Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-06 / 55. szám

A bátonyterenyei Bányász Művelődési Ház kiállítótermében Hamza Erzsébet. Suháné Somkúti Katalin és Dósa Zsuzsa üvegtervező iparművészek kiállítása tekinthető meg. — öp — Társadalmi konzultáció Milyen lesz (legyen) Nőgrád megye 2000-ben? Megszokottá, elfogadottá vált immáron a szocialista demokrácia lehetősége, hogy egy-egy születendő tervet, el­képzelést társadalmi vita, kö­zös véleménycsere előz meg. Jól bevált forma ez, hiszen mai gazdasági viszonyaink közepette széles körű társa­dalmi összefogásra, a lakos­ság cselekvő támogatására van szükség a tervek meg­valósításához. Érvényes ez városokban és falvakban egy­aránt. Az emberek szíveseb­ben nyújtanak segítő kezet azokhoz az elképzelésekhez, amelyeket ismernek, amelyek­ben. az ő javaslataik, elkép­zeléseik is benne vannak. Átfogó program Ezekben a napokban új­szerű tervezet került a Ha­zafias Népfront által szerve­zett társadalmi konzultációk résztvevőinek asztalára. Me- gyeszerte, a városokban, nagy­községekben a társadalom leg­különbözőbb rétegei vitatják ■neg Nógrád megye hosszú távú terület- és településfej­lesztési koncepciójának terve­zetét. Hogy ez miért újszerű? Emlékezetünk szerint ilyen komplex, átfogó, mindenre kitérő hosszú távú program eddig még nem készült me­gyénkben. Az előzményekhez tartozik, hogy az 1960-as években születtek olyan ter­vek. amelyek a népesség ala­kulását, az infrastruktúra fejlesztését vizsgálták, vagy a szénbányászat visszafejlesz- lése után a termelési szerkezet átalakítását. korszerűsítését ÍRbnodták papírra. A mos­tani, mindenre kitérő hosszú távú tervet, húsz részkoncep­ció segítségével három éve készítik a szakemberek. S, majd csak a társadalmi kon­zultációk tapasztalatainak összegezése irtán véglegesíte- **ek. Az első konzultációra a ^közelmúltban a Hazafias Nép­front salgótarjálíi székházában került sor, ahol Romasz Adolf, a megyei tanács elnökhelyet­tese folytatott párbeszédet a megyei intézmények, nagy- vállalatok, a HNF vezetőivel, képviselőivel. Romasz Adolf, elmondta; a terv célja, hogy az ezredfordulóig meghatá­rozza a településfejlesztés fő irányait, gazdasági, társada­lompolitikai arculatát, orien­tálja, a helyi tanácsokat, ugyanakkor támpontot adjon a középtávú tervezéshez. A jövőt tervezik Bizonyára sokakban felme­rül a kérdés, s a fenti fóru­mon is elhangzott, változó világunkban lehet-e ilyen hosszú távra irányt szabni a fejlődésnek? Ahogyan az előadó fogalmazott, a jövő­kép tervezéséhez meghatáro­zóak a megyében kialakult feltételek, feszültségek, á múlt tanulmányozásának ta­pasztalatai, tendenciái. Így például a hatékony gazdál­kodás, a termelő és lakossági infrastruktúra alakulása, a településszerkezeti, a telepü­léstípusok változásai, a né­pességmegtartó erő, a megye gazdaságát determináló ter­mészeti adottságok, a demog­ráfiai hullám. Megannyi té­nyező, amely alapját képezi az előregondolkodásnak 15— 20 évre. A terv nem üteme­ket, arányokat, hanem stra­tégiai célokat tartalmaz, nem a cselekvés alapjául szolgál, hanem orientál, irányítja a közeljövő tervkészítését. A társadalmi konzultáció résztvevői a koncepció ter­vezetének ismeretében egy sor gondot, probléma; vetet­tek fel, amelyet véleményük szerint nem ártana részlete­sebben kibontani, meghatá­rozni a hosszú távú prog­ramban. Felelősségük, előre­látásuk bizonysága volt, hogy nem merültek el apró részte­rületeit boncolgatásában, ha­nem a mái rvtoíft jelentkező társadalmi feszültségek, el­len úrsondások hosszú távon történő megoldására tettek javaslatokat. Többen szóltak a közép­fokú képzés irányáról, arról az elképzelésről, miszerint a gimnáziumi képzést erősíteni kell a jövő szakembergárdá­jának biztosítása érdekében. Felvetődött a kérdés; mi lesz azokkal, akik nem kerülnek egyetemre, főiskolára. Hogyan