Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-19 / 66. szám
K • Szendehely! összefogás — ^Hogyan mutatná be az elöljáró egy idegennek Szendehelyt? — kérdem Schmidt Istvánt, kissé rosszul „címezve”, hiszen ő nem túl réci lakos itt, a hetvenes évek második felében költözött a községbe. Azonban e néhány év alatt mégis többet tett a településért, mint némely „őslakos”. Ezért döntöttek úgy az itteniek a múlt év június 8-án. hogy tanácstagnak választják. Azóta megpezsdült a közélet, nagy tervek születtek, kezdeményezőbbek lettok az emberek ... Én csak végzem a munkást« t, szeretném meghálálni a bizalmat — hárítja el az elismerést szerényen, aztán végig kalauzol bennünket a faluban. — Több mint ezer- négyszázon laknak itt. korábban csökkent a lélekszám, aztán megállt, most pedig egyre gyarapodik — említi. — Köszönhető ez a szép környezetnek, a megélhetési feltételek javulásának, s főképp annak, hogy szorgalmas emberek laknak errefelé, szeretnek gazdálkodni, munkálkodni. Mielőtt Szendehelyre jövünk. a nőtincsi Közös Községi Tanácson érdeklődünk az elöljáróságról. — Xvíióta megalakultak az elöljáróságok a társközségekben. számos jogos sérelem és kérelem felszínre került — mondja Szeg .tér László tanácselnök. aki alig egy esztendőié került e tisztségbe. — Pénzügyi lehetőségeink nyilván végesek, ezért a tanácsi gazdálkodásban a tervidőszakokban mindig kiemelten foglalkoztunk -egy településsel. így például korábban Fe’sopeiény, majd Nőtincs kapott több támogatást, most pedig Szendehelyen a sor. Nézze meg a fejlesztési tervünket — nyúl a Cl# © fiókjába, s előveszi a tanácsi dokumentumokat. — Ebben szerepel a szendehelyi fejlesztés, de korántsem a többi község rovására, hanem a legszükségesebb igények és lehetőségek, valamint a társadalmi munkavállalások függvényében. — Az utóbbi tíz évben Szendehelyen közel száz lakás épült! — veti közbe Boróka László, a végrehajtó bizottság titkára. — Akadtak, akik korábban elmentek innen, most pedig visszaköltöznek. És ami a legbiztatóbb: a fiatalok is szívesen építkeznek! — Akkor itt gondoskodni kell a legkisebbekről is. — Éppen ez az, kinőtték az iskolát! — válaszol Szeg- ner László. — A most ballagó 15 nyolcadikos helyett, harminc első osztályos gyerek kezdi a tanévet. Nem halogatható ez a feladat. Inkább azon kell törnünk a fejünket, hogyan legyen kész leghamarabb, legolcsóbban és a legjobban. Az elképzelések szerint két tanteremmel, úttörőszobával, szociális létesítménnyel, vizes blokkal, kazánházzal bővülne a jelenlegi négy tantermes iskola — ez több mint ötmillió forintba kerül. És'ehhez még, mintegy kétmillió forint értékű társadalmi munka is járul! Sőt, ha a helybeliek vállalnák, ezzel a lendülettel a tornaterem is épülhetne, amely nyilván nem csupán a gyerekek, hanem a felnőttek szabadidős gondjait is enyhítené, Dehát lesz-e összefogás? — Kell, hogy legyen! — vált'-zíatja át a bizonytalan kérdő'elet határozott feleletté az elöljáró. Schmidt István. — Sok emberrel beszélgettek a tenácstagok. s egyöntetű támogatást kantunk. Nemcsak a szülőktől, a pedagógusoktól, hanem olyanoktól is, akiknek már, vagy még nincsenek iskoláskorú gyermekeik. Biztos vagyok benne, hogy a szavak után tettek következnek! A szervezésből, a mozgósításból részt vállalnak a kommunisták is. Makrai István, a területi pártvezetőség titkára arról szól, hogy bár kis létszámú az itteni párt- alapszervezet, de beleszólása a közösségi ügyekbe figyelemreméltó, s a helyi párttagok mindig ott vannak a társadalmi munkálatokon. — Egy egészséges lokálpatriótahangulat kialakulását érzékelem ezen a vidéken — jeg"zi meg a párttitkár. — Az emberek tisztában vannak azzal, hogy csak úgy lehet jobb az életük, a mindennapi megélhetésük, ha maguk is többet adnak a közösbe, többet vállalnak a teendőkből. Még a múlt év őszén, a „nagy akció” előtt tartottak egy főpróbát. Arra voltak kíváncsiak a szervezők, milyen fogadtatásra talál egy közérdekű ügy. Régi beszédtéma volt, hogv a 2-es út mentén életveszélyes a közlekedés. nincs járda ... hasonló probléma volt már régóta Katalin-pusztán is. Nem halogatták tovább a dolgot a tanácstagok, két hét végére társadalmi munkára hívták a lakosságot: közel ezer méter hosszúságú járdát építettek így! — Mi lesz az iskolabővítés menetrendje? — kérdezem Schmidt Istvánt. — Még ebben a hónapban hozzálátunk — válaszol és gyorsan hozzáteszi: — nincs idő a késlekedésre. Jövő szeptemberben már ott kell tanulniuk a gyerekeknek. T. L. Kia! fisszÉfílési Módosultak a jövedelemszabályozásról, és a felhalmozási adózásról szóló rendeletek. A külgazdasági egyensúly javítását szolgáló versenyképes termelőkapacitások létesítésének ösztönzésére 1986. január 1-jétől teljes felhalmozási adómentességet élveznek a konvertibilis export- feilesztő beruházások. Az adómentességet a vállalatok a Külkereskedelmi Minisztériummal kötött megállapodás alánján kaphatják meg. Nem kell felhalmozási adót fizetniük a megváltozott munka- kéoességű dolgozókat célvállalatként (szövetkezetként) foglalkoztató gazdálkodó szervezeteknek sem. Újdonság az is, hogy a jövőben a népgazdasági ráfordításokat csökkentő, központi gazdaságfeilesztő programok megvalósítását szolgáló beruházási hitelek után egységes kamatvisszatérítési kedvezmény jár. így az anyagmegtakarító és hulladékhasznosító fejlesztésekre vállalkozók, a korábbinál nagyobb kamatkedvezményben részesülnek. MHSZ-emlékszoba Szécsényben Interferon emberi lénbő Egy francia professzor nemrégiben olyan új eljárásról számolt be a Francia Tudományos Akadémia ülésén, ameltlyel nagyobb meny- nyiségű interferont lehet előállítani az emberi lépből. Az eljárásnak az a lényege, hogy Sendai-vírusokat tenyésztenek emberi lépből, készült táptalajon. Egyetlen baleseti áldozat lépéből több interferont állíthatnak elő, mint ötlitemyi emberi fehérvérsejt-kivonatból. Jelenleg ez az egyetlen, bonyolult és drága eljárás az interferon előállítására, de csak kis mennyiségű interferont ad. Ezért szerte a világon keresik a kutatók a nagyobb mennyiségű interfere)« előállításának módját. A tervező egykor bizonyára nem gondolt arra, hogy az MHSZ Szécsény városi vezetősége új székházának tanácskozóhelyiségét úgy alakítsák ki: a honvédelmi szövetség tárgyi emlékeinek megőrzésére is alkalmas legyen. A környezet —, melyet látogatásunk során tapasztalunk — kiválóan megfelel erre a célra is. — A tárgvi emlékek szaporodnak, serlegek, fénykének, oklevelek, versenyek díjai idézik a múltat, a sikereket. Em’ékeztetnek arra, hogy elődeink is felelősséget éreztek a honvédelmi felkészítés iránt — táiékoztat Véah Gábor, az MHSZ városi titkára. Átnyújt egy gondosan őrzött, szépen kötött albumot. Korabeli NÖGRÁD-híreket, tudósításokat, fotókat tartalmaz. Az egykori versenyek szervezői, résztvevői közül már többen nem élnek. Lőtéravatás, MHSZ-bemutatók, összetett honvédelmi versenyek résztvevői között felismerem versenyzőtársaimat, településünk egykori kiválóságait: a rimóci Szabó Ferit, a karancssági Dénes Sándort, a szalmatercsi Anda leüt, Sörös Klárit, Sörös Erzsébetet, akik országos versenyekre is eljutottak a 60-as évek elején. — Mozaikok, az MHSZ-élet részecskéi ezek a tárgyi emlékek, és mennyi ilyen létezik még értékükhöz nem méltó helyen — vélekedik a városi titkár. — A cél az volt, hogy egyelőre emléksarok kialakításával mutassuk be az MHSZ-élet hiteles dokumentumait. Am a legnagyobb öröm az lenne, ha egy emlékszobára való anyag gvűlne össze. Az MHSZ vezetősége bízik abban, hogy így is lesz... R. A. AZ OLVASD KÉRDEZ Kábeltévé, ellátás, paris ás, közlekedés A NÚGRÁD-fórum legutóbbi vendége C. Becker Judit, a Salgótarjáni Városi Tanács elnöke volt, aki az újságírók és az olvasók kérdéseire egyaránt válaszolt. Ezt követően előbb a lakáshelyzettel kapcsolatos válaszokat, majd a tanácsi munkával összefüggő feleleteket közöltük lapunk hasábjain. Befejezésül zömmel az olvasók által fölvetett, egyéni jellegű, ám a közösségeket is érintő kérdésekre adunk választ. — Vannak-e tervei a tanácsnak a parkolási gondok enyhítésére? — A nyugati városrész építésével folyamatosan kialakítunk új parkolóhel veket. A Klapka-téren is tervezünk bővítést, a városi tanács faépülete helyén parkolóhelyet kívánunk kialakítani. A pénzügyi lehetőségtől függően valósítjuk meg az elképzeléseket. — Várható-e a nyugati városrészen az építési tilalom feloldása? — A Kárancs út — Kővár út közötti területre meghatározott építési tilalom célja az volt. hogy a városközponthoz közvetlenül kapcsolódó területen a telepszerű, állami lakásépítéshez szükséges szanálásokat a szükséges időpontban a tanács végre tudja hajtani. A következő évben új szemléletű részletes rendezési tervet fogunk kidolgoztatni erre a városrészre. E terv célja lesz a magánerős ’lakásépítésre lehetőséget adó műszaki javaslatok kidolgozása. A terv jóváhagyásával az építési tilalom felülvizsgálata is megtörténik. — Mikor lesz kábeltelevízió Salgótarjánban? — Jelenleg vizsgáljuk a megvalósítás műszaki és pénz- ügyi lehetőségeit. — Mikor lesz megfelelő a körzeti orvosi ellátás a Beszterce-lakót el open ? — 1986. március 17-től délelőtt 9—11 óráig és délután 2—4 óráig biztosítunk orvosi rendelést a lakótelepen két helyettesítő orvossal. 1986. július 1-től egy kinevezett főfoglalkozású orvos és egy helyettesítő orvos fog rendelni a lakótelepen. A második főfoglalkozású orvos — aki jelenleg kinevezett, de gyesen van —. akkor ál) be, ha a rendeletek által nyújtott gyest megszakítja, illetve az lejár. — A Péeskő-dombra vezető lépcső tönkrement. baleset- veszélyes. Mikor lesz biztonságos ott a közlekedés? — A Péeskő-dombra felvezető lépcső felújítását 1986- ban szerettük volna elvégezni. Anyagi tehetségünk telén tős csökkenése miatt föladatainkat rangsorolni kel- let 4 1986-1337? íj v&rofi területén csak és kátyúzási feladatokat tudunk elvégezni. — Miért nyilvánították üdülőterületnek Somoskőújfaluban az Ökörkő-dűlőt? És miért kell 8 forintot fizetni az autóbuszon annak, aki Salgótarjánból Somoskőújfaluba utazik? — A tanácstestület által 1983-ban jóváhagyott általános rendezési terv határozta meg az ökörkő-dűlő övezeti besorolását, miután a terület megfelelő az Országos Építésügyi Szabályzat által rögzített előírásoknak (telekméretek, közműellátás stb.) és az állam polgárok ál tail támasztott hétvégi ház építési igény kielégítésére csak így ad módot a jogszabály. A csatolt települések helyi járati díjtételét központilag állapították meg. Vidéki városainknál az 5 kilométer fölötti helyijárati távolságnál a díjté-' tel 8 forint. — A Beszterce -lakótelepen alakult eg.v fiatalokból álló társaság, amely segíteni akart a környék rendezésében, parkosításában? Miért nem támogatja őket a tanács? — Salgótarján városban évente készül a társadalmi munkáidra terv. Ez a helyi igények és jelzések alapján összeállítja és ütemezi mindazon feladatokat, munkaiatokat, melyekre a városban szükség van. A tervezetet a végrehajtó bizottság hagyja jóvá, majd megküldi a terület aktivistáinak (HNF körzeti megbízott, tanácstag, területi párttitkár}. A munkálatokhoz természetesen anyagot és szerszámokat is biztosítanak. A Berzterce-telepen is így készült el a rendezési terv. Szí.no®, kellő 'információ hiányában, a munka ösz- szehahgoliása nem történt meg időben, er. okozza a látszatot, hogy - tanács nem támogatta a lakótelepi pártoló egyesületet. A későbbiek során — mivel a tanácstagok is rend- szerecen részt vesznék az egyesület munkájában — a támogatást megígérhetjük. — Miért szereltek föl új közlekedési lámpákat a főutcán. ha nem sokkal később újra le kellett szerelni? Nem jelent ez túlzott pazarlást? A Közúti Igazgatóság áltat üzemeltetett közlekedési lámpáik sajnos, nem feleltek meg rendeltetésüknek. Kevés szabályozási lehetőséget adtak és a forgalmat lassították. Forgalombiztonsági szempontból leszerelésük indokolt volt. A lámpák használt állapotban kerültek felszerelésre, így. eltávolításuk túlzott pazarlást nem jelentett. j Új üzletek a Balaton partján Tizenhatezer négyzetméterrel növelik a VII. ötéves terv első két esztendejében a Balaton-part kereskedelmi hálózatának alapterületét. A cél a főidény ellátási zavarainak enyhítése. Az utóbbi években ugyanis már határozottan tapasztalható az, hogy egyre több hazai és külföldi turista alapozza önellátásra a kirándulását, illetve a nyaralását. Ezzel párhuzamosan az éttermek forgalma csökken, az üzleteké viszont gyors ütemben növekszik. A Belkereskedelmi Minisztérium ezzel kapcsolatos programjának megvalósítása már meg is kezdődött. Balatonfüreden már ez év tavaszán megnyílik egy új ABC-áruház, s ugyanott megkezdték egy 2000 négyzetméter alapterületű vásárcsarnok építését is. A főszezonra megnyíló csarnok lesz az üdülőváros első ilyen létesítménye. Három autós bevásárló központ építése is szerepel a tervben. A tópart nagy vonzáskörzetű nyaraló- és idegenforgalmi centrumaiban — Balatonalmádin, Szántódon és Boglárlellén — alakítják ki őket. Az építésüket még ebben az esztendőben megkezdik, s a terv szerint jövőre fejezik be. Mind a három 2000 négyzetméter alapterületű lesz. A kisebb üdülőtelepeken ABC- áruházakon kívül számos új, főként zöldségféléket és gyümölcsöt árusító pavilont építenek, s elősegítik a magánkereskedelem még nagyobb arányú bekapcsolódását is a tópart élelmiszer-ellátásába. Elégedettek a vevők a sóshartyáni vegyes bolt kínálatával. Az önkiszolgáló üzletben az élelmiszerektől a textiláruig, a tartós fogyasztási cikkig számtalan áru található — kj — Denevérleltár a Gerecse hegységben Tudományos szempontból is figyelemre méltó felmérést fejeztek be a tatabányai „Vértes László” barlangkutató-csoport tagjai. Végigjárták a Gerecse hegység valamenv- nyi ismert barlangját, hogy számba vegyék az ott tanyázó denevéreket. A leltározás kedvezőtlen tapasztalattal zárult. A tüzetesen átvizsgált 194 barlang közül csupán húszban bukkantak denevérre. E húsz barlang közül is tizennégyben a denevérek száma csak 1—3 volt, pedig a hegységben a legtöbb barlang alkalmas a rovarokkal táplálkozó, hasznos állatok tanyázására. A Gerecse hegység egyik tipikus „dene- véres” barlangjában, a Pisz- nice-barlangban, ahonnan a múlt század végén még kocsiszámra hordták ki az értékes denevértrágyát, s ahol még a harmincas években is több ezer példány tanyázott, most alig haladja meg a denevérek száma az ötvenet. A tatabányai csoport adatait, felmérését a Természet- tudományi Múzeum értékeik Kutatói arra keresnek választ, hogy milyen okból csökken ilyen nagyarányban földünk egyetlen önálló repülésre képes emlősállatának száma. A hazánkban élő 24 denevérfaj mindegyike védett. NÓGRÁD — 1986. március 19„ szerda
