Nógrád, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-15 / 63. szám

Mihail Gorbacsov a szovjet sajtó feladatairól A szovjet sajtó pártkong­resszus utáni feladatairól tar­tottak tanácskozást pénteken az SZKP Központi Bizott­ságában a tömegtájékoztatási és propagandaeszközök veze­tőinek részvételével. A tanács­kozáson felszólalt Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitká­ra Beszédében rámutatott arra, hogy a XXVII. kongresszus a szovjet társadalom fejlődésé­nek új, áttörést jelentő sza­kaszában programot adó do­kumentumokkal, a társadalmi és gazdasági fejlesztés straté­giájával vértezte fel az SZKP-t és a szovjet népet. A kong­resszus maradéktalanul jóvá­hagyta az SZKP KB 1985. áp­rilisi plénumán elfogadott irányvonalat. Ma a legfonto­sabb feladat a kongresszuson kialakult légkör megőrzése, to­vábbfejlesztése, új eszmékkel és tettekkel történő gazdagí­tása. A sajtóban nyílt. egye­nes párbeszédet kell folytatni a XXVII. kongresszuson ho­zott határozatok végrehajtá­sáról. Jelenleg minél több tettre, kezdeményezésre, s mi­nél kevesebb üres szóra, ün­nepélyes fogadkozásra van szükség­A tömegtájékoztató eszkö­zöknek kiemelkedő szerepük van a párt társadalomépítő programjának végrehajtásá­ban is — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. A sajtóban is ál­landóan a figyelem közép­pontjában kell állniuk a tár­sadalmi kérdéseknek, amelyek megérdemlik, hogy naponta szó essen róluk. Gorbacsov a szocialista de­mokrácia egyik jellemző pél­dájaként említette a szovjet tömegtájékoztatás tevékeny­ségét, hangsúlyozva, hogy az írott sajtóban, a rádióban és a televízióban éles hangvételű, nyílt, őszinte vita folyik az ország életének legsúlyasabb problémáiról. Megvannak a stratégiai ter­veink, jól tudjuk, mit kell tennünk, milyen célokat aka­runk elérni. Szükségünk van azonban a legkülönbözőbb te­vékenységi területeken, a termelésben, az irányításban, a társadalmi szervezetekben, a gazdaság működtetése so­rán, a párttevékenységben fel­halmozódott gyakorlati ta­pasztalatokra — hangsúlyozta a továbbiakban Mihail Gor­bacsov. — Semmi sem lehet gazdagabb az ember társadal­mi tapasztalatainál. Arra van tehát szükségünk, hogy az írott sajtó, a rádió és a tele­vízió e tapasztalat átadásának igazi fórumává váljon. A beszéde e részében mon­dottakat összefoglalva Mihail Gorbacsov leszögezte, hogy a fő hangsúlyt az emberek irán­ti törődésnek, a szociális szfé­rának kell kapnia, vagy leg­alábbis a termelőtevékeny­séggel azonos hangsúlyt kell kapnia­Stockholm Véget ért egy ülésszak A svéd fővárosban pénte­ken befejeződött az európai bizalom- és biztonsógerősítő, valamint leszerelési konferen­cia kilencedik ülésszaka. Oleg Grinyevszkij, a szov­jet küldöttség vezetője a tárgyalások most zárult for­dulójának eredményeit össze­gezve megállapította: a szo­cialista, a semleges és az el nem kötelezett államok fá­radozásainak köszönhetően a konferencián sikerült bizonyos haladást elérni és egy sor tételt kidolgozni az erőszak kiiktatása, a nagyobb had­gyakorlatok bejelentése, meg­figyelők meghívása tekinteté­ben. Ezzel szemben az Egyesült Államok és legközelebbi NATO-szövetségesel — mond­ta a szovjet küldöttségvezető — kibúvókat keresnek a kon- frencia előtt álló alapvető problémák megoldásának el­odázására, nem mutatnak készséget arra, hogy érdem­ben és komolyan tárgyalja­nak. Küldöttség utazott Olof Palme temetésére Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének vezetésé­vel pénteken küldöttség uta­zott Stockholmba, hogy a Magyar Népköztársaság kép­viseletében részt vegyen Olof Palme temetésén. A delegáció