Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-22 / 69. szám
T"> Befejeződött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Somogyi László beszéde ' (Folytatás az 1. oldalról,) ső. valamivel szerényebb minőségi, de alacsonyabb árú lakását is. A garancia, a szavatosság kérdéseit taglalva Somogyi László kifejtette: Tudjuk, hogy vannak sorozatosan beázó épületeink, technológiai problémáink egyes lakástípusoknál. A helyzet felszámolására több intézkedést tettünk. Szorgalmazzuk, hogy paneles épületek is készüljenek magastetővel. Ez a mi klímaviszonyainknak, szokásainknak sokkal jobban megfelel. Sajnos, e tekintetben egy kissé későn ébredtünk. — A kötelező szavatosság helyetti kötelező jótállás ügye a Gazdasági Bizottság munkaprogramjában szerepel. Itt népgazdasági szintű áttekintésre van szükség. A jövő szempontjából rendkívül lényeges kérdés a városrekonstrukciók ügye. Elkerülhetetlen folyamat elején vagyunk a fővárosban. Szerencsére néhány városunkban ez a nagyon összetett munka túl van a legnehezebb fázisokon. A feladat szakszerű végrehajtásának halogatása egyes városrészek esetében helyrehozhatatlan károkat eredményez. — A VII. ötéves tervidőszakban egyik legnagyobb feladatunknak tekintjük, hogy javuljon az alapvető építőanyagok minősége és az ellátás színvonala. A vásárlók érdekében emelni kell a forgalmazás színvonalát, javítani kell az áruterítést, az ország minden részén megfelelő választékot kell nyújtani. E célnak rendeljük alá az építőanyag-ipari fejlesztéseket. — A jövő szempontjából rendkívül fontos, hogy az Állami Tervbizottság felhatalmazása alapján 1987. évi kezdésire elkészítjük a Váci Cementgyár rekonstrukcióját. A rekonstrukció eredményeként körülbelül 26 százalékkal csökkeni fog a fajlagos energia-felhasználás, minimálisra mérséklődik a jelenleg már aüg elvisélhető környezetszennyeződés. növekszik a termelés biztonsága és a gvártókapacitás. Végezetül Somogyi László, a tárca egyéb, tervezett inVastag Ottilia tézkedéseiről is említést tett, majd hangsúlyozta a magyar építésztársadalom felelősségét, az ország arculatának alakításában. Szilágyi Gábor, (Hajdú- Bihar megye, 3. vk.), az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának titkára, a törvényjavaslat bizottsági előadója, a Debreceni Posta- igazgatóság igazgatója szólott a megváltozott építőipari helyzetről. Felszólalt a vitában Németh Ferenc (Békés megyei), Szabó Tamás, (Fejér megyei), képviselő. Tegnap elsőként Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke szólalt fel. Majd szót kapott dr. Péter Szigfrid, Tolna megyei, Weiszböck Re- zsőné Győr-Sopron megyei, Z sarnóczi József budapesti képviselő. Ezután szólalt fel Vastag Ottilia. Nógrád megyei képviselő, a Romhányi Építési Kerámiagyár osztályvezetője. Nógrád megyei vendégek a Parlamentben, Csábi István, dr. Danes Imre, Deme Lajos, Koltányi Károly és Novak Tibor Interpellációk További lehetőségek a fejlődésre Nógrád megye 8-as számú választókerületének képviselője Vastag Ottilia hozzászólásában mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy megyénk gazdaságában az országosnál lényegesen nagyobb az építőanyag-ipar szerepe, az ipari foglalkoztatottak egyötöde ezen a területen dolgozik. Az elmúlt évben a megye ipari termelésének 18>7 százalékét ez az ágazat állította elő, s az exportból 14 százalékkal részesedett. Néhány termék esetében jelentős megyénk szerepe az ország építóanyag- npam termelésében is. Az í; elmúlt évben például a falls barkóié csempék 60 százalé- ■ kát, a húzott síküveg felét, a pariióborkoló lapok több mint negyedét Nógrád üzemeiben állították elő. Az építőanyag-ipar termelési értéke a VI. ötéves tervben — az országost meghaladó mértékben — mintegy másfél- szeresére emelkedett. — Mindez a termékszerkezet korszerűsítése, a versenyképesebb áruk arányának növelése, a jobb gazdálkodásra való törekvés révén valósulhatott meg — mondotta Vastag Ottilia. A Salgótarjáni síküveggyárban például ragasztott szélvédőket és hőszigetelő üveget gyártanak, bővítették a ragasztott biztonsági üveg termékskáláját. A Romhányi Építési Kerámiagyárban — a munkahelyemen — az igényekhez jobban igazodó falburkolócsempe-csa- ládot fejlesztettek ki. A képviselő a továbbiakban az energiaracionalizálási programról, az újítótevé- fcenység révén elért importanyagok megtakarításáról szőtt, majd így folytatta: — Megyénk építőanyagiparában további lehetőségek vannak a hatékonyságra épülő — átlagosnál erőteljesebb — fejlődésre. Az alkotó és gazdaságilag is jól kamatozó szemléletet kívánjuk fejleszteni. Az eddiginél is jobban kiaknázva az emberi tényezőkben, a tudásban, a szakmai hozzáértésben, a kezdeményező- és megújulási készségben, a munkafegyelemben és az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Széles kötű tapasztalatok alapján kulcsfontosságúnak nevezte Vastag Ottilia a piacorientáltság további erősítését. a külgazdasági egyensúly javításában való fokozottabb részvétel szükségességét. Az ezt szolgáló nógrádi törekvésekről így adott számot: — A salgótarjáni síküveggyárban a korszerű szigetelés- technológiát megteremtő üveggyapot hazai gyártását kívánják meghonosítani, a nemzetközi színvonalhoz igazodó technológiaváltás szükséges az alapüveggyártásban is. A salgótarjáni öblösüveggyárban a csomagoló- es világításiüveggyártás fejlesztésében látják az előrelépés lehetőségét. A Romhányi Építési Kerámiagyárban a nemzetközi színvonalhoz való felzárkózást eredményezné a fal* es padlóburkoló lapok egyszeri égetéses technológiájának meghonosítása. A képviselőnő hangoztatta, hogy a minőségi követelményeknek való megfelelés mellett az új technológiák jelentősen csökkentenék az energiafelhasználást, az élőmunkaszükségletet és import kiváltását is lehetővé tennék. — Célkitűzéseink megvalósításának kulcskérdése, hogyan tudjuk találékonysággal, helyi kezdeményezésekkel megsokszorozni a rendelkezésünkre álló erőforrásokat. A hatékonyság mellett az eddigieknél célirányosabb, szelektívebb fejlesztési politikát kell megvalósítanunk, nem lemondva a teljesítőképességet növelő külső erőforrások bevonásának lehetőségeiről sem. Ügy gondolom, a hatékonyabb műszaki fejlesztés és az emberi tényezők jelentik az előttünk álló feladatok megoldásának legfontosabb forrásait. A vezetői rátermettség, az új iránti fogékonyság, a kezdeményezőkészség és a gazdálkodás összefüggéseire való utalás, a belső érdekeltségi rendszer fogyatékosságainak, NÓGRÁD — 1936. március 22., szombat az anyagi elismerés gondjainak említése után a képviselőnő arról beszélt, hogy a kezdeményezések nem egyszer külső akadályba ütközve veszítettek lendületükből. A fejlesztéseknél miért keH a régi, több évtizedes technikát, technológiát konzerváló megoldásokat választani csupán azért, mert a felújítási- fenntartási keret erre teremt lehetőséget? Ügy tűnik, ez a forint olcsóbb az érdekeltségi alap forintjánál, hiszen ez utóbbiból megvalósuló korszerűsítések mintegy háromszorosába kerülnek a vállalatoknak. De vajon olcsóbb-e ez? Meggyőződésem szerint nem. sőt, hosszabb távon kimondottan fékezi fejlődésünket. Hasonló problémaként említette, hogy az importalkatrészek beszerzésével járó, felújításit szolgáló gépi rekonstrukciók ténylegesen többe kerülnek az új, korszerűbb berendezések megvásárlásánál. Mégis ezt az utat keli választani. Éppen ezért indokolt lenne a közgazdasági feltételek olyan alakítása, hogy lehetővé váljon az új, korszerűbb berendezések és technológiák beszerzése. Végezetül a képviselő azt a meggyőződését hangoztatta, hogy az erőforrások fokozottabb feltárása, a lehetőségek jobb kihasználása megfelelő alapot ad az előttünk álló feladatok megoldására, majd a beszámoló elfogadását ajánlotta. Felszólalt még dr. Hellner Károly budapesti, Medvetzky Antalné dr. Baranya megyei, Koltai Imre Pest megyei, dr. Horváth László Báes-Kiskun megyei, Horváth Ferenc Zala megyei, Bodonyi Csaba Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei, Juhász Ferenc budapesti, Polgári István Hajdú-Bihar- megyel, Szűcs Gyula Sza- bolcs-Szatmár megyei, dr. Mezei Károly Szabolcs-Szat- már megyei képviselő. Az elhangzottakra Somogyi László építésügyi- és városfeljesztési miniszter válaszolt. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a mi- l_ niszter előterjesztését és a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően Sarlós István egy, a vitában elhangzott Képviselői javaslatra reagálva elmondta: az alkoholiz- musellenes törvény megalkotásának gondolatával a kormány foglalkozik, az ezzel kapcsolatos álláspontról várhatóan a következő ülésszakon tájékoztatják a képviselőket. Ezután interpellációk következtek. Bánffy György (Budapest, 4. vk.), a József Attila Színház művésze a belkereskedelmi miniszterhez interpellált a szolgáltató és üzlethálózatban gombamódra elszaporodott idegen nyelvű elnevezések miatt. Felkérte a minisztert, hozzon rendeletet, amely a kiemelt idegenforgalmi központok, intézmények többnyelvű feliratainak kivételével megtiltja a szolgáltató és kereskedelmi hálózatban a nem magyar elnevezések használatát. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter válaszában a helyzet pontosabb megvilágítása érdekében elmondta, a kereskedelmi és vendéglátó egysegek túlnyomó többségének jelenleg is magyar neve ven. Ugyanakkor a vendéglátásban használatos néhány olyan megnevezés — büfé, bisztró, eszpresszó —, amely már a köznyelv részévé vált. Az idegenforgalomban is kívánatos, hogy a nemzetközi szállodáikban, éttermi láncokban, Idegenforgalmi központokban legyen néhány nemzetközi jelzésű fei irat. Az interpelláció jogosságát a miniszter a tekintetben nem vitatta, hogy a magánkereskedelemben és az úgynevezett szerződéses üzletekben elszaporodott a nem magyar elnevezések használata. Elmondta, hogy tervezik a belkereskedelmi törvény, valamint a magánkereskedelemmel foglalkozó törvényerejű rendelet módosítását. Ennek . kapcsán lehetőség van arra, hogy rendeletileg is megteremtsék az alapot ahhoz: a szakmai elnevezés és a nyelvi helyesség se szenvedjen csorbát. Az interpelláció és az Országgyűlés Juhár Zoltán válaszát tudomásul vette. Farkas Lajos (Budapest, 11. vk.), az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat karbantartó-asztalosa az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez interpellált két munkaszüneti nap, április 6-a és december 28-a munkanappá nyilvánít ásával kapcsolatba n. Mint mondotta: választókörzetében azt tapasztalta, hogy a lakosság nagy része nem érti meg az intézkedés szükségességét. s a szülőket az is zavarja, hogy e két nap egybeesik a tavaszi és a téli is- kolaszünettel. Feltette a kérdést: mi indokolta az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal dön+ését. Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke elmondta: visszatérő tapasztalat, hogy az évi nyolc fizetett munkaszüneti nap gyakori torlódása megnehezíti a termelés szervezését, esetenként zavarokat okoz a szolgáltatásban és a lakosság ellátásában. Ezért alakult ká a munkanap- áthelyezések eddig is alkalmazott gyakorlata. Idén azonban a hagyományos megoldás nem lenne kielégítő, mert a nyolc fizetett munkaszüneti nap mindegyike munkanapra esik. Így néhány hónapban jelentősen összetorlódnának a munkaszüneti napok, s ez a már említett feszültségekhez vezetne. Ezért — más országok gyakorlatához hasonlóan — munkanappá nyilvánították április 6-át és december 28- át. Ez a megoldás két nappal megnöveli a társadalmi mun-, kaidőalapot — tehát végső soron hozzájárul a nemzeti jövedelem növeléséhez —, erre pedig jelenlegi helyzetünkben nagy szükség van. Ugyanakkor a dolgozók jogait is tiszteletben tartja, mivel két szabadnap kötelező kiadásával jár együtt. Rácz Albert államtitkár válaszát az interpelláló képviselő és az Országgyűlés tudomásul vette. Szalai Istvánná (Vas m., 1. vk.), a LATEX Fonó- és Szövőgyár művezetője az Országos Anyag- és Árhivatal elnökéhez interpellált a magyar ipar védelme ügyében az importtermékek belföldi forgalmazásával kapcsolatban. Mint mondotta, egy korábban kiadott árhivateli rendelet hátrányos- helyzetbe hozza a hazai ipart. A rendelet lényege, hogy az importtermékek forgalmazásánál a kereskedelmi vállalatok a hazai eredetű árukkal szemben nagyobb árréssel dolgozhatnak: a különbség két-háromszoros. Ezért a kereskedelem természetesen az importot szorgalmazza. A képviselő véleménye szerint a piaci versenyben legalább azonos feltételeket kellene teremteni . Szikszay Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke elmondta, hogy a kifogásolt rendelkezés csupán a fogyasztásicikk-nagy- kereskedelem néhány vállalatára tartalmaz az általánostól eltérő árképzési előírásokat. Az áruforgalomban ugyanis még vannak olyan termékcsoportok, ahol nem megfelelő a választék és az árszínvonal. A rendelet ilyen területeken írja elő. hogy a nagykereskedelem csak akkor juthat a kalkulálhatónál nagyobb jövedelemhez, ha kedvezőbb beszerzési forrásokra tesz szert, például áralku révén csökkenti a korábbi besizerzési árat, vagy szocialista importból származó termékeket értékesít. A többletjövedelem egy részét Viszont más cikkek árának mérséklésére kell fordítania. A jogszabály tehát előnyben részesíti a jobb kereskedelmi munkát, s a fogyasztót, a vásárlókat védi. Az olcsóbb, választékot növelő importtal nem a hazai termelőket akarják hátrányos helyzetbe hozni, hanem a verseny révén a fogyasztók számára előnyös vállalati magatartást és áruösszetételt kívánnak elérni. Lényegi megoldást ugyanis nem a verseny korlátozása, hanem a hazai termékszerkezet felülvizsgálata és módosítása, valamint a belföldi igényeknek jobban megfelelő hazai áruösszetétel jelent. A kormány gazdasági bizottsága ugyanakkor már előírta a szóban forgó rendelkezés felülvizsgálatát. Ennek célja természetesen nem a verseny kikapcsolása, hanem annak elemzése, hogy hol, milyen területeken szűntek már meg a rendeletet kiváltó ókok. hol alakult ki olyan, a kereslet-kínálat egyensúlyára uta’ó piaci helyzet, ahol a lakosság ellátása és az árszínvonal védelme már biztosított — mondotta végül Sziikszay Béla. Az államtitkár válaszát a képviselő nem fogadta el; mert megítélése szerint az nem érintette a konkrét kérdés lényegét. Mint mondotta, véleménye szerint nem az import leállítására, vagy annak hatósági korlátozására volna szükség, sokkal inkább arra, hogy ne működjék olyan érdekeltségi rendszer, amely hátrányos a hazai ipar számára. I Az interpellációra adott választ az Országgyűlés sem fogadta el. így az ügyrendnek megfelelően az Országgyűlés elnöke a kérdést továbbítja a kereskedelmi állandó bizottságnak, hogy az alaposan vizsgálja meg. A testület az Országgyűlés legközelebbi ülésszakán számol be munkájáról. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, amelyen felváltva elnökölt Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János, befejezte munkáiét. (MTI) Georgi Alanaszov m Uj miniszterelnök Bulgáriában Keller Tivadar, az MTI tudósítója jelenti: • Üj miniszterelnököt neveztek ki a • Bolgár Népköztársaságban. A bolgár nemzet- gyűlés pénteken Todor Zsiv- kovnak, a BKP KB főtitkárának* az államtanács elnökének javaslatára elfogadta a minisztertanács szervezeti felépítésének és személyi ösz- szetételének megváltoztatásáról kidolgozott javaslatot. Az országgyűlés Georgi Atanaszovot,' a BKP KB Politikai Bizottságának tagját választotta meg a minisztertanács új elnökévé. A törvényhozók elfogadták a Bolgár Népköztársaság új munkatörvénykönyvét. több minisztériumot megszüntettek, számos minisztert felmentettek tisztségéből. (MTI)
