Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-08 / 57. szám

Iflerseniyfijtias ca sxabalyoaeök8<a9 Kis lépések taktikája, avagy IGAZODÁS A ko vet élményekhez — ön szerint a megye leg­nagyobb gyárának kollektívá­ja a maga mögött hagyott kö­zéptávú tervben, a közismer­ten nehéz belső és külső kö­rülmények között helytállt, fejlődött-e? — kérdezem dr. Mészáros Ottótól, a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek ▼ezérigazgató-helyettesétől. — Kiegyensúlyozott, a kö­vetelményekhez igazodó gaz­dálkodásnak ítélem meg az elmúlt öt évi munkát, amit a következőkkel kívánok bi­zonyítani: termelésünk érték­ben 15 százalékkal nőtt, ugyanakkor mennyiségben 13 százalékkal csökkent. Ez a gazdaságosság irányába el­mozduló termékstruktúránkat jelzi, amely egyúttal a maga­sabb feldolgozású termékek bővülésének irányába is mu­tat. Akár a csőgyártásról, akár a huzalokról, a „min­dentudó” szögekről, vagy a félmeleg technológiával elő­állított, folyamatosan bővülő kovácsolt termékekről van szó. — Vajon mi mindent fog­lalnak magukba az előbbi magvas gondolatok. Ebből a szerteágazó, nagy csokorból ragadjunk ki néhányat. — A kritikus időszak 1982—83-ban jelentkezett. Ezekben az években a tőkés­exportból származó bevéte­lünk 10 millió dollár alá csökkent. 1984-ben már si­került visszaállnunk a ko­rábban elért szintre, majd a múlt évben eljutottunk a csúcsig. Ami pedig piacaink átrendeződését illeti, a követ­kezőket mondhatom. A főbb piacaink — közel-keleti orszá­gok — mellett Franciaország­ban és az NSZK-ban is megje­lentünk termékeinkkel, a nverscsőkarimával pedig el­jutottunk az Egyesült Álla­mokba. Újabban Ázsia or­szágaira figyelünk. Ügy néz ki, hogy Malasiába sikerül megvetnünk a lábunkat — ittál a váhozásokra dr. Mé­száros Ottó. — Folytassuk azokkal a gondolatokkal, amelyek a megváltozott igények jelent­kezésében öltenek testet. — Megnövekedett az igény a huzaltermékek iránt, keletje van a hidegen hengert sza­lagacéloknak. Nemcsak tudo­másul vettük, hanem teljesí­tettük a külföldi vásárlók azon igényét, amely a kisebb súlyú karikákra, valamint az esztétikusabb csomagolásra irányul. — Az alkalmazkodás gyor­sasága, rugalmassága vissza­tükröződik-e a nyereség ala­kulásában ? — A legalacsonyabb 232 millió forint volt a VI. ötéves tervciklusban, a legmagasabb pedig 1985-ben. amikor 239 millióra növekedett. Egyéb­ként mi is, akárcsak megyénk más vállalatai, versenyt futot­tunk a változó, szigorodó sza­bályozókkal, miközben éven­te 100—120 fővel lett keve­sebb a létszámunk. — Nem okozott különösebb gondot, az sem, mert a lét­számcsökkenést ellensúlyozó, tarmelést, gazdálkodást növe­lő, környezetet kímélő, fej­lesztéseket is megvalósítottak — vetem közbe. — Közülük csupán a szög- verőt említem, amely 250 millió forintba került, s je­lentősen megváltoztatta a munka- és életkörülményeket. NAGY MEGKÖNNYEBBÜ­LÉST JELENT Nádai István. a huzalmű gyárrészleg vezetője másfél éve dolgozik ebben a beosz­tásában. Sikerélményei kö­zött elsőnek a tavalyi esz­tendőt említi, amikor is jó eredményt értek el a munka- védelemben és a nyereségben. Kisvártatva az új szögveröre tereli a szót. — Alapjában véve ez a beruházás a mun­kakörülményeket javította. Hatására mérséklődött a magas zaiszintből fakadó hal­láskárosodás. ugyanakkor új, korszerű gépek könnritik a fizikai munkát. A folyamat azonban nem zárult le —, állítja a gyárrészlegvezető. Nem sokkal később a so­vány arcú, szikár termetű, beszélgetésre kész Régi Ernő szögverő, aki 34 éve dolgozik a szögverőben, a következőkkel folytatja: — Nemcsak én, ha­nem dolgozó társaim is elis­meréssel szólnak az itteni korszerűsítésről. Nagy meg­könnyebbülést jelentett ez számunkra, mert megszűnt a nehéz fizikai munka, a ko­rábbi 100 decibel feletti zaj­szint pedig 85-re csökkent. Megfizethetetlen az is, hogy ma már nem kézi erővel kell mozgatni az anyagot. Ennek ellenére a fiatalok közül ke­vesen maradnak meg köz­tünk. ERŐS KÖZÉPMEZŐNYBE KERÜLNEK Tarján András, a henger­mű gyáregységvezetője is kellemesen érezheti magát, mert az irányításával dolgozó kollektíva a VI. ötéves terv­ben 100 százalékra teljesítet­te tervét és 675 millió forint nyereséggel járult a közös kasszához. Munkatársaival együtt nagy feladatok előtt állnak: a tavaly elkezdett rekonstrukciót az idén erő­teljesebb ütemben kell foly­tain iok. — Húsz évvel ezelőtt való­ban jó Közép-európai szín­vonalat képviselt a hengermű. Azóta minden tekintetben el­járt felette az idő, megérett a rekonstrukcióra — véleke­dik a gyárrészlegvezető, majd