Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-20 / 67. szám

Árvácskák? Az édesanyát is pótolni kell... A felső petényi nevelőotthon kis lakói mindig vidámak, barátságosak — ez az első benyomásom. Felveszek egy angyalarcú kislányt, máris ujaob Kettő kóredzkedik az ölembe. — Most látnak először ezek a két-három évesek. Miért fogadnak úgy, mint régi is­merősüket? Tudomásom sze­rint ilyen korban a gyerekek nagy része fél az idegenektől, fenntartásokkal fogadnak mindenkit. — Egyszerű a magyarázat: minden felnőttben a szülőt keresik — válaszol Andria- sik Jánosné, a kiscsoportosok é óvónője. Bárkinek a nyaká­ba ugranak, legyen az vala­kinek az édesanyja, pártoló brigád tagja, vagy egyszerű vendég. Szorosan kötődnek érzelmileg a felnőttekhez. Kár lenne azt hinni, hogy kezdettől fogva ilyenek. Ami­kor bekerülnek hozzánk — akár a balassagyarmati cse­csemőotthonból, akár Salgó­tarjánból — bátortalanok, kedvetlenek, visszahúzódók. De itt egymás között hamar megtalálják a helyüket, fel­találják magukat. Rövid idő •latt mosolygós, barátságos kisgyerek válik belőlük. Szá­mukra teljesen természetes, hogy csoportban vannak. — Tíz gyerekre jut egy nevelő, akinek a szeretetén meg kell osztozni, mert nem adatott meg, hogy saját édes­anyjuk és édesapjuk foglal­kozzon velük. Kidolgoztunk egy kísérletet a családi élet­re nevelésben. Az egyik cso­portban az óvodások mellé beszerveztünk két iskolás kis­fiút is. Azt „játsszuk”, hogy mindannyian testvérek, akik szere te tben élnek és felelő­sek egymás tetteiért. Rend­kívül élvezik, különösen a nagyobbak, akik erőfölényü­ket csak a jóra használják. Télidében szánkóztatják a kicsiket. Segítenek hóembert gyúrni. Az ovisok mindennap nagyon várják megérkezésü­ket az iskolából. — Az intézetben nincs férfi nevelő. Hogyan lehet a gyerekeknek igazi családmo- delljük? — A személyzet tagjai nagy­részt férfiak — fűtő. karban­tartó — szinte mindegyikük­nek van egy-két kedves sza­va a gyerekekhez. Ezen kívül hét végeken hazaviszünk va­lakit. Én sorra veszem a gyerekeket, nehogy valame­lyikük is úgy érezze, kevésbé szeretem. Délutáni csoport- foglalkozásainkon is sokat beszélgetünk a családról. Igyekszünk olyan ünnepsége­ket rendezni, amelyek benső­ségesek, családiasak. Itthon legtöbbször a babaszobában dolgozzák fel élményeiket, a gyerekeink, újra átélik leg­kedvesebb történeteiket. Öröm látni és hallgatni őket, amint a felnőttektől hallott dol­gokról beszélgetnek egymás­sal. — Van-e valami olyan tu­lajdonságuk az állami ‘gon­dozott gyerekeknek, amelyről rögtön felismerhetők, bármer­re járnak? — Nincs, legalább is olyan nincs, ami kívülről szembe­tűnő. Kiskorukban még a be­szédükön, magatartásukon sem látszik. Amikor azonban kamaszok lesznek és rádöb­bennek hátrányos helyzetük­re, bizalmatlanokká válnak. Sokuknál leromlik a tanulmá­nyi eredmény. Gyakran vere­kedések. Dacosak. A napok­ban járt nálam egy fiatalem­ber a családjával. Egykori lakónk volt. Amint beszélget­tünk, elmondta, hogy mi­lyen rossz volt az a többszö­ri intézetváltás, amit megért. Ahogy megszokott volna egy helyet, már el is vitték más­hová. — Miért kell mindig to­vább menni? — A gyerekek többségéről nem mondanak le szüleik. „Ez csak átmeneti megoldás!” — hangoztatják. Az igazság azonban az, hogy nagyon so­kuknak az állam a gondvi­selője 18 éves korukig. A szülők, ha elköltöznek, ra­gaszkodnak ahhoz, hogy gyer­mekük a közelükben legyen. A látogatás egyszerűsége vé­gett. Mégis ritka az olyan gyerek, aki után rendszere­sen érdeklődnek. — Azt mondják, ha valaki szeretetben él, boldog. önt mindennap körülrajongjak a gyerekek. Szokott szomorú lenni? — Valóban jó érzés, hogy szeretnek a gyerekek, hiszen azonkívül, hogy az óvónéni iü vagyok, az édesanya hiányát is pótolnom kell. Mint min­denkit, engem is érnek kelle­metlen élmények, a gondjai­mat azonban otthon hagyom. De, hát melyikünk ne lett volna már bánatos? Amikor meghalt a férjem, nem jöt­tem egy pár napig dolgozni. A gyerekek természetesen kí­váncsiak voltak arra, merre járok. Kolléganőim őszintén elmondták, hogy mi történi velem. Amikor visszajöttem, rosszkedv kísért és ez lát­szott rajtam. — Nem játszottam meg ugyan a mogorvát, de képte­len voltam a gyerekekkel együtt nevetni. Megérezték, hogy jobban szeretném, ha hallgatnának, és osztoztak bánatomban. Nekik is meg kell tanulniuk, hogy az élet nem mindig rózsás. Érik az embert csalódások. Bánatos is lehet. így természetes, ez az élet rendje. A könnyeimet sem szégyeltem a gyerekek előtt. Aki érzelem nélkül nő fel. az elveszett ebben a vi­lágban. — Olvasta Móricz Zsigmond Árvácskáját? — Csak a filmet láttam. — A szóban forgó könyv egyik részében Árvácska ide­genektől kapott egy szem cu­korkát és elszaladt vele, még mielőtt adtak volna neki másikat is. Ahogy vártam önre, odajött hozzám egy kisfiú és elkérte a zsebemben lévő csokoládét. Megígérte ugyan, hogy ad a többieknek is, de mihelyt elvette az édes­séget, elrohant és az egyik sarokban megette egyedül — Nem irigységből tette. Az életkori sajátosság, hogy egy kis gyereknek mindig az kell, ami a másé, ezért is van egy- egy játékunkból kettő. Na-, gyobb korukban 'azonban rend­kívül jóKzívuék. Az egyik konvhás néni a napokban pénzt adott egy kisfiúnak. Meg is kérdeztem, hogy mit vese rajta. Két cukorkát — hangzott a választ. — Az egyiket a barátomnak. .. Vankó Magdolna Popsfudió először Szakmai továbbképzés amatőr együtteseknek Figyelemre méltó kezdemé­nyezésbe fogott idén az Or­szágos Szórakoztatózenei Köz­pont salgótarjáni intézmé­nye és a József Attila Váro­si-Megyei Művelődési Köz­pont. A nyári országos pop­táborok programjából kiin­dulva. elkezdték négy nógrá­di, amatőr pop-rock együttes rendszeres szakmai tovább­képzését. A stúdióba járó amatőr ze­nészek rendszeresen részt vesznek az egyéni hangszeres oktatáson, ahol a könnyűze­nei élet kiválóságai foglalkoz­nak velük. A billentyűseket Szakcsi Lakatos Béla, az éne­keseket Berki Tamás, a basz­szirmltárcn játszókat Dandó Peter, a dobosokat Baló Ist­ván, míg a szólógitárosokat Baranszky László tanítja. A zenekari gyakorlatok vezető­je Victor Máté zeneszerző. A júliusig tartó foglalkozá­sokon színpadtechnikai isme­reteket is szerezhetnek a fi­atal muzsikusok. Továbbá dal­szövegeket elemeznek. A popstúdióban tanuló négy együttes segítséget kap majd a zenekari image kialakításá­hoz is, vagyis szakemberek segítenek az együttes zenei stílusával összhangban levő megjelenés, a jellegzetes pro­pagandamódszerek. és más apró, de az összbenyomás szempontjából fontos dolgok kidolgozásában. A popstúdió foglalkozásait havonta tartják. Szombaton Victor Máté foglalkozott a résztvevőkkel a rónabányai művelődési házban. Emellett azonban hetente járnak a fi­atalok a salgótarjáni zeneis­kolába zeneelméleti órára. Ezt Sülé László vezeti, aki a fővárosi konzervatórium jazz- tanszakán is tanít. A stúdió végén úgyneve­zett demonstrációs kazetta készül a négy együttesről, amely bekerül a Magyar Rá­dió fiatalok popzenei műhe­lyébe is. Elhunyt Maiamud New York-í otthonában kedden elhunyt Bemard Ma­iamud amerikai író. 72 éves volt. Az elbeszélés világhírű nagymestere 1914. április 26- án született Brooklynban. Oroszországból bevándorolt zsidó családból származott. Első írásai — viszonylag ké­sőn — 36 éves korában je­lentek meg. 1952-ben került az olvasóközönség elé első kisregénye „Az őstehetség”. | Ezt követte „A segéd” 1957- ben. A legrangosabb ameri­kai irodalmi elismerést, a Pulitzer-díjat 1966-ban írt, j „A mesterember” című re- j gényéért kapta. Magyarul, j Réz Ádám fordításában 1970- | ben jelent meg. Ugyanezért a j munkájáért 1967-ben a má­sik jelentős amerikai irodal­mi díjat, a „National Book Awardot” is elnyerte. Válogatott elbeszéléseit tar­talmazza „A varázshordó” .és a „Beszélő ló” című kötet. Egyik legsikeresebb alkotása „A lakók” című regény ame­lyet 1971-ben adtak ki. Magyarországon 1978-ban járt. Ékkor nyilatkozott rend­kívül tudatos és igényes írói módszeréről és arról is. hogy irodalmi példaképei elsősor­ban Csehov, James Joyce és Hemingway. Kritikusai sze­rint novelláiban és regényei­ben a realizmus a szimboliz­mussal keveredik, felidézve a XIX. századi orosz elbeszélő­hagyományokat. Iskolai programok a három A hagyományoknak meg­felelően a megye több okta­tási intézményében, a három tavasz ünnepéhez kapcsolód­va rendezik meg a névadóra emlékező eseményeket, iskolai napokat, A közelmúltban ad­tunk hírt a salgótarjáni Lo­vász József Általános Iskola Lovász-napok programjáról, a Stromfeld Aurél Gépipari és Gépgyártástechnológiai Szakközépiskola Stromfeld- napjairól. Bővült a sor: megkezdőd­tek a Táncsics Mihály Köz- gazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola napjai is. Tegnap környezetismereti ve­télkedőt rendeztek, amelybe a megye többi középiskoláit is bevonták. A helytörténeti, honismereti; várospolitikai vetélkedő díjait a megyei múzeumi szervezet, a sport­hivatal és a természetbarát- szövetség aiánlotta fel. Ma a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központban folytatódik a program. A három tavaszra emléke­ző irodalmi műsor előtt fel­avatják az új KISZ-tagokat, a tiszteletbeli táncsicsosokat. és átadják azokat az egyedi kiállítású okleveleket, ame­lyeket az iskolai tanulmányi versenyek és pályázatok leg­eredményesebb diákjainak ítéltek oda. Közel százötven tanulót jutalmaznak aktivi­tásáért, jó teljesítményéért. A Táncsics-napok sorozata pén­teken nagyszabású. játékos vetélkedővel folytatódik, tavaszra amelyben az iskola vala­mennyi tanulója részi vesz a Táncsics Kupáért. Szerdán megkezdődött a Balassi-napok programja is a balassagyarmati Balassi Bá­lint Gimnáziumban. Kovács Ferenc megnyitó beszéde után felavatták az új KISZ- tagokat. s több kiállítást aján­lottak a diákság figyelmébe. A szerdai programot a Ba­lassi Gimnázium és a Szántó Kovács János Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázi­um énekkarának közös hang­versenye zárta. Ma a szak- és diákkörök bemutatói zajla­nak, este diszkó várja a fi­atalokat. A kulturális műso­rok, irodalmi előadások pén­teken is folytatódnak. A szo­kásos egész napos vidám ve­télkedőre szombaton kerül sor. A salgótarjáni Madách Imre Gimnázium és Szakkö­zépiskolában Madách-hónap elnevezéssel futnak a progra­mok. Februártól folyamatosan rendezik a különböző szak­tárgyi erőpróbákat, anyanyel­vi, szépkiejtési, vers- és pró­zamondó versenyt. Az írásbeli és szóbeli fel­adatok mellett történelemből és az idegen nyelvekből zárt­helyi dolgozatot írnak a vállalkozó kedvű diákok. Az esemény záróakkordját április 2-án rendezik meg, a felsza­badulási emlékműsor mellett kiosztják a jutalmakat, s a legsikeresebb színpadi pro­dukciókból gálát szerveznek. Börtönszociográfia Amerikából Kz amerikai John Cheever nevét már hiába keressük iro­dalomajánló jegyzékekben. Hiába várjuk új meg újabb művét. Kötetei posztumusz alkotásként érkeztek el hoz­zánk. Az 1983-ban kiadott A vörös bútorszállító kocsi-1 már féláron vásárolhattuk meg néhány hete. Volt belőle bőven. Az Európa Zsebköny- refc-sorozat efbeszélésgyűjte- ménye talán elkerülte a kri­tikusok figyelmét, s az aján­lások sokaságával sem ostro­molták az olvasókat. Sok re­mekmű jutott már a mél­tánytalan mellőzés, feledés sorsára. A Falconer azonban remél­jük más. A keskeny, karcsú Modern Könyvtár darabot na­gyon vártuk. A Nagyvilág idejekorán jelezte: igazi cse­megét kapunk. Sükösd Mihály akkori ajánló sorait most utó­szóként, A Kreatúra megtisz­tul címmel olvashatjuk. A mű és a jegyzet is a reveláció erejével hat. A börtön a szabad ember számára mindig is titokzatos és ismeretlen terep volt. Az észak-amerikai fegyencélet, komfortja miatt fa fosolv pél­dául rendszeresen sportolhat, színes tévét nézheti jócskán különbözik az európaitól. Éo- i nen elviseThetőséée mia+t el- viseTbete^Ier). A hazai állapo­tokat nem ismerőik, mert olv kevés a hitel« híradás ebből a világból. Effv esztendővel pretőff vet- k"k kézbe Norman MaVer A hóhér dala című bestseüpnét. Két vaskos kötet, talán a fele terjedelme elmondhatott vol­na mindent. Mégis minden során átrágtuk magunkat, hi­szen a lélek oly mély rétegei­be, zugaiba láthattunk bele általa, amelyet Dosztojevszkij óta senki nem tárt fel. Itt A Falconer. Egy tipikus amerikai város börtönének a neve. A minta valószínűleg a Sing Sing, ugyanis Cheever itt tartott előadásokat a ra­boknak és igyekezett megje­gyezni a dolgokat. „A Falconer' főbejáratát — az elítéltek, látogatóik és az őrség számára az egyetlent — címerpajzs koronázta, raj­ta a Szabadság, az Igazság alakja, s köztük a Törvényho­zásé. A Szabadság hálósipkát viselt, kezében lándzsa, a Tör­vényhozást a karmai közt nyílvesszőket szorongató szö­vetségi sas képviselte. Az Igazság megfelelt a hagyo­mánynak: szeme be volt kötve, s némileg erotikus be­nyomást keltett testhez tapadó köntösében, hóhérbárddai”. Falconer tehát a börtön, amely a 48 éves Zeke Farra­gut ideiglenes otthona, aki a történelem és az irodalom egyetemi oktatója. A tétova értelmiségi testvérgvilkos- ságért ül. Piszkavassal (18 vagy 20 súlyos csapással) ver­te agvon bátyját: ..inkább akarva, mint akaratlanul”. Rabtársai többszörös gyilko­sok, akik a zárkában levés­től sem ijednek meg. A sitten jellemük csak tovább defor­málódik. Még iobban eltor­zul. ha ez egyáltalán fokoz­ható. Csupa deviáns személyi­ség népesíti be a cellákat Depressziós alkatú lények. Alvilági figurák. Az elítéltek az alig lét-díszletei, kelléked között élik hétköz- és ünnep­napjaikat. A volt emberek történetei, meséi mégis inkábo megindítóak, mint visszata­szítónk. A szenvedés és meg­aláztatás bugyraiban kinyíl­nak az önmagukba csukott „drogok marta roncsok”. A fóhős-aatihős gyilkos mivolta mellett még narkós, és a tömlőében homoszexuá­lissá is válik. Mindkettőt a szükség kényszerítette rá. Egyiket a háború, másikat a kínzó magány, szereteu’ágv. S a szókimondó, „oízarr”, egyszerre nyomasztó és fel­szabadító regény befejezetlen marad. Az önéletrajzi ele­mekkel átszőtt történet végén a büntetőintézeti lakó áumasi hősként hagyja él az áristo- mot. Sikerül megszöknie. Az író magánéletében kilá- boit néhány káros szenvedé­lyéből. Megúszott egy infark­tust és két súlyos autóbalese­tet. Túlélte hullámhegy-hul­lámvölgy'- vonulattá alkoholiz­musát, csillapíthatatlan szom­júságkényszerét. De korunk betegsége, a rák vele sem tett kivételt. A börtönszoci- ográfia egyetemi tanára meg­bűnhődött bűnéért, önkénve- sen távozhat. A szerző ilven sorsra ítélte hősét. A sztori mindenesetre íev végződik. S mi olvasók, azt csak talál- yaihs+iuk. hosv a szabaddá vált 7eke Farragut miként alakítja sorsát. Bnzafalvi Gvőző műsor KOSSUTH RADIO: 8.20: Darvasi István jegyzete 8.30: Donizetti: Rita 0.29: Weiner Leó és a népzene 9.44: Nefelejcs 10.05: Diákfélóra 10.33: Nagymesterek gyermek muzsikája Arturo Toscanini vezényel BLOO: Kis kamorámbaaa gyertya* gyújtók 92.90: Ki nyer ma? S2.45: Német utakon. A Kondor-légió leszállásban. 13.00: Kamarazene 13.40: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai 14.26: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban 15.00: Shakespeare mindenkinek II. rész. III. Richárd 15.30: Nóták 16.05: Révkalauz 17.00: Irodalmi világjáráa. Kréta 17.30: Rácz Aladár oimbalmozik. V/3. rész ».15: A bűvész ».35: Budapesti tavaszi fesztivál Közben: Kb.: 20.10: Miért frfca-m meg? Blasszauer Béla az „Emberkísérlet” című cikkét a Valóság 1986. évi I. számában Kb.: 20.30: A hangverseny­közvetítés folytatása Kb.: 21.25: Salvatore Accardo 21.49: Az érdekek védelme 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Eszmecsere 22.50: Hozzájárulás 23.10: Banchieri: Éljen a tavasz és a virágok 23.26: Opera részi etek 0.10: mmmwz •.IS: Ejfél után— PETŐFI RADIOC *.§•■: Fátyol Joíset klarinétozik 8.20: A Szabó jsalád (Ism.) 8 50: Tíz perc külpolitika (ism.) ».06: Napközben 12 10* Filmzene 12.25: Néhány szó zene közben 12.30: Nemzetiségeink zenéjéből 13.06: Nosztalgiáiulllám V4.60: Randevú a Jókai Klubban 15.06: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek (ism.) 15.45: Törvénykönyv (ism.) 16.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót 16.15: Garay Attila dzsesszegyüttese Játszik 17.08: A Hungária együttes felvételeiből 17.30: Zöld telefon 18.3»: Közvetítés a Cooptourist viziiabdakupa- mérkőzésről Slágerlista B.Kc „Az én életem a színház...” 20.08: A Poptarisznya dalaiból 21.10: Kabarécsütörtök 22.20: Népdalkörök pódiuma (ism.) 22.45: Gilbert Bécaud énekel 23.20: Vincze Ottó szerzeményeiből 23.50c Nóták MISKOLCI STÜIMO: 6-16—6.30: Hírek, tudósítások:, lapszemle. VJ.00: Műsorismerte­tés, hírek, időjáonáis. 17.06: A Ti­száitól a Dunáig. Észak -Magyar- országi képeslap. (A tartalom­ból : Hitem szerint j átázom — Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget —■ „Az embert tette méri”. Beszélgetés aiz itf- j úságpoli ti káiród — Szószólóban,.. Gyarmati Béla jegyzete.) Szer­kesztő : Fongnácz JudK. 18.00t Észak-magyaronszáígi krónika. 18.26—18.30: Lap- és nrösomelőze- tes. MAGTAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétoma 9.00: Iskolatévé. Történelem (ált. lék. 8. oszt.) 9.30: Építészet 9.5*: Ha egyszer szikrát vet a szalma... 18.lt? Balázs János 10.35: Vidám sirató 11.5«: Képújság 15.40: Iskolatévé. Deltácska 16.00: A természet válaszol 16.10: Kiss Anna: A Holdnak háza van 16.45: Hírek lt^ie Aujutük, a föld, attól - sohasem olvad 17.35: Séta a Néva partján 17.45: Száz híres festmény 17.55: Képújság 18.00: Reklám 18.05: Az Országházból jelentjük... 18.55: Re*ciám 19.10: Tévére ma 19.15: Esti mese l®.3‘): Tv r iradó 20.00: A cirkusz pillanatai 20.50: Panoráma 21.55: Műkorcsolya- világbajnokság 28-30: Tv-híradó S. 23.40: Himnusz 2. MŰSOR: 16.45: Képújság 16.50: Pedagógusok fóruma 17.25: Egészen normális őrület. XI/10. rész (ism.) 18.15: Zsebtévé (ism.) 18.50: Teles port 19.15: Vasárnapi séta a Louvre-ban ».40: Budapesti tavaszi fesztivál ?0.20: Erdők, mezők vadjai 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: Reklám 21.45: Egészen normális őrület. XI/ll. rész 22.30: Képújság BESZTERCEBANY A? ».30: Tv-híradó 20.00: Életünk krántteá* csütörtök 20.30: Zenés műsor 214«: Autósok-motorosok magazinja 22.20: Az elmúlt évek tv-műsoraiból 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: A liba. Tv-komédia 20.30: Műkorcsolyázó-vb. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: El­fújta a szél I— II. Színes USA szuperfilm. — József Attila: tói: Fiúk az intézetben Fran a film. — Balassagyarmati Madácn A smaragd románca (14). Színes s-zinkronázálit USA kalandfilm. — Madách Filmszínház: Tekintetek és mosolyok. — Madách Kamara: IV. Henrik (14). Színes olasz film. — Pásztói Mátra: Szerelem első vérig (14). Színes magyar fi-lm. MESEMOZI: A sárga fJp- fánt. — Szécsén.vi Rákóczi: t u és lásd I—II. (16). Színes « jet film. — Kistérén,yei P Magyarország felszabadítása gyár dokumentumfilm. — N. lóc: Hamupipőke. Színes s/ * ronizált USA-film. — Jobbágyi: Szédülés (14). Színes seáinkroni- aóttt asaeeiiteaá

Next

/
Oldalképek
Tartalom