Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-06 / 55. szám
Befejeződött a vita az SZKP XXVII. kongresszusán flz MSZMP főtitkára az Ordzsonikidze gépgyárban Elfogadták a KB politikai beszámolójáról fFolytatás az 1. oldalról.) magunkat és elvtársaiokat. tyenko, a gyár dolgozó) ne- felismerték, amit jól oizo- Ez a pártfórum áttörést hozó veben az üzemben készülő nyitott a kongresszusi doku- kongresszusként, az újítók egyik többrendeltetésű szer- mentumok országos vitája is. kongresszusaként vonul be számgép makettjét adta át Megérezték, hogy le kell partunk történetébe — mond- Kádár Jánosnak. Az MSZMP győzri a tehetetlenséget, fel 'a. főtitkára a találkozás emléken számolni az elavult be- Ezt követően Kádár János kére a Parlament látképével idtg7Ődéseket. Nagy feladatok mondott beszédet. díszített herendi porcelántá- resszusa állnak előttünk, új módon, A nagy tetszéssel fogadott lat nyújtott át a vendéglá Új mércével kell mérnünk beszéd után Anatolij Szvja- toknak. szóló határozatot Az Kádár János beszéde Bevezetőben megköszönte a szívélyes fogadtatást, a tartalmas programot, és átadta a gyár dolgozóinak s rajtuk keresztül Moszkva lakosságának, az egész Szovjetunió népének a magyar kommunisták, a magyar munkásosztály, a szocializmust építő magyar nép jókívánságait. Utalt rá: ez a gyár azért is emlékezetes számára, mert itt találkozott a moszkvai munkásokk á, az SZK.P KB főtitkáraként Ju- rij Andropov elvtárs, a magyar nép nagyra becsült barátja, aki nehéz időkben volt harcostársunk. SZKP XXVII. kong- párt tevékenységének leg- Az okmány megfogalma*jóváhagyta az főbb területe a gazdaság. Az za azt a fontos elméleti es SZKP Központi Bizottsága- okmány megállapítja, hogy gyakorlati jelentőségű sónak politikai irányvonalát es 1961. vagyis az SZKP bar- vetkeztetést, miszerint gyakorlatl tevékenységét — madik programjának elfoga- zetközi síkon olyan objesriv állapítja meg a Központi Bi- dása óta a Szovjetunióban, a feltételek alakultak ki. ameT zottság politikai beszámoló- nemzeti jövedelem csaknem lyek közepette, a kapiianz- járól elfogadott kongresszu- négyszeresére, az egy főre mus és a szocializmus kozót- sd határozat eső reáljövedelem pedig 2,6- ti párviadal csakis és icizaszeresére növekedett. rólag a békés verseny is a Az okmány aláhúzza, hogy békés versengés formái köfordulópont jel- A kongresszuson bfrálóan zött mehet végbe. értékelték az elért ereome- a határozat külön fontosnveket, s megállapítottal:: a ságot tulajdonít a nemzeikirer.d- e><'i a jelenlegi legű szakaszban, az országon belül és a világ szín- feladat ma. az hogy mi- zj biztonság átfogó terein kialakult minőségileg nél rövidebb idő alatt le- szere megteremtése új helyzetben ismételten küzdjék a gazdaság fejlődé- fontosságú alapjainak — megnyilvánult a párt hűsege seben tapasztalható ked- amelyet a Központi Bizottság a marxizmus leninizmus vezőtlen tendenciákat, sokkal Rámutat “hogy^hhez iránt, az a képessége, hogy dinamikusabbá tegyék a gaz- a tételhez igazodva el lehet- mélyen megértse és reálisan daságot. tág teret bizt isitsa- ne érni. hogy a békés egvS',. nak a valóban forradalmi át- más mellett élés az államközi tanulságokat vonjon le a ta- . . , kapcsolatok legfőbb unverp ászt álatokból, megtalálja a alakításoknak. A hatai ozat megérett problémák meg- nagy figyelmet szentelt azakoldásának útjait, leküzdjön tív szociálpolitikának. Az okmány kimondja: a zális elve legyen. A kong resszus felhívja azokat a kormányokat, pártokat, társa- palt dalmi szervezetek és mozmindent, ami elavult. A határozat rámutat: a szigorúan tartja magát aszó- ?aimakat. amelyeket vaótörténelem, a társadalmi fej- ciális igazságosság elvehea, ban aooaSzt a béke sor®» lődés egyre sürgetőbben só- törekszik hoev -Uá- ? , veteli,. hogy világméretekben a törekszik, nogy ta {e!hlv m-nden népét, nagy megszervezzék az államok es voliés°n mindent, ami »ka- még szorosabban és mógiera népek közötti konstruktív dályozza ennek az elvnek a mékenyebben működjenek és alkotó jellegű együtt mű- folyamatos megvalósítását. együtt a háború elleni ütköködésit A béke és a haladás __. __ , . , . e rői képesek világszerte sem- Az SZKP külpolitikai s*ra- megnyerése erdekeben. legesíteni az imperializmus- tégiáját elemeze a kongresz- A határozat a párttal fogKádár János végezed a tol «redő veszélyt, megállj- szus rámutatott, hogy a párt lalkozó fejezetben kimondja, gyártatogafcK tapasztalataira tani a világnak a nukleáris nemzetközi síkon kifejtett hogy az SZKP új szerkeszté- A kongresszusi vitában utalva elismeréssel szőtt alá- K^ka^ szélére való sód- tevékenységéb«» a fő irány sű programja a szervezett . , , ' r ródasat, megakadályozni azt, továbbra is az, hogy elhá- szabályzat te teleinek kösok szó esett a műszála lej- tottakrffl, gratulált a kollek- hogy a világűr harctérré vál- rítsák a háborús veszélyt, vetkezetes valóra váltása tolesztés, a termetes, a tarsa- tivának ^ elért eredmények- jék. megvalósítsák a tömegpusz- vább növeli az SZKP vezető — Pártunknak a tanácsko- i . .j raiöó b-tiía hez További sikereket ió . tító fegyverek megsemmisi- szerepét, befolyását a szocia®áson elhangzott üdvözletében ro*j Ezt ,a feladatot kellő ’ A kongresszus az SZKP tésének programjait, amit lista társadalom minden tesullyal es jokor vetette feL eredményeket kívánva bu- belpolitikai vonalát jellemez- Mihail Gorbacsov januári rületén tapasztalható tévé. Bizonyos, hogy az ímpenalis- esuzott a mar «n^n.+Ai ve megállapította, hogy a nyilatkozata kifejtett. kenységre. j — Küldöttségünket — mondotta ezután Kádár János — ez MSZMP Központi Bizottsága megbízta, hogy vegyünk részt a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kong- Kádár János beszél a moszkvai szerszámgépgyár doigozói- irraszusaíLMost már '«ágé fe- nak képviselőivel rendezett találkozón. Hé közeledik a kongresszus, és elmondhatom, hogy nem csak ■ni követtük nagy figyniem- megfeiei a szovjet, a magyar ■net az ott folyó ha- év minden nép érdekeinek, wm trenden politika iránt •érdeklődő ember Magyaror- métgon. is kifejeztük, hogy a kong- , ... tartalmával, törefevé- Blzonyos> h°Sy “ ímpenalis- esuzott a gyár dolgozódtól, ta körök respektálják a szövgeivel egyetértünk, azokat a „ . . ___, ., I vCmrhQililiiii.^rt^rtái mS ** Vétókat, de attól tálán Mt firtvöuöijük, még jobban tartanak, hogy a Szovjetunióban felgyorsítják m fejlődést. Ite óriási húzóért» jelent a többi szocialista «szagnak is- A mi rendszerünk szabad utat nyit a A_ történelmi fejlődés _ ___ is követW k. hogy ez nem egysze- » ,. , bűén az SZKP soron levő termelőerők fejlődése előtt, kongresszusa; a Szovjetunió A gyakorlatban ez az elv fejlődésének mai szakaszában nem m,i?dig érvényesül. s ha nem, akkor meg kell vizsgálni és meg kell változtatni a teszi az SZKP XXVII. kongresszusa. — Ezt a tanácskozást meghatározó szerepet játszik. Azok a kérdések, amelyek itt , , . . _ . napirenden vannak, egyszer- * «mind a többi szocialista or szág, a szocialista világrendszer központi kérdéséi is. El- hel- és külpolitikai szempontteresek persze lehetnek, de a ból egyaránt nagyszerű fenyeget illetően feltétlenül kongresszusnak tartjuk. Jól »gaz ez a megállapítás. Aszó- érezzük itt magunkat, mi eialista világrendszer fejlódé- ilyen kongresszusra vártunk, senek jelenlegi szakaszában hasonló feladatokkal küzd Teljes sikert kívánunk a minden szocialista ország, te- kongresszus határozatainak hát ilyen értelemben is vala mennyiünknek fontos. SZKP XXVII. kongresszusa. — A világ is egy olyan pilvégrehajtásához. Ezt mi ma- az gyarok, mint elvtársak és barátok szívből mondjuk, ez az érdekünk is Ügy vagyunk ezzel: ha a szovjet ember egy tanethoz érkézért, amikor en- kicsit könnyebben lélegzik, a .