így folytatja: — Egy team (csapat) dolgozza Ki a tenni­valók ütemtervet, fogja át, ' irányítja a munkát. Elképze­léseink szerint az első sza­kaszban a kvartó hengersort korszerűsítjük, majd ezt kö­vetően kerül sorra a többi berendezés. Egyébként termé­keinknek most is van piaca, sőt a jelenlegi kívánságok 8—9 ezer tonnával haladják meg lehetőségeinket. — Bár a munka neheze még hátra van, önkéntelenül is kikívánkozik a kérdés: a rekonstrukció után miként javul a hengermű piaci po­zíciója, versenyképessége? — Erős középmezőnybe ke­rülünk, illetve elérjük annak alsó szintjét. Egy azonban biztos: a mostaninál mind külső, mind pedig belső szem­pontból jóval jobb terméket gyártunk majd. Az eddigi eredmények mö­gött is igen kemény, megfe­szített munka, sok álmatlan éjszaka, többféle számítás, velemenyek egyeztetése, ide­geskedés húzódik meg, ki- sebb-nagyobb kudarcokkal tarkítva. Mert az utóbbiból is kijutott. Például nem tud­ták bevezetni a folyamatos munkarendet a súlyponti berendezéseknél, a hatékony­ság javítása érdekében. A PIAC MÉG NEM MÉLTÁNYOLJA A kovácsoló gyáregységben a már' meglévő két techno­lógia mellett — hideg- és me­legalakítás — kibontakozó­ban van az új a korszerűbb felmeleg-alakítási technológia. — Magasabb színvonalú, nagyobb méretpontosságú, ke­vesebb anyagot kívánó, ener­giatakarékos, hatékonyságot javító, nagyobb csereszava­tosságot garantáló, kivitelé­ben is esztétikusabb termék­ről van szó hangsúlyozza a műszaki kultúrában bekövet­kező változásokat Gubán Miklós gyáregységvezető. — A kísérletre kiválasztott négy termékünk közül háromnál megoldottuk a sorozatgyártást, a negyedikkel pedig most indulunk. Pillanatnyilag egy soron, két műszakban gyárt­juk a kívánt termékeket. Mi­vel a felszerszámozásuk igen drága, csak 150—500 ezer da­rabos szériát érdemes ezzel a technológiával legyártani. Emellett igen érzékeny gép­ről van szó, ezért kezelését technikusok végzik. Mivel a kívánt minőségű alapanyagot a Lenin Kohászati Üzemek nem tudja biztosítani, ezért a megoldást helyben, nekünk kell megkeresni. Egyébként olyan feljövőben lévő termé­kekről van szó. amelyekben jelentős részt kénvisel a szel­lemi többletmunka. Sajnos, ezt a hazai piac, az Autóvill kivételével még nem méltá­nyolja — zárja e témával kapcsolatos gondolatait Gubán Miklós. Erről győzött meg a kiste- renvei gyáregységben Orosz Béla, a gyáregység vezetője. — A VI. ötéves tervben gyárrészlegünk tevékenysé­gét veszteségesre terveztük. 1985-ben viszont megtört a jég, veszteségről nyereségre váltottunk át. Azért történ­hetett így, mert a piaci igé­nyek megnövekedtek, s en­nek következtében a rendel­kezésre álló kapacitásunkat jobban ki tudtuk használni az itt gyártott termékekből; a Rapistan görgőspályából. a DEXION—Salgó, a DEXION— Reck raktári könnyű és ne­héz állványokból, valamint a csövekből. Nyereségünk az árbevételhez viszonyítva 7,2 százalék volt. Még azt sze­retném hangsúlyozni. hogy nem értük el a csúcsot. — Mivel piztat az idei esz­tendő? — Ellentmondásos. Lassan érkeznek be az újabb igé­nyek. Ennek ellenére szeret­nénk az év végéig a tavalyi nyereséget elérni... A LECKE EGYÉRTELMŰ ÉS VILÁGOS — Hetedik ötéves tervi elképzeléseinket egyeztettük külkereskedelmi partnereink­kel, belföldi megrendelőink­kel. Figyelembe vettük a fel­tételekben bekövetkezhető változásokat is. Mindezek függvényében nyereségter­vünket —, éves átlagban — 235 millió forintban határoz­tuk meg. Elérése érdekében növeljük a tőkésexportképes termékeink- számát a feldol­gozottsági fok további emelé­sével. Szelektív fejlesztést valósítunk meg, javítjuk a dolgozók munka- és életkö­rülményeit, a szabályozók függvényében szigorúbb költ­séggazdálkodást valósítunk meg, és amennyiben teljesít­jük a termelékenység és hatékonyság követelményeit, akkor 5 százalékos bérfejlesz­tést valósítunk meg. A lecke egyértelmű és világos. A kol­lektíva nagyobb feladatok elvégzésére is képes, jó költ- ségszemiéletű gyáregységve­zetőink vannak, a szocialista munkamozgalmakban pedig olyan jelentős lehetőségek, amelyeket a jövőben még föbóán kfeöS céljaink szol­gálatába tudjuk állítani — zárja jövőre utaló gondolatait dr. Mészáros Ottó. Szöveg: Venesz Károly Dr. Mészáros Ottó i Nádai István Régi Ernő Tarján András Gubán Miklós Hamarosan felújításra kerül a hideghengermű. Csendesebbek a szögverő gépek Készül a csákány a kovácsolóüzemben. Bencze Péter felvételei Próbajáratás a Rapistan üzemben. Évente 20 millió méter csövet gyártanak Batonyterenyén

Next

/
Oldalképek
Tartalom