Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-19 / 66. szám
Visszatérő alapanyag-ellátási gondok az SKÜ-ben tízmilliók A lehetőségekhez mérten rendkívül sikeresen zárta az elmúlt esztendőt, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek. Az eredményesség jellemzésére egyetlen adat: az éves nyereség 236 millió forintra rúgott. A munkáskollektíva az idén még magasabbra állította a mércét önmagával szemben. A termelés mennyiségét 3,9, az értékét 4.9 százalékkal akarják emelni, tavalyhoz képest. Az előirányzott 200 milliós nyereség ugyan elmarad az 1985-i ténytől, ennek eléréséhez azonban a korábbinál ésszerűbben kell gazdálkodni, ugyanis a költségek változása várhatóan 86 millió forinttal növeli majd a kiadásokat. A kohászok erejét próbára tevő, őket tempósabb, jobb munkára sarkalló feladatok végrehajtása viszont nem lesz könnyű. Erre engednek következtetni az időarányos mutatók. — Tegnapig, azaz március 12-íg 92,4 százalékra teljesítették göngyölített termelési tervünket — mondta Széky Miklós, áruforgalmi főmérnök. — Vagyis lemaradással küszködünk, ám sietek hozzátenni: nem a mi hibánkból. — Hanem __? — Sajnos, ki vagyunk szolgáltatva az alapanyag-ellátóknak. Ezek a vállalatok csak részben és ütemtelenül tesznek eleget a szerződésben foglaltaknak. Visszatérő gondról van szó. Az alapanyagok hiánya miatt az elmúlt évben, mintegy 200 millió forinttal maradtunk el a termelési értéktervünktől. Az SKÜ az:: alapanyag- szükségletének ffO százalékát belföldről, 20 százalékát külföldről szerzi be. A hazai szállítók az Ózdi Kohászati Üzemek, a Lenin Kohászati Művek és a Dunai Vasmű. A határainkon túli partnerek a Szovjetunióból, Csehszlovákiából, Romániából és Bulgáriából kerülnek ki. — Az ÓKÜ tavaly 7482. az LKM 2 ezer tonnával maradt az adósunk — folytatta a főmérnök. — A dunaújvárosiakra lehetett a legkevesebb panaszunk. — Mi a helyzet jelenleg? — Röviden szólva: a helyzet változatlan. Az ózdiak most is az igényelt mennyiségnek csak a 70 százalékát biztosítják. Sőt, pillanatnyilag még tetemesebb a lemaradásuk. Az első negyedévben 30 ezer tonna alapanyagot kellenne fuvarozniuk, s eddig mindössze a felét juttatták el hozzánk. A diósgyőriek az idén csak az elmúlt évi adósságukat törlesztették, holott ennél 4500 tonnával többet kellett volna szállítaniuk. Az akadozó alananvag-elilátás következtében kiesett termelés értéke megközelíti az 50 millió forintot. Az ózdi kohászati vállalat elsősorban a vékonyabb átmérőjű. 1 tonna súlyú huzaltekercsekből. továbbá a rúd- alapanyagokból nem képes eleget tenni a kötelezettségének. A diósgyőri testvércég főleg rúdalapanvagokkal tartozik a megrendelőnek. A dunaújvárosiakkal szemben akkor szűnnének meg teljesen a mennyiségi kifogások, ha a jelenleginél több, magasabb kar bon tarta Imú és gyengén ötvözött acélféleséget adnának a salgótarjáni alapanyag-feldolgozóknak. — Elöjordulnak-e minőségi reklamációk az említett vállalatokkal szemben? — Igen — vágta rá Székv Miklós, majd magvarázólag hozzátette: — Az Ózdról érkező alapanyagok között különösen sok a selejt. Ezért lehetetlen pé'kTátrí a hegesztő- huzalok és a rúdanyagok gyártása. Az LKM hántolt alapanyagokból nem tudja a kért minőséget előállítani. A Dunai Vasmű esetében a melegabroncsok minőségével vagyunk olykor elégedetlenek. Az SKÜ-ben az értékesebb, feldolgozottabb termékek felé tolódik el a gyártmányszerkezet. Növelik a félmelegen kovácsolt, hidegen folytatott, pontos méretre vágott gyártmányok arányát. Ezek a termékek könnyebbén, magasabb áron értékesíthetők. Szükség is van erre, hiszen az összes termelésnek az egynegyedét kívánják külföldön eladni. A tőkésexportterv értéke 10,5 millió dollár, amelyet szeretnének túlteljesíteni Új piacokra van kilátás az NSZK-ban, Franciaországban és az arab országokban. — A nem kielégítő alapanyag-ellátás magától értetődően hátráltatja az exportunkat — jegyezte meg a szakember. — Mindemellett a közvetett exportot is negatívan befolyásolja. Ha nem szállítjuk a tőlünk megrendelt gyártmányt a kívánt minőségben, az előzetesen megállapított határidőre a Rába Vagon- és Gépgyárnak, vagy a Csepel Autónak, meghiúsulhat a gépek és berendezések külföldi eladása. Késedelmességünkért, illetve a nem megfelelő minőségért kötbéreket kell fizetnünk. Az alapanyag-ellátás zavarai i tehát tovább gyűrűznek, de leginkább mégis a salgótarjáni üzemeket sújtják. Bizonyosnak látszik, hogy a vállalat 4—5 százalékkal elmarad a negyedéves tervteljesítéstől. Mindenképpen cselekedni kell, méghozzá rövid időn belül, javítani az együttműködést a kohászati termelőegységek között. Elvégre népgazdasági: • érdekről van szó. Hiszen jól tudjuk: a meg nem termelt érték: veszteség! Kolaj László Az első magyar szocialista sajtótörvény írta: dr. Petrik Ferenc igazságügyminiszter-hetyettes JJ z első magyar szociálisKiiktatják a kiöregedett kemencéket Az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztésére az Állami Tervbizottság megtárgyalta a Váci Cementgyár rekonstrukciós programjának két változatáról kidolgozott javaslatot, s azt a fejlesztési variációt fogadta el, amely a gyorsabb megvalósítást irányozta elő. Ezzel két évvel hamarabb, 1990-ig megszüntethető Vác térségében a cementgyár által okozott porszennyeződés túlnyomó része. Ugyanakkor a korszerűsítéssel előbb jut az ország évi 30 ezer tonna olajjal egyenértékű energiamegtakarításhoz. A döntés alapján az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az év közepén nemzetközi versenytárgyalást ír ki a váci gyár korszerű berendezései nek szállításéra, s a tervek szerint már a jövő évben megkezdik az építési munkálatokat is. A fejlesztés alapvető célja, hogy kiiktassák a termelésből a gyár három kiöregedett kemencéjét. amely elavult technológiával dolgozik. tűi sok energiát fogyaszt, és a Vác környéki porártalom leg- naevobb forrása. A gyár évente 11 500 tonna mész-, anyag- és cementpor- ra! szennyezi az ipartelep környékét, s ennek 90 százaléka a régi kemencék három kéményén át jut a levegőbe A fejlesztési tervek szerint egyetlen nagy és rendkívül korszerű kemence pótolja maid a három régit. Az új kemence naponta 2700—3000 tonna künkért éget, és a kéményében felszerelt korszerű elektrofilte- res berendezés nemcsak a kemencénél, hanem a nyersanyagot előkészítő malmoknál keletkező port is kiszűri. A követelmény ugyanis olyan tisztítóberendezés felszerelése, amely a füstgázzal távozó porszennyeződést köbméterenként 2300-ról 50 milligrammra csökkent. Az új kemence az energiafogyasztást 26 százalékkal mérsékeli, s az sem mellékes, hogy háromféle fűtőanyaggal: szénporral, olajjal és földgázzal egyaránt működhet, s így a lehetőségek szerint változtathatják az energiahordozók felhasználását. A beruházási program szerint 1990-ig, — a fejlesztés első ütemére — 4.3 milliárd forintot fordíthatnak, s ebből mintegy 900 millió szolgálja a környezetvédelmet. Az új kemencéhez közvetlenül kapcsolódó tisztítóberendezésen túl porszűrőket szerelnek fel különböző nyers anya« őrlő malmoknál, az átrakóhelyeken. s gondoskodnak a tárolóhelyek lefedéséről is. hogy a szél se fújhassa széj- iel a mészkő- és agyagport. A számítások szerint ezzel a korszerűsítéssel esv- bstodára csökkenthetik a környezet szennyeződését Ezen kívül jelentős környezetvédelmi hozzájárulásként már megkezdték annak a több kilométer hosszú. zárt •■end szerű sumihevederes szál- 1 '"tónál vának a kiépítését, amellvel a kő- és agyagbá- nvától a gyáriig vezetett — s ugyancsak sok szennyeződést okozó — kötélpályát váltjaik fel. ............. készül a z inotai alifminiumSohó Klímaberendezéssel ellátott pihenőt alakítottak ki a kohászok részére az inotai alumíniumkohóban és új ab- ■ lakokkal többszörösére növelté a kohó szellőzőfelületét. Ezek azonban csak átmeneti intézkedések az ott dolgozók munkakörülményeinek javítására, egészségük védelmére. A legnagyobb hazai alumíniumkohó ugyanis rekonstrukcióra készül. A hazai tömbalumínium- termelés felét adó inotai kohóban, csaknem kétmilliárd forintos költséggel átalakít- ' ják. kiegészítik a berendezd- I seket, módosítják a technológiát. Megszűrik a szennyezett levegőt. ta sajtótörvény közvetlen előkészítése hároméves