Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-19 / 66. szám

Visszatérő alapanyag-ellátási gondok az SKÜ-ben tízmilliók A lehetőségekhez mérten rendkívül sikeresen zárta az elmúlt esztendőt, a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek. Az eredményesség jellemzésére egyetlen adat: az éves nyere­ség 236 millió forintra rú­gott. A munkáskollektíva az idén még magasabbra állította a mércét önmagával szemben. A termelés mennyiségét 3,9, az értékét 4.9 százalékkal akarják emelni, tavalyhoz ké­pest. Az előirányzott 200 milliós nyereség ugyan elma­rad az 1985-i ténytől, ennek eléréséhez azonban a koráb­binál ésszerűbben kell gaz­dálkodni, ugyanis a költségek változása várhatóan 86 mil­lió forinttal növeli majd a kiadásokat. A kohászok erejét próbára tevő, őket tempósabb, jobb munkára sarkalló feladatok végrehajtása viszont nem lesz könnyű. Erre engednek kö­vetkeztetni az időarányos mutatók. — Tegnapig, azaz március 12-íg 92,4 százalékra teljesí­tették göngyölített termelési tervünket — mondta Széky Miklós, áruforgalmi főmér­nök. — Vagyis lemaradással küszködünk, ám sietek hoz­zátenni: nem a mi hibánk­ból. — Hanem __? — Sajnos, ki vagyunk szol­gáltatva az alapanyag-ellátók­nak. Ezek a vállalatok csak részben és ütemtelenül tesz­nek eleget a szerződésben foglaltaknak. Visszatérő gond­ról van szó. Az alapanyagok hiánya miatt az elmúlt év­ben, mintegy 200 millió fo­rinttal maradtunk el a ter­melési értéktervünktől. Az SKÜ az:: alapanyag- szükségletének ffO százalékát belföldről, 20 százalékát kül­földről szerzi be. A hazai szállítók az Ózdi Kohászati Üzemek, a Lenin Kohászati Művek és a Dunai Vasmű. A határainkon túli partnerek a Szovjetunióból, Csehszlová­kiából, Romániából és Bul­gáriából kerülnek ki. — Az ÓKÜ tavaly 7482. az LKM 2 ezer tonnával ma­radt az adósunk — folytatta a főmérnök. — A dunaújvá­rosiakra lehetett a legkeve­sebb panaszunk. — Mi a helyzet jelenleg? — Röviden szólva: a hely­zet változatlan. Az ózdiak most is az igényelt mennyi­ségnek csak a 70 százalékát biztosítják. Sőt, pillanatnyilag még tetemesebb a lemaradá­suk. Az első negyedévben 30 ezer tonna alapanyagot kel­lenne fuvarozniuk, s eddig mindössze a felét juttatták el hozzánk. A diósgyőriek az idén csak az elmúlt évi adósságukat törlesztették, ho­lott ennél 4500 tonnával töb­bet kellett volna szállítaniuk. Az akadozó alananvag-elilátás következtében kiesett terme­lés értéke megközelíti az 50 millió forintot. Az ózdi kohászati vállalat elsősorban a vékonyabb át­mérőjű. 1 tonna súlyú huzal­tekercsekből. továbbá a rúd- alapanyagokból nem képes eleget tenni a kötelezettségé­nek. A diósgyőri testvércég főleg rúdalapanvagokkal tar­tozik a megrendelőnek. A dunaújvárosiakkal szemben akkor szűnnének meg telje­sen a mennyiségi kifogások, ha a jelenleginél több, maga­sabb kar bon tarta Imú és gyen­gén ötvözött acélféleséget ad­nának a salgótarjáni alap­anyag-feldolgozóknak. — Elöjordulnak-e minőségi reklamációk az említett vál­lalatokkal szemben? — Igen — vágta rá Székv Miklós, majd magvarázólag hozzátette: — Az Ózdról ér­kező alapanyagok között kü­lönösen sok a selejt. Ezért le­hetetlen pé'kTátrí a hegesztő- huzalok és a rúdanyagok gyártása. Az LKM hántolt alapanyagokból nem tudja a kért minőséget előállítani. A Dunai Vasmű esetében a me­legabroncsok minőségével va­gyunk olykor