Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-19 / 66. szám

ftlÄG PROtFTÄRMJ EGYESÜUETEIO-^ N ŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEG YE1BIZ OTTS ÁGA ÉS A' MEGYEI TAN Ab S LAP J A XLM. ÉVF., 66. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. MÁRCIUS 19., SZERDA Ulest tartott az MSZilflV* Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi bizottsága március 18-án ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint a párt kádermunkájával összefüggő kérdésekről szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Tanácskozik a KGST gépipari együttműködési bizottsága Gáspár Sándor és Arthur Scargill megbeszélése Gáspár Sándor, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak elnöke kedden a SZOT székházában fogadta Arthur Scargillt, a brit országos bá­nyászszakszervezet és a bá­nyászok nemzetközi szerveze­te elnökét. Megbeszélést foly­tattak az új nemzetközi szak- szervezeti tömörülés tevé­kenységéről, az angol és az európai szakszervezeti moz­galom időszerű kérdéseiről. Áttekintik a végzett munkát A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének székházá­ban kedden megkezdődött a Bányászok Nemzetközi Szer­vezete (ÓIM) elnökségi irodá­jának kétnapos ülése. A tes­tület Arthur Scargillnak, a brit országos bányászszak­szervezet és a Bányászok Nemzetközi Szervezete elnö­kének vezetésével áttekinti a múlt év szeptemberében Pá­rizsban megalakult új nem­Budapesten, a kormány ven­dégházában kedden megkez­dődött a KGST gépipari együttműködési bizottságá­nak negyedik ülése. A bizott­ságban a tagországokat és Jugoszláviát miniszterelnök­helyettesek képviselik. A plenáris ülést Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese nyitotta meg. A Központi Bi­zottság és a kormány nevé­ben köszöntötte a résztvevő­ket, majd arról szólt, hogy a bizottság eddigi — egyéves — működése alatt számottevő eredmények születtek a több­oldalú gépipari együttműkö­dés fejlesztésében és haté­konyságának javításában. Utalt arra, hogy az SZKP XXVII. kongresszusa nagy I hangsúllyal foglalkozott a gép- I ipari ágazatok fejlődésével is. A miniszterelnök-helyettes a továbbiakban többek között kifejtette: — Hazánk is ilyen gazda­sági program megvalósítását kezdte meg. Meg akarjuk gyor­sítani a gazdaság struktúra- váltását. A gazdasági növe­kedés érdekében központi gazdaságfejlesztési progra­mokat dolgoztunk ki, ame­lyek jól illeszkednek a KGST komplex programjának fő irányaihoz. A Gépipari Együttműködé­si Bizottság ülésének napi­rendjén szerepel a KGST- országok műszaki-tudomá­nyos haladása 2000-ig szóló komplex programjából a bi­zottságra háruló feladatok megvitatása. Pprogramot dol­goznak ki a gépipari ágaza­tok fejlődésének gyorsítására, megvitatják a rugalmas gyár­tórendszerek és ipari robotok, valamint az autóalkatrészek és autóipari technológiák szako­sított gyártásának lehetősé­gét. Ma kezdődik Varsóban a VSZ külügyminisztereinek találkozója Szerdán kezdődik a Varsói den a lengyel kormány szó" Szerződés szervezete orszá- vivője, Jerzy Urban. A ta- gainak külügyminiszteri ta- nácskozásról közleményt ad" lálkozója — jelentette be ked- nak ki — közölte. Háromszázötvenmillió forint értékű termék gyártását tervezik az idén az Ikladi Ipari Műszergyár berceli gyáregységében. Automata mosógépek motorjain kívül a legkülönbö­zőbb területeken felhasználható elektromotorokat szerelnek a korszerű csarnokban — kép: kulcsár — A Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága tárgyalta Növelni kell a belső ellenőrzés szerepét A Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága teg­nap Salgótarjánban Havas Ferenc általános elnökhelyettes elnökletével ülésezett. Elsőként jóváhagyta, a Nógrád me­gye VI. ötéves területfejlesztési, tanácsi fejlesztési és pénzügyi, valamint az 1985. évi fejlesztési tervének és mű­ködési költségvetésének teljesítéséről szóló jelentést, amit a tanácsülés elé terjeszt. Ezt követően a megyei tanácsi irányítás tapasztalatairól és a további feladatokról szóló előterjesztést vitatta meg és fogadta el. A továbbiakban a tanácsi szerveknél tavaly tartott el­lenőrzések tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység koor­dinációjáról és a feladatokról Farkas Sándorné dr., a pénz­ügyi osztály vezetője számolt be, a testület előtt. Az álla­mi ellenőrzés megyei koordi­nációjában részt vevő szer­A fogyasztói érdekvéde­lemmel kapcsolatiján 575 bol­ti ellenőrzést tartottak. A próbavásárlások során a ki­fogásolási arány a tavalyihoz képest 3,6 százalékkal rom­lott. Miiként az előterjesztő megálllapította, összességében tovább javult az ellenőrzések szervezettsége, de a városok­ban, városi jogú nagyközsé­gekben ez a tendencia még kevésbé érvényesül. A költ­ségvetési ellenőrzések során a feltárt és súlyosabb, vissza­térő szabálytalanságok miatt 14 esetben kezdeményezték a mulasztók felelősségre voná­sát. Részközgyűlés Szirákon Jó évet zárt termelési rendszer zetközi szakszervezeti tömö­rülés első közgyűlése óta vég­zett munkát. Az ülésen meg­tárgyalják a mintegy 30 or­szág különböző szakszervezeti szövetségeihez tartozó bányász­szakszervezeteket tömörítő új nemzetközi szervezet hat szakbizottságának munka- programjait. Megvizsgálják továbbá több nagy nemzetközi tanácskozás megszervezésének lehetőségeit és előkészítésé­nek tennivalóit. Az ENSZ az ÉVM-ben Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter meghívására kedden Buda­pestre érkezett dr. Árkot Ra- macsandran ENSZ-főtitkár- helyettes, az ENSZ Habitat (Emberi Települések Bizottsá­ga) Nairobiban működő köz­pontjának igazgatója. Megbe­széléseket folytat az ÉVM vezetőivel a Habitat és az Építésügyi- és Városfejleszté­si Minisztérium közötti együtt­működés fejlesztéséről, vala­mint a Habitat Budapesten öt évvel ezelőtt létrehozott Kelet-európai Információs Irodája működésének meg­hosszabbításáról. a GÍTR Tegnap Szirákon került sor a Gabona és Iparinövények Termelési Rendszerének (GITR) részközgyűlésére. Eh­hez a rendszerhez megyénk 24 termelőszövetkezete tartozik. A megjelenteket Gombos An­tal, a megyei alközpont ve­zetője köszöntötte, majd Ró­zsik István igazgató fűzött szóbeli kiegészítőt az előző­leg írásban kiküldött anyag­hoz. A beszámolóból kiderült, hogy a termelési rendszer az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően, 1985-ben is di­namikusan fejlődött, tovább­ra is versenyképes maradt az általa gesztorált növények termesztésében. A múlt év­ben jelentősen fejlődtek gaz­dasági alapiaik, növekedtek szellemi erőforrásaik. Nyolc gazdaság 13 670 hektár terü­lettel csatlakozott a rendszer­hez, 12-en pedig kiléptek. Ennek ellenére a rendszerben megművelt terület nagysága 17 405 hektárral növekedett, A pénzforgalom meghaladta a másfél milliárdot, a bruttó eredmény pedig a tervezett­nél csaknem 3 millióval na­gyobb. Megyénkben, az alközpont­hoz tartozó gazdaságok majd­nem 40 ezer hektárral képvi­seltetik magukat a rendszer­ben — mondta beszámolójá­ban Gombos Antal — amely­ből csaknem 32 ezer hektár a szántó, 2436 hektár a lu­cerna, 5854 hektár pedig a rét és a legelő. A termelési rendszer által integrált őszi búza termesztésénél 22 gaz­daság, 15 473 hektáron 4.55 tonna eredményt ért eL Ez az átlagtermés nem mondható rossznak, bár az előző évi rekordtól lényege­sen alacsonyabb. Ennek kap­csán- ismertette az agrotech­nikai hiányosságokat, minő­sített egyes fajtákat, néhány termelésének csökkentését javasolta. Hasonlóképpen elemezte az őszi és tavaszi búzánál bekövetkezett visz- szaesés objektív és szubjektív okait, majd pénzes növé­nyünk. a napraforgó ter­mesztésével kapcsolatban megállapította, hogy a terület növekedésével együtt emel­kedtek a termésátlagok is. A sikert azzal indokolta, hogy a technológiai fegyelmet nagyon fegyelmezetten tartot­ták be a gazdaságok. Mint mondotta, alapvető fajtavál­tásra nincs szükség. Befejezé­sül a műszaki szolgáltatás­bővítésével kapcsolatos ered­ményeket ismertette. A beszámolót követő vitá­ban a többi között dr. Bab- iena Ferenc, a TESZÖV ter­melési osztályvezetője elis­merte, hogy a rendszer jó színvonalú, szakmai segítsé­get adott a megye termelő- szövetkezeteinek, elismerést érdemel a fajtakiválasztásban végzett tevékenysége, hozzá­járult a gépi, műszaki háttér kialakulásához. Rátérve a tennivalókra, a következőket mondta: — Nagyobb segítséget kell ad­ni a rendszernek a takar­mánytermesztéshez, az ener­giatakarékos talajmunkák- hoz, a folyékony műtrágya technológiájának kidolgozá­sához, egy referenciaüzem létrehozásához. Gondoskod­ni kell arról, hogy a napra­forgó kifutása után készen legyen az új ipari növény termesztésének technológiá­ja. ' vek 1985-ben 788 vizsgálatot tartottak. A társadalmi kö­zös fogyasztás területén vég­zett ellenőrzések általánosít­ható tapasztalata, hogy a ta­nácsok és intézményeik fel­adataikat a pénzügyi lehe­tőségek függvényében, zöm­mel a társadalompolitikai cé­lok érvényesítésévéi látták el. A kedvezőtlenebb körül­mények miatt szükség volt belső tartalékaik feltárására, a takarékossági intézkedések végrehajtására. Törekedtek saját bevételeik növelésére, a létesítmények többcélú igény­bevételére. A kedvező folya­mat mellett azonban tovább­ra is tipikus hibákat tártak fel az ellenőrzőszervek. Fő­ként az anyag- és eszközgaz­dálkodásban találtak sok fo­gyatékosságot, a leltározással és a selejtezéssel kapcsolat­ban. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek gazdálkodási, pénzügyi és igazgatási fe­gyelme, valamint a társadal­mi tulajdon védelme javult. Viszont az új vállalkozási formák gazdálkodásának, bi­zonylati fegyelmének haté­kony és megnyugtató ellen­őrzése, a feltételek hiányá­ban, nem látszik biztosított­nak. Ugyancsak általános ta­pasztalat, hogy a belső ellen­őrzési rendszer, — bár kellő­en szabályozott — működése nem felel meg a követelmé­nyeknek. A költségvetési szer­vek belső ellenő-tese tovább­ra is leggyengébb. A napirend fölötti vitában Németh Petemé megyei NEB elnök, a többi között felhív­ta a figyelmet arra. hogy ön­magában az ellenőrzés nem hozhat átütő sikert, szemlé­letváltozást sürgetett és hang­súlyozta az. utóvizsgálatok fontosságát C. Beeker Judit, az ellenőrzések tartalmi szín­vonalának növelését emelte ki. Dr. Csonka Tibor, megyei ügyész rámutatott hogy kulcskérdés a belső ellenőr­zés hatékonyabbá tétele, va­lamint az ellenőrzés elmu­lasztóinak felelősségre voná­sa. Pongrácz József szóvá tet­te, hogy néhány területen a jogi túlszabályozás nehezíti a rendeletek betartását. Havas Ferenc összefoglaló­jában kifejtette: az ellenőrzés megyénkben általában fejlő­dött, koardináiltafob lett, de egyben differenciált is a kép. Az ellenőrzés hatékony­ságára irányította a figyel­met, s fontos tennivalóként jelölte meg a személyi fel­tételek megteremtését. A végrehajtó bizottság, az előterjesztést elfogadta, majd megvitatta az árelilenőrzési tevékenység helyzetét. Elfo­gadta a tavalyi és a VT. öt­éves tervi településfejleszté- si társadalmi munkaversehv eredményeit. majd egyéb ügyeket tárgyalt

Next

/
Oldalképek
Tartalom