igen intenzív munkát, széles körű szakmai és társadalmi közreműködést igényelt. A sajtótörvény szakmai megalapo* zó munkálatai pedig már több mint tíz évvel ezelőtt megkezdődtek. Még ennél is régebbi az a törekvés, amely tájékoztatáspolitikánk elveinek és gyakorlatának alapvető vonásait, társadalmipolitikai életünk fejlődésének ezen a területén elért eredményeit egy egységes, átfogó, magas szintű jogszabály keretében kívánta rögzíteni. Az előkészítés ezért olyan sajtótörvény megalkotását célozta. amely egyrészt fontos politikai dokumentum, s mint ilyen kifejezi a demokrácia és a sajtó szoros egymáshoz kötődését, rögzíti a sajtó szerepét, a politikai rendszer működésében, másrészt a szocialista demokrácia feltételrendszerének kiépítéséhez kapcsolódóan az alkotmányos alapjogok érvényesülésének jogi garanciáit tartalmazó alapvető jogszabály is. Az országgyűlésen előterjesztésre kerülő sajtótörvény kettős arculata, a politikai és a jogi megközelítés követelményei a törvény szerkezetében is kifejeződnek. Bár a törvény nem elvi kerettörvény, szükségszerűen tartalmaz elvi-politikai megalapozású rendelkezéseket, emellett pedig ösz- szeíoglalja a sajtóigazgatás legalapvetőbb szabályait is. Ugyanakkor a törvénynek az utóbbi része túlterjed a tömegtájékoztatás eszközein, a szorosan vett írott és elektronikus sajtónA szabályok valamennyi sajtótermékre, ezen belül a könyvre, az egyéb szöveges kiadványokra, a zeneművet, . grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó, kiadványokra, a műsoros filmszalagra, a videokazettáira, a videolemezre, a hangszalagra, a hanglemezre, továbbá bármely más. tájékoztatást vagy műsort tartalmazó nyilvános közlésre szánt technikai eszközre vonatkoznak. A törvénytervezet nemcsak összegezi a fennálló viszonyokat, a már kialakult gyakorlatot, hanem a fejlődéshez is megfelelő kereteket nyújt. Elősegíti a szocialista demokrácia fórumrendszerének szélesítését, a közélet demokratizmusának fejlődését, s tekintettel van a tájékoztatás technikai változásaira, a tömegtájékoztatás legújabb formáira. A törvény rendelkezései két alapvető állampolgári jogosultság megvalósulását szolgálják. Egyrészt az állampolgárok tájékoztatásához való jogának az érvényesülését, másrészt a szólás- és sajtó- szabadságnak. mint az alkotmányban kinyilvánított állampolgári alapjognak a megval ősül ását. Mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon az őt körülvevő világ eseményeiről: e jog megvalósulása nélkül elképzelhetetlen a szocialista demokrácia, a közügy ekben való részvétel. E követelmény fogalmazódik meg a törvénynek a sajtó feladatára vonatkozó szabályaiban- A törvény a sajtó kötelességévé teszi, hogy a tájékoztatás legyen hiteles, gyors és pontos, segítse elő a társadalmi jelenségek közötti összefüggések megértését, A sajtó feladataihoz hozzátartozik a társadalmi, a politikai, a gazdasági és a kulturális életünk területén tapasztalható hiányosságok, hibák feltárása és bírálata is. A sajtó azonban erre csak akkor képes, ha a tájékoztatáshoz szükséges információkhoz hozzájut. A törvény ennek feltételeit a felvilágosítási kötelezettség előírásával teremti meg. Ez a rendelkezés kötelezi az állami szerveket, a gazdálkodó szervezeteket, a társadalmi szervezeteket és az egyesületeket, hogy a sajtót tevékenységükről rendszeresen tájékoztassák. A felvilágosítás- adás eiől csak akkor zárkózhatnak el, ha a felvilágosítással sértenék a törvény rendelkezéseit, illetőleg ha jogosul at ianul állami, szolgálati, üzemi vagy magántitkot szolgáltatnának ki. A törvény e szabályai kifejezik azt — a napjainkban különös hangsúlyt kapó — követelményt: senki nem zárhatja ki a társadalmi nyilvánosságot az ellenőrzést közérdekű ügyeink intézéséből- A felvilágosítást alaptalanul megtagadó személlyel szemben éppen ezért politikai-jogi felelősség is érvényesíthető. Ugyanakkor a törvény a sajtó részére felvilágosítást adó személyt a közérdekű bejelentőt, illetőleg javaslattevőt megillető védelemben részesíti. A törvény olyan eseteket is ismer, amikor az érdekeltek hozzájárulása nélkül is megilleti a sajtót a tájékoztatás joga. így a sajtó, a törvényi felhatalmazás alapján hírt adhat az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek és az egyesületek, valamint ezek bizottságainak nyilvános üléseiről, valamint — jogszabályban meghatározott korlátozással — a bíróságok nyilvános tárgyalásairól. K özéletünk demokratizmusa megkívánja, hogy a sajtó útján közölt közérde kű észrevételek és javaslatok ne maradjanak válasz nélkül A törvény ezért előírja, hogy az érintett állami, társadalmi szervek vagy egyesületek az észrevételeket — a sajtó kérelmére — kötelesek megvizsgálni és megválaszolni. A sajtó viszont köteles az érintetA Nógrádi Szénbányák Vállalat aktív bányamentői a kőtelező első féléves gyakorlaton vesznek részt Tiribesen a gyakorlóbányában - bn — tek válaszát tartaton váltós! tatás nélkül nyilvánosságra hozniA másik alapvető jogosult"1 ság —, amelynek érvényesít" lését a törvény szolgálja — a sajtószabadság: mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait. Ez az alkotmányos jog azonban —• ugyanúgy, mint a világon bárhol — nem jelent korlátlan szabadságot. Minden jno" dern állam — természetesen más és más érdekektől indíttatva — megszabja a tájékoztatás korlátáit, Ezt teszi a ml sajtótörvényünk is, amikor kimondja, hogy a tájékoztatás nem sértheti alkotmányos rendünket, nemzetközi érdekeinket, a személyek jogai* és a közerkölcsöt. E felsorolás fő eleme az alkotmányos rend, a többi korlátozás ebből kö" vetkezik. Ez a tétel az alapja a sajtótermékre vonatkozó engedély megadásának, a sajtóengedély visszavonásának, a nyilvános közlés megtiltásának. Változatlanul alapvető elv, hogy a sajtótermék előállításához és nyilvános közléséhez engedély szükséges- Az engedély általában magában foglalja az előállításhoz és a nyilvános közléshez szükséges jogot egyaránt. A törvény előkészítése során felmerült, hogy a sajtószabadság alkotmányos keretek közötti érvényesülését vajon engedélyezési rendszerrel kell-e biztosítani. Ügy gondoljuk, hogy erre a kérdésre a társadalmi fejlődés adott szakaszától függően lehet válaszolni. Ehhez képest nem törvényszerű, hogy az alkotmányos előírások érvényesítését engedélyezési rendszer biztosítsa. De egyébként sem maga a jogi rendszer dönti el- hogy milyen tartalalommai működik a sajtóigazgatás, ez elsősorban a sajtópolitika gyakorlatán múlik. ■ i S ajtótörvényünk engedélyezési rendszere nem annyira az egyes sajtótermékekre, hanem inkább a sajtótermék előállítására és nyilvános közlésére hivatott szervek működésére vonatkozik. Ugyanis a sajtótermékek legnagyobb részét kitevő rádió- és televízió műsoroknak, az időszaki lapok egyes lapszámainak, a Minisztertanács által meghatározott kiadók sajtótermékeinek előállí-, tásához és nvilvános közléséhez nem szükséges engedélv- Alapvetően tehát az engede- lyezés nem az egyedi sajtótermék tartalma feletti ellenőrzést jelenti, hanem előzetes állami véleménynyilvánítást arról, hogy az előállítás és a nyilvános közlés feltételei fennállnak-e. Ezeket a feltételeket maga a törvény határozza meg, kizárva ezáltal a szubjektív elbírálás lehetőségeit. A törvény elismeri annak a társadalmi elvárásnak a megalapozottságát is, amely a csoportérdekek eddiginél hangsúlyozottabb kifejezésére irányul, ezért jelentősen bővíti a lap alapítására jogosultak körét. Lehetőséget teremt arra, hogy társadalmi szervezetek vagy egyesületek is — akár sajátos helyi vagy csoport i senyék kielégítésére — alapíthassanak időszaki lapot. A törvény emellett az eddigi szabályozásnál sokkal szélesebb kőiben biztosítja az engedélyezés alóli mentességet, és lehetőséget teremt az engedélyezés tárgyában hozott elutasító határozat ellen a bírói jogorvoslat igénybevételére is. A sajtótörvény által gazdagodik jogrendszerünk, áttekinthetőbbé. egységesebbé válnak a sajtójog szabályai, konkrét formát kap a szólás- és sajtószabadság alkotmányos deklarációja: törvényi szintre kerülnek a sajtópolitika olyan alapelvei, amelyek eddig csak politikai állásfoglalásokban, vagy éppen alacsonyabb szintű jogszabályokban nyertek megfogalmazást 13956845