogy a terve­zett ezerforintos település­fejlesztési hozzájárulás he­lyett csak ötszáz forintot ve­zettek be? Nem lett volna jobb regionális célokat megfogalmazni? — Az előzetes konzultáci­ók eredményeként a város vezetése az 1000 forintos te­lepülésfejlesztési hozzájáru­lás bevezetését javasolta a tanácstestület részére. A vi­ta alkalmával többféle ja­vaslat hangzott el (pl. kisebb összeg, lépcsőzetes bevezetés). Hosszas vita után a tanács úgy döntött, hogy az 1000 fo­rintos összegről kérdezik meg a város lakosságának véleményét. A döntés oka az volt, hogy fi jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben a' város ivóvízellátását illetve szenny­vízelvezetését, -kezelését csak az állampolgárok fokozottabb segítségével tudják mielőbb megoldani. A demokratikus szavazás eredményeként a város lakossága a javasolt összeget végül is 500 forint­ban határozta meg. Saj­nos. ez nemcsak a tervezett bevétel 50 százalékos kiesé­sét jelenti, hanem a megva­lósulásra tervezett beruházá­sok elhúzódását is. A tanács .vezetői az előzetes elképzelé­sek alapján megvitatták re­gionális célok kitűzésének a lehetőségét is. Ezt a felvetést azonban kizárta az a tény hogy e célok megvalósításá­ra még az 1000 forintos hoz­zájárulás összege is kevés lett volna. A tanácstestület ezért a város vezetőinek ja­vaslatára úgy .döntött, hogy a város legfeszítőbb gondjá­nak a víz- és szennyvíz- kérdés megoldásához kérik a lakosság pénzügyi hozzájá­rulását. — Jelentkezik-e a tanácsi gazdálkodásban a vállalkozói szellem például van-e közös vállalata a tanácsnak? — A VII. ötéves tervidő-' szakban a vállalkozói szellem bővítésére 1986. január 1- től lakásépítés terén biztosít a jogszabály lehetőséget. En­nek érteimében a tanácsok és a gazdálkodó szervezetek is saját értékesítésükre épít­hetnek lakásokat kedvezmé­nyes köicsönfeltételek mel­lett. Ebben a lakásépítési konstrukcióban a városi ta­nács is részt kíván venni és tanácsi értékesítésre is épít lakásokat a VII. ötéves terv időszakában. A kivitelezésre igénybe vett hitelt az eladott lakások árbevételéből fizeti vissza a tanács, illetve a gaz­dálkodó szervezet. Ez a la­kásépítési konstrukció le­hetőséget nyújt arra, hogy e téren is versenyhelyzet ala­kulhasson ki, mely a lakás­árak növekedésére remél­hetően fékezően fog hatni. A működő intézmények közül 4—5 van. amelvik érdekelt­séggel bír szabad kapacitá­sának kihasználásában. (Bér- munkavégzés az oktatógépe­ken, illetve szálláshelyek ki­adása szorgalmi időn kívül.) A tanácsnak közös vállalata nincs, az ilyen fajta kezde­ményezések elől azonban nem zárkózunk el. — Milyen az együttműködés a vonzáskörzetben levő ta­nácsokkal? Van-e ennek fo­rintokban mérhető baszna? — Salgótarján városkör­nyékéhez tíz községi tanács, 18 település tartozik. A vá­roskörnyéki tanácsok képvi­selőiből álló bizottság leg­utóbbi ülésén városkörnyéki alap létesítését határozta el. Az alap egyesíteni fogja a város' és a városkörnyéki köz­ségi tanácsok ideiglenesen szabad pénzeszközeit. Az alapból kölcsönt nyújtanak egyes tanácsok fejlesztési feladatainak megoldására. Az együttműködésnek nem az a célja, hogy azáltal bármelyik tanács „haszonhoz” jusson. A cél az, hogy közösen előbb­re vigyük a városkörnyék községeinek fejlődését, fo­kozzuk e községek népesség- megtartó szerepét. Egy levél kálváriája Szeretek levelet kapni, ezért napi programomban elsőként szerepel a postaládám megtekintése. Február 16-án öröm­mel nyugtáztam, hogy valahonnan valaki írt, mert a kis bo­ríték ott fehérlett a helyén. A boríték láttán teljesen elszo­morodtam, mert a küldeményt tévedésből dobták be hoz- I zám, ugyanis V. F.-né nevére szólt, aki a címzés szerint a Rákóczi út 84. szám alatt lakik. Sebaj, teszek egy nagy nyilat a cím elé és visszadobom a legközelebbi utcai posta­ládába: figyelmeztetve a postát, hogy hibázott. így is tettem és örültem, hogy máson segíthetek. Két nap múlva levélszekrényem kinyitása után döbbenettel néztem a borítékot: visszajött a levél! A korábban odatett' jelzést ezúttal tovább cifráztam, s újra postáztam. Eredménytele­nül. Egy hét múlva már mosolyogva vettem tudomásul, hogy a levél ott árválkodik a postaládámban. „Velem most már nem szúrhat ki senki!” — gondoltam, s a következő napon személyesen vittem el a helyi postahivatalba a régóta kalló­dó küldeményt, majd az éppen szolgálatban lévő hölgyek egyikének elmondtam a Kisterenyén feladott és Szécsénybe címzett levél kalandos történetét. „Eljuttatjuk és köszön­jük!” — hangzott a válasz. Nyugodt szívvel távoztam a pos­tahivatalból, örülve annak, hogy végre rendeztem a makacs levél ügyét. Néhány nappal ezelőtt újra levelet kézbesített a posta. Igen, ismét megérkezett a visszajáró levél. Azóta itt van nálam és egyre azon töprengek: kikézbesitsem-e én magam vagy másik borítékba helyezve ajánlott küldeményként ad­jam fel? Döntöttem. Egyben üzenem V. Ferencnének — akinek ve­zetékneve sem egyezik e sorok írójáéval —: új borítékban, expressz-ajánlott levélként juttatom el hozzá a csaknem egy hónapja kallódó — bizonyára várva várt — borítékot. Fel­téve, ha a posta is így akarja. Remélem, hogy a Rákóczi útra címzett levelet nem a Felszabadulás téren lakó feladó­nak hozzák majd. Azt is őszintén hiszem, hogy a megkésett levélnek is tud örülni V. F.-né. bár nekem nem sok derűs percet szerzett a vissza-visszatérö küldemény. Vaskor Kstváa Fenyőfagallyhalmaz tárul a látogatók szeme elé a szé- csényi piactéren, ami egry jókora szemétdombnak is beillik. A helybeli kiskereskedő bezárt üzlete előtt még igazi kará­csonyi hangulat van, de a téli ünnep már több mint két hónapja elmúlt. A zöld fenyő vegyül egyéb csomagoló­anyagokkal és papírdobozokkal is. — Rigó — NÓGRÁD — 1986. március 12-, szerda 5 /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom