Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-25 / 71. szám
Reggelenként még deres a föld, de a határ már a tavaszra készülődik. A mezők még nem bírják el a nagy erőgépek terheit, de a kiskertek földjébe már belehasit az ásó, csupaszodnak a szőlőtőkék és a fatörzsek is megválnak fölösleges ágaiktól. — bp — Négy és fél kiló gyapjú Tavaszi birkanyírás Önvizsgálódás és a belső tartalékokra való mozgósítás Beszélgetés Havas Ferenccel, a megyei tanács áitalános elnökhelyettesével Megyénkben a múlt hónapban befejeződtek a termelőszövetkezeti zárszámadó küldött-, illetve közgyűlések. Gazdaságaink áttekintették a maguk mögött hagyott ötödik ötéves tervet, s ezen belül részletesen elemezték az 1985. évi végzett munkát és megoldásra váró gondokat, majd elfogadták az 1986. évi terveket. Az összegezés céljából kerestük fel Havas Ferencet, a megyei tanács általános elnök- helyettesét. ált ad integrált bogyósgyüHat traktor helyett egy önjáró gép Hat traktort helyettesítő önjáró gyümölcsláda-szállítót szerkesztettek a drezdai műszaki egyetemen. A berendezés 12 darab, egyenként 450 kilogrammnyi gyümölcsöt tartalmad ládát vehet fel a nagyüzemi gazdaságok kertjeinek fasorai között, és a gyűjtőhelyre szállítva, önállóan kirakhatja a ládákat. Csupán egyetlen emberre van szükség az irányításhoz, így 500 százalékkal növeli a munka termelékenységét, és jelentős mennyiségű üzemanyagot takarít meg. — HOGY MIÉRT választottam ezt a szakmát? Mondhatnám; apám is kohasztechni- kus volt, de nem ez vitt rá. Egyszerűen csak az, hogy amit itt csinálok, annak kézzelfogható eredménye van. Menet közben befolyásolhatom, és szeretek emberekkel foglalkozni — vallja magáról Bányik Mihály, a Salgótarjáni Ötvözetgyár művezetője. Egy évfolyamon végeztük el a gimnáziumot, így egy kicsit nyomon is követtem eddigi sikeres pályakezdését, amely sajnos keveseknek adatott meg abból a gárdából, akik kényszeredetten küszködtek a há- romismeretlenes egyenletekkel, vagy az angol nyelv lehetetlen kiejtésű szavaival. Az utóbbi évek alatt már kevesebb lehetőségünk adódott az összejövetelekre, ezért is vártam ezt a találkozást: vajon mennyit változtunk és különösen Misi, aki a műszakiak sokszor nehéz kenyerét választotta élethivatásul. Feltűnt, hogy munkásnadrágban, bakancsban kísér a szobájába. Hamar beláttam, miért nem a kék köpenyt viseli: az öntödében elég nagy a por, néha a sár, ezért indokolt, hogy ilyen ruházatban irányítsa a 2-es számú üzem tevékenységét. — Én már megszoktam, meg hát praktikusabb is, mint az utcai gúnya — kezdi, miközben hellyel kínál. — Arra még talán emlékszel, hogy Miskolcra jelentkeztem a nehézipari műszaki egyetemre. Mint a gyár ösztöndíjasa. Többektől hallottam: nem jó dolog, hsa áss ember ekíre eáköWyírják a Kógrád megyei juhászatokban a birkákat Ezen a vidéken régi hagyomány, hogy az első meleg tavaszi napokon akolbái nyírják a juhokat, mielőtt a nyájat kicsapnák a legelőre. Ilyenkor a gyapjú szála tisztább, szárazabb, fehérebb, jobb az ára. A megye juhállománya egyébként az idén negyvenezerre tehető, ebből körülbelül ' huszonnégyezret nyírnak ezen a tavaszon. Az átlagos gyapjúhozam négy és fél kilogramm, a tsz-eknek a gyapjú értékesítéséből származó bevétele az idén tizenkétmillió forint lesz. Szakemberek és olyan tsz-veze- tők, akik nem vesztették el a hitüket a hagyományos Nógrád megyei állattenyésztételezi magát. Nem, ha nem tudja, mit akar. Én viszont tisztában voltaim azzal, hogy ezt a fajta kohásztevékenységet szeretném csinálni. Tudod metallurgusként szereztem oklevelet, ami különösen kötődik az ötvözetgyártáshoz. Sem a beilleszkedés, sem a további pályafutása nem ütközött nagy nehézségekbe. Főnökei, de későbbi beosztottjai is segítettek. Különösen Szepesi Ferenc termelési főmérnök, akihez még a gyárba lépése előtt barátság fűzte. — Felajánlották a kényelmesnek tűnő fejlesztési munkakört, de én látni akartam a termelést. Hat hónapig „gya- kornokoskodtam” az 1. számú üzemben, aztán saját kérésemre áthelyeztek diszpécseri területre. Ez annyiból jó volt, hogy megismertem a kerítésen belüli mechanizmus minden kis összetevőjét, és az emberek túlnyomó többségét. Talán egy jó évig voltam ebben a munkakörben, de szerettem volna végre a szakmámmal foglalkozni. Visszamentem az „egyesbe”, ahol művezetői posztot bíztak rám. Mostani helvemre múlt év szeptemberében kerültem. A szüntelenül csörgő telefonok meg-megszakftiák beszélgetésünket. Hol eev utasítás fut végig a dróton, máskor meg gvors fejszámolás után valamelvik végösszeg pontosítását végzi, számomra si ágazat jövőjében, azt állítják, ennéd már most is lehetne több. Így gondolkodnak példáui az endrefalvai közös gazdaságban, ahol a körülbelül kétezer nyírt jószág átlagos S.yyapjú hozama eléri az öt kilogrammot, az ebből származó bevétel pedig az egymillió forintot. Két év múlva még több lesz, mert az idén ausztrál—NSZK merinó vérségű kosokkal keresztezik a teljes anyaáilomáayt Ez pedig az utódokban hosszabb és sűrűbb száiú, fehérebb gyapjúval, valamint a szaporulattól elválasztott tenyészkosbárányok magas árával hálálja majd meg a befektetést és a sok munkát. hihetetlen national. Az egyik telefonáló a „kísérlettel” kapcsolatban tesz megjegyzést, így nem állhatom meg, hogy ki ne faggassam a születő újról. — Már egy jó hónapja csináljuk. Nem tudom leírod-e, mert a kívülállónak kínaiul hangzik. No rád bízom. Azt láttad, lx>gy az ötvözetek nálunk elektromos ívkemencében készülnek. Az ehhez használt „Södeberg-massza” az egyik elektróda. Ha megszakad a kontaktus, jelentős veszteség keletkezik a termelésben. A mostani kísérlet segít ezen a problémán, és a kieső idő a korábbi ötven óráról lecsökkenhet 4 órára. Persze az eltelt évek alatt rengeteg kísérletet csináltunk végig. Ilyenkor nem számított szabad idő, szombat vagy vasárnap, még a család sem. Az asszony bizony zsörtölődött, de lassan megszokta. Aki többet vállal, vigyen is haza többet, persze ehhez elengedhetetlen a nyugodt, kiegyensúlyozott családi háttér. És ha ezen felül valaki bejelenti élete párjának, hogy ügy érzi, a munkájához feltétlenül szükséges egy másik diploma megszerzése... — Ezt is és még egy sor más dolgot a tavalyi esztendőnek köszönhetek. A gazdaságmérnöki diploma szerintem ma már nélkülözhetetlen, tehát nem hivalkodás. A szabályzók útvesztőiben aaás— Mi jellemezte a múlt évet értékelő közgyűléseket, küldöttgyűléseket ? — Az önvizsgálódás és a belső tartalékokra való mozgósítás. A tagság széleskörűen, felelősségteljesen és aktívan vitatta meg az előterjesztett beszámolókat. Ezt megelőzően az előkészítés időszakában is élénken, nagy érdeklődéssel vett részt a szövetkezet gazdálkodását és társadalmi tevékenységét érintő kérdések megítélésében. Ezeket az eszmecseréket a nyílt, őszinte párbeszéd jellemezte. Igényelte a tagság a jól végzett munka elismerését. de ahol indokolt volt, ott kritikusan szólt a vezetés az irányítás gyengeségeiről, a gondokről. Több üzemben aggódott a tagság a nyereség csökkenése miatt, a gazdaság jövőjéért is. Az 1986. évi tervek elfogadásánál az eredményesség, a szervezettség javítására, a fegyelmezettebb munkavégzésre, és a belső ellenőrzések fontosságára hívták fel a figyelmet. — Mivel középtávú terv- •eiklnsfordulóról is szú van, jó lenne visszatekinteni wz elmúlt öt évre. Milyen időszakot zárt megyénk mezőgazdasága? — A meghatározó célok teljesültek; a folyamatosan változó, szigorodó követelmények ellenére is dinamikusan és eredményesen fejlődött a megye agrárágazata. Az üzemek többsége megfelelően igazodott a változó szabályozókhoz, a nehezebbé váló feltételekhez. A nagyüzemek nettó árbevétele megkétszereződött, a nyereség éves átlagban 340 millió forint volt, az előző tervcikins évi 187 millió forintos átlagával szemben. A háztáji és kisegítő gazdaságok is alapvetően kedvezően fejlődtek, különösen örvendetes, hogy jó eredmények születtek a nagyüzemek ként nem igazodhat el egy vezető sem. Legyen az akármilyen jó képességekkel megáldva. Az előbb kérdezted, kik támogatnak munkámban. A termelési főmérnök mellett „alulról” is élvezem a kollektíva bizalmát, hiszen tavaly megválasztottak a szakszervezeti bizottság elnökének. Szintén abban az évben lettem pártcsoportbizalmi. Misi még öt évet sem dolgozott a „fesziben”, az elért eredményei mégis arról tanúskodnak, hogy a gyár dolgaiban tisztán Iáit, feladatát jó színvonalon látja el, és közvetlen modora révén köny- nven teremt kapcsolatot vezetőkkel vagy beosztottakkal. Aki saját erejéből, szorgalmából ér el rövid idő alatt ilyen sikert, arról csak a végén állapítják meg pozitívumként, hogy karrierista. Viszont akad olyan „változat” is, akiről már az indulás pillanatában felfedezhető és jótékony kezek még segítik is ebbéli ..fáradozását”. — TUDOD SOKAN feladják az első lépések után. Főleg a műszakiak. Elmennek maszeknak, mint egyik volt évfolyamtársam, aki saját öntőműhelyt hozott létre. Nagy szerencse kell ahhoz, hogy valaki az első pár év után „befusson”. Vállalni kell azt a hivatást, amit választott a kezdő diplomás és végigszenvedni egy sor állomást is, amíg az anyagi elismerés beérik. Nem állítom, hogy ez mindenkinek bejön. Sok türelem, alkalmazkodás is szükséges hozzá. Ügy érzem nekem volt és még lesz is. T. Németh László mölcs-termelésben. — És most térjünk vissza 1985-re, mert ez az esztendő sok vonatkozásban különbözik az előzőtől, és igen sok tanulságot hordoz magában. — Az 1984. évi eredmények után az üzemek többsége látszólag óvatos tervet készített. Beigazolódott, hogy ennek reális alapja vólt. Ugyanis a korábbi évekhez viszonyítva mérséklődött a fejlődés üteme, számottevően romlott az üzemek pénzügyi pozíciója. nagy részüknél csökkent a nyereség. Ennek ellenére bizonyos fejlődésről is beszélhetünk. amely alapvetően a termeié® szín-vonal javulásához kötődik. A növénytermelés színvonala az üzemek többségében jó volt, amit bizonyít hogy a megye mező- gazdaságát meghatározó kalászos gabonából 1985-ben a tervidőszak második legjobb eredményét érték el. Az állat- tenyésztésben a hozamok jelentős differenciáltságot mutatnak, de összességében elfogadhatók. Az országos tendenciától eltérően megyénkben ha szerényen is, de tovább bővült a kiegészítő tevékenység. Az előbb említett eredmények sem tudták azonban ellensúlyozni az ágazatok jövedelemtermelő képességének mérséklődését. Az állattenyésztésben nemcsak megtorpanás, hanem jelentős visz- szaesés következett be. A nagyüzemekben — nagymértékű juhlétsz ám- csőkké nés mellett — érzékeny a visszalépés a szarvasmarha-létszámban, de kisebb mértékben a sertéságazatban is. Az állati- termék-termelés is 10—11 százalékkal maradt el az előző évitől. A kialakult helyzethez üzemen kívüli és belüli okok egyaránt hozzájárultak. Az előbbiekhez sorolhatom a nem megfelelő termelői érdekeltséget, a változó körülményektől esetenként elmaradó szabályozókorszerűsítéseket. A kedvezőtlen beruházási feltételeket, az ismétlődő értékesítési, takarmányellátási gondokat. A belső okok között említhetem az alacsony színvonalú takarmánytermelést, üzemi, szervezési, szakmai és szemléletbeli hiányosságokat, az elavult műszaki színvonalat. A kiegészítő tevékenység néhány gazdaságban — a korábbi évektől eltérően — nem eredményt javító, hanem sajnos pénzügyi problémát okozó tevékenységgé vált. Vannak olyan gazdaságok is, ahol a valós — esetenként a rossz munkától eredő — terheket a következő évekre vitték át, szépítve ezzel a lezárt évet. — Megkérhetjük, hogy a* utóbbi gondolatait egy kicsit bővebben fejtse ki? — Helyenként fegyelmezetlenül és tervszerűt! énül dolgoznak, a vállalkozásokban felütötte fejét a „nagyvonalúság”, a hozzá nem értés, néhány üzemben indokolatlanul növekedtek a költségek, másutt nincsenek összhangban a kifizetett bérek a teljesítményekkel, több helyütt a vezetők év közben nem kísérik figyelemmel a munkát, emiatt igen hiányos ismereteik vannak a saját gazdasági helyzetükről. így természetesen az év közben szükségessé váló intézkedések is elmaradtak. Ilyen a mátraíeremyei termelőszövetkezet, ahol közel 11 millió forint pénzügyi hiány lépett az évközi remények helyébe. A veszteségrendezési eljárás folyamatban van. De em!íthe!em az őrhalmi vagy a romhánvi termelőszövetkezeteket is, ahol hasonló gondok nvatt alakult ki nagyon nehéz helyzet. Ezek kemény, de igaz szavak, és akkor is szólni kell róluk, ha tudjuk: az üzemek döntő többsége becsüle'tel, lelkiismeretesen és megí élő eredményességgel végzi m inkáját. — Mostanában több- 'iW halljuk, hogy mezőgazda-:gi termelőszövetkezeteinkben feszültebb a pénzügyi hely i-t, mint a korábbi években Ml ennek az oka? — A nyereség 1985-ben 17,4 százalékkal volt kevesebb, mint az elmúlt évben. 1934- ben a pénzügyi hiány 31 millió forint volt, most 11 millió. Megyénk termelőszövetkezeteinek többségében (25- ben) mérséklődött a nyereség, a társulásoknál sikerült eléírni az előző évit, az állami gazdaságokban pedig nőtt. Az összes nyereség 50 százalékát 5 gazdaság teremtette elő, ami egyúttal jelzi, hogy az üzemek jelentős részénél romlott a pozíció. Több üzem a pénzügyi hiány határán ói!, mások pedig nyereségtartalé- kuk bevonásával tudtak csak eleget tenni kötelezettségeiknek A feszült pénzügyi helyzetnek — a már korábban említett okok mellett — előidézője még az, hogy a kedvezőtlen adottságú üzemek árkiegészítése jelentősen mérséklődött, amely a 14 aranykorona alatti gazdaságoknál okozott-okoz komoly nehézséget. Még nagyobb gond a fejlesztésre fordítható pénzeszközök erőteljes beszűkülése. Míg a korábbi években a 38 nagyüzemben a nyereségből általában 120—158 millió forint jutott e célra; addig most ennek alig egy-: ötödé. — Befejezésül arra kérjük, hogy szóljon az idei elképzelésiekről, feladatokról. — Az üzemek nettó árbevételük egyszázalékos csökkenését, az alaptevékenység szintemartását, a kiegészítő tevékenység mintegy kétszázalékos mérséklését jelzik. A termelési feladatokat 300 fővel kevesebb létszámmal tervezik megoldani. A 10 százalékos nyereségnövekedés a belső üzemi tartalékok további mozgósítását feltételezi. Ebben legfontosabb feladatnak a termelés hatékonyságának erőteljes növelését, a műszaki haladás gyorsítását, a szövetkezetek és társulások ezen alapuló tevékenységének élénkítését tartjuk. Az ez évi feladatok közül csak két területet emelek ki. Az állattenyésztésben a7, állománycsökkenés mielőbbi megállítását, a fejlesztésének megalapozását, valamint a kiegészítő tevékenység teljesítményértékének átgondolt, szelektív bővítését. Az elkészült tervek jelentős differenciáltságot takarnak, néhány üzemi tervben — úgy látjuk —, nincs keltő húzóerő, alátervezés tapasztalható. Az irányító szervek ezek korrigálására, a meglevő belső üzemi lehetőségek jobb kihasználására testületi üléseken felhívták az érintett gazdaságok figyelmét. Az ez évi tervezőmön k a szerves és nagyon fontos része a VII. ötéves tervi koncepciók kimunkálása is, amely most folyik a termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban. Itt a reális és alapos helyzetelemzés szerepét, a meglevő lehetőségek feltárását, a központi programokhoz való kapcsolódás lehetőségeit kívánom hangsúlyozni. Mert mindezek számbavétele a továrbblépés megalapozásának elengedhetetlen feltétele — fejezte be mondandóját Havas Ferenc ei vtars. Venesz Károly i I NÓGRÁD — 1386. március 25, kedd Vasgyúrók között