tagjai: Bényi József külügyminiszter-he­lyettes és Szigeti Károly ha­zánk stockholmi nagykövete. A hét 3 kérdése 1. Mit jelent a hatoknak küldött Gorbacsov-válasz? TESZÖV elnökségi ülés Nem tükröződik teljes mértékben Tegnap, Szécsényben, a Rá­kóczi Termelőszövetkezet szék­hazában tartotta meg ülését a TESZÖV elnöksége. Elekes József, TESZÖV közgazdasági •sztólyvezeAő előterjesztése alapján megvitatta a megye mezőgazdasági termelőszövet­kezeteinek és társulásainak 1985. évi gazdálkodását és az 1986. évi feladatokat­Elöljáröban foglalkozott a VI. ötéves terv eredményei­vel. Megállapította: a megye mezőgazdasági termelőszövet­kezetei és társulásai a VI. öt­éves tervidőszak legfonto­sabb gazdasági és társadalom- politikai célkitűzéseit meg­valósították, egyes területeken túlszárnyalták. A fejlődés egyenletesebb, tervszerűbb lett. Nőtt a kockázatvállaló készség és a rugalmas alkal­mazkodni tudás. Ez a meg­ítélés nem mindenkire vonat­kozik, mert több gazdálkodó egység termelési és gazdálko­dási színvonala elmaradt a lehetőségektől, néhány helyen megtorpanás, visszaesés kö­vetkezett be­Az 1985. évi zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések az előző évekénél tartalmasab­bak. színvonalasabbak és ön­kritikusabbak voltak. A szö­vetkezetek változatlan föld­területen, minimális eszközök­kel, és csaknem 10 százalék­kal kevesebb állományi lét­számmal, nehezebb feltételek és körülmények között oldot­ták meg feladataikat. A kol­lektív erőfeszítések eredmé­nyeként a főbb termelési cé­lokat teljesítették­Az alaptevékenységből szár­mazó 2 milliárd forint bevé­tel valamivel meghaladja az előző évit. A növényterme­lés szinten maradt, az állat­tenyésztés pedig elmaradt at­tól. Az utóbbi ágazat kedve­zőtlenül fejlődött, csökkent a termelési kedv, tovább rom­lott a jövedelmezőség. Az ága­zat sem létszám, sem terme­lési tervét nem teljesítette. Az alaptevékenységen kívüli te­vékenység a gazdálkodásban továbbra is meghatározó sze­repet játszott, érvényesült a szelektivitás, növekedett a feldolgozottsági fok és a kész­termék-előállítás. A fejlesz­tések döntően a helyi telepí­tésű ipar kialakítására irá­nyultak. A termelés anyagi, műszaki megalapozását segítő beruhá­zások elmaradtak a tervtől, az előző évekétől, súlyos értéke­sítési gond jelentkezett a bur­gonyánál, erősen csökkent a partnerek fizetőképessége. Mivel a szabályozás negatív és egyéb kedvezőtlen hatáso­kat, a tett erőfeszítések, vala­mint a többletmunka, az üze­mek többségében nem tudta ellensúlyozni, ezért 1985-ben, a csaknem 4 százalékos ter­melésnövekedés mellett 12 százalékkal kevesebb nyere­séget értek el a szövetkezetek, mint az előző esztendőben­Szó volt még a romló költ­séghatékonyságról, a kialakult feszült pénzügyi helyzetről, a többféle keresetszabályozás eredményeiről, majd az 1986. évi feladatok kerültek szóba. Megyénk szövetkezetei az alaptevékenység termelését 3 százalékkal kívánják emelni, az állattenyésztésben, a lét­számcsökkenés megakadályo­zására és a teljesítmény sta­bilizálására törekednek. A ki­egészítő tevékenységben pedig a növekedési ütem szintentar- tását, a jövedelmezőség sta­bilizálását, illetve lehetőség szerinti növelését tűzték ki célul. Nyereségüket 282 millió forintban határozták meg. Az előterjesztés szerint a tervek­ben megfogalmazottak azon­ban nem tükrözik teljes mér­tékben a helyi lehetőségek ki­aknázását, a központi felada­tokhoz való igazodást. A beszámolót követő vi­tában dr. Szabolcs István, az őrhalmi termelőszövetkezet elnöke, a figyelmesebb pénz- gazdálkodásra és a gépbérleti lehetőségekre hívta fel a fi­gyelmet Kmetty Sándor. a drégelypalánki szövetkezet elnöke szerint, a háztájiban termesztett bogyós gyümöl­csök termelésének növelését csak gépesítéssel lehet meg­oldani, ezeknek az ára pedig jelentősen emelkedett. Dr. Gergely Sándor konkrétan bi­zonyította, hogy a túlszabá­lyozottság miként nehezíti meg a munkát, majd hang­súlyozta, hogy a jelenlegi ne­héz körülmények között is fontos az anyagi érdekeltség fokozása. Dr. Döbreá Tamás, a me­gyei pártbizottság munkatár­sa felszólalásában elmondta, hogy a szövetkezetek alap­vető céljaikat tejesítették, utalt arra, hogy 1985-ös terv végrehajtásánál a cél és az eszközrendszer nem volt tel­jesen összhangban, majd fel­sorolta azokat a hiányossá­gokat, amelyek az üzemek gazdálkodását jellemezték, amelyek akadályozták a na­gyobb eredmény elérését. Végül szorgalmazta a köz­ponti programokhoz való csatlakozást, a beruházási le­hetőségek mielőbbi gyors és előnyös felhasználását. Dr. Bencze Barnának, a TESZÖV elnökének zárszava után az elnökség az elhang­zottakkal kiegészítve, elfogad­ta a beszámolót. Akár a „válaszok hetének” is nevezhetnénk az elmúlt napokat, ami egyúttal a vi­lágpolitika folyamatosságát, a napirenden szereplő témák fontosságát jelzi. A válaszok természetesen különböző elő­jelűek. Az amerikai elutasí­tást követően aligha volt meglepő, hogy London is meglehetősen negatívan vá­laszolt Moszkva január 15—i atomleszerelési indítványai­ra. Pontosabban a brit ok­mány arra hivatkozik, hogy a célkitűzésekkel egyetért, de a következő másfél évtized­ben túlzottan „korainak” tartja azok realizálási lehe­tőségét. Az igazi ok termé­szetesen az atlanti hűség, valamint az a tényező, hogy Nagy-Britannia éppen most korszerűsíti atomütőerejét Trident rakétákkal. A brit kormányt azonban máris ke­mény bírálatok érték, első­sorban a munkáspárt részé­ről. Átadták a francia választ is, de ennek részletei még nem ismeretesek: Párizsból főként a választások és a libanoni túszdráma hírei ér­keztek. Válaszolt Moszkva is, még­hozzá a hatok újabb felhí­vására. (Ez volt az a nem­zetközi dokumentum, amely­nek elkészítéséhez, közvetle­nül tragikus halála előtt, Pal­me még személyesen hozzá­járult. A hatok többi „ötje”, mint köztudott, Alfonsin ar­gentin és Miguel de la Mad­rid mexikói államfő, Gandhi indiai és Papandreu görög miniszterelnök, s az aktív po­litikából időközben vissza­vonult, de osztatlan tekin­télynek örvendő Nyerere tan­zániai politikus.) A hatok a békekezdeményezések foly­tatását, s mindenekelőtt az atomfegyver-kísérletek eltil­táséit sürgették, amire vála­szában, Mihail Gorbacsov, be­jelentette a szovjet készsé­get a szovjet moratórium folytatására. Ez az önként vállalt, egyelőre egyoldalú szüneteltetés augusztus 6-a óta van érvényben, és már­cius 31-gyel járna le. A moratórium lényege, hogy már a tárgyalási sza­kaszban is felhagyjanak a robbantásokkal, ehhez viszont mindkét fél hozzájárulására szükség van. De az Egyesült Államok ismét elvetette az indítványt. Most már ellen­őrzési kérdésekre sem hivat­kozhat, hanem nyilvánvaló: az űrfegyverkezés előkészüle­tei, az atomfegyverkezési ver­seny további fokozása kí­vánja meg a kísérleteket. (Jellemző összesítés, hogy a világon 1945 óta 1556 nukleá­ris robbantást hajtottak vég­re, s ebből 789 az amerikai­akra, 565 a Szovjetunióra, a fennmaradt mennyiség a franciákra, angolokra és kí­naiakra jutott. Nehéz azt ál­lítani tehát, hogy az Egye­sült Államok, valamilyen „szovjet előnyt” akar be­hozni ...) Szó esett a héten a követ­kező csúcstalálkozó lehetsé­ges időpontjáról is: amerikai részről a jelek szerint mér­legelik, hogy a novemberi félidős választások után ke­rüljön rá sor. Valószínűleg ez inkább járható út, mint az eredetileg ajánlott június, ameddig aligha ígérkezik bármilyen előrelépés. Az eszmecsere mindenesetre fo­lyik, a „diplomáciai csator­nákon” nincs csend ... kosság és Libanon „megjelel nése” a kampányfinisben. Hét francia túsz van az Iszlám Szent Háború elnevezésű szél­sőséges terrorszervezet fogsá­gában, folyik a közvetítés, a titkos diplomácia, miközben francia hadihajók vonultak fel Libanon partjaihoz. Min­den megtörténhet, a foglyok kiszabadulásától a tragikus vé­gig. Nyilván nem véletlenül időzítették ezeket a terrorcse­lekményeket a francia válasz­tási harc utolsó hetére, de — ismét a kérdés — ki tudná ezekben az órákban megmon­dani, hogyan befolyásolták majd a francia választóno'eá- rok döntését az urnáknál? 3. Mit mutat a dél-koreai nyugtalanság? NOGRAD — 1986. március 15., szombat l 2- Mit hozott Franciaország­ban a választási kampány fi­nise? Holnap választásokat tar­tanak Franciaországban, s egyelőre a tapasztalt közvé­lemény-kutató intézetek is zavarban vannak a lehetsé­ges esélyek megítélésénél. Igaz, minden iel arra mutat, hogy a szocialista párt ko­rábbi többsége elkopott, s a parlamentben kisebbségbe szorul. Ezzel együtt azonban nem kevés a kérdőjelek szá­ma. Az első a nemzetgyűlés ösz- szetételére vonatkozik. Meny­nyiben bizonyul reálisnak az az irányzat, hogy a finisben a szocialisták valamelyest visz- szaszereznék az elvesztett sza­vazatokat, s nem érnek el olyan mélypontot, mint ezt eredetileg jósolták? Milyen eredményt érnek el a kom­munisták, akik most ugyan nincsenek szövetségben a szo­cialistákkal, de mindent el­követnek a jobboldal vissza­szorítására? S végül, de nem utolsósorban, vajon a „klasz- szikus jobboldal” (a giscard is­ták, a Chirac vezette gaulle- isták, és a különutakon járó Barre volt kormányfő hívei) mennyire képesek fenntartani az akcióegységet, vagy leg­alábbis annak látszatát, s lesz- e többségük, anélkül, hogy ebbe a szélsőségesen reakciós Le Pen szavazatai beszámíta­nak. (A félfasiszta szervezet körül különösen magasra csap­tak a szenvedélyek, amikor meggyilkoltak egv szocialista aktivistát.) A választási szá­zalékokat befolvásolhatia, hoey a franciák miként véle­kednek maid a szocialista el­nök. a még két évig mandá­tummal rendelkező Mitterrand, s egy esetleges jobboldali kor­mányfő „hatalmi társbérleté­ről”. Hiszen az előzetes nvi- latkozatok és cáfolatok már- már egv politikai nőt er játsz­ma képét vetítették fel. De ebben az órában kiszá­míthatatlan ténvezőt jelent a bejrúti túszszedés, több gyil­Diáktüntetések követik egymást a dél-koreai főváros­ban, napirenden vannak az összecsapások a rendőrséggel. Kim De Dzsung, az ellenzék vezéralakja többet van ház5 őrizetben, mint szabadon, s letartóztatás fenyegeti a kor­mányzattal szembenálló párt képviselőit. A nyugtalanság oka, hogy a tábornok-elnök, Csőn mandá­tumát a kényelmes parlamenti többséggel akarják meghosz- szabbítani, miközben az ellen­zék alkotmánymódosítást és közvetlen szavazást követel. A tüntetések elhúzódnak, meri egyrészt széles tömegmoz?"- lom jött létre, másrészt z erőszakszervezetek kénytc'1’- nek némileg fékezni magukat, legalábbis a korábbi fellépé­sekhez képest. Nyilván figye­lembe kell venni, hogy a két év múlva esedékes olimpia előtt kedvezőbb képet alkos­sanak a szöuli rezsimről. Vannak kommentárok, ame­lyek már-már a haiti és Fülöp- szigeteki vonulat folytatásá­ról elmélkednek, de az össze­vetés túlságosan egyszerűsíte­ne. Dél-Korea az „újkanita- lista” ázsiai országok sorában viszonylag jobb gazdasági tel­jesítményt mondhat magáé­nak, és számolni kell azzal az antikommunista ideológiai nyomással is. amelv évtizedek óta végbemegy Szöulban. A hatalom militarizáltsága nagy­fokú, erőszakszervezeteit szé­les körben kiépítették: mint­egy negyvenezer amerikai ka­tona állomásozik területén, most is folyik a Team Stvrit fedőne"! naw hadgyakorlat, tehát Wnshir.g+on mindenki­nél érdekeltebb a mozdulat­lanságban. A dél-koreai nyugtalanság, a véget nem érő tüntetésso­rozat tulajdonképpen abból a szempontból a legérdekesebb, hogy a kétségkívül gátló té­nyezők ellenére, mégis ilyen mértékben kibontakozott. S ennél a pontnál van kapcso­lódás a minap megbukott dik­tatúrákhoz. .. Réti Ervin Jelentés az indiai utasszállító katasztrófájáról A csomagtérben elhelyezett pokolgép robbanása okozta annak az indiai utasszállító repülőgépnek a katasztrófáját amely tavaly június 23-án az ír partok közelében az At­lanti-óceánba zuhant. Ezt erő­sítette meg a szerencsétlenség okait vizsgáló indiai jo-gasz- bizxrttság pénteken nyilvános­ságra hozott hivatalos jelen­tése. Az okmányt a múlt hó­nap végén terjesztették a kormány elé. s annak követ­keztetéseit a sajtó az elmúlt hetekben már ismertette. A szakértők már az indiai vizsgálat elrendelése előtt is egyetértettek abban, hogy a katasztrófát pokolgép okozta, de eltérő volt a véleményük arról, hogy a robbanás a hát­só vagy az elülső csomagtér­ben történt-e. Az indiai bi­zottság következte*ése szerint a pokolgép az elülső csomag- téirben robbant. Új szovjet ENSZ-képviselő A Szovjetunió Legfelsőbb Biztonsági Tanácsban is kép- Tanácsának Elnöksége Jurij viselni fogja a Szovjetuniót. Dubinyint a Szovjetunió ál- A, betöltő , ,. , , . .... . Oleg Trojanovszfci jt felmen­landó ENSZ-képviselőjévé ne- tették, mert más megbízatást vezte Iá. Dubinyin egyben a kap. Magyar felszólalás az IKP kongresszusán Az Indiai Kommunista Párt XIII. kongresszusán pénteken hangzott el a magyar felszó­lalás. Somogyi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának titkára hang­súlyozta, hogy a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép őszinte fi­gyelemmel követi azt a har­cot, amelyet az Indiai Kom­munista Párt folytat az an- tiimperialista külpolitikáért, a demokratikus jogok védel­méért, az indiai néptömegek életkörülményeinek javítá­sáért és a vallási-faji meg­különböztetés felszámolásáért. A Magyar Szocialista Mun­káspártot és az Indiai Kom­munista Pártot a testvéri ba- ráság. a közös célok elérését szolgáló együttműködés szoros szálai kapcsolják össze. Kap­csolataink rendszeresek és hagyományosan jók, az indiai kommunisták a jövőben is bizton számíthatnak a ma­gyar nép szolidaritására és támogatására — mondotta So­mogyi Imre. A Fehér Ház szobái Titkos bizottság titkos mű­veleteit leplezi le a The Wa­shington Post. A 208-as bi­zottság tevékenységéről ír — és cáfolat nem hangzott el — arról a testületről, amely a nicaraguai, angolai, afganisz­táni, kambodzsai ellenforradal­mi csoportoknak juttat se­gélyt és „felügyeli a helyi konfliktusokat”. A sűrű fáty­lat egy lemondás lebbentette fel. A CIA második emberét. John McMahont menesztet­ték, mert ellenezte a művele­tek kibővítését, egyszerűen értelmetlennek, nem eléggé hatékonynak tartva azokat. A bizottság úi elnökei. Donald Fortier és Clair George azon­ban folytatják, s a hírek sze­rint már évi ötszázmillió dol­láros titkos alappal rendelkez­nek. A bizottság névadója egyéb­ként a színhely: a Fehér Bég hivatali énül étének 20«-as számú szoháiában tartják az össze jöveteleket. S ha valaki ufénanondol: hány szobája van még ennek a háznak... (r)

Next

/
Oldalképek
Tartalom