oldják meg a csak érettségi­vel rendelkező szakképzetlen fiatalok elhelyezését? Java­solták a hozzászólók a kör­nyezetvédelem komplexebb áttekintését. A hosszú távú program szól a szemétszállí­tás kiteriesztéséről, de keve­set foglalkozik a szemétlera­kóhelyek kialakításával. a kulturált környezet megterem­tésével. Élénk vita A fiatalok lakáshoz jutá­sa ugyancsak élénk vitát vál­tott ki. Hogyan alakul ez 10—15 év múltán? Megvalósít­ható-e a programban megfo­galmazott gondolat, hogy 1990-ig megszűnik a mennyi­ségi lakáshiány. S, ha igen, mi lesz azután ? Többen is felvetették az időskorúak gondját, akiknek száma né­hány éven belül tovább emel­kedik. A program szerint nem a szociális otthon lesz az egyetlen elhelyezési forma, úgynevezett hotel jellegű ön­költséges szociális otthon is létesülne a magasabb jöve­delmű rétegek emelt szintű ellátására. Ennek lakásgaz­dálkodási jelentősége is szá­mottevő. Szó esett a távközlés nagyarányú fejlesztéséről, ám a posta képviselője kérte, a hosszú távú programban legyen utalás a postaforgalmi tevékenvség fejlesztésére is. A jelen és a távoli jövő féltése egyaránt megfogalma­zódott abban a javaslatban, amely arra hívja fel a figyel­met, hogy a program külön fejezetben foglalkozzon meg­lévő javaink, értékeink vé­delmével, megőrzésével. Kiss Mária Eszak-Magyarorszagon a sertés elhelyezésére minde­nütt önálló épület szolg-ílt aminek egykor általánosan elterjedt formája gerendává zas. zsilipéit falazatú. *óhb részre osztott, félereszes te­tejű faépítmény volt. A nag-v területen előforduló “pütettk formai hasonlósága abból ered. hogy a gerendavá/.as ólakat - specialisták készítet­ték. illetve ezek az épületek szolgáltak mintául a barká­csoló parasztok. heivbeli ácsok, faragók számára Eb. bői a szempontból legjelentő­sebb központ Váraszó, ahol manapság is több kisiparos ács készíti a hagyományos szerkezetű faólakat, és szál­lítja 40—50 km-es körzetbe, éppen úgy, mint a század elején apja, nagyapja. A vá­raszói ácsok által készített faólak napjainkban legna­gyobb számban Kazár. hlá. dújfalu. Bükkszék, Tárnáié, lesz udvarain láthatóak, de másutt is előfordul néhány példány belőlük. A specialistáktól vásárolt faólakat egyöntetűen hidas néven tartják számon, míg a helybeliek által szerkesztett hasonló épület neve sertésól, ritkábban hidasól. A hidas el­nevezés lábakon álló, vagv a sarkainál kővel alátámasztott épületszerkezetre utal. ami­nek az istállóbeli hidlásra emlékeztető aljazata van. En nél a padlódeszkákat fel lehet szedni, ha a helyiséget tisz­títani karják. A padlódeszkák között kiszivárgó trágyalé pe­dig szabadon elfolyhatott az alátámasztott épületrész alatt. Azonban még a váraszói hi. das —, ahogyan Kazáron ne­vezik —, sem felelt meg tel­jes mértékben elnevezésének, mert a 2—3 rekeszes épület­nek általában csak egyetlen helyiségét készítették belül­ről felszedhető padlózattal, a többinek az alja rögzített volt. Ezt nem is támasztották alá, mint a tulajdonképoeni hidas részét. A több rekeszre tagolt és ennek megfelelő számú a|­Hagyományos szerkezetű tóval ellátott faépület jelleg­zetességét a kiemelkedő fe­delű etetővályú kölcsönzi, ami mindig a hidasként kialakí­tott szélső rekesz elülső vagy oldalsó falán található. A hí­zókat ebben a rekeszben tar­tották, míg a süldők, az anya disznó és a malacok a továb­bi rekeszekbe kerültek. A hizók részére szolgáló helyi­ségen is volt ajtó, amin az állatot behajtották vagy ki­engedték. Az egyes rekesze­ket elválasztó közfalon csak az anyadisznó és a malacok helye között volt aitó. A gerendavázas hidasól a középparaszti gazdaságok szá­mára alkalmas építménynek számított, amiben az összes sertést el tudták helyezni Általában két hízót, 3—4 sül­dőt. régebben még egy anya­disznót is tartottak a hidas­ólban. Ezért leggyakoribb a háromrekeszes forma volt. De