elégedetlenek. Az SKÜ-ben az értékesebb, feldolgozottabb termékek fe­lé tolódik el a gyártmány­szerkezet. Növelik a félmele­gen kovácsolt, hidegen foly­tatott, pontos méretre vágott gyártmányok arányát. Ezek a termékek könnyebbén, maga­sabb áron értékesíthetők. Szükség is van erre, hiszen az összes termelésnek az egy­negyedét kívánják külföldön eladni. A tőkésexportterv ér­téke 10,5 millió dollár, ame­lyet szeretnének túlteljesíteni Új piacokra van kilátás az NSZK-ban, Franciaországban és az arab országokban. — A nem kielégítő alap­anyag-ellátás magától értető­dően hátráltatja az exportun­kat — jegyezte meg a szak­ember. — Mindemellett a közvetett exportot is negatí­van befolyásolja. Ha nem szállítjuk a tőlünk megren­delt gyártmányt a kívánt mi­nőségben, az előzetesen meg­állapított határidőre a Rába Vagon- és Gépgyárnak, vagy a Csepel Autónak, meghiúsul­hat a gépek és berendezé­sek külföldi eladása. Késedel­mességünkért, illetve a nem megfelelő minőségért kötbé­reket kell fizetnünk. Az alapanyag-ellátás zavarai i tehát tovább gyűrűznek, de leginkább mégis a salgótarjá­ni üzemeket sújtják. Bizo­nyosnak látszik, hogy a vál­lalat 4—5 százalékkal elma­rad a negyedéves tervteljesí­téstől. Mindenképpen csele­kedni kell, méghozzá rövid időn belül, javítani az együtt­működést a kohászati terme­lőegységek között. Elvégre népgazdasági: • ér­dekről van szó. Hiszen jól tudjuk: a meg nem termelt érték: veszteség! Kolaj László Az első magyar szocialista sajtótörvény írta: dr. Petrik Ferenc igazságügyminiszter-hetyettes JJ z első magyar szociális­Kiiktatják a kiöregedett kemencéket Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjesz­tésére az Állami Tervbizott­ság megtárgyalta a Váci Ce­mentgyár rekonstrukciós programjának két változatá­ról kidolgozott javaslatot, s azt a fejlesztési variációt fo­gadta el, amely a gyorsabb megvalósítást irányozta elő. Ezzel két évvel hamarabb, 1990-ig megszüntethető Vác tér­ségében a cementgyár ál­tal okozott porszennyező­dés túlnyomó része. Ugyanakkor a korszerűsí­téssel előbb jut az or­szág évi 30 ezer tonna olajjal egyenértékű ener­giamegtakarításhoz. A döntés alapján az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az év közepén nemzetközi versenytárgyalást ír ki a váci gyár korszerű berendezései nek szállításéra, s a tervek szerint már a jö­vő évben megkezdik az épí­tési munkálatokat is. A fej­lesztés alapvető célja, hogy kiiktassák a termelésből a gyár három kiöregedett ke­mencéjét. amely elavult technológiával dolgozik. tűi sok energiát fogyaszt, és a Vác környéki porártalom leg- naevobb forrása. A gyár évente 11 500 tonna mész-, anyag- és cementpor- ra! szennyezi az ipartelep környékét, s ennek 90 száza­léka a régi kemencék három kéményén át jut a levegőbe A fejlesztési tervek szerint egyetlen nagy és rendkívül korszerű kemence pótolja maid a három régit. Az új kemence naponta 2700—3000 tonna künkért éget, és a kéményében fel­szerelt korszerű elektrofilte- res berendezés nemcsak a ke­mencénél, hanem a nyers­anyagot előkészítő malmok­nál keletkező port is kiszű­ri. A követelmény ugyanis olyan tisztítóberendezés fel­szerelése, amely a füstgázzal távozó porszennyeződést köb­méterenként 2300-ról 50 mil­ligrammra csökkent. Az új kemence az energiafogyasz­tást 26 százalékkal mérsékeli, s az sem mellékes, hogy há­romféle fűtőanyaggal: szén­porral, olajjal és földgázzal egyaránt működhet, s így a lehetőségek szerint változtat­hatják az energiahordozók felhasználását. A beruházási program sze­rint 1990-ig, — a fejlesztés első ütemére — 4.3 milliárd forintot fordíthatnak, s ebből mintegy 900 millió szolgálja a környezetvédelmet. Az új kemencéhez közvetlenül kap­csolódó tisztítóberendezé­sen túl porszűrőket szerelnek fel különböző nyers anya« őr­lő malmoknál, az átrakóhe­lyeken. s gondoskodnak a tá­rolóhelyek lefedéséről is. hogy a szél se fújhassa széj- iel a mészkő- és agyagport. A számítások szerint ez­zel a korszerűsítéssel esv- bstodára csökkenthetik a környezet szennyeződését Ezen kívül jelentős környe­zetvédelmi hozzájárulásként már megkezdték annak a több kilométer hosszú. zárt •■end szerű sumihevederes szál- 1 '"tónál vának a kiépítését, amellvel a kő- és agyagbá- nvától a gyáriig vezetett — s ugyancsak sok szennyeződést okozó — kötélpályát váltjaik fel. ............. készül a z inotai alifminiumSohó Klímaberendezéssel ellá­tott pihenőt alakítottak ki a kohászok részére az inotai alumíniumkohóban és új ab- ■ lakokkal többszörösére növel­té a kohó szellőzőfelületét. Ezek azonban csak átmeneti intézkedések az ott dolgozók munkakörülményeinek javí­tására, egészségük védelmére. A legnagyobb hazai alumí­niumkohó ugyanis rekonst­rukcióra készül. A hazai tömbalumínium- termelés felét adó inotai ko­hóban, csaknem kétmilliárd forintos költséggel átalakít- ' ják. kiegészítik a berendezd- I seket, módosítják a technoló­giát. Megszűrik a szennyezett levegőt. ta sajtótörvény közvet­len előkészítése hároméves igen intenzív munkát, széles körű szakmai és társadalmi közreműködést igényelt. A saj­tótörvény szakmai megalapo* zó munkálatai pedig már több mint tíz évvel ezelőtt meg­kezdődtek. Még ennél is ré­gebbi az a törekvés, amely tájékoztatáspolitikánk elvei­nek és gyakorlatának alap­vető vonásait, társadalmi­politikai életünk fejlődésé­nek ezen a területén elért eredményeit egy egységes, át­fogó, magas szintű jogszabály keretében kívánta rögzíteni. Az előkészítés ezért olyan sajtótörvény megalkotását cé­lozta. amely egyrészt fontos politikai dokumentum, s mint ilyen kifejezi a demokrácia és a sajtó szoros egymáshoz kötődését, rögzíti a sajtó sze­repét, a politikai rendszer működésében, másrészt a szocialista demokrácia felté­telrendszerének kiépítéséhez kapcsolódóan az alkotmányos alapjogok érvényesülésének jogi garanciáit tartalmazó alapvető jogszabály is. Az országgyűlésen elő­terjesztésre kerülő saj­tótörvény kettős arcula­ta, a politikai és a jogi megközelítés követelményei a törvény szerkezetében is kifejeződnek. Bár a törvény nem elvi kerettörvény, szük­ségszerűen tartalmaz elvi-po­litikai megalapozású rendel­kezéseket, emellett pedig ösz- szeíoglalja a sajtóigazgatás legalapvetőbb szabályait is. Ugyanakkor a törvénynek az utóbbi része túlterjed a tö­megtájékoztatás eszközein, a szorosan vett írott és elekt­ronikus sajtón­A szabályok valamennyi sajtótermékre, ezen belül a könyvre, az egyéb szöveges kiadványokra, a zeneművet, . grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó, kiadványokra, a műsoros filmszalagra, a vi­deokazettáira, a videolemez­re, a hangszalagra, a hang­lemezre, továbbá bármely más. tájékoztatást vagy mű­sort tartalmazó nyilvános köz­lésre szánt technikai eszköz­re vonatkoznak. A törvénytervezet nem­csak összegezi a fenn­álló viszonyokat, a már kialakult gyakorlatot, ha­nem a fejlődéshez is meg­felelő kereteket nyújt. Előse­gíti a szocialista demokrácia fórumrendszerének szélesíté­sét, a közélet demokratizmu­sának fejlődését, s tekintettel van a tájékoztatás technikai változásaira, a tömegtájékoz­tatás legújabb formáira. A törvény rendelkezései két alapvető állampolgári jogo­sultság megvalósulását szol­gálják. Egyrészt az állampol­gárok tájékoztatásához való jogának az érvényesülését, másrészt a szólás- és sajtó- szabadságnak. mint az alkot­mányban kinyilvánított ál­lampolgári alapjognak a megval ősül ását. Mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon az őt körülvevő világ esemé­nyeiről: e jog megvalósulása nélkül elképzelhetetlen a szocialista demokrácia, a köz­ügy ekben való részvétel. E kö­vetelmény fogalmazódik meg a törvénynek a sajtó feladatá­ra vonatkozó szabályaiban- A törvény a sajtó kötelessé­gévé teszi, hogy a tájékozta­tás legyen hiteles, gyors és pontos, segítse elő a társadal­mi jelenségek közötti össze­függések megértését, A sajtó feladataihoz hozzá­tartozik a társadalmi, a poli­tikai, a gazdasági és a kultu­rális életünk területén tapasz­talható hiányosságok, hibák feltárása és bírálata is. A sajtó azonban erre csak ak­kor képes, ha a tájékoztatás­hoz szükséges információkhoz hozzájut. A törvény ennek feltételeit a felvilágosítási kö­telezettség előírásával terem­ti meg. Ez a rendelkezés kötelezi az állami szerveket, a gazdálko­dó szervezeteket, a társadal­mi szervezeteket és az egye­sületeket, hogy a sajtót tevé­kenységükről rendszeresen tájékoztassák. A felvilágosítás- adás eiől csak akkor zárkóz­hatnak el, ha a felvilágosítással sértenék a törvény rendelke­zéseit, illetőleg ha jogosul at ianul állami, szolgálati, üze­mi vagy magántitkot szolgál­tatnának ki. A törvény e szabályai kife­jezik azt — a napjainkban különös hangsúlyt kapó — követelményt: senki nem zárhatja ki a társadalmi nyil­vánosságot az ellenőrzést köz­érdekű ügyeink intézéséből- A felvilágosítást alaptalanul megtagadó személlyel szem­ben éppen ezért politikai-jogi felelősség is érvényesíthető. Ugyanakkor a törvény a sajtó részére felvilágosítást adó személyt a közérdekű bejelen­tőt, illetőleg javaslattevőt megillető védelemben része­síti. A törvény olyan eseteket is ismer, amikor az érdekel­tek hozzájárulása nélkül is megilleti a sajtót a tájékoz­tatás joga. így a sajtó, a törvényi felhatalmazás alap­ján hírt adhat az állami szer­vek, a gazdálkodó szerveze­tek, társadalmi szervezetek és az egyesületek, valamint ezek bizottságainak nyilvános üléseiről, valamint — jogsza­bályban meghatározott kor­látozással — a bíróságok nyilvános tárgyalásairól. K özéletünk demokratiz­musa megkívánja, hogy a sajtó útján közölt közérde kű észrevételek és javaslatok ne maradjanak válasz nélkül A törvény ezért előírja, hogy az érintett állami, társadalmi szervek vagy egyesületek az észrevételeket — a sajtó ké­relmére — kötelesek megvizs­gálni és megválaszolni. A saj­tó viszont köteles az érintet­A Nógrádi Szénbányák Vállalat aktív bányamentői a kőtelező első féléves gyakorlaton vesznek részt Tiribesen a gyakorlóbányában - bn — tek válaszát tartaton váltós! tatás nélkül nyilvánosságra hozni­A másik alapvető jogosult"1 ság —, amelynek érvényesít" lését a törvény szolgálja — a sajtószabadság: mindenkinek joga van a sajtó útján közöl­ni nézeteit, alkotásait. Ez az alkotmányos jog azonban —• ugyanúgy, mint a világon bárhol — nem jelent korlát­lan szabadságot. Minden jno" dern állam — természetesen más és más érdekektől indít­tatva — megszabja a tájékoz­tatás korlátáit, Ezt teszi a ml sajtótörvényünk is, amikor ki­mondja, hogy a tájékoztatás nem sértheti alkotmányos rendünket, nemzetközi érde­keinket, a személyek jogai* és a közerkölcsöt. E felsorolás fő eleme az alkotmányos rend, a többi korlátozás ebből kö" vetkezik. Ez a tétel az alap­ja a sajtótermékre vonatko­zó engedély megadásának, a sajtóengedély visszavonásá­nak, a nyilvános közlés meg­tiltásának. Változatlanul alapvető elv, hogy a sajtótermék előállítá­sához és nyilvános közlésé­hez engedély szükséges- Az engedély általában magában foglalja az előállításhoz és a nyilvános közléshez szükséges jogot egyaránt. A törvény előkészítése során felmerült, hogy a sajtószabadság al­kotmányos keretek közötti érvényesülését vajon enge­délyezési rendszerrel kell-e biztosítani. Ügy gondoljuk, hogy erre a kérdésre a tár­sadalmi fejlődés adott sza­kaszától függően lehet vá­laszolni. Ehhez képest nem törvényszerű, hogy az alkot­mányos előírások érvényesíté­sét engedélyezési rendszer biztosítsa. De egyébként sem maga a jogi rendszer dönti el- hogy milyen tartalalommai működik a sajtóigazgatás, ez elsősorban a sajtópolitika gya­korlatán múlik. ■ i S ajtótörvényünk enge­délyezési rendszere nem annyira az egyes sajtó­termékekre, hanem inkább a sajtótermék előállítására és nyilvános közlésére hivatott szervek működésére vonat­kozik. Ugyanis a sajtótermé­kek legnagyobb részét kitevő rádió- és televízió műsorok­nak, az időszaki lapok egyes lapszámainak, a Miniszterta­nács által meghatározott ki­adók sajtótermékeinek előállí-, tásához és nvilvános közlésé­hez nem szükséges engedélv- Alapvetően tehát az engede- lyezés nem az egyedi sajtóter­mék tartalma feletti ellenőr­zést jelenti, hanem előzetes állami véleménynyilvánítást arról, hogy az előállítás és a nyilvános közlés feltételei fennállnak-e. Ezeket a felté­teleket maga a törvény hatá­rozza meg, kizárva ezáltal a szubjektív elbírálás lehető­ségeit. A törvény elismeri an­nak a társadalmi elvárásnak a megalapozottságát is, amely a csoportérdekek eddiginél hangsúlyozottabb kifejezésé­re irányul, ezért jelentősen bővíti a lap alapítására jo­gosultak körét. Lehetőséget teremt arra, hogy társadalmi szervezetek vagy egyesületek is — akár sajátos helyi vagy csoport i se­nyék kielégítésére — alapít­hassanak időszaki lapot. A törvény emellett az eddigi szabályozásnál sokkal széle­sebb kőiben biztosítja az en­gedélyezés alóli mentességet, és lehetőséget teremt az en­gedélyezés tárgyában hozott elutasító határozat ellen a bírói jogorvoslat igénybevé­telére is. A sajtótörvény által gaz­dagodik jogrendszerünk, át­tekinthetőbbé. egységesebbé válnak a sajtójog szabályai, konkrét formát kap a szólás- és sajtószabadság alkotmá­nyos deklarációja: törvényi szintre kerülnek a sajtópoli­tika olyan alapelvei, amelyek eddig csak politikai állásfog­lalásokban, vagy éppen ala­csonyabb szintű jogszabályok­ban nyertek megfogalmazást 13956845

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom