Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-07 / 56. szám
Közös út — közös sors A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége nagyszerű kezdeményezést indított útjára, melynek nyomán a jelenlegi hataroKon belül élő szlovákok történetének feldolgozása vette kezdetét. A nagyszabású feladatra a Pécsett élő Polányi Imre vezetésével vállalkoztak a szakemberek. A „Közös út — közös sors” címen kiadott szlovák nyelvű kötetek közül az elsőben a két világháború közötti időszak eseményeit adták közre, míg a nemrég megjelent második kötet a „Szlovákok a két forradalomban” alcímet viseli. Az alábbiakban a második kötetet kívánom röviden bemutatni. A polgári demokratikus forradalom eseményei és a Tanácsköztársaság időszaka gyökeres változást hozott az ország nemzetiségek lakta vidékein is. A nem magy-tr anyanyelvűek aktívan részt vettek az új rend kiépítésében. A kötet első tanulmányában Polányi Imre az 1918—1919-es időszak kormányainak nemzetiségi politikáiét ismerteti. A történészek eddigi feldolgozásit egészíti ki a szerző, amikor rámu'-'t a Jászi Oszkár nevével fémjelzett autonómiaja- javasl’tok elkésettségére. Közismertek a tanácskormány tői ekvései az egyenjogú n'-rpz-tek Kárpát-medencén belüli szövetségének megteremtésére. A kormányzótanács rendele+ei, a beiktatott alkotmány és a napi gyakorlat egyértelműen a föderációs elképzelések megvalósítását támogatta. Fel nem tárt részeredmények Polányi összegzésében a hazai kutatók által eddig fel nem tárt részeredményeket ismerteti. A felvidéki szlovák és magyar lakosok egy része a csehszlovák bur- zsoá nacionalista propagandájának hatására az új állam polgára kívánt lenni. Ugyanakkor az Észak-Magyarorszá- gon élők körében számos, a forradalmat támogató megmozdulásra került sor, melyeket az akkori csehszlovák kormány kemény kézzel tört k. Az eddig ismeretlen megtorlások bemutatásával még teljesebb képet kapunk az érintett korszakról. A Magyar Vörös Hadsereg nevezetes felvidéki hadjáratáról ír a Budapesten élő Kővágó László. Bemutatja az Eperjesen kikiáltott Szlovák Tanácsköztársaság és a magyar kormányzótanács szövetségét, amely kísérletet jelentett a Duna-medencében élő népek összefogására. A tanulmány a föderáció elvének gyakorlatban történő kipróbálását részletezi. 1 Az Ipoly menti szlovákokról szóló tanulmányban a balassagyarmati származású Majdán János, a folyó mentén élő szlovákok korabeli helyzetét mutatja be. Írásában részletesen szól a magukat következetesen magyarországi lakosoknak valló csesztvei, patvarci, szügyi, ipolyszögi és gyarmati szlovákok életéről. A tanulmány adatai pontról pontra igazolják Polányi Imre feltárását. Történelmi tény, hogy a burzsoá cseh hadsereg megjelenését a Balassagvar- mat környékén élő, szlovákot beszélő lakosság egyáltalán nem fogadta örömmel. Az itt élők Magyarország lakói kívántak maradni, s ha kellett fegyverrel is részt vállaltak a cseh katonaság kiűzésében. Zempléni helyzetkép A nógrádihoz hasonló eseményekről számol be a sátoraljaújhelyi levéltár vezetője a zempléni helyzet bemutatásakor. Hőgye István pontosan kimutatja, hogy az északkeleti területek lakói anyanyelvűktől függetlenül követelték élet- és munkakörülményeik javítását. A bevonuló cseh hadseregtől a helybéliek gondjaik megoldását várták, amikor a burzsoá parancsnokok erre nem voltak hajlandók, az ottani szlovákok is aktívan bekapcsolódtak a Magyar Vörös Hadsereg felvidéki hadjáratába, s tevékeny részeseivé váltak a Szlovák Tanácsköztársaságnak. A formálódó határoktól messze történteket rögzítette G. Vass István békéscsabai kutató. A csaknem egybefüggő tömbben élő békési szlovákok körében megindult szervezkedés kezdetben oiyan irieális elképzeléseket is napvilágra hozott, mint a pitvarost, ahol a helyi Szlovák Demokrata Párt, kimondta a Csehszlovákiához történő csatlakozást. A Viharsarokban élők a későbbiekben a körülményekhez igazodó tervet fogadtak el, melynek megvalósulása esetén Tótkomlós székhellyel egy járásba tervezték tömöríteni a környező települések szlovák lakóit. Erre az idő rövidsége miatt nem került sor, de a románok bevonulásáig a szlovákul beszélő helybeliek hivatalosan használhatták anyanyelvűket, s a kulturális rendezvényeket is szlovákul tartották. A tanácskormány idő hiányában nem tudta megoldani a békési szlovákok problémáit, de ez nem zavarta az ott élő férfiakat abban, hogy erejükön felül részt vállaljanak a Vörös Hadsereg hadműveleteiben. A sorozat jövője A tanulmánykötet olyan részterületek bemutatására vállalkozott, melyeket eddig egyáltalán nem vagy tévesen ismertünk. A korszakról készült könyvtári feldolgozás a tucatszámra kiadott emlékirat közül egyik sem foglalkozott eddig részletesen a szlovákok elképzeléseivel, korabeli életükkel. A kőiét elolvasása után egyértelműen kiderül: a Felvidék déli részén élő. a magyar nyelvhatárral érintkező szlovákok nem kívántak az új államban élni. Gondjaik megoldását zömükben riem a burzsoá Csehszlovákiától, hanem a Magyar Tanácsköztársaság kormányától várták. Nagyszerű munkát végzett Zolo Lackovic pozsonyi fordító r's Gyivicsány Anna magyarországi kutató, aki szakmailag ellenőrizte a kötetet. A rövid magyar és német nyelvű összefoglalók lehetővé teszik a szlovákul nem tudók számára is az írások közötti tájékozódást. Dicséret illeti a tan könyvkiadót a sorozat megjelentetéséért, s remélhetően az érintett községek könyvtáraiban, a megyék kutatóhelyein hamarosan forgatható lesz e kötet. A korszakkal foglalkozók és az eseményekről szívesen olvasók számára nagy segítséget jelentene, ha a sorozat kötetei a határokon túlra is eljutnának. A munka folytatódik, melynek során további időszakok kerülnek feldolgozásra. A szerkesztői elképzelések között szerepel egy dokumentumkötet kiadása, melynek anyaggyűjtése már folyik és Nógrád megye egy részére is kiterjed. Majdán Béla Oscar-dij és videoveszély 1 Márciusban, mint minden évben, a hollywoodi filmművészeti akadémia tagjai titkos szavazással eldöntik, hogy kinek juttatják az Oscar-dí- jakat. • Azelőtt már a puszta jelölés is sokat jelentett. S ha a jelölt végül mégsem kapta meg az Oscart, magával a je_ «öléssel is felértékelődött „árfolyama” a filmtőzsdén. Nemcsak az Oscar-díjban valóságosan részesülők, de a csak jelölt színészek, rendezők, s más művészek is automatikusan jóval magasabb összegű ajánlatokat kaptak, mint azt megelőzően. És természetesen az Oscar-díj, vagy csak az arra jelölés is „feldobta” a filmeket, ha addig esetleg nem, attól kezdve kiváló pénztári jelentéseket biztosított számukra a mozikban. Mint a New York Times most megírta: ezúttal nem így állnak a dolgok. Az idei Oscar-díj első számú jelöltje például a veterán John Huston rendezte Prizzi becsülete, és Woody Allen legújabb műve, a Kairó bíbor rózsája. De a jelölés nyilvánosságra hozatala óta nem növekedtek meg a jegyvásárló sorok ama mozik pénztára előtt, ahol e filmeket játsszák, és a díjkiosztás után sem valószínű, hogy sor kerül rá. (Pedig azelőtt mindig — írja a New York-i lap — 10—25 millió dolláros kasszabevételi növekedést hozott egy-egy filmnek a bronzszobrocska.) Mi a változás oka? A válasz egyértelmű: a videokon- kurencia... A potenciális Os- car-győztes filmek már megjelentek videokazetta formájában (azelőtt ez nem történt meg ilyen gyorsan), és ezzel elvesztették mozipénztári vonzerejük jelentős részét. B. T. Konokul és következeteken o nőkről Csernus Mariann és műsorai Lassan már húsz éve, hegy egyedül áll a pódiumon Maga válogatja, szerkeszti, részben írja, fordítja műsorai anyagát. 1969-ben Illyés Gyula Dithürambosz a nőkhöz című estjével kezdődött, Weöres Sándor Psychejével folytatódott, a hetvenes évek közepén megcsinálta az Asszonyok mondókéit, híres nők naplóiból, leveleiből, tudományos írásaiból, önéletrajzából állított össze .két órát. 1983-ban lefordította Liv Ullmann Változások című önéletrajzát, amely 35-ben a könyvpiac nagy slágere volt Tavaly ősszel mutatta be a Várszínházban Beauvoire A megtört asszony és Liv Ullmann Változások című Írásából a maga szerkesztette monodrámákat. Folyamatosan játssza. Közben előadja Ká- roli Gáspár vizsolyi bibliájából válogatott kétrészes műsorát is. Ahogy végigfutunk a címeken, feltűnik, hogy a Károli-esetet kivéve minden műsora a nőkről szól, hogy társak nélkül, egyedül van színen, több mint másfél évtizede. Csernus Mariann, mint aki már sokszor kényszerűit választásra, ismeri és vállalja önmagát, szerepeit: — Szeretek egyedül a pódiumon állni, és két órán keresztül hatni. A hétköznapi életben egyáltalán nem használok színészi eszközöket, tartalékolom energiáimat a szerepeimre. Pályám elején túl könnyen, túl hamar kaptam Shakespeara-szerepeket és Melindát. Fiatal voltam, felkészületlen, és elégedett önmagámmal. Nem véletlenül parancsolt le a színpadról Major Tamás. Öt év hallgatás után jöttem tisztába magammal, elfogadtam, hogy magányos ember vagyok, és felkészültem a pódiumra. Magamra osztok szerepeket, így természetes számomra,. — Hosszú idő óta minden nyarat az Őrségben tölt. Menekülés ez vagy töltekezés? — Általában nem menekülök. A töltekezés jó szó, de az igazság egyszerűbb. Ismerőseim kedveltették meg velem a vidéket, nem volt nehéz, mert gyerekkoromban, amíg nagyanyám élt, nagy kertes házban laktunk, szinte egy erdő közepén. Azóta sem tudok természet nélkül létezni. Huszonöt évig éltem a Kútvölgyi úton, kertes házban. Válásom óta, nyolc éve, a zugligeti erdő szélén lakom. Szeretek egyedül élni, úgy látszik, magamnak való ember vagyok. Bár nem va- gvok magányos, van egy nagy lányom az első házasságomból. — A Stúdió egyik műsorában Érdi Sándorral vitatkozott asszonymüsorai apropójából a női emancipációról. Az egyik kérdés az volt, n“m túl sok-e, amit a nők vállalnak, ön azt mondta: nem, úgy látszik, erre mind képesek vagyunk, csak korábban a lehetőségünk nem volt meg. De miért vitatható ma újra a női emancipáció? — Tévedésből is, meg félreértésből is. Tévedés azt hinni, hogy a női emancipációt vissza lehet fordítani, meg lehet állítani. Ez százéves vívmány, megfordíthatatlan. Az alapvető félreértés pedig szerintem abban van, hogy amikor elromlik egy férfi-nő kapcsolat, akkor az okot a nő munkájában, eman- cipáltságában keresik. Amíg harmonikus egy párkapcsolat, nem érdekes, hogy egyen- jogú-e a nő. Nem szeretem a szélsőséges szembeállításokat, sem a főzőkanálhoz vis-za- rendelő konzervatizmust, sem a feminista zászlólobog- tatást. Azon érdemes inkább gondolkodnunk, miért romlanak meg gyorsan a pár«ap- csolatok. Szerintem a kapkodás, az időhiápy, a szerzésvágy miatt. Mert a szerzésre mindenkinek van ideje. Vallom, hogy a szerzés roncsol, nem az emancipáció. — A kapcsolatok kifáradásában az idő is komoly tényező. Egy színésznőt talán még érzékenyebben érint az öregedés, mint egy civilt. Sokan azt is mondják, hogy a színészet nem női mesterség. .. — A színészet a karakter- teremtés művészete. Ha ezt megérti, és fiatalon is elfogadja az ember, akkor nincs törés. A naivaszer epekből valóban korán kikopnak a színésznők. Baj akkor következik, ha egy negyven-ötven éves színésznő nem akarja tudomásul venni, hogy megváltozott az arca, a teste. Liv Ullmann megírta, a műsorban el is mondom, hogy hiába viseljük magunkban a fiatal ,ányt. az arcunkon senki nem látja többé. De a férfiakkal sem kegyes az idő. Amíg a férfinak és a nőnek szüksége van egymásra. ezek a problémák nem jelentenek terhet. — A színészeknél persze egy kicsit minden más. Molnár Ferenc azt mondta: a színész kevesebb, mint fér• fi, a színésznő több, mint nő. Pokolian ismert bennünket. Nappal élünk, mint más, de este felmegyünk a színpadra. Én például mostanában a Várszínház színpadára, és egy órán keresztül a megtört asszony vagyok, akit kisem- miznek, kifosztanak, és aki nem tud túljutni válságán. Én abban hiszek, hogy nem kell idegszanatóriumi szintre zuhanni ötvenévesen sem, nem kell pohár után nyúlni. Meg kell újulni. — A műsor második órájában Liv Ullmann vagyok, akit szintén elhagynak, akinek házasságon kívül született a gyereke, de aki tud magából töltekezni, építkezni. Érzi, hogy a megpróbáltatás arra jó, hogy több legyen általa. Túl kell lépni, változtatni kell. Ebben hiszek. Történhet bármi, estére készen kell lennem arra, hogy ezt a hitet fizikailag, szellemileg, érzelmileg, művészi eszközökkel át tudjam adni az embereknek. B. R. ' A salgótarjáni November | 7. Filmszínház értesíti kedves látogatóit, hogy a március 17—tői 30-ig műsoron levő ELFÚ3TA A SZÉL című filmre március 13-lnl reggel 9 és este 9 óra között folyamatosan biztosít jegyelővételt. Az előadások naponta de. 10, du U2 4 és este 8 órakor kezdődnek. Mm war műsor KOSSUTH RADIO: *.*»: Világablak 4L50: Adriana Leeouvreur I ats»: MkijMt az az egy? • lűK Lottóeocsoifis #.»: Zenekari mttzsftca A magyar nyelv hete *1.45: Maros Rudolf: Ecseri lakodalmas 12.36: Ki nyer ma — Cegléden? K.45: Bari Káro*y* A varázsló 1Z*S9z „Felgyújtani a« Igével a szíveket” 14.10: A magyar nyelv hete 14.40: Nóták. Szentendrei Klára énekel 15.00: Erről beszéltünk... 15.30: Hétszínvirág 16.05: Százszorszép Színház 17.00: Ami a számok mögött van 17.30: Idősebbek hullámhosszán 10.K: Embermesék 20.15: Évszázadok mesterművei 20.50: Mi a titka? ?1.30: Portéka 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Nem szentírás. Késő esti töprengések a gazdaságról 23.00: Jean-Pierre Rámpái fuvolázik 23.43: Csajkovszkij operáiból 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8.05: Orfeusz az alvilágban 8.50: Tíz perc külpolitika (ism.) 3.05: Napközben 12.10: Magyar táncok fúvóséit tolmácsolásában 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig 17.30: ötödik sebesség 18.30: Fiataloknak! 10.50: Egészségünkért! 20.00: Régi nóta, híres nóta 21.05: Senki többet? — Harmadszor! 22.21: Egy elégedett ember 23.20: Kellemes pihenést! 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIO: fi. 00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak- Magyarországon. (A tartalomból: Tavaszi kozmetika. A nők egészségvédelme. Beszélgetés dr. Pénzes Géza főorvossal. — Tanácsok kistermelőknek. — Mit főzzünk vasárnapra? — Programajánlat.) Szerkesztő: Jakab Mária. 16 00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétoma 9.00: Iskolatévé 9.40: Technika 10.00: NYUGDIJASDÉLELÖTT 10.10: Makszim Gorkij: Az áruló. Tévéfilm 12.10: Képújság 15.15: Iskolaitévé. Megmenthető! XI/3. rész: Levegőnk 15.30: Egy osztályba járunk 16.00: A természet válaszol 16.15: Hírek 16.20: Száz híres festmény 16.30: Három nap tévéműsora 16.35: A győzelem stratégiája. XV/6. rész 17.35: Képúiság 17.40: Tv-tükör 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A Telepódium bemutatója 21.10: Szó, zene. kép Győrben ?°.oo: Apák egyedül '*3.50: Tv-híradó 3 ?3.10: Himnusz 2. MŰSOR: 17.45: Tau bácsi. XX/5. rész: Tan bácsi az iskolában 18.25: Képújság 18.30: A Dirty Dezen Brass Band New Orleansból 19.00: Ablak 19.30: Nemzeti parkok Alaszkában 20.10: Kamera. IV/l. rész 20.40: Férfikézilabda-viliágbajnokság Kb.: 21.15: Közben: Tv-híradó 2. 22.00: Kockázat 22.30: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A szlovák karszt. Természetfilm 20.25: Marco Polo. Olasz filmsorozat. 8. rész 21.30: Videostop. Szórakoztató vetélkedő 22.10: Marie Rottrova és vendégel (ism.) 23.00: Hírek 23.10: Egy a kevés közű? Kanadai tv-film 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 20.40: Férfikézilabda-vb Döntő 22.10: Időszerű események IL 22.21: Időjárás-jelentés 22.25: Ez történt 24 óra alatt 22.35: A Skippy-akció. Tv-játék MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Háromnegyed 6 és 8-tól: A lűz háborúja (16). Színes kanadai ka- landfílm. 3-tól; Gyermekfüzér. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Agvú- golyófutam. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Madách Kamara: Süsü, a sárkány. — Pásztói Mátra: Az elefántember (14). Szinkronizált angol film. — Szécsényi Rákóczi: Jorgensen, a zsaru (14). Színes, szinkronizált dán krimi. ISKOLAMOZI: Lo’ka és Bolka a föld körül. — Rétság: A keresztapa III—IV. (18). Színes, szinkronizált USA bűnügyi fi m. MESEMOZI: Vízipók-csodapők. — Karancslapujtö: Te már naev kisfiú vagy (14). Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Érsekvadkert: Magyarország felszabadítása. — Nagyló«: 3-eak. Színes, zenés, látványos amerikai fiin. 4 NÚGRÁD - 1986. március 1-, péntek \