használtak 4—5 részes ólat is. A jellegzetes épülettípus előnyéül szolgált, hogy ha kevesebb disznót tartottak, akkor az egyik oldalsó he­lyiséget lúd-, vagy kacsaó1- ként hasznosíthatták, padlása pédig a tyűkok számára nyújtott alkalmas éjszakázó helyet. Hidas Ludányhalásziban. (A szerző Celv.' A hidasól legfontosabb ré­szének a hízók helye számí­tott, amelyben 2—3 fért el. Mivel a hizó állandóan az ól­ba volt zárva, az etetés meg­könnyítésére beépített fedtit-S vályút használtak, ami a* alapgerendához kapcsolódott- A favályú fölötti felnyitható ajtót a nógrádi palóc fal­vakban hidastábla névvel il­letik. Etetéskor a hidastáblál befelé tolják és a szabadon maradt vályúba zavartalanul önthetik a moslékot. A hízók az ajtó visszabillentése u an jutnak csak az eledelhez. A régi hidasólaknál viszont az etetőajtó csak kifelé nyílt, ezért elég nehézkes volt a tü­lekedő hízók miatt a válvú megtöltése. Az utóbbi évtizedekben, amióta a sertéseket nem iiaU- ják ki kondában a legelőre, az ól egyre fontosabb kiegé­szítő tartozéka az épület előt­ti kerítés, amint a Nóirád megyei falvakban mondják a karics. Az ilyen módon el- rekesztett kifutótérrel rendel­kező hagyományos hidasólak nemcsak külsejükben, hanem szerepkörük tekintetében >s már valóságos sertésóllá vál­toztak. Selmeczi Kovács Attila A márciusi tv-műsorból A magyar történelem ki­emelkedő eseményeinek év­fordulóihoz kapcsolódóan több új televíziós produkció kerül képernyőre március­ban. Március 16-án, vasái’uip láthatják a nézők azt a két­részes történelmi dokumen­tumfilmet, amely Bem Jó­zsefnek. a múlt század le­gendás hadvezérének, » Ma­gyar szabadságharc egyik kiemelkedő egyéniségének kalandos életútját, követi végig. A televízió koproduk- ciós szerkesztőségének ös­szeállítása archív filmrész­letek, eredeti helyszíneken készült felvételek, metszetek, és játékfilmbetétek, segítsé­gével villantja fel az élet­pálya állomásait. Az első rész 1831-től idézi fel Bem tevékenységét, a korabeli történelmi eseményeket, a második rész szól arról is, miért áHt Bem a magyar sza­badságharc mellé, s, hogy a száműzött hadvezér miként végezte életet Aleppóban — muzulmánként. A kamera Bem emlékét és életének hi­teles relikviáit kutatva Len­gyelországon és Erdélyen at az egykori Török Birodalo­mig összesen nyolc ország területén járt. A magyar szabadságharc eseményeire emlékezni a Képek az 1848—4P-;-> évek­ből című Összeállítás !í amelyet iiodaírni szemelvé­nyekből es korabeli doku­mentumokból — egyebek kö­zött Jókai, Petőfi, Kossuth, Vörösmarty írásaiból, egyko- li feljegyzésekből, röplapok­ból — válogattak össze. A nősöknek és az áldozatoknak tisztelgő műsort, március 15- én sugározzák. A Tanácsköztársaság ki­kiáltása évfordulójának elő­estéjén, március 20-án kerül képernyőre Lengyel József, Visegrádi utca című reeé- nyének tv-változata. Az 1918—19-es forradalmi ese­ményeket, a Magyar Tanács- köztársaság születését és megdöntését felelevenítő tör­ténelmi riportregényt Lend- vai György feldolgozásában, Ruszt József rendezésben, Zsótér Sándor és Nemet.ny Ferenc főszereplésével lát­hatják a nézők. Márciusban a színházi vi­lágnapról is megemlékezik * televízió: 27-én, csütörtökön másfél órás élő programot sugároznak. Ebben egyebek között három színházat, a zalaegerszegi Hevesi Sán­dor, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházat, va’a- mint a fővárosi Radnóti Miklós Színpadot kapcsol­ják, s megszólalnak az éppen műsoron lévő produkciók művészei, színházi vezetők is. A program vezető rendezői je: Horváth Ádám. KOSSUTH RADIO: 8.20: Az érdekek védelme 8.30: Ghánái népzene 8.48: Rahmanyinov: A fösvény lovag 8.