Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-11 / 59. szám

Portré nőrő1, gyermekekről Soha nem akartam más szakmát... Hajdanán Almássy gróf sé­tálgatott itt a faóriások kö­zött. Esténként az úri társa­ság a kandalló mellett pipáz- gatott, csevegett, mulatozott. Aztán Mindszenthy herceg- prímásnak nyújtott menedéket ez a tizennyolc holdas kas­télykert, a helybeliek ma is jól emlékeznek az érsek kerti sétáira, a jövő-menő vendég­seregre, Persze, csak a kerí­tésen kívülről nézhették, bá­mulhatták őket. Aztán nagyott fordult az Idő kereke: a bámészkodókból tulajdonosok lettek, a park természetvédelmi terület, a kandalló környéke pedig gye­rekzsivajtól hangos. Akkori­ban költözött fel a faluból ide, a hegyre a Sztruhár család. Az édesanya kapta azt a feladatot, hogy az ellenfor­radalmi események alatt ma­gukra maradt, egyedül hagyott gyerekkel való törődést irá­nyítsa. Csaknem három év­tizede ennek. Az akkori meg­bízásból egy életre szóló el­kötelezettség lett, amelyet az­után lánya, Erzsiké — férje­zett nevén Lórik Józsefné — tovább folytatott. (Nem, akkor a legtermésze­tesebb vágynak az tűnt, hogy majd gyermekeket neveljek. Soha nem akartam magam, nak más szakmát! Szüleim pedagógusok voltak. Hivatás- szerető emberek, én mindig tisztelettel néztem fel rájuk, s már gyermekkoromban alig vártam, hogy majdan én is nevelő legyek.) Balassagyarmati Balassi Bá­lint Gimnázium, kecskeméti óvónőképző intézet, egri tanár­képző főiskola —, ezek vol­tak a tudást nyújtó alma materek. A gyakorlatról pe­dig a felsőpetényi nevelő- otthon gondoskodott. Ez idáig egyetlen munkahelye. Előbb hetven, majd száz férőhelyes­re bővült ez az intézmény. A csecsemőotthonból kerülnek ide a gyerekek, s hatéves korukban mennek tovább Kisíerenyére, vagy valamely speciális intézetbe. Többen közülük soha nem látták szü­leiket, de ha látták is ... az a családi környezet, finoman szólva, alkalmatlan a neve­lésre. (A szülök kétharmada al­koholista, állandó rettegésben, feszültségben élnének ezek a gyerekek. Nem hiszek abban, hogy egy rossz családi kör­nyezet jobb a nevelőotthon­nál! Itt logopédus, ápolónő, óvónő foglalkozik velük, jól fölszerelt konyhánk van, ren_ geteg játék . .. Mégis, súlyos hátrányt kell leküzdenünk, tavaly 25 gyerekből csak öt vált iskolaéretté ...) Szerény berendezésű, kis szobája van az otthonvezető­helyettesnek. Itt is, ott is iratcsomók, pedagógiai szak­könyvek. A falon gyermekraj­zok. Az egyiken sárga és pi­ros színben pompázó táj, kö­zépen egy palotával. Fönt vi­dáman süt a nap, elöl két gyerek fogja egymás kezét. (Figyelje meg, mennyire ki. töltik a teret! Rendkívül ér­zelemgazdagok ezek a gyere, kék, a rajzuk telis-teli élénk színekkel. Hadd dicsekedjek egy kicsit: évről évre díjakat kapunk az indiai nemzetközi gyermekrajzpályázaton. Azt kérdezi, egyáltalán mi lehet itt a nevelőmunka célja? Az, hogy gyermekeinkből kiegyen­súlyozott, biztonságérzettel rendelkező, értelmes ember, kéket neveljünk, a nálunk töl­tött néhány év alatt igyek­szünk mindegyikből előcsalo­gatni a bennük rejlő képes­ségek maximumát.) összesen negyven különféle közösséggel tartanak kapcso­latot. Járnak ide Budapest­ről, Vácról, Salgótarjánból, Romhányból, Diósjenőről, s még sok-sok helyről. A ne­velőotthoniak is igyekeznek jelen lenni a felsőpetényi fa­lucska mindennapi életében, ünnepélyekre, rendezvények­re viszik a gyerekeket, a vezetők pedig részt vállalnak a közéleti feladatokból, te­endőkből. Lőrikné a felsőpé- tényi pártalapszervezet titká­ra, idestova hetedik eszten­deje. (Ne gondoljon nagy lét­számra, mindössze maroknyi­am tizenegyen vagyunk. De, azt állítom, hogy valamennyi­en tisztességgel végeznek tár­sadalmi munkát, tanulnak, helytállnak munkahelyükön, bekapcsolódnak a közügyekbe, Mindenkinek konkrét párt- megbízatása van, s ennek ér­tékelése folyamatos. Élénk ér­deklődéssel figyeli a lakosság a munkánkat! Egy ilyen kis­településen — a lélekszám ezer körüli —, mindenki is­mer mindenkit. .. Jellemző az aktivitásra, hogy a tanácstagi választáskor egy-egy körzet 3—4 jelöltet is állított egy tisztségre!) És a család? — kérdezek közbe. A jövőre negyvenedik életévébe lépő asszony megle­pődik egy pillanatra, hiszen eddig is a családról, a „nagy családról” beszélt. (Ügy érti, hogy Lőrikék ... Két gyermekem van, Mária ötödikes, Józsika negyedik osztályos. A férjem korábban itt dolgozott logopédusként, most a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola ad­junktusa. Végül is a család élete összenőtt a nevelőott­honnal, hiszen itt lakunk, s a munkánk is a hátrányos helyzetű gyerekekhez köt. Nem is munkának, hivatás­nak nevezném inkább ...) Körbejárjuk a nevelőotthont. Játékkal zsúfolásig töltött szobák, takaros rend min­denütt, sok-sok színes rajz a falon. Pöttömnyi, fekete, ke­rek szemű emberkék nyújtják kezeiket a belépő felé. „Csó­kolom!”, mondják kórusban, illedelmesen, s pillanatok alatt feloldódnak, nevetgélnek. Kö­röttük, kedves, mosolygós arcú „anyukák”. Zömük évtizedek óta dolgozik itt, ki tudja, hány gyerek édesanyját he­lyettesítették már. (Sokan viszik lei a gyere­keket egy-egy alkalomra, ka­rácsonykor, húsv&tkor, hét végeken. Brigádok jönnek az ország különböző részeiből patronálni, besegítenek az itteni munkálatokba, kirán­dulni viszik a gyerekeket, ajándékokat hoznak nekik ... hozzám is visszajárnak, nem­régiben az egyiknek az eskü­vőjére tanúnak hívtak . .. öt­hat éves korban kerültek el innen, mégis visszajönnek fel­nőttként is. Van ennél na­gyobb elismerés?! Tanka László Elterjedi a híre Mátrakeresztesen Betörők az éjszakákon Csendes volt az éjszaka ka­rácsony második napján. Kü­lönösen az a Pásztó környé­kén lévő Muzsla-üdülőn. A hétvégi házak tulajdonosai ilyenkor nemigen látogatnak ki telkükre. Családi körben töltik az ünnepet. Rideg lehetett azonban az a mátraszőlősi otthon, amelyből december 26-án este Tóth Er­zsébet és Szomszéd Károly útra kelt. ők ketten a múlt év augusztusában létésítettek élet­társi kapcsolatot, s az asz- szony mátraszőlősi lakásában laktak. Ám egyikőjük sem dolgozott,- a házban alig volt otthont teremtő berendezés, felszerelés. Nélkülözték még az alapvető használati tárgyakat is. Ezért döntöttek úgy, hogy betörésekhez kezdenek. Azon a decemberi napon el­indultak a Muzslára. Nem volt náluk csak egy reklám- szatyor és benne egy feszítő­vas. A csendes környéken tá­vol a várostól nyugodtan „dol­gozhattak”. Nyolc hétvégi ház ajtajával birkóztak akkor meg. Csupán az egyik bejára­tot nem tudták felfeszíteni. Egy másikban pedig semmi olyat nem találtak, amit ma­gukkal vihettek volna. Ma­radt még hat ház. Innen pe­dig szinte elvittek mindent, amit értek: falon lévő egysze­rű dísztárgyakat, lábast, fa­zekat, kanalat, villát, ágyne­műt, takarót, és no persze, akadt ital is, bor, konyak, há­zipálinka. A válogatás nélkül összeszedett dolgokat az ott talált bőröndökbe, zsákokba pakolták, és nehéz batyukkal indultak meg gyalogosan ha­zafelé. — A betörést követő na­pokban a tulajdonosoktól több bejelentést is kaptunk, és megindítottuk a nyomozást — meséli Dávid Gyula főhad­nagy, a Pásztói Rendőrkapi­tányságon, aki az ügyben a vizsgálatot lefolytatta. — Az ilyen ügyekben számítunk a becsületes állampolgárok se­gítségére, mert ez a nyomo­zás érdekében nagyon fontos lehet. Most is így történt. Mátrakeresztesen ismertettük az eset lényegét az üzletve­zetőkkel, az önkéntes rend­őrökkel, és kértük őket, ha bármilyen gyanúsat látnak, tapasztalnak, értesítsék a rendőrséget. A hír elterjedt az egész fa­luban, és a segítőkészség min­den ott élőben megvolt. Egyébként is azt mondják Mátrakeresztesről, hogy ott szinte nincs is bűnözés, s a falu közössége kiveti magából, elitéli a bűnözőt. A segítő­készségre tehát joggal támasz­kodhattak a bűnüldöző szer­vek. Nem beszélve arról, hogy a környék üdülőterületein a mátrakeresztesi embereknek is vannak értékeik. — Időközben felvettük a kapcsolatot a gyöngyösi kapi­tánysággal is, hiszen január 12-én Fallóskúton követtek el ugyanilyen bűncselekményt, mégpedig azonos betörési módszerrel. Az elkövetők in­nen is válogatás nélkül szed­ték össze az ott lévő holmi­kat. Felmerült tehát annak a gyanúja, hogy ugyanazon el­követőről vagy elkövetőkről van szó — összegzi a nyomo­zás akkori állását Dávid Gyu­la főhadnagy. A fallóskúti betörés után érkezett a jelzés Mátrakeresz­tesről, hogy ismeretlen egyé­nek mozgását észlelték a falu környékén, akik kora hajnal­ban szánkón nagy batyukat, csomagokat vonszoltak Pásztó irányába. Mindez azonban még csak nagyon kevés tám­pont volt. A betörők lélekta­na, avagy a betörés drama­turgiája azonban tartalmaz­hat törvényszerűségeket is, amelyre számítva gyorsabban derűi fény az elkövető sze­mélyére. Tóth Erzsébet és Szomszéd Károly három nap múlva is­mét útnak indult Fallóskútra. Ez alkalommal velük tartott az asszony lánya, a fiatalko­rú, M. Andrea. Most is za­vartalanul ment a betörés. Hajnaliéiban, hóban, hideg­ben azonban nehezebb meg­közelíteni Mátraszőlőst. Nem Pásztori és környékén korszerűtlen A NEB a telefonhálózatról Milyenek a postai szolgál­tatások, mennyire kiépített a telefonhálózat Pásztón és környékén? Kielégítik'-e az igényeket, milyen intézkedé­sekre van szükség a hírköz­lés javítása, a szolgáltatások színvonalának emelése érde­kében? Ezt vizsgálták a kö­zelmúltban a pásztói népi el­lenőrök. A városkörnyéki postahi­vatalok a községi igényeket összességében kielégítik, de Pásztó, mint város, a hoz­zácsatolt községek és a von­záskörzet igényeit a postai szolgáltatásokban nem tudja kielégíteni. A postahivatal épülete zsúfolt, a távbeszélő- hálózat kapacitása kicsi és elavult. A távbeszélő-állo­mások létesítésének folva- mata lassú és nem tek;üthe­tő ésszerűnek sem. Ez ? helvzet — a nosta tervei sze­rint — a második fél évtől valamelyest változni fog az­zal, hogy a pásztói városi Magas vérnyomás és a zaj is bírták gyalogosan. Néhány holmit elrejtettek a közeli er- j dőben, de még így is feltű- j nő csomagokkal buszra száll- j tak Mátrakeresztesen. Innen | vonattal indultak tovább, ám i amikor Mátraszőlős állomá­son leszálltak, ott már várták őket a rendőrök... — A házkutatás során aztán kiderült, hogy „jó fogás” volt a fallóskúti kiruccanás. Az egyik hétvégi házból 70 ezer forint értékű tárgyakat vittek el. többek között egy Grundig- tévét, filmvetítőgépet, rádiót, különféle díszdobozokat, 25 darab törülközőt — említi' a főhadnagy. — A másik ház­ból lopott holmik értéke „csak” 10 ezer forint volt, s egy igen értékes kép sértet­lenül maradt a falon, ugyan­akkor három krimikönyvet magukkal vittek... ☆ A holmik döntő többségét a tulajdonosok visszakapták, hiszen értékesítésre nem volt sok idejük az elkövetőknek. Az is igaz, hogy ezekkel sa­ját lakásukat kívánták felsze­relni, díszíteni. A rendőrség egyik szobájá­ban még több lefoglalt tárgy tulajdonosaira vár. Van ekö- zött jénai tál, fonott kenyeres- kosár, cigarettatartó, kalapács, reszelő, csavarhúzó, olló... A rendőrség a nyomozást befejezte és a 34 éves Tóth Erzsébet, a 31 éves Szomszéd Károly ellen többrendbeli In- ! nás és orgazdasás bűncselek ménye miatt vádemelési ia-1 vaslattal élt az ü®vés^ségen.. .1 Zsély András postahivatal körzeti hiva­talként működik majd. Nagyobb forgalmat a fel­vételi szolgálatoknál a mun­kabér-kifizetések, az ünne­pek, a népszerű névnapok jeleznek. Időnként azonban előre nem látható időpon­tokban is előfordul jártnál nagyobb forgalomnöveke­dés Sok probléma van Pász­tón a nyugdíjak kifizetésé­vel, ennek oka — a vizsgá­lat megállapításai szerint —. hogy többen az ütemezett időpontnál előbb szeretnék megkapni nvugdíjukat. A nani- és hetilapok általában időben érkeznek meg az elő- fiz-?főkhöz. a havjlaDok és a Központi Hírlap Irodánál megrendelt folyóiratok azon­ban rendszeresen késnek. Gyakori az is, hogy néhánv pisáéból Pásztón nem tud- iák k’eiánítpni az igénveket, fgv néldául többször h'ánvzik a Néosnort. a Fürre Uiiakés egyes alkalmi kiadványok. A távbeszélő-hálózat. Ü helyközi összeköttetés fel­építése korszerűtlen és el­avult. A helyközi beszélgeté­sek részben Crossbaron keresztül, részben kézi kap­csolással történnek, s az átlag. : várakozási idő min­denhol negyven percen be­lül van. Legsürgősebb lenne egy közvetlen Balassagyar­mat—Pásztó vonal kiépítése, s nagy torlódást okoznak a déli órákban a budapesti és salgótarjáni hívások is. A városfejlesztési koncep­cióban előzetes terv készült a Crossbar-rendszer be­vezetésére Pásztón, a postai hálózat rekonstrukciójára, a terv megvalósítása azonban függvénye a saleótarjáni fo­gadóállomás előzetes meg­építésének. (Többek között a postai szolgáltatásokról szóló helyzetet vitatta meg tegnapi ülésén a Pásztói Né­pi Ellenőrzési Bizottság.) i gaiban számít új megrendel lökre. Mivel a külpiacokon kész festékek csak igen cse­kély mennyiségben és erős versenyben cserélnek gazdát, eladásra elsősorban műgyan­táit, festékkoncentrátumait és -intermedierjeit kínálja. Nem mondott le azonban a gyár a késztermékek export­jának bővítéséről sem. Ezt úgy valósíthatják meg, hogy a magyar vállalatok által külföldre eladott gépek, be­rendezések karbantartásá­hoz, felújításához szüksé­ges festékek pótlólagos szál­lítására is vállalkoznak. Ar­ról is szó van, hogy a ma­gyar gépeket, műszereket ér­demes lenne már eleve jav - tófeslékkel együtt ajánlani a vevőknek. Ilyen üzleti lehe­tőségről tárgyalnak éppen a Ganz-MÁVAG-gal. Ezzel mindkét fél jól járna, mert nemcsak a Budalakk export­ja bővülne ily módon, ha­nem partnervállalata is ma­gasabb színvonalú szolgál­tatással együtt kínálhatná termékeit külföldre. A kivi­tel növelésének másik ígé­retes módszere a licencek, know-how-ok értékesítése le­het, amelyre kedvező lehető­ségei vannak a vállalatnak. A közlekedési zaj. a nagy lárma bűnös lehet a magas vérnyomás kialakulásában. Különösen azokra lehet ve­szélyes, akinek családjában már volt magasvérnyomás- betegség. A bonfii orvostudo­mányi egyetem klinikájának orvosai jutottak erre a kö­vetkeztetésre, kereken ezer kísérleti személy adatait megvizsgálva. A 20—59 év közötti kísérleti személyek egy része nagy forgalmú utak mentén, másik részük csen­des környéken lakik. A for­galmas környékeken lakók 23 százalékát kezelték magas- vérnyomás-betegséggel, a csendes vidékeken lakók kö­zül csak 15 százalék volt magas vérnyomású. Más be­tegségekben például cukor- és gyomorbetegségben, to­vábbá fejfájás miatt fogyasz­tott gyógyszer mennyiségé­ben — nem észleltek jelen­tős különbségeit. Laboratóriu­mi kísérletekkel kimutatták, hogy azok az emberek, akik­nek családjában már volt magasvémyamás-betegség, a nagy zajra vérnyomás-növe­kedéssel reagálnak. További eredményeket a hosszú távú kutatásoktól remélnek. A Budalakk Festék- és Műgyantagyár évi 3,8 milli­árd forint értékű termelésé­nek csak kis töredékét, alig 3 százalékát értékesíti kül­földön. Mivel a vállalat az elmúlt években számottevő mértékben fokozta termelé­sét és sokféle korszerű ké­szítménnyel gazdagította kí­nálatát, a hazad ellátás ve­szélyeztetése nélkül most már az export bővítésére is tö­rekszik. A vállalat szakem­berei külpiaci lehetőségeik feltárásához először azt vizs­gálták meg, hogy mely kül­földi cégekhez jutottak el olyan magyar gépek, beren­dezések és műszerek, ame­lyeknek a felületét a Buda­lakk festékeivel védték. Ki­derült. hogy 35 magyar ipar- vál.áiat közvetítésével a gvár felület védő anyagai ed­dig már 24 ország több mint félszáz vállalatánál feleltek meg a követelményeknek. Űj. közvetlen üzleti partnereket a vállalat elsősorban ezek­ben az országokban keres, mivel termékei itt már nem ismeretlenek. A vállalat főként az Arab­öböl, a Földközi-tenger és Észak-Afrika fejlődő orszá­A BRG salgótarjáni gyárának Puskás Tivadar Szociális Brigádja a festékbeégető alagútkemence felújításával ezer forint értékű társadalmi munkát végzett a hét végé Az SZKP XXVII, kongresszusának tiszteletére tett felajái lásukat a szovjet exporttermékek minőségjavítása érdek ben végezték el. _ bp — N OGRÁD — 1986. március 1L,. kedd Exportfejlesztés a Budalakknál termékek, gyártási eljárások külföldre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom