Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-05 / 54. szám

Nem kényszerközösség A jót csak folytatni kell Megismerve az előzménye­ket, sajnálom már, hogy nem jöttem előbb. Az elbeszélések­ből úgy tűnik, élményszámba ment a salgótarjáni József Attila Városi-Megyei Művelő­dési Központ KISZ-eseinek értékelő taggyűlése. Őszintén, alaposan mindenkit egyénen­ként értékeltek. Ügy, ahogy egy fiatalnak ritkán van al­kalma megmérettetni. Kedélyes, baráti hangulat­ban folyik a beszélgetés, a jól összeszokott társaságot nem feszélyezi sem a városi KISZ-bizottság első titkárá­nak, Boldvai Lászlónak, a je­lenléte, sem újságíróé. Radics Nóra titkárt gyakran félbe­szakítják. miközben ismerteti a jövő évre vonatkozó ter­veket. Mindenkinek van hoz­zátenni valója, véleménye, javaslata. A közművelődés dolgozói ülnek itt, nem csoda hét, ha K'ISZ-munkájukat is áthatja e tevékenység. Az anyagi alapokat diszkók ren­dezésével szerzik meg, erre az intézmény lehetőséget ad Sí a fiataloknak. Terveznek kör- írveeetszépítő társadalmi mun­kát, találkozót és beszélgetést a városi tanács elnökhelyet­tesével az űj ötéves terv kul­turális vonatkozású elképze­léseiről. Ez utóbbira meg­hívják a könyvtári KISZ-ese- ket és a rendőrség fiataljait. Hozzáértéssel, közművelődési tapasztalatok birtokában vál­lalnak részt a megyei, vá­rosi KISZ-bizottság rendezvé­nyeiből. Közreműködnek az értelmiségi fiatalok rétegta­nácsának megalakításában. Nemcsak másokéval, saját ^•művelődésükkel is törődnek ■*— elsősorban igényes önkép­zéssel, de közös színház- és •nozilá toga tások kirándulá­sok is szerepelnek a tervek t'| között. Természetesen nem > marad ki a programból, hogy * n legfontosabb KISZ-es ese- i meny, a kongresszus is ad gondolkodni- és tennivalót. A beszélgetés a kongresszu­si vitaanvagról már most megkezdődik. Kun Zsuzsa, aki éppen az alapszervezet ja­vaslata alapján lett párttag nemrégiben, tart vitaindítót. És valóban vitát kezdemé­nyez a javából! — Természetesnek tartom, hogy most is, mint az előző tíz kongresszus előtt, meg akar újulni a KISZ — mond­ja. — Saját tapasztalataim csak a legutóbbi előkészüle­teiről vannak, s úgy látom, a mostani törekvések nagy részben ismétlések. Akkor is politikusabbá kívánt válni a mozgalom, és főleg a tanuló­ifjúsági körében. Attól, hogy ezt kijelentjük, még nem lesz az. Ennél többre van szükség. Őszintén szólva nem látom, mi a garancia arra, hogy most sikerül megvalósítani. Ugyanígy vagyok a rétegta­nácsok megalakulásával is. Részese voltam már kétszer is az értelmiségi rétegtanács megalakulásának, újjászer­vezésének. Nem tudom, ez a harmadik próbálkozás mitől lesz sikeresebb. A demokrácia területén valóban csak akkor lehet előrelépni, ha sok for­mája létezik érvényesülésé­nek. Nem vagyok azonban biztos abban, hogy akik eddig nem óhajtottak a közösségért dolgozni, most a szakszerve­zetek ifjúsági » tagozataiban vagy a középiskolai önképző körökben majd másként vi­selkednek. A társaságból még többen hozakodnak elő kételyekkel. A célok helyességével, a job­bítás szükségességével senki nem vitatkozik. Annál inkább a megvalósíthatóság realitá­sával. Lehetséges-e, hogy ne kerüljenek be a középiskolá­sok közül azok a KISZ-be, akik csak továbbtanulásuk egyengetése miatt teszik? Vannak-e olyan érettek, hogy felelősséggel megálla­pítsák ki alkalmas, ki érde­mes a tagságra? Nincs-e el­lentmondás a különböző ré­tegek igényeinek kielégítése és a KISZ központi, általános céljai, irányítása között? Nem aprózódnak-e el túlságosan az érdekek, feladatok? S, ha a fiatalok tömegei lesznek KISZ-en kívüliek, hol kap­nak ők teret politizálásra? — Szerintem nem kell a politikát misztifikálni — mondja Győrffy Sarolta. — Nem kell mindjárt a „nagy” politikára gondolni. Egy kö­zösség érdemi, érdekfeltáró tevékenysége már politika. Ilyesmire van lehetőség pél­dául egy énekkarban is. Én úgy képzelem a jövőt, hogy többféle szervezet, egyesület jön létre az ifjúság körében, és ezek közül egy lesz a KISZ, amelynek legfőbb sa­játossága, hogy a párt ifjú­sági szervezete. Azt hiszem mindez maga után vonja, hogy jócskán megnő a helyi pártalapszervezetek felelőssé­ge a KISZ irányításában. Ha jó partnerek lesznek, van le­hetőség megújulásra. A most jól működő alap­szervezet nem mindig büsz­kélkedhetett a mostanihoz hasonló munkával. Az idő­sebbek emlékeznek haladó szakaszokra is. Ügy vélik, ak­kor következett be hanyatlás, amikor ,fentről” jött elvárá­sokhoz próbáltak igazodni, és háttérbe szorultak saját el­képzeléseik. Megvizsgálva a hibákat, szembenézve velük sikerült megtalálni helyüket. — Ügy érzem nem kény­szerközösség vagyunk — ál­lapítja meg Varga Gyuláné. — És ez nagvon fontos. Szí­vesen vagyunk együtt, szíve­sen teszünk egymásért. Amit vállalunk, nem formalitás. — Az új törekvésekről szól­va talán kevés szó esett sa­ját dolgainkról — szól Nagy Edit. — Ezt annak tudom be, hogy mi tisztában vagyunk vele, mit akarunk. Én mind­össze fél évig dolgoztam eb­ben az intézményben, de az alapszervezettől nem váltam meg. Régebben voltam KISZ- tag az acélgyárban, a mű­egyetemen, de itt találtam meg igazán a helyemet. Sze­rintem úgv kell folytatnunk, ahogy eddig is dolgoztunk! Kovács Erika Bemutatkozik a Magyar Rádió kamarazenekara Űj kamarazenekar mutatko- Mint a keddi sajtótájékoz- zik be a budapesti tavaszi tatón elmondták a 15 tagú fesztivál programjában: a Ma- vonósegyüttes egyesztendős gyár Rádió szimfonikus ze- felkészülési időszak utón lép nekarából alakult Concentus nyilvánosság elé, s reperto- Hungaricus kamaraegyüttes árjukon egyaránt szerepelnek anárcius 16-án Bach d-moll klasszikus és XX. századi kettősversenyével és h-moll szerzők alkotásai. A Nemzeti szvitjével, valamint Grieg Galériában rendezett koncert Holberg-szvit című művével után március 23-án a Buda- lép közönség elé a Magyar pest Kongresszusi Központ- Nemzeti Galériában. ban hangversenyeznek: Vivai­KOSSUTH RADIO: ) •.2§: Ecomlx. Gazdasági magazin. (Ism.) i.50: Kis magyar néprajz 1.55: Lily Pons operaáriákat és dalokat énekel 9.37: Beszélni nehéz. (Ism.) 9.49: Jegyzetlapok 10.05: A magyar nyelv hete 10.35: A „megfújt” rizsfelfújt 10.50: Népdalok, néptáncok 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Törvénykönyv, n. rész » 00: Kórusok Weöres Sándor verseire 13.09: Oj Melódia-lemezeinkből 14.09: A magyar széppróza századai 14.25: Operaslógerek 15.00: Zengjen a muzsikírt 15.30: Kapaszkodó 15.50: Nóták m.05: MR 10—14 17.00: Olvastam valahol.. . 17.20: Rácz Aladár cimbalmozik 10.03: Kritikusok fóruma 19.15: Rádiószínház: Pesti emberek 21.23: Hanglemez MK 21.30: Szintézis 22.20: Tíz nerc külpolitika 22.30: Nóták 22.45: Angolnák tavainkban 23.00: Nagy mesterek, világhírű előadóművészek 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8.05: Idősebbek hullámhosszán 8.50: Tíz perc külpolitika. 'Ism.) 9.05: Napközben 12.10: Indulók, táncok fú vós’zenek arra 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Verbunkosok, katoryadalok 13.10: A tegnap slágereiből 14.00: Színe, java 15.30: Sport 16.20: Yoko One új nagylemezéről 36.48 : Diákfoci 17.08: ötödik sebesség 18.00: SDort 18.50: Filmzene 19.06: Muzsikáló természet 19.10: Szerelem és halál Veronában 29.30: Baran-eolás régi hanglemezek között 20.00: Mit olvashatunk a Párt­élet márciusi számában? 20.05: Rockföldről érkezett 20.50: Tudományos könyvmozaik 21.05: >r*wH*ncörök pódiuma. (Ism.) 21.30: B°m”tflHuk Márkus László nagylemezét 22.30: O» or ere. Shearing salát feldolgozásait zongorázz® 22.50: Spirituálék 23.20: Horvé éc T.Acocq oneretti eiből 0.15: É1fél után MISKOLCI STÜDIO: i?nrc M’'’cnrisrne>ri-»t£s, Mr*»k. időiárás. 17.05: Ablak az. orszáor«. di Négy évszak című művét, valamint Bach III. Branden­burgi versenyét és D-dur szvitjét adják elő Kovács Dé nes közreműködésével. Ápri­lis 1-én a Magyar Tudomá­nyos Akadémia kongresszusi termében lépnek pódiumra a Pergolesi- és Stravinsky-mű- vekből összeállított koncert­jükkel. A szolnoki színház az NSZK-ban NSZK-beli meghívást ka­pott a szolnoki Szigligeti Színház. Örkény István Sö­tét galamb című produ«di­óját mutatja be a március 8. és 22. között rendezendő eu­rópai kulturális fesztiválon. A hazai színpadokon rit­kán látható dráma, a tava­lyi évad sikerdarabja volt Szolnokon. Az NSZK-ban a fesztivál ötödik napján, már­cius 12-én lépnek vele szín­re. Az Ács János által ren­dezett darab főbb szerepeit Egri Kati, Nagy Sándor Ta­más, Koós Olga, Győri Franciska, Bajcsay Mária, Kátay Endre, Vallai Péter, és Phillipovich Tamás ala­kítja. Orosz csipkék Az alekszandrovi csipke­verőnők munkáiból hamaro­san kiállítás nyílik Finnor­szágban és Bulgáriában. Ko­rábban az alekszandrovi csip­kéket mór nagy sikerrel állí­tották ki több afrikai ország­ban, Olaszországban, Angliá­ban, Japánban, az NSZK-ban és Ausztráliában. A sokfajta orosz csipke kö­zött az alekszandrovi csipké­nek saját stílusjegyei vannak. Kitűnik élénk árnyalataival, virágdíszeivel. Jól illik a mai divat romantikus irányzatá­hoz, finom, hajlékony vona­laival és finom pasztellszínei­vel. Rácz Aladár­éi mbaiomverseny Rácz Aladár cimbalommű­vész születésének 100. évfor­dulója alkalmából a Pataky István Művelődési Központ, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és az Országos Szóra­koztató Zenei Központ cim­balomversenyt hirdet. A verseny májusban selej­tezővel kezdődik, majd októ­ber-novemberben elődöntő­vel 1987 januárjában közép­döntővel folytatódik, s 1987 februárban döntővel, 1987 márciusban gálaműsorral zá­rul. A középdöntőt, a döntőt és a gálaestet a rádió és a televízió is közvetíti. A versenyben — amelyre 35 éves korig lehet jelentkez­ni — kötelezően előírt és sza­badon választott műveket kell előadni. A verseny díjai: I. díj 20 000, II. díj 15 000, III. díj 10 000 forint. Jelentkezni 1986. március 31-ig a Pataky István Műve­lődési Központhoz (Budapest. 1105 Pataky tér 7—14.) cím­zett levélben lehet. A további részletekről írásban kapnak tájékoztatást a jelentkezők. Fodor László jegyzete. 17.15: In­dex, Gazdaságpolitikai magazin. (A tartalomból: Versenymozga­lom formalitások nélkül — Még­sem áll le a gerendasor az OKÜ-ben — Az első között a Hevesi Rákóczi Téesz — Infor­mációk, könyvszemle.) Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston. Szerkesztő: Tolnai Attila — Sport. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és mű­sorelőzetes. MAGTAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna 9.00: iskolatévé 9.10: Környezetismeret (ált. isk. 1. oszt.) Csacsifogat 9.35: Angol nyelv 9.50: Fizikai kísérletek III. Radioaktivitás II. 10 00: Delta in.25: szia. Mami! 10.55: Asoerián György: A roham- sisakos madonna. Tévéfilm 12.10: Kéoúlság 15.40: Iskola+évé. Orosz nyelv ki­csiknek. — 8. rész 15.55: Testünk. VI. rész 16.15: Királykresz 16.40: Hírek 16 45: Aki mer. az nyer 17.15: Valami mindig közbejön 17*5: mi A* a számítógép 17.30: Kénőísátf 17.33: Poklám 1*.no: LiS7? Ferenc. 5. rész 18.30: a TTö-^nségszolgálat tájé­koztatói a J8.35; poklám 10 10; Tévétnrna 19 15: Fsti mecp 19.90; Tir.MraHá 20.00: Századunk. 7. rész 21.*0: At errrrn» vvt-tt kongreSZ- Q'HieárAl iAlonMílk 91 49; nc-nrláf naondben. . . 90 40; T.” á rvS I e á © 99 <;fl ; Wiro-me1? 2 MfSOF: 19.05: Képújság 19.10: Unser Bildschirm 19.30: J. s. Bach: IV. (G-dúr) brandenburgi verseny 19.50: Szulina, a Duna kapuja 20.00: Kopár sziklák között 20.50: Reklám 20.55: Régi holland mesterségek 21.10: Mesterházi Lajos: Szeren­csétlen flótás 22 05: Tv-Bastc-tanfolyam 22.35: Tv-hiradó 2. v BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.10: Korai nyár. Szlovák film 21.35: Tv-fórum 22.15: Találkozás szovjet művészekkel 23.05: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.10: Időszerű kérdések Magazin 21.00: A bratislavai Lyra 83 műsorából 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Miért nem kérték meg Evanst? 1. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Fehér toll. Színes NDK­indiánfilm. Háromnegyed 6 és 8-tól: Szenvedély végszóra. Szí­nes szinkronizált francia film- vfgiáték. — Balassagyarmati Ma­dách: Háromnegyed 6 és 8-tól: Poszeidon-katasztrófa (14). Szí­ne« amerikai kata«7trófafiirn TvtTrcvMO'ZT • A kis nableánv. - pásztói vTótra: Pőidi <?zore»lprn (^ d c-Wr^c C7ínVr.fmirált francia f,1ve. Np°,',Tbá<'crt v) Petőfi; p7py­nv^szió p41. Sz-ínot;. «Tinkroni7*511 lermv®! fantas’^ti1'"11*5 filmví^lát^k — Na^vhétonvi Ránvász; Snndo- kán. Színes romantikus olasz- francia—NSZK kalandfilm. ■ 1-----------------------------—----------------------------------------------1 4 NÓGRÁD — 1986. március 5-, szerda Pályázatot író pedagógusok Köze’eg a Nógrád megye pedagógu­sai mind nagyobb alkotó­kedvvel, aktivitással kapcso­lódnak be a különbőz! pá­lyázati rendszerekbe. Örven­detes, hogy mindennapi ne­velő-oktató munkájuk mel­lett szükségét érzik a tudo­mányos elmélyülésnek. a gyakorlatban felvetődő prob­lémák igényes megoldásának. A pedagógiát alkalmazó szakemberek tudományos tevékenysége jelentős az=rt, mert hozzájárul az átalaku­lóban lévő műveltségesz­mény pedagógiai konzek­venciáinak feldolgozásához, és a közoktatás-politikai dön­tések megalapozásához. Ez utóbbi különös jelentőséget, kap most, amikor megkez­dődött a tantervi korrekció, s fontos, hogy a szándék a gyakorlatban helyesen való­suljon meg, a korrekció az iskolák valóságos helyzeté­hez igazodjon. A pedagógusok pályáza­tai éppen ezt a valósáéos helyzetet tárják fel. S figyel­met, megbecsülést érdemel ez a munka azért is, mert a gyerekekkel való foglalkozás már ma, de a jövőben (leg­inkább új, a mostanitól el­térő módszereket tesz szük­ségessé. E téren eddig is a gyakorlat elsődlegessége ér­haláridő vényesült; a helyes, célrave- zető módszerek megtalálása mindig a gyakorló pedagó­gusok feladata és érdeme volt. A kialakult hagyományok­nak megfelelően a Művelő­dési Minisztérium kiírásait júniusban közzéteszik, az ajánlott témákkal együtt. Emellett a pedagógusok sza­badon is választhatnak ér­deklődésüknek, s a min­dennapok pedagógiai prob­lémáinak megfelelő témát. Közeledik a pedagógiai pá­lyázatok leadási határideje, hiszen a kész tudományos dolgozatokat április i-'g tel! a megyei pedagógus -to­vábbképzési kabinetbe el­juttatni. Eddig két pálya­munka érkezett be Nógrád megyében évről évre többen kapcsolódna« be a pályázatba. Az 1933—r4-es tanévben 38-an, tavaly már 58-an vállalkoztak! Nem csak a mennyiségi fej­lődés szembetűnő, “ava’y a minisztériumban elküldött húsz dolgozatból 16 kapott díjat, vagy dicséretet. S akad a nógrádi dolgozatok kozott amelyik már a nyomdában van, mert olyan új módszer­tani ajánlásokat, értékes ta- pasztalokat tartalmaz, hogy érdemes az országos terjesz­tésre. JÖJJ ÉS LÁSD t JÖJJ ES LÁSD! a forradalmi ifjúsági napok .lógrád megyei programján 1985-ben készült színes szovjet film Irta: Fényképezte: ALESZ ADAMOVICS ALEKSZEJ ROGYIONOV Rendezte: ELEM KLIMOV Főszereplők: Alekszej Kravcsenko és Olga Mironova „Meg kell mutatni, figyelmeztetésül, mi a fasizmus. löijés lásd! hogy az emberi lelkiismeretet ne borítsa a feledés! homálya, hogy mindez ne ismétlődhessen meg mégegy- szer ” (Elem Klimov) „A moszkvai filmfesztivál vásznán megdöbbentő vész­terhes lavinaként zúdul végig a Jöjj és lásd! című film. A j háború egyik embertelen epizódjának bemutatásából a j film a nép nyomorúságáról és a fasisztákról, az emberiség j ellenségeiről szóló hatalmas erejű elbeszéléssé nő át A j Jöjj és lásd! művészi stílusával, filozófiai telítettségével és! emberi-politikai szenvedélyével nem csupán a Szovjetunó, 1 hanem a világ filmművészetében is jelentős esemény.” . (Pravda, 1985 VII. 10.) J . .Nem horrorfilm, ez hanem olyan alkotás, amely (na- : gát a XX, század horrorját rrmtgtja be. Ezért van szüksé- j síink — mimisnn'-í'ii'Vnoif egvütt és külön-külön is — j : erre a filmre, azért kötelességünk megnézni és rrteglátm I hogy senki ne merjen a holnapra gondolni anélkül, hogy ; minderre emlékezne.” (Izvesztyija, 1985. VII. 10.) „A Jöjj és lásd! nagvdíia a Szovjetunió számára az ih4S-ös győzelem nevwene'ük évfordulójának tökéletes megünnep­lése a filmművészetben.” (AFP, 1985. VII. 10.) t .3

Next

/
Oldalképek
Tartalom