Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-10 / 58. szám

élemeny Hírességek nyomában Kamaszkorom egyik kedvelt írója Stendhal volt. Azt nem mondom, hogy a legkedvesebb, mert nejn lenne igaz, de történetei, remekbe szabott alakjai — Julien Soréi a Vörös és feketéből, Fabrizio del Dongo a Pármai kolostorból — megragadták ifjúi képzeletemet. Bizony szívesen gondoltam bele magamat az ő helyükbe, helyzetükbe. Pármai kolostor Stendhal mellesleg rejté­lyes alaknak mutatkozott. A gimnáziumban franciául ta­nultunk, és sehogy sem ér­tettem, hogy ennek a francia írónak a nevét, miért nem franciásan ejtjük, így: „Sztandál.” Mígnem kezem­be akadt egy tanulmánykö­tet. amelyből megtudhattam, hogy grenoble-i polgárftú ne­vét egy német kisvárostól kölcsönözte, (ma az NDK te­rületén található). Ez roman­tikus hajlamát mutatja, an­ler (Gina) szépsége és tehet­sége egyaránt magával ra. gadó. Gian Maria Volonte helyenként hosszúnak (Mosca gróf) fenséges, céltu- zük. datos és határozott alakot formál, valamiféle titokzatos­ságot is árasztva maga körül. Hans-Michael Rehberg a kon­zervatív márki ellenszenves szerepében remekel. Ügy tűnik, a regény há­rom átdolgozója — Tatina Demby, Jean Gruault. End. rico Medioli — avatott kéz­zel nyúlt a regényhez. A narrátor szövegét azonban érez­Játék a kastélyban A Madách Kamaraszínház- ból felvételről láthattuk Mol­nár Ferenc Játék a kastély­ban című vígjátékát Lengyel György rendézésében. Nem nak ellenére, hogy maga különösebben jelentős alkotás, nem rajongott ezért a stílus- irányzatért. Az öregkori nagy művet már többször megfilmesí­tették. Mostani változata ki­fejezetten a tévé számára ké­szült hat részben, olasz—NSZK —francia koprodukcióban. (A film rejtélye, hogy feliratai angolul íródtak. Talán angol piacon forgalmazták és vá­sároltuk?) Mauro Bolognim úgy sem, mint színdarab, úgy sem, mint színházi elő­adás. Egyszerű ujjgyakorlat, amely azt hivatott bizonyí­tani, hogy egy tehetséges Márkus, amikor a felvétel készült, már súlyos beteg, de alakításában még mindig sok a vitalitás. Színes egyénisége uralja a színpadot. Hihetet­len, amit magáról mond Ha­rangozó Márta interjúköny­vében: „Igen, én egy gátlásos, szorongó, kisebbrendűségi komplexusokkal teli valaki vagyok . 1Persze a színész drámaíró képes helyreállí- mindenki másnál jobban is­tani a világ felbolydult rend jét. Az öreg szoknyapecért aki ha másnak nem megleckéztetá, az ifjú meny­asszonyt jó útra téríti, a fi­atalembernek pedig vissza­adja a szerelembe vetett hi- neves olasz filmrendező vezé- ^t, az életkedvét. Közben nyelte a stábot. Az első rész persze látványos szellemi csa- után kíváncsian várjuk a folv- tarozásokat folytat társszer- tatást. Bolognininak sikerült zőjével és kedélyesen elbe- sejtelmesen és érzékletesen szélget a lakájjal, bemutatnia a del Dongo-ud- Márkus Lászlóért érdemes varházat, a család tagjait, a volt megnézni ezt az elő- szemléletet és magatartást adást. Egy vérbeli komédiás formáló, irányító eszméket, jutalomjátékának is felfog- Színvonalas az operatőri mun- hatjuk. Márkus játssza Tu- ka (Camillo Bazzoni), hangú- rait. a tehetséges drámaírót, latos és lenyűgöző Paolo Térni aki ugyan nem shakespeare-i zenei összeállítása Mozart, veretű darabokkal hódítja Beethoven, Haydn, Rossini és meg a közönséget, hanem Paganini műveiből. operettekkel, vígjátékokkal, szerették és sokáig a szívük­ígéretes színészi jelenlétek de hát azok is a drámai mű- ben őrzik. tanúi lehettünk. Marthe Kel- nem körébe tartoznak. (óit) meri magát, s olyan ember, magá­nak még úgysem hazudik. Különösen megkapóak azok a pillanatai, amelyikekben már érzi győzelmét. Élvezi a helyzetet, az öreg bonviván kínlódásait, a viadalt. Sajnos, * halál fölötte is túl korán diadalmaskodott. Életének SS. évében a szil­veszter előtti éjszakán hunyt el, próbálva szerepét az ün­nepi műsorban. Hasonlóan halt meg. mint Moliere — munka közbeni, rosszulét után. A szíve ölte meg. Akik ismerték művészetét, Beszélgetés a kályha mellett Kastélyok közt otthon Éppesak hazaért a mun­kahelyéről, ■ amikor betop­panunk. Kabátban áll az «Kivaron, kezében fejszét •szorongat: gvújtóst akar hasogatni. Mire belemeleg­szünk a beszélgetésbe, a kis kályhában hangulatosan pattog már a tűz. Jánszky Etelka, a Nézsai Körzeti Általános Iskola {igazgatója követlen, termé­szetes viselkedésű ember. Keszeg! otthona is ezt tük- jjrözi, könyvek, újságcsomók „Ütt-ott a lakásban. Az elfog­hat értelmiségi nők jellegze­£ * rendje ez, csak a kívül* Hónak kusza, ő pontosan (tudja, melyik kupacban ke­lhesse, mondjuk, a múlt heti (Újságot. Bak a tűzre egy hasáb fcát. Féut, merthogy ő arra fssfcusziik. Erdész volt az (édesapja, Pilismarót határá­ig«­— Először Felsőpetén yben (tanítottam, 1965-ben men­tben» oda, mindjárt az esz- »ongorm tanítóképzőből, klem voltak ilyen jellegű (ambícióim, de ide, Nézsá- tra igazgatónak kerültem. (Bele is cseppentem rende­sen a közepébe! — nevet — Hogyhogy? — Amikor idejöttem, 1979- txm hozzáfogtam, hogy rend­berakjam a dokumentációt, 6 így egyúttal meg is ismer­kedjem az itteni dolgokkal. ÍÁMatlan állapotok voltak, rossz körülmények, bizony­talan minden. Abban az év­ben elment a tantestület fe­te. De még be se fejeztem ez ismerkedést, amikor el­kezdődött az integráció. Elő­ször az óvodával. Aztán íz ét község iskolája fuzionált, lés elváltunk az ovitól. Nagy­ijából ezzel egyidőben újra terítékre került az iskola épületének ügye Nézsán. Ez egyébként már vagy tizen­öt éve téma volt, de akkor 4 NÓGRAD - 1986. konkréttá vált. A SZÖV- TERV vállalta a tervezést, ám az alig hétmillió forin­tunkkal vállalatot nem ta­láltunk a kivitelezésre. Egy vállalatnak, úgymond, ez nem pénz. De találtunk kisiparosokat. Asztalost Vadkerten, villanyszerelőt Rútságon, üvegest Bánkon, festőt helyben, hadd ne so­roljam tovább... Vállalták úgy is, hogy a dolog egy ré­szét társadalmi munkában végezték el. No, de társadal­mi munkásban itt amúgy -« volt hiány, nagyon lelkesen pártolták az ügyet a szülők, s remekül tudtunk együtt­dolgozni a tanáccsal a mun­kák koordinálásában. Bár a felújítás még nem kész egészen, néhány ap­rócska munka még befeje­zetlen, szinte zavartalanul gyönyörködhet az ember a felújított kastélyiskolában. Most már valóban szép, is­meri el Jánszky Etelka is. De láttuk volna azelőtt! Alig költöztek ki az irodá­ból, amikor pontosan az íróasztala fölött leszakadt a mennyezet. — No, de elkésett a do­log, megúsztam — ironizál nevetve, és hát lassan min­den területen egyenesbe jö­vünk, hisz közben stabili­zálódott a tantestület. Most már elégedett vagyok ezzel is. Negyvenkét nevelő dol­gozik az öt község iskolájá­ban, a hiányzó szakokat úgy próbáljuk pótolni, hogy to­vábbtanulnak a kollégák, harmadik szakot is elvégez­nek a főiskolán. Ez min­denkinek megterhelő, annak is aki tanul, annak is, aki a vizsgaidőszakban helyette­síteni kényszerül, de meg­nyugtató megoldás. Annál is inkább, mert közös döntésen alapul. Jánszky Etelka — aki idő­közben a rajzra szakoso­dott — egyébként is fon­mdrcius 10., hétfő tusnak tartja, hogy ő nem föl ölről igazgat, hanem a tantestületben él. — fin nem adok utasítá­sokat. hanem megbeszélem a kollégákkal a teendőket és együtt hajtjuk végre. Így szívvel-lélekkel tudjuk csinálni azt, amit elhatároz­tunk. És én így jól érzem magam. A teljes környezete­met is beleértve. Keszeg olyan, mint a gyermekko­rom faluja, esaiádias. Itt se­gítenek egymáson az embe­rek. Az olyan természetes, hogy elsöprtk a havat a házam elől, s ha úgy jön, akkor én söpröm le a szom­széd járdáját. — A falun élő értelmisé­giek panasza gyakran az, hogy nincs megfelelő tár­saságuk. .. — Nekem ilyen panaszom sincs. Az itteni kollégák mellett megőriztem a ba­rátságot a felsőpetényiekkel is. S a művelődési hátrá­nyok sem sújtanak nagyon, megtanultam ebben a kö­zegben élni. Nem is szeret­nék városban lakni! A beszélgetés újra és új­ra az iskolákra terelődik. Közel ötszáz kisdiák tanul az öt intézményben, kilenc- venkét százalékuk szlovák nyelvet is. Tovább kellene javítani a szakmai munka színvonalát, de a keszegi és a legéndi iskola tárgyi fel­tételeit is meg kell oldani. Kastólyiskola mind a ket­tő, s ráadásul műemlékek. Nem lehet akárhogy neki­ugrani a felújításnak. Fel­adat feladat hátán. S ami­kor az iskolai teendők fel­sorolásának végére ér, kör­benéz szobájában: — Ezt is rendbe kellene tenni valamikor. Nem rég vettem ezt a házat, s lenne munka vele. — A kályhához lép, egy hasáb fát vesz a kezébe. — Jó ez a kályha, csak folyton rakni kell, ha az ember azt akarja, hogy jó meleg legyen. V. E. Sóshartyáni falumúzeum Az egykori kondásház belső szobái A hagyományőrzés egyik szép példájaként működik Sóshart ydnban a falumúzeum, amelynek kiállítási anyagát a helybeliek adakozó kedvének jóvoltából folyamatosan bővítik. Egy régi kondásház átalakitásával nyert létesítményben egykori használati esz­közök, kézműves szerszámok, bútorok és a hely motívumvilágaval díszített népviseletek kerültek elhelyezésre. Legutóbb Mester Jó­zsefné ajánlotta fel díszített kendőit, ruháit a múzeum szamára, mások szerszámokat, kö­csögöket juttattak el a gyűjteménybe. Éven­te több ezer érdeklődő ismerkedik Sóshar- tyánban a Hazafias Népfront által gondozott intézménnyel, amelyről képeinkkel kívánunk ízelítőt adni. — kulcsár — Fiatalasszonyok kötője ünnepi fé­Dézsa az ablakban A múzeum külső képe Adorján Károlyné az egykori szövőgépet is működésbe hoz­za a látogatók kedvéért KOSSUTH RADIO: 8.20: Hogy tetszik lenni? 9.00: A hét zeneműve 9.30: A hét költője: Balassi Bálint 9.40: Ki kopog? 10.05: Nyitaiikék 10.35: Viotti: a-moll hegedűverseny 11 -05: Régen találkoztunk. 11.25: Psota Irén és Busa Gyula énekel ti.39: Kis kamorámban gyertyát gyújtók. XV/8. rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: utak, ösvények. .. 13.05: Magyar előadómüvészek albuma H.10: Bab Berci Jőt tesz. Lázár Ervin novellája 14.27: Nótamuzsika 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: A boszorkány. Csehov elbeszélése 15.24: Filmzene 15.32: Kóruspódium 16.05: Ugróiskola 17.00: Ecomix 17.30: Mozart: Esz-dtír zongora­négyes 18.00: van új a nap alatt 19.15: Anyát az anyáknak! 20.00: Egy rádiós naplójából 21.00: A Lamoureux zenekar Játszik 21.30: Amiről a világ vitatkozik 22.?0: Tíz perc külpolitika 22.30: A Rádiószínház bemutatója. Békés Pál: Holtvágány 23.13: Csavargók. (Részletek) 0.10: Himnusz 0.15: Éjiéi után... PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Népdalcsokor 8.50: Délelőtti torna 9.05: Napközben 12.10: Behár György fúvósműveiből 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Nótáik 13.05: Slógermúaeum 14.00: Kettőtől ötig. . . 17.08: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: A BM Duna Művész­együttesének népi zenekara játszik 19.30: Sportvilág 20.03: Rockújság 21.06: És nálunk? Üj utak a rák gyógyításában 2L35: Utazás az idegenfor­galom körül.... L rész. 22.30: Olasz slágerek 23.20: Archie Shepp felvételedből. XV«. rési 24.00: Virágénekek 0.15: Éjfél után. .. MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, Időjárás. 17.05: Hétről hétre, hét­főn este. Zenés magazin. Tele­fonügyeiét : 35-510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. (Közben: El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) 10.00: Észak-magyarországi krónika. — Sport. 10.25—10.30: Szemle az Észak-Magyarország, a Déli Hír­lap, a Heves Megyei Népújság, valamint a NÖGRÁD keddi szá­mából. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradő 20 00: Gyerekek. Tv-játék 1. rész 21.10: Időszerű témáról 21.40: Parancsnokok. * * Feliratos szovjet film. 1. rész 22.45: Hírek 2. MCSOB: 19.30: Tv-híradó 20.00: Szülőföldünk dalaiból 20.40: Sporttükör 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Műterem. Képzőművészeti magazin 22 35: Nina Hazuckova érdemes művész operaáriákat énekel MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Itt élned, halnod keli. Színes film. Háromnegyed 6-tól: Jöjj és lásd! I—II. (16). Színes szovjet film. — Kohász: Nuki majom kaland­jai. Színes szovjet ifjúsági film. — IMH: Szexmisszió (14). Szink­ronizált lengyel fantasztikus filmvígjáték. — TIT: ördögi kí­sértetek (16). Színes magyar film. — Balassagyarmati Ma­dách : Ágyúgolyó futam. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjá­ték. — Madách Kamara: Roceo és fivérei I—n. — Pásztói Mát­ra: Háromnegyed 6 és 8-tól: A sárkány közbelép. Színes USA— hongkongi karatekalandfilm. — Nagybátonyi Petőfi: 39 lépcső­fok (14). Színes. szinkronizált angol bűnügyi film. — Szécsé- nyí Rákóczi: Hülyeség nem-aka­dály (14). Színes magyar filmvíg- jáfék. — Rétság: Break. Színes zenés látványos USA-fiilm. — Karaneslapujtő: Jorgensen, a zsaru (14). Színes, szinkronizált dán krimi. — Kisterenyei Pető­fi: Átverés (16). Színes, sz’nkrn- nizáít amerikai krimi. — Érsek- vadkert: Kék villám (14). Lá—"'- nvos amerikai bűniisvi film. MESFMOZT: Vidám körhinta. — Nagvlóc: ISKOLA MOZI' Mae’-ö Misi. a világ körül — Jobháevi: Halló, taxi! (14). Színes, szink­ronizált jugoszláv krimi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom