Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-18 / 65. szám

Találkozás a választókkal Sárákon n Harson a kürtszórr 3. 19íl-ben Gararin az út­törőmozgalom 15. születés­napján levelet küldött Ma­gyarországra „a kozmoszba vezető út itt kezdődik a föl­dön.” 4 p Kedves kuksizó barátaim! következik a játék. III. fordu­lója. A megfejtéseket április -V-ift küldjétek a MUSZ Nóg­rád Megyei Elnökségére. Tudjátok, a jelige. „Harsan a kürtszó”. A II. forduló két legügye­sebb csapata a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár, és a,z Express Nógrád megyei irodájának ajándékát kapja. A nyertesek tehát: Rimóc Általános Iskola csapata, „Két elhatározás” jeligével. Bá- tonyterenye Dongó faj. A helyes megfejtéseket a kér­dések után találjátok. Gratu­lálunk, és további sikeres versenyzést kívánunk. 4. Meglepetés. 5 p 5. 190. Az 1956-os ellenfor­radalom idején megvédtek az úttörőszervezet, a vörös nyak­kendő becsületét. 2 p 6. Ho Si Minh 1957. augusz­tus 4-én Csillebércre látoga­tott. „Vádoljuk az imperializ­must” (1966.) 700 000 forintot gyűjtöttek össze az úttörők a vietnami gyerekek megse­gítésére. Hulladékgyűjtéssel, közhasznú munkával, a zseb­pénz felajánlásával gyűlt az összeg a csekklapon. „Takarót Vietnamnak" — 1969. „Úttörők Vietnamért” — Kerékpár — 1970. Feladványok (III. forduló) „Húsz tranzisztoros Vietnamnak” rádió 5 p 1. OEX—R J—R—30 R—77 Ez egyik sem titkosírás, mégis mit takarhattalak ? 3 p II. Milyen akció keretében, mit kaptunk a salgótarjáni járási pártbizottság döntése alapján a 30. évfordulónkra? Hogyan készült? 2 p m. ! 1. ’49-ben nálunk volt 2. Egy mai akció fele 3. Az „indulj” sípjele 4. Gyermeklap 5. A nyakkendő, a kisdob i is ez | 6. Az „Úttörők voltak” írója ' 7. 1946. május l_én jelent meg 8. 2 év alatt 440 városban és községben járt 9. Az' Egyik „Úttörő-köztár­saságunk” indulójának 1. versszakaszában 3-szor is szerepel 10. Beceneve: Viki (Mind a tíz megfejtett szót küld be!) A megfejtésnek”, milyen kapcsolata volt Nógrád me­gyével? 5 p IV. Salgótarján—Budapest KX. kerület 3 p Kérjük az állomásokat, a díjnyertest és az időpontot. 3 p V. A 10 fős csapat minden tagja vegyen részt egy fog­lalkozáson, amelyen a 40 év úttörőjátékai közül néhányat kiválasztva, mindenki ját­szik. Készítsetek erről fény­képet, s a következő fordu­lóban küldjétek be. Most ír­jatok le a játékokból ötöt! 5 p VI. Küldjétek be a Pajtás egyik általatok talált legré­gebbi számát! Pif és társai, mikor jelentek lapban először? ebben a 4 P 7 Csillebérc avatása úttö­rővasút megnyitása Zán­ka alapkőletétel 3 p 8. „Vörös zászló hőseinek útján” „Ember az embertelen­ségben” 4 p 9. őrsvezető, Tábortűz, (mind a kettőt elfogad­tuk) 2 p 10. Emlékhely — pecsét 5 p Hírek Balassa­gyarmatról VII. „Expedíció 7“, mi volt ez a játék? Kutassátok fel, s most játeszátok el újra. 7 p VIII. Egy országos találko­zóra hiányosan érkezett a nógrádi csapat. Melyik lehe­tett ez? (Segítségül ez a csa­takiáltás). Ide Buda — oda Buda, Hajrá Nógrád, Óbuda, Hur­rá, Hurrá, hurrá! Ha megtaláltátok, írjátok le —, mintha most készülné­tek rá — a találkozó prog­ramtervezetét! 