Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-13 / 37. szám

/ /?ű VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEÖYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 37. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. FEBRUÁR 13., CSÜTÖRTÖK Zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések Kibontakozási jelek Karancsságon Zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlést tartottak szerdán Karancsságon, az Egyesült Erő Termelőszövetkezetben. Az elmúlt év gazdálkodásá­ról és az idei célokról Rad- ván Mihály tsz-elnök szá­molt be a népes hallgatóság előtt a tagoknak, az alkalma­zottaknak és a vendégeknek. Mint elöljáróban elmondta, a közös gazdaság a kibontako­zás útján jár. Ugyanis az 1984-es gazdasági évben . 16 millió forint pénzügyi hiány­nyal zártak. A szanálási bi­zottság a feladatok és lehe­tőségek összefüggésében fo­galmazta meg az előbbre lé­pés útját, és ennek eredmé- nve már megmutatkozott. Sok teher hárult a két. éve újjá­élesztett szocialista brigád- mozgalomra. mostanában már hét brigád 103 tagja tevé- kenvkedik a hármas jelszó szellemében. A vezetőség igvekezett a tsz anyagi lehe­tőségeinek arányában, a dol­gozók aktivitásának ösztön­zésével részt venni a község­politikai célok megvalósításá­ban. A termelőszövetkezetben Karancsság, Ságújfalu és Szalmatercs dolgozói keresik kenyerüket. A növénytermesztésben a korábbinál ■ nagyobb hang­súlyt kapott az a jogos igény, hogy folytassák tovább a már Nehéz év a nézsai Tizenegyedik évét éli már a Nézsai Május 1. Termelőszö­vetkezet, s jobb eredmények­ről is beszámolt korábban az elnök, Holma Miklós. Tegnap a küldöttgyűlésen ismertette az elmúlt évek, részletesebben pedig a tavalyi esztendő ered­ményeit. Ami a közös gazda­ság elnökének szavaiból szer­dán délelőtt a szövetkezet nóg- rádsápi könyvkötő üzemének ebédlőjében nyomban kiderült: az ötödik ötéves tervben 428 milliós árbevétel mellett 26 millió 600 ezer forint volt a nyereség. Míg a hatodik öt­éves tervben 788 milliós árbe­vételre kevesebb mint 26 mil­lió forintos eredmény jutott. Az elvonások miatt tehát csak szinten tartotta magát a mező- gazdasági nagyüzem, miköz­ben szinte megkétszerezték az árbevételt. Az elmúlt gazdasági eszten­dő szabályozói — mondotta Holma Miklós —, tízmillió fo­rint nyereségtől fosztották meg a szövetkezetét. E sommás ki­jelentés után sorra vette az ágazatokat. A növénytermesz­tést alacsony aranykorona-ér­tékű földeken nehéz körülmé­nyek között „művelik”. Növé­nyeik közül csupán a vörös­here hozta a tervezett szintet, az ágazatnak közel ötmillió forint veszteséget kellett el­könyvelnie. Az okok között el­sősorban a szokatlan téli hi­deget és az azt követő száraz­ságot emelte ki a szövetkezet elnöke. Nehéz helyzetbe került az állattenyésztés is. A juhokat ugyan eladták, így legalább a veszteséget nem szaporították tovább, de a tehenészet — vi­selve rossz növénytermesz­tési hozamok és egyebek ma­gas költségeit — jóval a ter­eikezdett vetésszerkezet-mó­dosítást, ezáltal az állatte­nyésztés tömegtakarmány- igényeit magasabb színvona­lon elégítsék ki, emellett nö­veljék az árunövény-termesz- tés jövedelemtermelő képes­ségét is. Az ágazat egyik legtöbbet bírált területe Ka­rancsságon a gyepgazdálko­dás. A meglevő gyepterülete­ken a jelenleg elérhető ter­més többszörösét lehetne be­takarítani, szakszerűbb ke­zelés. műtrágyázás mellett. Sürgető feladat — hangsú­lyozta Radván Mihály — a feltételek mielőbbi megte­remtése. Hasonlóképpen gond a szervestrágyázás lehetősé­lás iránt és jelenleg 32 kö­zösből származó hízómarhát gondoznak kistermelők, akik felismerték a szövetkezet ál­tal biztosított kedvező lehe­tőségeket. Örvendetes, hogy a tsz gaz­dálkodásának pénzügyi ered­ményei javultak. A tiszta ár­bevétel 48 százalékkal emel­kedett a veszteséges 1984. évihez képest. Az alaptevé­kenységben elsősorban a költ­ségek csökkentése révén si­került a jövedelmezőséget fo­kozni. A nyereség 42 száza­lékban az alaptevékenységből. 58 százalékban az ezen kívü­li munkából származott. A 48 százalékos árbevétel-növe­geinek kihasználatlansága, kedést 13,1 százalék bérnöve- Az állattenyésztésben több kedéssel és 8 százalékos mint tíz évre visszamenőleg, anyagköltség-csökkenéssel ér- elemezték az ágazat pénzügyi ték el. Radván Mihály sum. eredménveit. Ennek alapján mázaiként megállapította, megállapították, hogy ami- hogy az elmúlt esztendőben kor az állattartás jövedelme- a 210 tag, valamint az alkal- ző volt. akkor jó évet zárt a mazottak 92.581 millió fo- termelőszövetkezet, amikor rint termelési értéket állítot- csökkent az eredményesség, a tak elő, a nyereség pedig 3 nyereség is alacsonyabb lett. millió 956 ezer forint. A háztáji termelést szerve­ző munka, ha szerény mér­tékben is, de bővült az el­múlt évben. A közös gazda­sággal 355 hízósertésre szer­ződtek tavaly és 15 hízómar­hát is értékesítettek, örven­A közgyűlésen az elnöki beszámoló után vita követke­zett. az ellenőrző bizottság je. lentését Hegedűs Oszkárné elnök terjesztette elő. Ezután került sor az alapszabáh'-mó- dosítására, melynek előter­detes, hogy növekedett az jesztője dr. Musztács László, igény a hízómar ha-bérhizla- jogügyi előadó volt. után szűkös nyereség termelőszövetkezetben vezett fölötti „mínuszt” pro- pénteki közgyűlésen ismertet- dukált. Ebben szakmai szemé- nek majd. Ugyancsak egyhan- lyi problémák is szerepet ját- gúlag hagyták jóvá az idei szottak. Az alaptevékenység prémiumokat, a kiváló dclgo- árbevétele meghaladta az 54 zók névsorát, a tagok ezerfo- millió forintot, de elmaradt a rintos jutalmát és a jövő esz- tervezettől. Ugyanez vona.tko- tendei prémiumföltételeket is. zik az ipari ágazat 90 millió A küldöttgyűlés személyi kér- forintjára. A könyvkötészet és désekben is döntött, s végül a nyomdaüzem hónapokon át megválasztották a közgyűlésen állt megrendelések hiányában, szerepet kapó jelölőbizottságot. Az év első felében mindössze 9 millió forintos árbevételt ér­hettek el, míg a másik hat hónapban ennek a dupláját teljesítették. Az ipari ágazat­ból messze kiemelkedik a mű- anyagüzem, amely 7 millió 200 ezer forintos fedezeti összeget adott a szövetkezet nyereségé­hez. (A küldöttgyűlés 30 ezer forint prémium szétosztását hagyta jóvá számukra, a ve­zetőség javaslatára.) Tisztes­séggel helytálltak az átalány, díjas egységek, megfelelt az építőipari ágazat és a társu­lások is segítették a szövetke­zeti eredményt. Mindent egybevetve a Má­jus 1. Termelőszövetkezet ne­héz adottságai és a kedvezőt­len időjárás ellenére is két­millió forint nyereséggel zár­ta az elmúlt gazdasági évét. Ezt — egyebek mellett — a nem nyereséges ágazatok föl­számolásával, kevesebb lét­számmal, új ösztönző formák bevezetésével érték el. Öt esz­tendő alatt egyébként 15 ezer forinttal gyarapodott a szö­vetkezet tagjainak éves átlag- jövedelme. Az idei tervek között 187 millió árbevétel és 5 