* kongresszusnak. a Szovjetunióban dinamikusab- Szovjetunió szavanak különö- ban mennek a dolgok, akkor ez nekünk is ió. mi is könyven nagy súlya van. Békében élünk de az imperialisták fo- nyebben‘lélegzőnk. Kozott es rendkívül veszélyes fegyverkezési versenyt szítanak. Világháborút Vaját pusztulásuk Beszéde további részében, azonban az MSZMP főtitkára pártunk veszélye és kormányunk politikájának nélkül nem tudnak kirobban- néhány történelmi tapaszta- tani. tgv él most az emberi- latéról és mai jellegzetessé•ég egy kritikus időszakban — Ennek a kongresszusnak minderről van mondanivaló- működésének ja az egesz világ számára. A kap<.solataink íegyverkezesi verseny kérdésében az egész szocialista világ véleményét fejezte ki, gmikor az erőfölényről szólva geiről tájékoztatta a munkásgyűlés résztvevőit. Részletesen szólt országaink együtt- erősítéséről, bővítésének, egymás tapasztalatai tanulmányozásának fontosságáról. — Egy úton járunk —mon- kétszer is nemet mondott, dotta. — Ezen a kongresszu- Kijelentette: a Szovjetunió, a son éreztem, hogy a szovjet Varsói Szerződés országai emberek bizakodnak, mert nem törekednek erőfölényre, de nem engedik azt sem. óriási erők vannak ebben az országban: szellemi energihogy az Egyesült Államok, a ák, szakmai tudás, tudomány. NATO-államai erőfölényre te- alkotókészség. Mi is bízunk a gvenek szert. A szovjet ja- jövőben, mert ezek az erők vasiatok e tekintetben teljesen világosak: tárgyaljunk. hazánkban is jelen vannak, csak meg kell tanulni, hogyan foga diák el a kinvújtott ke- hozzuk mozgásba őket, és zet. oldjuk meg együtt a vi- akkor valóban, dinamikusabb tás nemzetközi kérdéseket. Ez lesz a fejlődésünk. NÓGRÁD - 1986. március 6^ csütörtök■ " .-i Nógrád és Kemerovo együttműködése fontos és perspektivikus Nyikolaj Sz. Jermakov felszólalása Az eredményeket ismert- létén is igaz volt „nem ke- ciók azonban évtizedekig élnék vevő, a felhalmazódctt, vés felhívás és beszéd volt húzódnak a banyaépítő vaibe- erről, az ügyek viszont marad- az tak egyhelyben”. A gondok elgondokra koncentráló szédet mondott kedden lalaíok kis kapacitása miatt. Rámutatott, hogy többletAz első titkár kifogásolta a szociális-kulturális terSZKP XXVII. kongresszusán vi módon és igényesen elhang- munkaerő bevonása nélkül a Nyikolaj Sz. Jermakov, a zottak a területi, városi es kuznyecki medencében a kemerovói területi oártbi- járási pártkonferenciákon, az felmerült nehézségeket nem zottság első titkára. De ki- alapszervezeti gyűléseken. A lehel leküzdeni, tért Kemerovo és Nógrád dolgozó kollektívák többsege- megve kapcsolataira is, s ben jelenleg az SZKP KB ezt a viszonyt „fontosnak és 1985. áprilisi ülésén megfő- vek vonatott megvaiósítá- perspektivikusnak” mmősí- gaimazott követelményeknek sát is. Elmondta, hogy a tette. Felszólalása ugyan- megfelelően valósulnak meg terület elmarad a’ szövetségi, abban a keményen kritikus a gyökeres átalakítást, a és az oroszországi föderáció és önkritikus szellemben rendteremtést és a fegyelem, mutatói mögött, ami a doi- logant, mint a többi felszóla- megerősítését célzó intézke- gőzök kényelmes UutnsoK- iás túlnyomó többsége. dések. A bányákban és a kai. bölcsődékkel és óvoJermakov elmondta, hogy külszíni fejtéseknél több fi- dákkal, klubokkal, általános az elmúlt ötéves tervidő- gyeimet fordítanak az élőké- iskolákkal. kommunális, jószak folyamán az egyedülálló szító munkára és a lelőhelyek léti és távközlési szolgálta- mennyiségben rendelkezésre feltárására, a szénkiterme.es tásokkal való ellátását illeti, álló jó minőségű szénnel és ütemességére, más ásványi kincsekkel, va lamint erőteljes tefmeicfcá zissal és többmilliós kásosztállyal rendelkező ke merovói területen a kuz- nyeoki szénmedencében 730 millió tonna szenet, 60 millió tonna acélt, több tízmillió tonna hengereltárut és műtrágyát állítottak elő. Ezek a mutatók a bányászok azt a gyakorlatot, hogy ia- A kemerovói terület első esetében rosszabbak az ősz- pasztalatlan. kellő képzett- .... n r, — „ 4-XUU; —3—1 —- —.— I — _ ^ poo no' n orva r*o va rl o I lrr,.? o /a 4 titkára a továbbiakban rászes többi dolgozói kategó, mun‘ mutatott, hogy nem egyedül a Dákénál — mutatott rá. helyi mulasztásoknak és hiányosságoknak tudható be a szénbányászat elmaradása. A Elmondta, hogy a bányászkollektívák körében, és nem tek munkáját. seggel nem rendelkező újságírók szubjektív motion ítélik meg nagy pártszervezeorszá- Kemerovo magyarországi — ___________ „ csak náluk, hanem k özponti tervezőszervek gosan is, végletesen nepsze— kapcsolatáról kijelen.ette. — -- ----------- " „területünk például együttm űködik a Magyar Népköz- pi szünnap nélküli murira, társaság Nógrád megyéjével. a szénipari minisztérium rut^en az úgynevezett , nvénem fordítottak megfelelő Pfreriyka”. Vagyis a vasarna figyelmet a kuznyecki meEnnek a gazdag szibériai As nem kellően át- ami nemcsak a termeiésoe Ez fontos, perspektivikus tájnak a lehetőségeit több gondolt’ beruházá®i politikát visz egyenetlenséget, hanem dolog, elősegíti, a pártmunka ókból sem használjuk ki kel- folytattak. a családok pihenésének meg- tapasztalatainak gyümolcső1 rrvó-yfzcvb-Kcvro c A/Tiínciil r'l^or _ . ’ _ _ ____z:- ' í •_ — rálát _ i.ri •• _ •____ l ó mértékben, s Mihail Goi bacsov jogosan bírálta a kuznyecki medence „egyszervezésébe is, és népsze- z° cseréjét, a kölcsönösen „Hát rendjén lévő dolog rűtlenné teszi a bányászmes- előnyös termelési együttműaz, hogy az elmúlt 20 évben, térségét, különösen a fia- ködést. Ez a kapcsolat állanhelvben topogó” szénkiler- az ország egyik leghatéko- talok körében. Ez országos dóan erősödni, szálai sokmelését tyumenyi beszédében nyabb kőszénmedencéjében szintű megfontolást igényel szorozódni fognak” — mon— állapította meg .Terma- nem nyitottak új bányát^ és az _ jelentette ki a kongresszus dotta Nyikolaj Jermakov kov. Ez különösképpen ag- elmúlt ötéves tervidőszak- résztvevőinek tapsát aratva. Végezetül azt hangoztatta, gaszt bennünket, mert éppen a szénbányászat határozza meg a kuznyecki medence arculatát. pártszervezeteink tekintélyét. ban a termelésből kapacitá- Jermakov az új bánvák hogv a kemerovói területi sát tekintve másfélszer anv- vezetésének szervezeti át iia- Pártbizottság nem gyensünvi kiterme'oberendezést kíiásáról és új kohríszati energiával fogja a kom- vontak ki, mint amennyit he- technológiák bevezetéséről munista eszmeiség, a proletár beszélt. Kifogásolta, hogy tateraacionalizmus nem csökken Kemerovo és állítottak? — tette fel a kérMint a Központi Bizottság dést Jermakov, s rámutatott, kongresszusi beszámolója hogy a szénbányák felének általánosságban megáilapí- sürgős rekonstrukcióra van Novokuznyeck T 1 tóttá, s ez a kemerovói terű- szüksége, ezek a rakonstruk- szennyezettsége és szellemében nevelni a dolgozókat. Ez a záloga népünk tagvőz- levegoienek hetetlen erejének, szellemi bírálta egészségének.