4 p IX. Ez a tavasz is magá­val hozza a forradalmi ifjú­sági napok rendezvénysoro­zatát Készítsetek krónikát! Ti hogyan, mivel ünnepetté­tek valamelyik nagy ünne­pünket? Színes, élményszerű tudósítást várunk! (1986-ban) 5 p X. MLTEKÉV IOAMIKE KVGRJO ORYEOG 2 p A II. forduló megfejtései 1. Várnai Zseni: Nyomol­vasók c. verse a „Forradalom nyomolvasói” mozgalom hatá­sára született. A kutatómun­ka eredményeit minden já­rás, város, kerület, a Hősök Könyvébe gyűjtötte össze. 6 p 2. 11 prímszám Csillebérci úttörővasút 4 P Mindig nagy izgalommal várjuk a Harsan a kürtszó vetélkedő feladatait, nálunk csapatméretűvé vált a ver­seny. Az első fordulóban a 8/a, az 5/e holtversenyben lett az első, a második for­dulót a 6/a-sok nyerték ... Távirati stílusban egyéb ren­dezvényeinkről: lezajlottak a művészeti szemle döntői a a rajoknál, vendégünk volt Czeizei Eridre, köszöntöttük a nőket, énekkarunk rádiós fel­vételt készített, s megrendez­tük az éneklő rajok, a vers- és prózamondók versenyét... Antal Gusztáv Balassagyarmat Bajcsy-Zs. Ált. Isk. Farsangi kavalkád A napokban, hagyománya­inkhoz híven, farsangi karne­vált rendeztünk. Az esemény a jelmezesek felvonulásával kezdődött, a zsűrizést a pász­tói tejüzem KISZ-esei látták el, s a díjakhoz is „besegítet­tek”. Számos ötletes jelmezt láthattunk, így például a Kukorit és Kotkodát, Samut, a csontvázat, Musztafát, Pam- palinit, Lindát... Egy má­sik eseményről is beszámo­lunk, nemrégiben ugyanis az iskolánkat patronáló pásztói tejüzepi KISZ-alapszervezete taggyűlést tartott. amelyre minket is meghívtak. Érdekes és izgalmas volt hallgatni, mennyi mindent csináltak a KISZ-esek az elmúlt mozgal­mi évben, s jóleső érzéssel nyugtáztuk, hogy az idei programokban a velünk való együttműködés is szerepel. Darázs Csilla Válóczi Ildikó Ecseg Gombóc a tálban A hét közepén ismét megszólal a Parlament üléstermében az elnöki csengő, csütörtökön kezdődik az Országgyűlés ta­vaszi ülésszaka. A képviselők természetesen a két ülésszak között sem pihentek: a bizottsági munka mellett számos teendőt adott a honatyáknak a választókkal való találkozás, a helyi közélet fórumain való részvétel. S, hogy mit végez­nek, arról igen sok szó esik a képviselői beszámolókon. Sándor Gábor, a Nógrád megyei 5. számú választókerü­let képviselője nem panasz­kodhat, igen sokán kíváncsiak voltak rá és mondandójára. A képviselői beszámolót a sziráki pártház nagytermében zsúfolt széksorok előtt nyitotta meg Tart Öttó, a Hazafias Népfront Pásztói Városi Bi­zottságának titkára, s a vá­lasztókerület fiatal képviselője elöljáróban az Országgyűlés munkájáról adott számot. Kel­lő alapossággal, részletesen idézve a törvényalkotást, majd az ipari bizottságban végzett tevékenységéről szólt. S emel­lett: — Sorra jöttek a meghívók a pásztói tanácstól, illetve a vonzáskörzet testületéitől — folytatta. — A sok rendez­vény, amelyen részt vettem, azt bizonyította, hogy o VII. ötéves terv előkészítése, a népfrontbizottságok újjává- lasztása egyaránt élénken foglalkoztatta a lakosságot. A választókerületben talán a legtöbbet vitatott kérdés a településfejlesztési hozzájá­rulás bevezetése volt. Nem a szükségességét vitatták, in­kább a fizetendő összeg nagy­ságáról, a felhasználás céljá­ról hangzott el a legtöbb kri­tikus vélemény. Mozgékony, a választóke­rület mindennapjaira alaposan ügyelő képviselő Sándor Gá­bor. Erre vall, hogy csak a teh-o előkészítése kapcsán Pásztón. Szurdokpüspöki­ben, Jobbágyiban. Taron, Kálión és Vanyarcon egyaránt részt vett a közéleti fórumo­kon. Közben intéznie kellett az állampolgárok ügyes-ba­jos dolgait is, elsőként mind­járt egy fiatalasszony hono­sítási kérelmében kellett el­járnia. — Túlzottan elhúzódott az ügyintézés ideje, ezért kellett nekem is beszállni — így a képviselő. Mas teendőkre a palotás­halmi tanácsülésen elhangzot­tak adták az apropót, a meg­nyugtató válaszokért a Nóg­rád Megyei Tanács illetékes szakosztályait kellett megke­resni. A megbízatásoknak és megbízásoknak azonban még ezzel sincs vége: — Sokan fordultak hozzám út- és járdaépítési problé­mákkal. Sajnos, sokszor azt kellett mondanom, hogy a tanácsok rendelkezésre álló pénzei igen szűkösek. Emel­kedtek az árak. bár enyhíthet a gondokon a társadalmi ösz- szefogás. Számos jó példa bi­zonyítja a választókerületben is, hogy olcsóbban megépít­hető minden méter járda, ha a tanácsnak csak az anyag­költségről kell gondoskodni, a munkát pedig elvégzik az érintett lakók. Más gondokra utalva azon­ban már így fogalmazott a képviselő: „Nem lehet elmon­dani ugyanezt az ellátást ja­vító erőfeszítésekről. Itt csak az okos kereskedelempolitika segít”. Iskola, orvosi rendelő, más közösségi létesítmények kapcsán is szólt a vitaindító az összefogás ereiéről, a sum- mázat pedig nem csak Szl- rákon igaz. Másutt is meg­szívlelendő: — A fiatalok áldozatválla­lása és az idősebb korosztály tapasztalata sokszor többet ér, mint a pénz. A tapassztalat mellett az idősebb korosztályt még a hevület is iellemzi. ezt pél­dázta az először szóló Kör­mendi Lajos nyugdíjas, aki így kezdte: „Ha egyet ért a mondandómmal, akár még az országgyűlésben is szóvá te­heti !" S, hoev mi izgatja az idős Körmendit’ — A sza badáras elszalad- rrak. a határ a csiXlaaos ég. Ezt nem lettet megSTfíttmr? A szélsőséges áremelkedést meg kell szűntetni — a jelek szerért nemcsak a képviselői beszámoló hozzászólója véle­kedik így. Éupen a napokban hangzott el a rádióban a hír­adás- néhánv vállalat termé­keinél hatósági szóval kellett vizszaáltítarri a korábbi árat. Átfogó, sok emivect érintő Ssveket hoztak szóba Szitá­kon. Ezek között emlffcették. hour a hedyi tanácsok nagyobb önállósága nem párosul a nény.íiwi lehetőoévék SZittgcreKh körével, így Szirákon is esak alapos takarékoskodás utálj lehet új iskola. — Nem kacsalábon forgó palotát akarunk, öt évig mindent tartalékolunk, a reá­lis lehetőség szerint mégia csak a következő tervciklus­ban lehet új iskolánk. Szóvá tették, hogy a helyi ellátásban évről évre kemény csatát kell vívni. Éppen ezért meggondolandó a kistelepülé­sek ellátásában a kedvezőbb árrés, hiszen így nem lehet fejleszteni. A képviselő szor­galmasan jegyezhetett. Tart Gyula sziráki tanácselnök az időskorúak gondjaira hívta fel a figyelmet: — Arányuk a körzetünk­ben az országos átlagnál, is magasabb. Olyan szociálpo­litikai intézkedésekre van szükség, amelyek a rászorult­ság mértéke alapján segíte­nek. Jegyzetfüzetbe kerülhetett ez a vélekedés is: ..a szociál­politika még mindig nem eléggé kedvez a több gyerek vállalásának”. S, amikor a kistelenülések fejlesztéséről, az erőforrások összehangolá­sáról cseréltek véleménvt. Körmendi Lajos ismét szót kért. — Vitatkozni akarok! A településfejlesztésben ugyanis még mindig aránytalanságok vannak. Az itteni üzletbe még egy hűtőpult is nehezen jut, s ezért az emberek a helyi vezetőket kapják el. Persze, nem juthat mindenre, de mégsem minden a város­nak kellene. Ha ugyanis a gombócos tálból mindenkinek jut egv-egy gombóc, akkor ugyan jól nem lakunk, de éhen sem halunk.,. A véleményeket hosszasan idézhetnénk még. A megveí tanács iskolaépítést segítő pályázati redszeréról ■— és túlzottnak tartott kikötéséről — épp úgy sző esett, mint a helyi ipartelepítés fontosságá­ról. Jellemző, hogy amikor Veizer Pál, az utóbbit szóba hozta és a népességmegtartó szerepére utalt, egy flatalasz- s7ony hangosan közbeszólt: „ötös!” Az utóbbi példa is jelzi: a sziráki képviselői beszámoló nem egyéni ügyek panasz­napja volt, a hozzászólók na­gyold) közösség érdekében fogalmazták meg mondandó­jukat. S, ezeket magasabb fórumon is hasznosíthatja a képviselő. K. G. Ma este: Képviselői beszámoló Sitkén Képviselői beszámolót szer­vez a Hazafias Népfront ma estére Litkére, a rendezvény este hat óra harminc perckor kezdődik a kultúrházban. Nóg­rád megye 3. számú választó­kerületének üde tartozik a salgótarjáni városkörnyéki települések lakossága), or­szággyűlési képviselője talál­kozik a választókkal. Dr. Mik­lós Zoltán képviselő tájékoz­tatást ad a törvényhozói mun­káról, a képviselői tevékeny­ségről. A találkozón termé­szetesen várják a választóke­rület tennivalóival kapcsolatos észrevételeket is­Ifjabb kiállítási lopások Abris lábra kelt Sajnos, már nem hat az újdonság erejével ez a hír: ismét loptak egy kiállítás­ról. Hovatovább hagyo­mány, hogy nincs bemutató „enyveskezű” látogató nél­kül. Sajnos, az általános kultúrába már, éppúgy be­letartozik az efféle jelen­ség, mint az, hogy szépen gyarapodnak kiállításaink. Február derekától már­cius közepéig rendeztek meg Salgótarjánban, a Jó­zsef Attila Városi-Megyei Művelődési Központban, a megye amatőr képző- és iparművészeinek kiállítá­sát, mintegy ötven alkotó több mint kétszáz művét tekinthették meg az ér­deklődők. A szervezők új­szerű elrendezést, az eszté­tikumot jobban érvényesí­tő. mozgalmas kiállítást rendeztek, amelyen a né­ző körbejárhatja, alaposan megvizsgálhatja a tárgyat. Teremörök, szervezők tud­ták, hogy ez nagyobb kí­sértést jelent a tolv.-.jhaj- lamúak számára, ám na­gyobb odafigyeléssel, úgy vélték, elkerülhető az eset. Aztán jött a vasárnapi mozi. Utána elöntötte a tömeg a termet, jártak- keltek az emberek az al­kotások között, s egyszer- csak „Ábris lábra kelt”. Niederland Dénes ..Abris" című terrakotta szobra el­tűnt a paravánról. Ezután minden mozdítható tárgyat leragasztottak a rendezők, ám így is több ízben fi­gyelmeztetniük kellett né­hány „műélvezőt”... Majd a nőnap táján, egy újabb látogatási hullám közben Hídvégi József kiállított bőr díszdobozát vitték el — talán valamelyik hölgy­ismerős kapta ajándékul? Mint Ispán Tibor, a mű­velődési központ munka­társa, a kiállítás egyik szervezője elmondotta, a legközelebbi bemutatót már nem ilyen nyitott for­mában rendezik be, s több teremőrt is alkalmaznak... Dehát csak az ő felelős­ségük ez? Csupán a ren­dezők éberségétől kell füg­gővé tenni egy kiállítás biztonságát? Ad absur­dum: megéljük a gép- pisztolyos őrzést is? Szó sincs erről, ám úgy tűnik: a nevelést vem az alkotá­sok művészi elemzésével, hanem mások tulajdoná­nak megbecsülésével kel­lene kezdeni. .. (tanka)

Next

/
Oldalképek
Tartalom