milliós nyereség szerepel, amit a 459 fős átlagos „állománynak” kell majd megtermelnie 1986- ban. A küldöttek elfogadták a beszámolót és a tervet, amit a < \ n szemléleti változások és a cselekvés korszakát éljük Áczél György látogatása Nógtádban Aczél György a gyárlátogatás után a szocialista brigádok Tegnap Nógrád megyébe ipari Művek vezérigazgatója látogatott Aczél György, az és Krecsmer Lajos, a nagy- MSZMP Politikai Bizottságé- üzemi pártbizottság titkára nak tagja, az MSZMP Köz­ponti Bizottság Társadalomtu­dományi Intézete főigazgató­ja. A Nógrád megyei , párt- bizottság salgótarjáni székhá. fogadta. Kazinczi Gyula tá­jékoztatójában az üzemben folyó gazdasági és ideológiai munkáról szólt, összegezve az elmúlt ötéves terv tapaszta. zában Géczi János, az MSZMP lataty, vázolva a hetedik öt. Központi Bizottságának tag- éves terv céljait, s megemlit- ja, a megyei pártbizottság ve a gondokat is, köztük a első titkára, fogadta a ven déget, aki ezután — Géczi János és Górdos János, a megyei pártbizottság titkára kíséretében — ellátogatott a Pénzügyi és Számviteli Fő. iskola salgótarjáni intézeté- be. Itt dr. Lonsták László szakember-utánpótlással ösz- szefüggő nehézségeket. A gyár jelenleg évi 3000-féle terméket állít elő, közülük ezer új. A gyár jelentős ex­portot bonyolít le, termékei­nek csaknem felét külföldi piacokon értékesíti. A tájé­igazgató tájékoztatót tartott koztatót üzemlátogatás követ­az intézetben folyó nevelő­munkáról, amelyen a tan­testület tagjai és a hallgatók képviselői is részt vettek. Aczél György közvetlen esz­mecserét folytatott a taná­rokkal és a hallgatókkal, töb­bi között az oktatás, szán- választás tervezett korszerű­sítéséről, az értelmiségi hí. vatéeróh a posztgraduális képzésről és más, az intézet­ben folyó munkával kapcso­latos kérdésről. te, majd Aczél György és kí­sérete a szocialista brigádok vezetőivel találkozott. A bri­gádvezetők elmondották, évente körülbelül kilencven brigád vesz részt a szocialis­ta munkaverseny-mozgalom- ban. A brigádok termelési vállalásaikkal jelentősen já­rulnak hozzá a gyár ered­ményeihez, évente 30—40 ezer óra társadalmi munkát vé­geznek üzemen belül és a gyár falain kívül, igyekeznek Aczél György látogatást tett gazdagítani ä művelődési vál- az Üvegipari Művek Salgó- lalási formákat, a brigá- tarjáni Öblösüveggyárában is, dokon belüli nevelő munkát, ahol Kazinczi Gyula igazga- Ugyanakkor kendőzetlenül tó, Czina Sándor, az Üveg- szóltak gondjaikról is, han­Rétsági vb előtt Ellenőrzések tapasztalatai lakáselosztási terv Mit mutatnak a múlt évi pénzügyi-gazdasági ellenőrző* sek, mik lesznek idén a főbb ellenőrzési feladatok? Erről is tárgyalt tegnapi ülésén a Rétsági Városi Jogú Nagyköz­ségi Tanács' Végrehajtó Bi­zottsága. Megállapították, hogy az ellenőrzési munka színvonala javult, erősödött a vizsgálatok elemző, okfeltáró jellege. Az önállóan gazdál­kodó költségvetési szervek vezetői azonosultak a jelen­legi gazdasági helyzet követel­ményeivel, törekedtek a ta­karékos gazdálkodásra, s a társadalmi összefogásban rej­lő lehetőségek kihasználásá­ra. Nem tapasztalható azon­ban javulás a művelődési köz­pont gazdálkodásának terv- szerűségében. Az adó-ellenőr­zési tevékenység keretén be­lül tavaly több volt a mun­kaidőn túl végzett esti és hét végi műhelyellenőrzés: nyolc ben, míg 1988-ban újabb 24 kisiparosnál tartott helyszíni összkomfortos lakás megépí- ellenőrzésen kívül a tanács tése fejeződik be. E lakásel­szakigazgatási szervének el­lenőrei négy építkezőnél is megjelentek adat- és informá­ciószerzés céljából. Az ez évi ellenőrzési terv végrehaj tásában törekedni kell az el­lenőrzések demokratizmusá­nak kiszélesítésére — álla­pította meg a testület elé ke­rült előterjesztés. Tegnapi ülésén tárgyalta meg a rétsági tanács végre­hajtó bizottsága az 1986—87. évi lakáselosztási tervet és hagyta jóvá az idei lakáski­utalási névjegyzéket. A terv szerint az elkövetkező két év­ben új tanácsi bérlakás Rét- ságon nem épül, s az idén — előreláthatólag — nem szá­molhat a tanács bérlakás meg- üresedésével sem. Jövőre 12 OTP-lakás épül a nagyközség­látási formákon túl az OTP által újraértékesítésre visz- szavásárolt tanácsi kijelölé­sű lakásokkal kívánják az igénylők lakáshoz juttatását megoldani. Ezt követően a Rétság— Bánk nagyközségben újon­nan kialakított üdülőtelkek árának, lakás-használatbavé­teli díjának megállapításában döntött a végrehajtó bizott­ság. Továbbá határozott ab­ban, hogy a tanácsi kezelés­ben levő egyes állami ingat­lanokat kezelésre a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat részére átad. így ezentúl a bánki strandfürdő és-a hozzá kapcsolódó terüle­tek kezelői joga a vízművál- laLatot illeti meg. vezetőivel találkozott. — Kép: Bencze — goztatva, szükség van arra, hogy a szocialista brigádmoz­galom a jövőben fokozottab­ban igazodjon napjaink kö­vetelményeihez, új lendületet kapjon. Aczél György Nógrád me­gyei programja délután ak- tívaüléssel folytatódott a me­gyei pártbizottság nagyter­mében. A résztvevőket Géczi János köszöntötte, ezután Aczél György időszerű poli­tikai kérdésekről tartott tá­jékoztatót. Előadásának bevezetése­ként emlékeztetett az SZKP XX. kongreszusának törté­nelmi jelentőségére, amely hatalmas átrendeződést ho­zott az elmúlt három évti­zedben nemcsak a Szovjet­unióban és a szocialista or­szágokban, hanem az egész világon. Most, amikor újra remény van arra, hogy az enyhülés esélyei nőnek, s en­nek következtében hatéko­nyabbá válhatnak azok a tö­rekvések, amelyek a világ globális méretekben jelentke­ző problémáinak megoldását célozzák, fokozott érdeklődés, sei tekintünk az SZKP kö­zelgő XXVII. kongresszusára. E kongresszuson olyan folya­matok indulhatnak el, ame­lyek szintén nemcsak a Szov­jetunió és a szocialista tábor, hanem az egész világ fejlő­dését is szolgálják. A nem­zetközi életben várható fo. lyamatok növelik a mi fele- lősségünket is a szocializmus építésében. A XIII. kongresz- szus határozatait csak az egész dolgozó magyar nép nagy társadalmi összefogása képes megvalósítani, mindez megköveteli, hogy komolyan nézzünk szembe gondjaink­kal, s minden szinten fe­gyelmezett munkával járul­junk hozzá céljaink elérésé­hez. Ezután Aczél György idő­szerű gazdasági kérdésekről szólt, hangoztatva, gazdasági szempontból is történelmi fordulóponthoz érkeztünk. Magyarország a legfejlettebb tőkésországoktól műszakilag körülbelül 30 százalékkal ma­radt el. Munkateljesítmény­ben azonban ennél jóval na­gyobb a lemaradásunk, mint­egy 50 százalék. Ezek szigo­rú közgazdasági tények. El­kerülhetetlen, hogy a munká­hoz való viszonyunk megvál­tozzon, a munka újra értel­met kapjon, a közmorál — ezenbelül a munkamorál — kedvezően változzon. Az sem odázható el sokáig, hogy a differenciált bérezés mind szé­lesebb körben megvalósuljon, ehhez természetesen korsze­(Folytatás a 2. oldalon.)*

Next

/
Oldalképek
Tartalom