#4: Nefelejcs Diákfélóra. Két hangon flPJMi. Fa/uré: Doffly. Tusa Erzsébet és Lantos István, zongora t§.50: Nótacsokor 11.40: Kis kamorámban gyertyát gyújték 12.45: A gyermekek veszélyben 12.30: Ki nyer ma? 12.45: PAF-műsor 13.00: Zenekari muzsikra 13.40: Kapcsoljuk a nyíregyházi stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai. (144). (Ism.) 14.26: Erdélyi Miklós opera- felvételeiből 15.00: Lapozgató külföldi irodalmi folyóiratokban 15.30: Brahms: F-dúr szonáta 16.05: Révkalauz 17.00: A dilipapir 17.51: Szalay László nótákat énekel 19.15: A lám mermoőri nász V/4. rész 20.12: Lemezmúzeum 20.54: Népdalest 21.40: Tudományos parkok Magyarországon 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 23.30: Szimfonikus misreiatöröic 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8.05: Nóták, Kovács Andor gitározik 8.30: A Szabó es*'4d. (lsen.) 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben 12.10: Fúvóeesztrad 12.25: Néhány szc zene kíraben 12.30: A népművészet ifjú mestereinek felvételeiből S3.05: Nosztaigiahullám, Coasters 14.W0: Iyelató. Magazinműsor 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operai!ágerek. (Ism.) 15.45: Törvénykönyv. n. rész. (Ism.) 16.00: Halló. Berlin — Halld, Budapest! 17.06: Jonn McLaughhön lemezeiből 17.30: Tanakodó 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.03: A Poptarisznya da latból 21.05: Lapközben 21.45: Leo Brouwer és losáro Szuzukl gitározik 22.00: Maholnap 23.20: Könnyűzene esti hangulatban 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés. hírek, ádőjarae. 1Uk A Tiscáftói » Du­náig. Észak-magyaffor^gi képes­lap. Szerkesztő: Pr.nc racz Jv*d!t. (A tairtal-ombó;: B-eráti kór LAz- béroen — Kultúra es szórakozás az egyetemen -- Szószólóban. Gyarmati jegyzete — Gye­den töltött hétköznapok.) : Észaik - m agya r o rszá gl krónika. 16.25—16.30: Lap- és mű-sonedőzetes. MAGYAR TELmrrzlÖ* 7.98: Tv-toma 7.55: Ar SZKP xxvn. keogree»­szusáról jelentjük 15.50: iskolatévé 16.10: Érettségizőknek Terem tésm ítoszok 17 05: Hírek 17.10: Bizánci örökség a modem Görögországban 17.35: Mesterdallamok 18.10: Képújság 18.15. Tízen Túliak Társasága 18.55: Reklám 18.10: Tévétorna 18.15: Esti mese 19.**«: Tv-híradó 20.00: starskv és Hutch 20.50: A hét műtárgva. Id. Markó Károiv: Halászok 20.55: Az S7KP xxvtt. kongresz- szusáról jelentjük 21.40: Panoráma 22.35: Kérni i ság TZ'ASt Himnusz 2. MŰSOR: 17.10: Képújság 17.15: Pedagógusok fóruma 27.50: Zsebtévé 18.20: Egészen normális őrület. XI/8. rész 19.10: Muszorgszfei1-est 20.15: Telesport 20.40: Férfikézilabda-világ­bajnokság Kb.: 21.15: Reklám 22-00: Egészen nomtóls őrület. XI/9. rész 22.50: Tv-híradó 2. BESZTERCEBÁNYA: 18 30: Tv-niradó 20.15: Keresés a porban. Tv-film (ism) 21.40: Autósok-motorosofc magazin j a 22.20: Férflkezila>bda-vto Középdöntő 23.40: Hírek 2. MCSOR: 19 30: Tv-híradó 20.15: Emlékeznek még? A televízió műsoraiból 21.05: A Halley-üstökös. Ismeretterjesztő műsor 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Az SZKP XXVII. kongresszusának záróünnepsége felvételről MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Nov#nber 7.: Há­romnegyed 6-tól: Szerelem első vérig. (14) Színes magyar film. Háromnegyed 6 és 8-tói: A tűz háborúja. (1«) Színes kana­dai kfdandfilm. — József Attila: 6-tól: A besúgó. Amerikai film. — Balassagyarmati Madách: Há­romnegyed 6 és 8-tól: Ágyúgolyó futam. Színes, szín k róni záM ame­rikai filmvígjóték. — Madách Kamara, iskola mozi: Pál utcai fiúk. — Madách Kamara: Film­klub, Földi szerelem. (14) Szí­nes. szinkronizált francia film. — Pásztói Mátra: Jöjj és lásd! I—TI. (16) Színes szovjet film. Mesemozi: A legkisebb törpe. Szécsénvi Rákóczi: Ma«v»ror«-»»g f elS7 ab ad ftás-a. Dokum en tűm film. — Kisterenyei Petőfi: a ki« egv- szarvú. Színes, szinkronizál is­pán rajzfilm. — Naevlóc: Rr^ok. Színes, zenés látványos amerikai film. — Jobbágyi: A vörös gróf­nő. T— TI. Színes magyar történél- má fűm. NÓGRAD — ,1986. március 6, csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom