Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-04 / 53. szám

ÁH a bál! Végre elérkezett a várva várt nap! Bár az egész do­log elég nehézkesen indult- Ugyanis nem tudtuk eldön­teni, hogy mik legyünk a farsangi bálon. Valami olyan­nak akartunk öltözni, nmi igazán eredeti és ami a töb­bi osztálynak eszébe se jut. Végre megegyeztünk abban, hogy az osztály szépségver­senyt rendez. A fiúk lányok­nak. a lányok pedig fiuknak öltöznék. A bevonulás na­gyon jól sikerült! A fiuk kö­zül senki sem eset hasra a tűsarkú cipőben, sőt nagyon ügyesen lépegettek benne. Miután minden osztály be­vonult. jött a diszkó. Az ered­ményhirdetés szakította meg a táncot. A mi osztályunk egy nagy orosz krémtortát nyert, és egy csokisat. Pillanat alatt elfogyott mind a kettő Na­gyon jól éreztük magunkat. Miért csak egyszer van egy évben farsangi bál ? 7. osztály Salgótarján, Gagarin Ált. Isk. Emlékezés Kun Bélára Pásztón a Kun Béla Álta­lános Iskola a művelődési központban megünnepelte Kun Béla 100. születésnapját. Az emlékműsor kezdetén az iskola igazgatója beszélt Kan Béláról, majd a tanulók mu­tatták be műsorukat. Először az első és második osztályo­sok -furulyás kórusa játszott el néhány népdalt, majd a felső tagozatosok énekkara mutatkozott be. A műsorra vendégegyütteseket is hívtak. A Dózsa György Általános Iskola énekkara az Interna- eionálét, két népdalfeldolgo­zást és egy Mozart-részletet énekelt. A gimnázium és a kol­légium énekkara egy XVI. századi művet adott elő, majd szintén az iskola tanu­lói egy orosz táncot mutattak be. A megemlékezés a főté­ren folytatódott, ahol megko­szorúzták az ott elhelyezett emléktáblát, majd átvonultak •az iskolai emléktáblához. Zeke Andrea, Pásztó Kosárfarsang Napok óta kíváncsian vár­tuk a ,,nagy mérkőzés” nap­ját. Iskolánkban most fordult elő másodszor, hogy tanárok és diákok mérkőztek labda­játékban egymással. A tor­nateremben minden talpalat­nyi helyet elfoglaltak a ki­csik és nagyok. (Még a bor­dásfalon is lógtak.) A nyol­cadikos lányok kezdtek sze­rencsésebben. Aztán a taná­rok vették át a vezetést. A hangulat forró volt. Szurko­lók és játékosok lelkesedése egy pillanatra sem hagyott alább. Az elsősök diadal má­morban úsztak, mikor nap­közis tanító nénijük ponto­kat szerzett a csapatnak. Igaz, ők akkor is lelkesed­tek, amikor az ellenfél do­bott kosarat. Az első felidő állása 16—11 a diákok javá­ra. „öt pont nem a világ”, gondolták a tanárok, és a második félidőben meg ke­ményebben küzdöttek. A végeredmény 33—32, termé­szetesen a javunkra.^ Egy kel­lemes, vidám délutánt töltöt­tünk együtt. Reméljük lesz még folvtatása. Dóra Bernadett, Vanyarc Csomag Nicaraguába A Karancslapujtői Általá­nos Iskola Zrínyi Hona Úttö­rőcsapatának egy programiá­ra szeretném felhívni a fi­gyelmet. Csapatunk tanszer­gyűjtést rendezett a nieara- guai gyerekek részére. Az is­kola minden tanulója lelke­sen gyűjtögetett, így hama­rosan összeállt a csomag. Ebben megtalálható a füzet­től kezdve a radírig minden apró, hasznos kis holmi A csomagot most küldjük Csil­lebércre, ahonnan a Magyar Úttörők Szövetsége postázza tovább a nicaraguai gyere­keknek. Juhász Erzsébet Karancslapujto Petőfi-emléknap Úttörőcsapatunk Petőfi Sándor nevét viseli. Ennek emlékére, minden évben meg­rendezzük a Petőfi-emlék- napot. Így történt az idén is. Januárban a 8. osztályosok külön a kisdobosoknak, kü­lön az úttörőknek előadást, foglalkozást tartottak. „Is­merd meg Petőfi verseit!” címmel. A kisdobosok és út­törők sok-sok verset, prózát, hősi eposzt tanultak meg. Ezt követte a Petőfi-emlék- verseny a költő verseinek is­mereteiből. A végére csak néhány pont döntött a sor­rendben. Első helyezett lett: Budai Beáta. Az emléknap záróakkordjaként • a szavaló­verseny következett. Budai Ildikó Kálló Nagylóci karnevál Felvonulással kezdődött a karnevál. A szolidaritási vá­sáron minden rajból 2—2 gye­rek adta el az árukat Előző­leg lehetett venni zsetonokat, és ezért vásárolhattunk. Ha­talmas kavarodás volt a kul- túrház nagytermében: minden­ki alkudott, vásárolt, a kiki­áltók hangja betöltötte a ter­met. Mi, a 8. osztály, 1000 fo­rintot gyűjtöttünk össze. így a második helyezést értük el. Az úttörőtanács úgy döntött, hogy minden osztály pénzéből egy bizonyos összeget a nica­raguai gyerekek segítésére fordít: a megmaradt pénzt pedig a rajok saját elképze­léseik szerint használhatják fel. A szolidaritási vásár után a jelmezes felvonulás követ­kezett. Az egyéni győztes ki­csi, a csoportos győztes nagy tortát kapott. Ezek után kö­vetkezett a diszkó. Közben lehetett venni tombolát, szend­vicset, üdítőt és süteményt. A gyerekek és a szülők is jól erezték magukat. Strehó Eszter, Nagylóc Nyomoztak az őrsök! Az Állami Biztosító „Nyo­moz a detektív őrs’’ című ki­adványa az elmúlt évben je­lent meg, amelyet a gyere­kek nagy örömmel fogadtak. A propagandaanyagban meg­jelent gyermekpályázatra igen szép számmal érkeztek meg­fejtések. Szám szerint 3500, amiből 2700 helyes volt. So­kan azonban nem írtak fel­adót, vagy kifelejtették a vá­ros megjelölését, így, sajnos, kizárták magukat a jutalmaz­hatók köréből. A helyes meg­fejtők közül 156-an részesül­tek ajándékban. Köztük 7 nógrádi kisdiák: Laczkó Krisz­tián, Balassagyarmat, Mészáros L. út 7-, Deme László, Balas­sagyarmat, Arany J. út 9., Cseh Nóra, Balassagyarmat, Rákóczi út 87—93., Súlyán Attila, Ipolyvece, Rákóczi út 10., Fekete Gyula, Pásztó, Nyikom út 8., Kopka Viktor, Salgótarján, Kercseg út 43., Tóth Enikő, Salgótarján, Schuyer F. út 4«. Az aján­dékok átadására a közeli na­pokban kerül sor. Rejtvény Hit tudsz a biztosítóról ? Az Állami Biztosító Nógrád Megyei Igazgatósága a nóg­rádi pajtások részere rejt­vényt hirdet. Aki az alábbi öt kérdés helyes válaszát el­juttatja hozzánk, az könyv- utalványt, ajándéktárgyakat, s egyéb jutalmakat nyerhet. Íme a kérdések: 1. Milyen biztosításra van szüksége a kisdiákoknak és miért jó, ha van ez a bizto­sítás ? 2. A család anyagi bizton­ságának megteremtéséről, az elért életszínvonal megtartá­sáról általában a szülők gon­doskodnak. Gyárban, üzem­ben, intézményben dolgozó apukák, anyukák, több mint 80 százaléka már rendelkezik ezzel a biztosítással. A mai igényekhez legjobban Igazodó legújabb biztosítási forma ha­vi díja 150 forint. Melyik ez a biztosítás, és miért kell, hogy a szülők igénybe ve­gyék? 3. Ma már a legtöbb csa­lád biztosította lakását. A felnőttek tudják miért szük­séges a lakásbiztosítás. Va­jon ti gyerekek tudjátok-e, miért jó, ha biztosítva van a lakásotok? 4. A takarékosság egyik formája az életbiztosítás. Na­gyon sok szülő a tanulóbiztosí­tás mellé életbiztosítást is köt gyermeke javára. A legked­veltebb életbiztosítási formá­ban a gyermekek általában 18 éves korban kézhez kapják a szülő által kiválasztott nagy­ságrendű összegre szóló élet- biztosítás összegét. Ez segíti a felnöttéválást. A biztosítás nevének kezdőbetűje meg­egyezik az első szovjet űrhajós vezetéknevének kezdőbetű­jével. Milyen biztosításra gon­doltunk? 5. A Casco biztosítást mi­lyen gépjárművekre, lehet megkötni az Állami Biztosí­tónál? A válaszokat a következő címre kérjük: Uttörősarok. NÓGRÁD-szerkesztőség. Salgó­tarján, Palócz Imre tér 4. Beküldési határidő: március 25. Legutóbbi feladványunk helyes megfejtői közül az aláb­biaknak kedvezett a szerencse: Hámori őrs, Rétság—Tol­mács, Alkotmány út 4. Oláh Krisztián, Szécsényfelfalu, Rákóczi út 20. Vincze Gergő. Mátraszele, Szabadság út 136, Általános iskola alsós napközi. Ságújfaíu, Kossuth út 134., és Szelei Csaba, Kishartyán. Rákóczi út 64. Könyvjutalmu­kat postán küldjük éli Tereskei hétköznapok Tíz esztendeje még másfél ezer lelket számláltak ezen a településen. Aztán lassan fo­gyatkozni kezdett, előbb ezerre csökkent, ma pedig egészen pontosan 815 lakosa van Tereskének. Ez a bájos nevű, kis falucska alig né­hány kilométernyire terül el az egykori járási székhelytől, Rétságtól. A festői szépségű vidék, a kiépített úthálózat és a ke­reskedelmi ellátottság azt eredményezte, hogy megszűnt az elvándorlás, sőt lassan- lassan emelkednek is a szá­mok a népességnyilvántartás­ban. Dóbiásék Béke úti háza so­kaknak tetszik. Ízléses-igé­nyes formája arra utal, érde­mes itt letelepedni. Vagy té­vedünk? — Idefűznek a rokoni szá­lak. meg aztán tetszik is ez a vidék, barátságosak az itt élő emberek . . . Szóval, úgy döntöttünk, ide építkezünk — említi a fiatalasszony, Dó- biás Csabáné. aki nemrégi­ben fejezte be gyermekgon­dozási szabadságát, s a he­lyi tanácson dolgozik előadó­ként. — Korábban Szentén laktunk, ott rosszabbak vol­tak a megélhetési feltételek, gyengébb volt az ellátás . . . Egyszóval, nem bántuk meg, hogy idekötöttük a sorsunkat. Van azonban a tereskeiek- nek egy óriási gondjuk: ke­vés a helyi munkalehetőség. Mintegy három és fél száz­ra tehető a munkakénes la­kosság száma, közülük kö­rülbelül harmincán a terme- lőszövetke7.etberi, mások a Minőségi Ruhaipari Szövetke­zetben dolgoznak, a szeren­csésebbek pedig a helyi in­tézményekben jutottak mun­kához. A többség azonban nap mint nap útra kel. hogy bejusson-beutazzon munka­helyére. Vácra, Rétságra. Ba­lassagyarmatra . . Amikor Kovács József ta­nácselnöknek említem, hogy áldatlan állapot lehet ez. ar­ca gondterheltté válik, s már sorolja is. mennyi próbálko­zásuk. kezdeményezésük volt. ám szinte valamennyi fél­úton elakadt. Az ok egysze­rű: az üzemeket, gyárakat el­sősorban és másodsorban is a gazdasági énekek vezetik. — Marad hát a másik út — veti közbe a pedagógus­ból tanácselnökké lett Ko­vács József —. az életkörül­ményeket úgv kell alakíta­nunk. fejlesztenünk, az em­berek n° érezzék a kistelepü­lések hátrányait. — Mire gondol? — Kezdjük a kereskedelmi hálózattal. Tereskén az élel­miszer-. majd az italboltot korszerűsítettük, Szátokon most van folyamatban a fel­újításuk. Távolabbi tervünk: egy szolgáltatóház létesítése itt Tereskén. Minden szak­emberünknek tudunk szolgá­lati lakást adni. orvosi ren­delő épült, a Táncsics, a Fel­szabadulás, a Jókai, a Rákó­czi utcát. Szátokon a Béke és Kossuth utat... összesen 2600 méterről van Szó. Az egyedi családi házak építéséhez 56 telket alakítottunk ki. van hát választék. — Sorolja a tanácselnök az úgynevezett „népességmegtartó” törekvé­seket. majd hirtelen közbe­veti: — Ki ne feleitsük az időskorúakról való gondosko­dást! De erre már a legilletéke- sebbet. Bereczki Istvánnét, a Vöröskereszt heivi titkárát, az idősek istápolóját keressük meg otthonában. Ezekben a napokban maga is segítségre szorul, hiszen betegeskedni} pihennie kell. Alig öt eszten­deje költözött ide, de azt mondja, „igazi tereskei ősla­kosnak” érzi magát. — Azt mondják a faluban,’ hogy ez a munkájában is meglátszik ... — Nem szabad túlértékel ni — hárítja el szerényen a dicséretet az idős asszony —, én csak segíteni akarok má­sokon. Meg kell oldani a házi szociális gondozást, az étkeztetést azoknak, akik er­re rászorulnak. Készítettünk egv környezettanulmányt, föl­mérve az egészségi állapotot, a szociális és anyagi helyze­tet. s ennek alapján aka­runk differenciában törődni az öregekkel. Mik a nagy gondjaik? Most a tüzelőellá­tás, aztán a gyógyszerhez ju­tás ... hadd említsem itt meg, hogv a tanácsi tervekben sze­repel a gvógvszerellátás gond­jainak evors megoldása ... Meg aztán — folytatja — több alkalmat kellene bizto­sítani az összejövetelekre. Tá- valv az öregek naoi prog­ramra 76-an jöttek el. kJ gondolta volna, hogy ilyen naCTv az érdeklődés?! Visszafelé az unokát. And-' reát. faggatom, müven a ti­zenévesek közérzete? Szere­tik ezt a falut? Nehéz kér­dés. Számukra természetes dolog, hogy Rétságra, Balas­sagyarmatra vagy Vácra kell iskolába menni, s az is ter­mészetes, hogy hét végén táncolni, szórakozni akarnak. Tereskeiek — miért akar- » nának mások lenni. Itt tői-' tötték g vertnek korú kát. itt élik fiatalságukat... És a jövő? — Az még titok — moso­ivodik el És ez. — kétségte­lenül bölcs megállapítás (tanka) tüj jogszabály a közületi gépjárműitek használatára A Magyar Közlönyben megjelent a közületek gép­járműhasználatára vonatko­zó új jogszabály, amely több ponton módosítja, egyszerű­síti, illetve a gazdasági kö­vetelményekhez igazítja az ezzel kapcsolatos korábbi — 1972-es — rendelkezést. Jelenleg mintegy 8—10 ezer közületi szerv rendelke­zik gépjárművel. amelyeket a jogszabály — a rendelteté­sük szerint — három Kate­góriába sorol: a közhaszná­latú, a szolgáltató és az üze­mi gépjárművekébe. Az,eső csoportra vonatkozóan a ko­rábbi szabályozásban nem voltak indokolatlan kötött­ségek, így ezt a kört a mó­dosítás nem érinti. A szol­gáltató — vagyis a csak meg­határozott feladatokra hasz­nálható — gépjárművek kö­zül a személygépkocsik szá­máról, üzemben tartásáról, az űj rendelet értelmében, ezentúl maguk a vállalatok, szövetkezetek döntenek, az államigazgatási és költség- vetési szerveknek pedig az eddigiekkel megegyezően to­vábbra is az illetékes mi­nisztérium engedélyére van szükségük. Ugyancsak válto­zatlan marad az is, hogy e. gépkocsik használati jogcíme­it központilag határozzák meg, a visszaélések elke­rülése végett. Az új rendeletben alap­vetően nem változott a kö­zületi gépjárművek harma­dik csoportjára, az üzemi személygépkocsikra vonat­kozó szabályozás. Ezentúl is az autók számát a különbö­ző normákkal központilag határozzák meg. a vállalat kategóriájától függően. A változás az, hogy nagyobb önállóságot kapnak a gaz­dálkodó szervezetek ezeknek a gépkocsiknak a magáncélú használatára vonatkozóan. A korábbi szabályozás bírság kiszabására hatal­mazta fel a tanácsok Köz­lekedési osztályait, azokban az esetekben, amikor a Kö­zületi személygépkocsit, vagy a szolgáltató gépjár­művet szabálytalanul vet­ték igénybe magáncélra. Az új rendelkezés most kiterjeszti a bírságolást a többi közületi gépjárműre, vagyis a tehergépkocsikra, és az autóbuszokra is, s egy­úttal fel is emeli a bírság összegét. Jogtalan használat esetén 100 km-ig, személy- gépkocsiknál kilométeren­ként 10 forint, más jármű­nél 20 forint; 100 és 500 km között 20, illetve 40 forint, 500 km-t meghaladó igény- bevétel esetén pedig 30, il­letve 60 forint büntetés ki­fizetését írja elő a jogsza­bály. Az új szabályozás ‘szerint a jövőben a gép jármű-ügy­intézői munkakört csak szaktanfolyamot végzett és szakvizsgával rendelkező dolgozó töltheti be. Tél végi csendélet a rárőspu sztai üdülőkörzetbe«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom