Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-10 / 34. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! r Korszerűbb munkaformák . Mostani gazdasági helyze­tünkben a műszaki fejlesztés, a korszerű technológiák al. kalmazása, a jobb munka- szervezés elengedhetetlen fel­tétele a termelőüzemek tal­pon maradásának, fejlődésé­nek. A változó körülmények megkövetelik, hogy korszerű­södjenek azok a versenyfor­mák, akciók is, amelyekkel a KISZ segítheti a gazdasági építömunkát. Megyénkben a hagyomá­nyos munkaformák közül 6500 KÍSZ-tag vesz részt a brigád­mozgalomban. Több mint 2200 fiatal dolgozik 200 ifjúsági brigádban. Az elmúlt évek­ben növekedett a vállalati KISZ-bizottságok szerepe az ifjúsági brigádok irányításá­ban. Minőségi munkával, jó kezdeményezésekkel tűnt ki az ELZETT szécsényi gyáregy­ségének két ifjúsági brigád­ja. Tavaly a ViT-előkészü!etek segítésére vonatkozó felhívá­sukkal sok fiatalt megmoz­gattak a gyár kapuin kívül is. Szép eredményekkel büsz­kélkedhet a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek Rózsa Ferenc brigádja is. Az öblösüveggyár­ban és a Salgótarjáni Vas­öntöde és Tűzhelygyárban az ifjúsági brigádoknak nagy szerepük volt abban, hogy termékeik időben kerülhesse­nek exportra: többletmunká­ban vállalták a csomagolást. Sajátos KISZ-es munkaforma a Fiatal Közgazdászok és Műszakiak Tanácsa. Meqyénk tizenöt üzemében működik FMKT-szervezet. Ahol a gaz­dasági vezetés elfogadja a fiatalok javaslatait, számit rá­juk, ott az FMKT munkája szervesen beilleszkedik a fej­lesztési tevékenységbe. A moz- qalom résztvevői az Alkotó ifjúság pályázatokon főleg az anyag és energia megtakarí­tását, a hulladékok újrafel­használását célzó és a kör. nyezetvédelemmel kapcsola­tos újításaikkal, javaslataik­kal tűnnek ki. Azokat a pá­lyamunkákat, amelyek máshol is hasznosítható ötleteket, megoldásokat tartalmaznak, az Alkotó Ifjúság Egyesülés két éve megalakult területi kép­viselete veszi gondozásba. Ezen az úton talált országos érdeklődésre például az öb- lösüveggyári ötlet alapján szü­letett folyamatos égésű ka­zán. A legutóbbi időben kiala. kult munkaformák egyike a HlSZ-szervezetek vállalkozói te­vékenysége. Jelenleg tíz olyan vállalat van megyénkben, ahol ' a helyi KISZ és a gazdasági vezetés szerződést kötött kü­lönböző munkákra. A vállal­kozásokkal keresett pénz egyik részét a fiatalok az ifjúsági szervezet céljaira használják fel, a másikat szétosztják a tagok között, ezzel lehetővé téve, hogy egyénileg is szert tegyenek többletjövedelemre. Az elmúlt években csökken­tek a KISZ védnökségválla­lásai. A korábbi nagyszabá­sú, sokszor országos akciók helyett inkább a helyi, válla­lati beruházások, új techno­lógiák fölötti védnökségválla. lást tartják célszerűnek. A hagyományos és a terjedőben lévő újabb munkaformák mel­lett mind több helyen sajá­tos helyi megoldások is fel­bukkannak. Úgynevezett mi­nőségi körök alakultak pél­dául a BRG salgótarjáni gyár­egységében és az SKÜ-ben, amelyek a selejt forrásait ku­tatják. úgy tűnik, a jövőben a KISZ nagyobb figyelmet fordít az FMKT és az ifjúsági brigádmozgalom vállalkozás­jellegű fejlesztésére. Nagyobb szerepet vállalnak a szakmai továbbképzésben, a pályakez­dők szakmai érdekvédelmében és -képviseletében. Mert az eredményesebb munka min. denkinek egyformán érdeke. K. E. NÖGRÁD AZ MSZMP NÖGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI; TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 34. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1986. FEBRUÁR 10., HÉTFŐ A Mátragyöngye Termelőszövetkezet zárszámadása Megbízhatóan stabil gazdálkodás Mátramindszenten Jő hangulatú, optimista hangvételű zárszámadó köz­gyűlést tartott szombaton a Mátramindszenti Mátragyön- gye Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet, s ezt a közös gazdaság figyelemre méltó eredményei alapozták meg. A zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlés színhelye Bátonyte- renyén, a FŰTÖBER üzemi étkezdéje volt, s az ese­ményen megjelent Zsuífa Miklós, a Nógrádi Szénbá­nyák vezérigazgatója, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának, a párt megyei végrehajtó bizottságának tag­ja. Ott voltak az ünnepi ese­ményen a környező ipari és mezőgazdasági üzemek, a párt­ós állami szervek, valamint a rimaszombati testvérgaz­daság képviselői is. A közös gazdaság stabili­tását Katona Károly terme­lőszövetkezeti elnök már a beszámoló elején is érzékel­tette, amikor így fogalma­zott: — Hatodik ötéves tervün­ket elemezve, büszkén je­lenthetjük a közgyűlésnek, hogy ez a tervciklus volt termelőszövetkezetünk fejlő­désének legsikeresebb idő­szaka. Az árbevételünk 35 százalékkal nőtt, a nyeresé­günk az 1980. évihez viszo­nyítva 22 százalékkal több, s a tagság 20,2 százalékos jövedelemgyarapodása miatt sem kell szégyenkezni. Részletesen elemezte a kö­zös gazdaság életét, a szövet­kezeti demokratizmus ér­vényesülését, a háztáji gaz­dálkodást segítő tevékenysé­get, a szocialista verseny­mozgalom szerepét, majd a mindennapi verejtékes munka sikereit jelző adatokat idéz­te. A növénytermesztés há­romnegyedmillió forintot ho­zott, az árbevétel legnagyobb része pedig az állattenyész­tés hozamainak köszönhető. Az egy tehénre jutó tejter­melés például 1985-ben 5876 liter volt, s ez 503 literrel több a korábbi esztendőinél. A termelés más ágazatainak adatai, a több mint kilenc­millió forintos nyereség is azt bizonyítja, hogy kiszá­míthatatlan körülmények kö­zött, a kedvezőtlen termőhe­lyi adottságok mellett is új­ból eredményes évet zárt a Mátragyöngye Termelőszö­vetkezet. Az ez évi termelési és pénzügyi terv ismertetését követő ellenőrző bizottsági; nőbizottsági, munkaügyi dön­tőbizottsági beszámoló, s az ezek fölött nyitott vita sok­oldalúan bizonyította: a ter­melőszövetkezet tagsága elis­meri az eredményeket. A jogos elégedettség mellett azonban számos oiyan teen­dőt is megfogalmaztak, ame­lyeket mielőbb teljesíteni kell. A hozzászólásoknál Hajas Imréné, Danvi István, Juhász Istvánná, Kovalcsik András és Táj ti Dávid mondandójá­ban is heiyet kapott: a fi­gyelemre méltó eredmények a vezetés és a tagság együt­tes munkájának köszönhetők. Továbbra is ezt sürgetve a minőség javítására, a fegyel­mezett, lelkiismeretes mun­kára, valamint néhány eset­ben a munkakörülmények javítására hívták fel a fi­gyelmet. A zárszámadó közgyűlésen Zsuffa Miklós köszöntötte az eredményes szövetkezetei, mindenekelőtt így fogalmaz­va: megbízhatóan stabil gaz­dálkodást folytatnak. Az eredmények értékét pedig még tovább növeli az a tény, hogy ezt olyankor sikerült elérni, amikor sok helyen megtor­pant a dinamikus fejlődés. A további teendők kap­csán — a hozzászólásokban megfogalmazott javaslatokra is utalva — Zsuffa Miklós arról szólt, hogy, a szövet­kezetnek folytatni kell a meliorációs tevékenységet, gyarapítva az értékes terü­leteket; tovább finomítható a növénytermesztés szerkezete; az állattenyésztésben tovább kell javítani a hatékonyságot, a fajlagos hozamokat; szük­séges a kiegészítő tevékeny­ség jövedelempozíciójának megtartása, illetve bővítése. Zsuffa Miklós végezetül a környező gazdaságokkal való — kölcsönös előnyöket nyúj­tó — gépkihasználásra hív­ta fel a figyelmet, majd a szövetkezet és bányavállalat ménkesi üzeme közötti kap­csolat további lehetőségeiről szólt. A beszámolók elfogadása után öten vették át Katona Károly elnöktől a Kiváló dol­gozó kitüntetést. Atadák a jutalmakat a szocialista bri­gádok legjobbjainak is, a fel- szabadulás 40. évfordulója és a XIII. pártkongresszus tisz­teletére indított verseny tel­jesítményei alapján. A lenini Komszomol küldöttségének látogatása A KISZ Központi Bizottsá­gának meghívására február 4. és 9. között hazánkban tar- tózkodott a lenini Komszomol Központi Bizottsága Alek- szandr Zsuganov KB-titkár vezette delegációja. A küldött­ség megbeszéléseket folyta­tott a KISZ vezetőivel az egye­temi, a főiskolai hallgatók kö­rében végzett mozgalmi mun­ka tapasztalatairól, és látoga­tást tett több felsőoktatási in­tézményben. A küldöttséget fogadta Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára és Földiák Gábor művelődési minisz­terhelyettes. (MTI) Hasznosan telnek a téli esték a romhányi Zagyvái Gyuláné családjánál. Az év közben összegyűlt rongyhulladékból aprólékos munkával szőnyeget szőnek. — kj — Mai számunkban Nagyító alatt az árengedményes vásár. Miért éri meg az árleszál­lítás a boltnak, és mit nyer a vásárló? Erről szól jegyzetünk a 3. oldalon. Jugoszlávia népművészete Miért irigytósreméltóak a Szlovéniában zümmögő méhek? Erre válaszol írá­sunk a 4. oldalon. Farsangi vígságok (5, oldalon) Öt helyszínen Vendég egyetemisták Nógrádiján Az ország minden tájáról érkezett főiskolai és egyete­mi hallgatók időznek ezekben a hetekben Nógrád megyében a téli művelődés-közéleti gya­korlat alkalmával. A gyakorlatok a felsőfoké végzettséget szerző fiatalok számára megkönnyítik az értelmiségivé válást, fontos tapasztalatokkal egészítik ki a főiskolán, egyetemen szer­zett elméleti tudást. Összesen huszonötén érkez­tek, megyénkbe, hogy a köz- művelődés, a közélet egy- ogy részletét tanulmányoz­zák. A leendő tanítók, taná- í ok, agrár szakemberek, épí­tész- és gépészmérnökök, köz­gazdászok öt településen tévé. kenykedntk. A Salgótarján­ban tartózkodó diákokat első­sorban a gazdaság- és élet- színvonal -politika gyakorlati megvalósulása, a pályakez- dők helyzete és a munkahe­lyi demokrácia érdekli. Programjukban ennek meg­felelően, a gyárlátogatások vannak túlsúlyban. Azok a diákok, akik Balassa k/arma* tot választották művelődés- közéleti gyakorlatuk helyszí­néül, a város kulturális ar­culatát, a Mikszáth- és Ma- dách-hagyományok tovább­élését, a közoktatás, közmű­velődés kapcsolatát tanul­mányozzák. Pásztón, öt egye­temista és főiskolás az ifjú­ság- és szociálpolitika, vala­mint a várossá válás gyakor­latát igyekszik meglesni az életben. Hollókőn és Ka. rancslapujtőn nem művelő­dési intézmény, hanem az idegenforgalmi hivatal. il­letve . a termelőszövetkezet patronálja az érdeklődő fia­talokat. Ezeken a települése­ken is a helyi sajátosságok­nak megfelelő témában mé­lyülnek ei, Hollókőn a ter­mészet- és műemlékvédelem, idegenforgalom, falusi turiz­mus, kultúrtörténet a téma, míg Kaiancslapujtőn a tele» püléspolitika, a lakókörnye­zeti kultúra és a palóc falu tervei foglalkoztatják a ven­dégekül,. Kéthetes nógrádi tapaszta­lataikat egy-egy tanulmány­ban dolgozzák fel, amelyre pályázatot írt ki a gyakorla­tokat koordináló országos operatív központ. Előtte azonban záróvitára gyűlnek össze Salgótarjánban, a Jó­zsef Attila Városi-Megyei Művelődési Központban, hogy a megye vezetőivel találkoz­va, újabb információkkal egé­szítsék ki tapasztalataikat, i Ismét kiválóak Segít az alapszervezet Tavalyi munkája alapján ismét elnyerte a kiváló címet a Kisiparosok Országos Szö­vetségének balassagyarmati alapszervezete. A cím mögött az apparátus nem kevés mun­kája rejlik, amit az ezen a vidéken élő kisiparosok nélkül persze elképzelni sem lehet. TIZENKILENC TANÄCS Balassagyarmaton és Rétsá- gon, valamint a két település környékén jelenleg 854 iparos áll a lakosság szolgálatában — mégpedig nem is akármi­lyen színvonalon. A nyilván­tartások szerint mindössze öt panasz érkezett az elmúlt esz­tendőben, tisztességtelen ár és haszon ellen senki sem tett panaszt, inkább a határidők csúszása volt a gond. A mi­nőség ellen egyetlen esetben sem volt kifogása a megren­delőknek. KÖZÖSSÉGI GONDOLKODÁS Nagyon sok iparos érzi ma­gáénak, otthonának azt a te­lepülést, ahol él — bizonyít­ják a balassagyarmati és rét­sági tapasztalatok. A KIOSZ ‘ balassagyarmati alapszerveze- | te „csupán” kilencszázezer fo- , rintnyi társadalmi munkát I tart nyilván, de a terület ti­zenkilenc tanácsán ennél jóval többről tudnak. A közhasznú munkákban való részvétel is bizonyítja, hogy a kisiparosok nem csupán saját érdekeiket tekintik fontosnak. Ezért is történhetett, hogy a legutóbbi választások idején nyolc és fél százukból huszonhetet ta­nácstaggá, nyolcat pedig pót- tanácstaggá választottak lakó­helyükön, nem kevesen közü­lük a Hazafias Népfront tiszt­ségviselői. CÍMOKOK Hogy miért lett ismét ki­váló az iparosokat összefogó alapszervezet a fentieken kí­vül? Mert jól szervezték meg képviseltjeik szakmai és po­litikai oktatását, mert segítet­tek területi képviselőik révén a tanácsok és az iparosok jő viszonyának elmélyítésében, gondoltak az utánpótlásra, szorgalmazták a mesterkép­zést — többek között. Az ipa­rosgyűléseken szóban, egyéb­ként pedig világosan fogal­mazott levelekben tájékoz­tatták a kisiparosokat a meg­jelenő rendeletekről, azok ér­telmezéséről és alkalmazásá­ról. Szervezőmunkájuknak köszönhető, hogy a két telepü­lés körzetében élő, egyéni kockázatot vállaló szakembe­rek továbbra is jól kitöltik aa állami vállalatok és szövetke­zetek által a szolgáltatásokba» hagyott űröket

Next

/
Oldalképek
Tartalom