Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-11 / 59. szám

Tájfutó lányok FELFUTÁS A címben kiemelt felfu­tás már előlegezi, hogy a szókészlet nem kívánatos gyakori használatáról fo­gunk írni. A divatos szavak állandó ismételgetése a ki­fejezés árnyaltságát veszé­lyezteti. Ilyen maga a felfutás is. Számtalan jobb szót hasz­nálhatnánk helyette. Példá­ul: „A Zsiguli gyorsan fel­futott"; „Vállalatunk felfu­tott”, vagyis: hirtelen nagy eredményeket ért el. Máskor realizálunk. „Egyezményt igyekszünk realizálni”; „A közművelő­dési törvény realizálása”; „Jó jegyekkel realizálható tudásszint”. Pedig az egyez­ményt kötik, a törvényt hozzák, vagy alkotják, a tudásszintet pedig jó je­gyekkel fejezik ki. Ami eddig előrelátható volt, az ma várható: „Az ipar termelése várhatóan növekszik”. A rádióban ilyet is hallottunk: „Most pedig kérdezzük meg a meteoro­lógustól, hogy várhatóan milyen idő várható.” Rá­adásul a szóismétlés sem ékessége a stílusnak. De a sor is kelleténél többször szerepel. Ma már mindenre sor kerül. Az idő folyamatában így van, de felesleges annyiszor han­goztatni. Például: délután kerül sor erre meg erre; az összejövetel keretén belül kerül sor valamire. Nem­rég ezt hallottam: „Beszél­getésre került sor. amely­nek során megbeszéltük a soron következő feladato­kat.” Nehéz eldönteni, hogy minek a során történt va­lami. A sornak a során, vagi a beszélqetések során? Itt igazán sok a sor. Nem hiszem, hogy így ki kelle­ne cifrázni a mondanivalót. Nem lehetne egy kicsivel kevesebb hangzatosságot? Ügy látszik kiemelten (!) jobban kellene megszervez­ni a divatos szavak elleni küzdelmet. Kiss István TÖKUGYANAZ K tek — mármint a sült tök — egyre inkább kiszo­rult az utcákról, a terekről, s helyette benyomul a nyelvbe. De mennyire £zet- lenebbül! A gépesített, villamos ku- koricapattogtatónál két di­áklány állt a sorban előt­tem, az ő szavaikat hallgat­tam. — Aztán kiment a trafó a kerületben, a teremben töksötét lett. Oltári zrí volt, képzelheted. — Nálunk tökugyanaz. Bejött a diri, tökjó fej, egy zseblámpával: hazamehet­nek. — Tőkszerencsétek volt! — Hát... Elmentünk a moziba, a Balfácánra. Tök­hülye film, tökre röhögtük magunkat. — Fél kuki lesz, még egy csomag pirított tökmag. — Ide is tökugyan­az! Itt leállt a magnóm: köz­ben megkapták a csemegét (én is a magam nyelvi cse­megéjét), így nem élvezhet­tem tovább elmés csevegé­süket. Ha lett volna egy kis időm, s nekik is, talán együtt is elkalandozhattunk volna a farmernál is divatosabb és kopottabb „fokozószó” szinte regényes múltjában. Kezdetben vala a tökfil- kó meg a tökfej, illetve a tökfejű. S hogy miért éppen erről a kobakos növényről kapta haszontalan, együgyű, bárgyú, bugyuta, tökéletlen embertársunk a nevét? A tökfilkó kétségkívül a kártyázásból került mintegy kétszáz éve nyelvünkbe, ahol a piros (szín), a zöld és a makk méllett van tök is, ámbár ezen eltűnődhet­nek a lapok forgatói: miért éppen ezt a nevet kapta ez a figura, mikor apró csör­gők vannak rajta (mint a régi udvari bolondokon). Valójában már ez a kár­tyabeli tök is félreértés szü­lötte: német neve ugyanis Schelle, azaz „csörgő", de a Schellé-nek van másik, ke­vésbé szalonképesen csengő jelentése is, s — tévedés­ből? — ez lett nálunk kár­tyaműszóvá csörgő he­lyett. .. „kártyához ültek (a zsivánvok) és keményen tökfilkóztak” — olvashat­juk lát7-ben a híres zsivá- nyokró] szóló történetben. (A szláv — vé®ső soron gö­rög — eredetű f: 1 kó jelen­tése: „fiú lesénv”, s mint' tudjuk, az esvik kártyafi­gura, a „tök felső” neve.) Ám a tökkelütött. a tők- fejű már jóval régebben él nyelvünkben: „Hasonló tökkelütött agya vala Ak- temon nevű Filosofusnak” — olvassuk már 1724-ben. S itt legföljebb csak bele­játszott a kártyás szóhasz­nálat („tökkel üti a zöldet”) a kifejezésbe. A dolog nyit­ját Orczy Lőrinc XVIII. századi verse adja kezünk­be; éppen a rossz diákról írja: Egy könyvből, másikból ír occupatiót. Üres tök fejjel vár két hó vacatiót... A tökfej bizony üres volt belül, nem volt benne sem­mi. Az azonosítás alápjá pedig az volt, hogy a ki­vájt, belül üres tökhéjat már igen régóta használták kü­lönféle célokra: részben a vadászásnál, vadfogásnél, részben madárijesztőnek, de szemet, szájat vágva rá, gyertyát rakva belé, még ijesztgető kísértetnek is. Vadkacsázáskor egy kivá­gott tökhéjat tett a vadász a fejére, s a vízbe eresz­kedve így közelítette meg a vadkacsát. De használták ctnke?iv*ás- ra is az üres, kivájt tökhé­jat: a gyengén feltámasztott, belül még tökmagot tartal­mazó csapdába a cinegék bebújtak, s szemecskélés közben rájuk borult a „tök­sötétség”. Ezért írja Csoko­nai: Ollytól nem is tanúlok. Kinek kobakja korpavár, S a cinke is tart tőle már. (Egyébként a törők ere­detű kobak jelentése is: lo­pótök, amely — mint isme­retes — szintén üres belül­ről.) Így aztán már könnyű megértenünk a tökrészeg kifejezést is, amelyre csak 1847-ből van adatunk. Igaz ugyan, hogy a részeg ember feje éppen nem üres, ha­nem nagyon is tele van.de úgy viselkedik mégis, mint­ha üres tökhéjat viselne a nyakán. S ha van tökrészeg, miért ne lehetne tökjózan is? „Amíg részeg vagyok, ne félts semmitől; de ha egyszer tök-józanon látsz, akkor imádkozzál értem. ..” — olvashatjuk a nagyváro­si élet írójánál, Ambrus Zoltánnál. S ha már volt tökrészeg, tökjózan — en­nek a mintájára megszület­hetett a tökhülye, a tök­mindegy, a tökugyanaz és a többi. S az is valószínű, hogy a „teljes” jelentésű tökéletes­nek („tökéletes sötétség bo­rult ránk”) is szerepe volt az új „fokozószó” elterje­désében. De nem unalmas egv kicsit mindig tökugyan- azt hallani? , Szilágyi Ferenc Hőnapi síverseny Bátonyterenyeiek az élen Szilváskőn A hét végén lebonyolította nőnapi síversenyét a Salgó­tarjáni Síklub a szilváskői pályán. Két korcsoportban, 18 év alattiaknak és 18 év felettieknek rendezték meg a viadalt. A hóviszonyok kitű­nőek voltak. Az első helye­zettek a rendezőktől virág­kosarat és porcelánvázát kap­tak. Eredmények. 18 év alatti­ak: 1. Koncz Nikolett, 2, Vágvölgyi Anikó, 3. Gyön­gyösi Orsolya. 18 év fe’etti- ek: 1. Bélyei Adél. 2. Vág­völgyi Ferencné, 3. Hegvi Zoltánná A Salgótarjáni Sí­klub felhívja a sísportot kedvelők figvelmét. hogv Szilváskőn nsoonta 15-től 19 óráig működik a két sífel­vonó. Birkóiás Pásztói sikerek a Hátra Kupán Nagy mezőnnyel, színvona­las versenyekkel folytatódott A sok megyei, országos és nemzetközi verseny alapján el­készült a serdülő- és ifjúsági fokú lányok elmúlt évi rang­sora is. A serdülőknél Reguly Andrea, míg az ifjúságiaknál Koósné Nagy Judit végzett az élen. Reguly rendkívül bal- szerencsésen kezdte az 1985- ös versenyévadot, a pécsi ren­dezőség nem engedte rajthoz állni a háromnapos nemzet­közi Mecsek Kupa rangsoro­ló versenyen. Hiába nyert meg az év folyamán több megyei és országos versenyt, nem si­került megvédenie aranyjel’ vényes minősítését, Másod,k helyien iskolatársa Varga Eri­ka végzett, ő kevés verseny- alkalom alapján szerezte meg pontszámát. Simkó általában a százalékos versenyeken gyűjtötte eredményeit., a me­gyei egyéni nappali bajnoksá­gon a második helyen vég­zett. A rangsor: 1. Reguly Andrea (Bátonyterenye), 2. Varga Erika (St. Dornyai SE), 3. Sirftkó Tünde (Bgy. MEDOSZ), 4. Abay Nemes Andrea (Bgy. MEDOSZ), 5. Bacskó Beáta A serdülők listavezetője, Re­guly Andrea (Bgy. MEDOSZ), 6. Bed n ár Katalin (Bgy. MEDOSZ). Az ifjúságiaknál a győztes Nagy Judit nagy lendülettel kezdte az évet. Több verseny* nyert, majd szinte hónapok­ra eltűnt a versenyekről. Az év második részében sikere­sen tért vissza, ősszel meg­nyerte a megyei egyéni baj­nokságot. Jakubecz rendkívül kiegyensúlyozottan, megbíz­hatóan versenyzett. A nógrá­diak közül legjobban szere­pelt a nyári nagyszabású, két­ezer indulót megmozgató nem­zetközi Hungária Kupán. Ä harmadik helyen a salgótar­jániak nagy ígérete, az atlétH kától átpártolt Dénes Judit áll. Tehetsége alapján a je­lenlegi 20. országos ranglista­helyéről jóval előbbre lépheti A rangsor: 1. Koósné Nagy Judit (Bátonyterenye), 2. Jakubecz Andrea (Bgy. ME­DOSZ). 3. Dénes Judit (St. Dornyai SE), 4. Ivády Edit (Bátonyterenye), 5. Lőrincz Emőke (Bgy. MEDOSZ). 6. Dudás Szilvia (Bgy. ME-j DOSZ). Z. J. l a Mátra Kupa-versenysoró- zat. Ezúttal az úttörő „A” korosztály meghívásos viada­lára került sor. A Pásztói MÁG SE fiataljai egy 3., négy második és két 1. he­lyet szereztek. Az aranyér­met a 45 kg-os súlycsoport­ban Karsai Tamás szerezte Magyar Ifjúság Kupa megyei döntő Ersekvadkert női csapata közelebb került Mexikóhoz meg. Az ifjú birkózók a hét végén újra gyarapíthatják si­kereik számát, ugyanis a he­lyi Dózsa György Általános Iskola tornaterme ad otthont a soron következő országos minősítő versenynek, mely­nek csemegéje lesz, hogy díszvendégként megtekinti a viadalt Kárpáti Károly, az 1936. évi berlini olimpia baj­noka, valamint Varga János, korábbi világ- és -emuprar bajnok birkózó is. Idénynyitó A megyei KISZ-bizottság és a megyei labdarúgó-szö­vetség szombat, vasárnap bo­nyolította le a Magyar Ifjúság Kupa kispályás labdarúgó- torna női megyei döntőjét. A salgótarjáni sportcsarnokban 9 csapat lépett pályára. Az érdekes, izgalmas csoport­mérkőzések során kiemelke­dett az Ersekvadkert, az St. PSZ Főiskola, valamint a Hugyag és a B.-gyarmat Kór- Tiaz csapata. Egymás elleni eredményeik döntötték el a csoportgyőzelmeket: Ersek­vadkert—Bt. PSZF 1—0, Hu­gyag—Bgy. Kórház 1—0. A harmadik helyért a Bgy. Kór­ház hetesrúgásokkal í—0-ra győzött a főiskolások ellen. Látványos mérkőzést hozó döntőn a két községi csapat kemény, sportszerű mérkő­zést vívott. A vadkerti lá­nyok már az első félidőben — két távoli lövéssel — eldön­tötték a mékőzést. A máso­dik félidőben a Hugyag min­dent megpróbált, de már csak szépíteni tudott. Ersekvadkert—Hugyag 3—1 (2—0). Góllövők: Murányi (2). Mák, illetve Bandov. Vég­eredmény: 1. Érsek vadkerti Takarék (Bulejka, Csehné, Sznaikné, Nógrádiné, Murányi, Benhhardt, Boda, Mák, Ko- vácsné, Bazsonyikné), 2. Hu­gyag, 3. Bgy. Kórház, 4. St. PSZF, 5. Salgó Öblös, 6. Pásztó Senior, 7. Bgy. Ru­hagyár, 8. St. Közgazdasági T. 9. Pásztó Tejüzem. A győztes csapatnak a gö­döllői országos döntőre szóló meghívót és a díjakat Tóth József a KISZ KB osztályve­zető-helyettese, az országos szervezőbizottság elnöke ad­ta át. A fináléban az orszá­gosan nevezett 321 női csa­patból 24 találkozik, hogy el­döntse a mexikói labdarúgó- vb-re való utazást jelentő el­ső helyet. Az biztos, hogy a 24-bol az egyik Nógrád me­gye képviseletében az Érsek-] vadkert csapata lesz. A férfiak megyei döntőjére március 21—22-én Balassa-* gyarmaton kerül sor. , —Ry— J San Ánfoniában TEKE Sorsoltak a csapatbajnokságra Hétfőn San Antonióba utazott a magyar öttusa-válogatott a ha­gyományos tengerentúli nemzet­közi idénynyitóra. A küldöttséget Császári Attila, a szövetség főtit­kára vezeti. Tagjai: dr. Török Fe­renc szövetségi kapitány, a ver­senyzői hatosban pedig Fábián László, Demeter József (a tavalyi vb-ezüstérmes csapat tagjai), Mar­tinék János, Bárdi József, Buzgó József és Dobi Lajos. A tengerentúli verseny csütörtö­kön kezdődik és jövő hétfőn zá­rul. A Nógrád Megyei Teke Szövetségben a napokban el­készült az idei csapatbajnok­ság sorsolása. I. forduló, március 17—23- ig: Karancshús—St. Sík­üveggyár, Mátranovák—So­moskőújfalu, Nádújfalu— Pásztó. XI. forduló, március 24—30-ig: St. Síküveggyár— Mátranovák, Karancshús— Nádújfalu, Somoskőújfalu— Pásztó. III. forduló, április 1—6-ig: St. Síküveggyár—So­moskőújfalu, Pásztó—Ka­rancshús, Mátranovák—Nád­újfalu. IV. forduló, április 7—13-ig: Pásztó—St. Sík­üveggyár. Nádújfalu—So­moskőújfalu, Karancshús— Mátranovák, V forduló, áp­rilis 14—20-ig: <SL Síküveg- gyár—Nádújfalu, Pásztó— Mátranovák, Somoskőújfalu —Karancshús. „A legősibb sportágak egyike" Villáminterjú Fekete Lajos ökölvívóedzővel Sok mende-mondá kering manapsag a balassagyarmati ökölvívó-szakosztályról. Az ok: Györy József edző távo­zása. Sokan féltik a szakosz­tályt, amely eddig igen szép eredményeket ért el. A hír nyomán megkerestük a ba­lassagyarmati egyesületet és örömmel, hallottuk, hogy Fe­kete Lajos ökölvívó-szakedző személyében új ember kerül a szakosztály élére. A na­pokban egy edzésen kértük, válaszoljon néhány kérdésre. — Ismertetné sportolói pá­lyáját? — 17 éves koromban kezd­tem a BVSC-ben s hamar el­értem az aranyjelvényes mi­nősítést. Több országos baj­nokságot nyertem ekkor. Mi­vel az az egyesület felosz­lott, az Újpesti Dózsába iga­zoltam, ahol nyolc évig első osztályú versenyzőként dol­goztam. — Szakedzői minősítését mikor szerezte? — A Testnevelési Főisko­lán, 1980-ban végeztem. Cso­dálatos dolog látni, ahogy az edző keze alatt felnő egy él­sportoló. — Miért írta alá a balas­sagyarmati szerződést? — A főiskola elvégzése után — ekkor már felhagy­tam az aktív versenyzéssel — társadalmi munkában a Dó­zsa serdülőit edzettem, majd egy BM-tanintézet testnevelő tanára lettem. Igaz, szép do­log a fiatalokkal foglalkozni, de engem mégis jobban von­zott az edzői páiya. Egyszer beszélgettünk erről a Ma­gyar Ökölvívó Szövetség fő­titkárával. ő javasolta, hogy keressem meg a balassagyar­mati egyesületet. Beszélget­tünk a helybeliekkel, aztán létrejött a megállapodás. — Mit jelent az ön szá­mára az ökölvívás? — Rengeteg élményt, sok utazást és küzdelmet. Az ember megtanul harcolni nem csak ellenfeled, de önmaga ellen is. És nem utolsó­sorban csodálatos mozgás- kultúrát ad. — Bizonyára tudja, hogy sok ellenzője van a boksz­nak ... — Tudom, persze. De azt kevesen tudják, hogy az a Pithagorász, akinek a tételét tanítják az iskolákban, szin­tén bokszolt. Ez a legősibb sportok egyike. Művelői közt ott találhatjuk Fiedel Cast- rót, de bokszolt Hemingway is. — Balassagyarmati tervei? — Azt hiszem, itt minden feltétele megvan annak, hogy sikeres szakosztály legyen. Vannak tehetséges fiatalok, akikkel nagyon sokat kell még technikai szinten fog­lalkozni. Az igyekezetükkel, lelkesedésükkel semmi baj nincs. Szeretnék egy olyan vidéki ökölvívóbázist kiala­kítani Balassagyarmaton, amelyet országosan is je­gyeznek: amelynek van saját stílusa, formája és nem utol­sósorban, amely nem kerül mégegyszer ilyen mélvpont- ra. mint most. H. R, Hírek röviden A hét végén bonyolították le a Bp. Honvéd Klapka utcai csar­nokában az olimpiai reménységek versenyét cselgáncsban. Megvén- ket az St. Öblös versenyzői kép­viselték, s közülük az erős me­zőnyben a 60 kg-os kategóriában Hu szák Zoltán 5. helyezést ért el. ☆ A pásztói MAG S* Ifjú birkózói a közelmúltban országos minisu­tó versenyen vettek részt. A leg­jobb eredményt Árokszállási Fe­renc érte el, aki az SS kg-os súly­csoportban 4. lett * Az SBTC labdarúgó-szakosztálya kéri azokat a szurkolókat, akik a legutóbbi hazai bajnoki mérkőzés szünetében tartott tombolasorso­láson ingyenes jegyet nyertek a magyar—brazil válogatott lab­darúgó-mérkőzésre, hogy szerdán 16 órakor a klubházban jelent­kezzenek a belépőkért! NÖGRÁD — 1986. március 1L, kedd 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom