Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-07 / 32. szám

Filmjegyzet Epizódok egy diáknapból 1 Mi várható Dél-Afrikában? Hogyan hat az amerikai űr­EDULES repülőgép katasztrófája a vi­lágpolitikai helyzetre? Ho­gyan a további amerikai fegyverkezésre? Mi a véle­ménye az ifjúságról? ön sze­rint, milyen irányban fejlő­dik tovább a KISZ? Milyen­nek látja a szakmunkáskép­zés helyzetét? — Ilyen és eh­hez hasonló kérdések töme­gével leptek meg a közelmúlt­ban azok a fiatalok, akik játszani hívtak maguk közé, s akikre úgy vbltam kíván­csi, hogy én akartam kér­dezni tőlük. Lehet, hogy ugyanilyeneket kérdeztem volna, mert egyszerűen az érdekelt, milyenek ők, a bá- tonyterenyei szakmunkás- tanulók. Ám a kérdések igen beszédesek; többet elárultak, mint a lekerekített kijelen­tések. Vallottak a kérdés megfogalmazójának előzetes tájékozottságáról, érdeklődé­séről, gondolkodásáról, vi­lágnézetéről. A 209. Zsinkó Vilmos Ipari Szakmunkásképző Intézetben aznap minden más volt, mint egyébként. Közel ötszáz fiatal és vagy negyven tanár ját­szott együtt, a névadó szü­letésnapján. Jártam-keltem közöttük, szemlélődtem. A bütykölde, amit a József Attila Városi-Megyei Műve­lődési Központ segítségével nyitottak aznapra, zsúfolásig telt. Fiúk, lányok filccel baj­lódnak, gyöngyöt fűznek, makraméznak. Megakad a szemem egy nagy darab gar- bós fiún. Hurkapálcára cso­mózott fonalakat tekerget, s lassan kirajzolódik a minta. Csodálkozásomat nem leplez­hetem, mert valóban meg­hökkentő látvány, ahogy a vasasszerszámokhoz szokott kéz a fonalon matat. Pádár István, ugyanis bánya-elekt- rolakatosnaik tanul, s a maik- ramézás a hobbija! A szomszéd helyiségben, az Ifjúsági klubban Budapest- vetélkedő zajlik. Tucatnyi fiatalember egy várostér­kép fölé hajlik, hogy a fel­adatnak megfelelően meg­keressék a Petőfi Sándor ut­cát, aztán a Könyves Kál­mán körutat. Egy másik teremben vitat­koznak a fiatalok. Mivel ez is pontokért zajlik, ügyesen kell érvelni, jól kell forgatni- a meglevő tudást, fel kell idézni az utolsó kis újsághírt is, amit a vitatémával kapcso­latban olvastak. Milyen té­mák ezek? Bocsó Imre tanár úr előtt egy halom karton­lapocska hever, kiollózott új­ságcikkcímekkel: Merre tart a mozgalom? Éleszteni kell a hagyományőrzés lángját, — Még több szakmunkásra van szükség. — Házépítők boltja Kisterenyén. Csak néhány a címek közül. Két fiatalem­ber ott jártunkkor éppen a zöldségtermesztés hazai gondjairól, a nehezítő ténye­zőkről beszélt... Miért idéztem fel ezeket az apró epizódokat? Mert, nagyon kifejezőnek találom. Igaz, hogy más volt ez a nap mint a többi, de sok-sok szállal kapcsolódott az iskola természetes életéhez. Nem­igen taglalták volna az al­matárolók gondját, olyan ma­gától értetődő természetes­A hirdetőosz'.opok mozipla­kátjairól egy furcsa, alacsony, kövérkés öregúr néz ránk; Alfréd Hitchcock. A hazai mo­zikban most először műsorra kerülő Vertigo című filmjét i hirdeti a plakát. Két helyszín a tizenhét közül séggel, ha máskor csak fi­atal életük belterjes problé­máival lennének elfoglalva. Telek Ervin kulturális ne­velőtanár megerősít feltéte­lezésemben : — Év elején mi is felmér­jük a gyerekek kulturális ér­deklődését, tájékozottságát, hogy tudjuk, honnan kell indulnunk, mire építhetünk. S, aztán módszeresen hala­dunk tovább, az úgynevezett kulturális osztályfőnöki órák keretében. Az elnevezés meg­tévesztő, mert nem az osz­tályfőnöki órakeret terhére szervezzük ezeket a progra­mokat, s a téma is szerte­ágazóbb, annál, hogy az osz­tályfőnökök maguk végez­hessék. Miről esik szó ilyenkor? Könyvekről, politikáról, a különböző művészeti ágak formanyelvéről, alapvető esz­tétikai fogalmakról, visel­kedéskultúráról, higiéniáról és mentálhigiénéről, csupa olyan fontos dologról, ami a többi tanórába a szakmun­kásképzés keretei között nem túszkolható be. Készséges partnerre találtak a megyei művelődési központban. Bo- donyi Anikó, a salgótarjáni intézmény munkatársa ezen a napon is jelen van, részt vett a program kidolgozásá­ban, s segít mindabban, ami az iskola erejét meghaladja. — A két intézmény együtt­működési programja az is­kola oktatási és nevelési ter­vével összhangban készült el, azért, hogy a megyei műve­lődési központ segítséget nyújthasson mindabban, ami az itteni törekvéseknél meg­felelően gazdagítja a fiata­lokat. Szeretnénk erősíteni az itt folyó munkát a magunk eszközeivel. Most például azt tervezzük, hogy készítünk egy videofilmei az iskoláról. Eb­ben átfogó képet szeretnénk rajzolni erről a szakmunkás- képzőről, elsősorban a gye­rekek számára. Vitaanyag len­ne ez, ami módot adna a fi­ataloknak, hogy megbeszéljék saját ügyeiket. Amikor véget ér a játék, a szervezők az eredményeket összesítik, a fiatalok még to­vább játszanak a számítógép­pel, videót néznek, jönnek- mennek a folyosókon, beszél­getnek. Egy csapat fiú lóg a lépcső korlátján. — Milyen volt? Bár az első ilyen diáknap volt ez a mai, nem lepi meg őket a kérdés. — Tetszett, közlik lakonikus tömörség­gel. Majd egymással kezdenek társalogni. Tőzsér Zoltán, Ba­lázs Zoltán, Matikovszky Barna és Nagy Károly, máris az eseményeket tárgyalja. Mi­lyen volt a bábozás, a vita, a számítógépes szópóker, a videovicc. A maguk kama* szos módján, kertelés nélkül értékelik a történéseket és egymást. Így természetes. Így szokták. (v. e.) Az 1980-ban elhunyt mes­ter, ha élne bizonyára elége­detten bólintana, hogy a ma­gyar filmforgalmazók ily mó­don reklámozzák alkotását. Hiszen életében maga is szí­vesen tette ezt. akár úgy. hogy saját fejének viasz má­solatával a hóna alatt jelent meg fogadásokon, vendéglők­ben. Hol ruhatárba téve azt. hol ideiglenesen valakire rá­bízva. Máskor hosszú szivar­ral a szájában ült be filmjé­nek bemutatójára, a szivaron egy nagy fekete varjúval, S, mintegy élő védjegyként 1926-tól minden alkotásában maga is megjelent egy-egy villanásra utcai járókelőként, kutyasétáltató úrként. utas­ként, vagy legalább egy új­ságfotóként (például a Mentő­csónakban.) Alfred Hitchcock aranybetű­vel írt neve nemcsak a film- történet ismerői számára csil­log fénylőén, hanem a nagy­közönség számára is. Ontotta a filmeket. 1921 és 1976 kö­zött ötvenkilenc filmet készí­tett — a televíziós munkát nem számítva. Ebből egyet nem fejezett be, egy másikat közösen rendezett a főszerep­lővel és kettő dokumentum­film volt. Persze, a hatalmas mennyiségben akadnak ke­vésbé sikerültek js, de összes­ségében a nézők szerették és várták filmjeit. ö ugyanis elsősorban —, s számára természetes módon — a közönség, a mozi részére készítette alkotásait. Kritiku­sai sokszor a szemére is ve­tették, hogy soha nem a „magas irodalomból” vette témáit, hanem olcsó bűnügvi regényekből, újságcikkekből, de legtöbbször saját kútfőből merítette filmötleteit. Hitch­cock számára azonban más volt a fontos. Nemhogy nem tagadta, de állította, hogy nem túlzottan érdekli a történet, ám annál inkább az előadás módja. A vizuális ábrázolás. A filmes nyelven történő, képben, mozgásban, színekben történő előadás minél hatéko­nyabb, tökéletesebb formája. Ezt a nyelvet ő perfekt, úgy­mond anyanyelvi szinten be­szélte. Megszámlálhatatlan technikai. színészvezetési, dramaturgiai újítást hozott. Mindezeken túlemelkedő azonban a hitchcocki film nagy metodikai lényege, a su.spanse megteremtése. A nézőben keltett bizonytalanság, kétség, izgatott várakozás ér zete ez. Hitchcock alapvető elve az volt, hogy a szimpla meglepetés legfeljebb 15 má­sodpercig hat a nézőre, s nyomban visszakerül eredeti lelkiállapotába. Ha viszont beavatja a nézőt olyasmibe, amit a filmbeli szereplő nem tud, akkor ezzel az addig passzívan unatkozó néző mintegy részesévé válik a hős cselekedeteinek. Izgul érte, szinte beleszól a filmbe —, mint a gyerekek a színpadi mesejátékba —, késztetést érez az essemények megelőzé­sére vagy megakadályozásá­ra. Egyszóval kezd odafigyel­ni és mivel ő már tudja —, mert neki előre megmutatta —, kevés híján valóban aktí­van beavatkozna, hogy a hő­seink odamenjenek, azt csi­nálják, azzal szóba álljanak és egyáltalán a szemünk láttára a vesztükbe rohanjanak. Hő­seinknek azonban mindezt meg kell tenniük és mi heves szívdobogással, elakadó léleg­zettel, tehetetlenül vergődve és rémülettel telve éljük át azt, amit egyébként már sejtettünk előre, amit alig vártunk és aminek megtörté- néséért tulajdonképpen beül­tünk a moziba. A nagy filmmágus 1958-ban készített — sorrendben 51. — filmje a Szédülés (Vertigo). Lélektani krimijének egyik olyan darabja, ami bizonyos értelemben a híres Psycho elő­futárának tekinthető. A szo­kásostól eltérő kezdő jelenet­ben egv izgalmas üldözést láthatunk a háztetőkön. Az egyik rendőr lezuhan, mert a James Stewart által alakított detektív szédül, tériszonya van. Ezután nyomban kiderül, hogy csak egy apró epizódról van szó. annak illusztrálására. hogy hősünk betegségének vég_ zetes következményei lehetnek. Majd az elbocsátott detektív egy régi ismerőse kérésére figyelni kezdi annak feleségét. Ugyanis az asszonnyal misz­tikus dolgok történnek. Félő, hogy egy általa ugyan nem ismert ősének tragikus sor­sát ismétli meg. s öngyilkos­ságot követ el. A film egyharmadáig mind­ez csak lassan bontakozik ki. Apró. jelentéktelennek tűnő események sorozata zajlik, ami ugyan minden ponton gyanús1 és a néző feszülten figyel. hogy valami utalást fedezzen fel ármánykodásra, gyilkosságra, bármire, ami leg­alább kézzelfogható okot ad a találgatásra. Mikor azután már kezdi az ember feladni, szinte unalmasnak érezni a dolgot, Hitchcock fordít egyet. Hirtelen megmutatja a való­ságos helyzete, ami egyszerre oldja eddigi feszültségünket, megdöbbent és felfokozza lanyhuló érdeklődésünket. Hi­szen mi már tudjuk miről van szó, míg James Stewart még semmit nem sejt. Ettől kezd­ve maximálisan együtt érzünk főhősünkkel —. ha lehetne, szívesen felvilágosítanánk őt —, akinek szinte egy új tör­ténetben kell fokozatosan rá­jönni, hogy mi történt igazá­ból. Befejezésül Hitchcock még egy megelepetéssel szolgál, mintegy rövidre zárva felhal­mozódott feszültségünket. A moziból hazafelé bandukolva pedig becsülettel elismerhet­jük, hogy a nagy játékmester az első perctől az utolsóig úgy félrevezetett bennünket, aho­gyan az a nagykönyvben meg van írva. Intsünk hát neki elismeréssel és barátsággal, ha meglátjuk a plakátokon jellegzetes figuráját. Bodnár Mihály Tarhosi zenei napok Az idén, tizedik alkalommal rendezik meg a békés-tarhosi zenei napokat, amely hagyomá­nyosan a fölszabadulás után Tarhoson majdnem egy évtize­dig működő első Magyar Állami Enekiskola szellemét ápolja. A 10. tarhosi rendezvénysorozat jú­nius 21-től 29-ig tart, ez idő alatt számos hangversenyt hallhatnak, kiállításokat láthatnak, s tanács­kozásokon vehetnek részt a zenei napok vendégei. A tizedik bé­kés-tarhosi zenei napok díszel­nöke Keresztúry Dezső, művé­szeti vezetője pedig Gulyás György. A hangversenyek sorát június 21-én, a tarhosi zenepavilonban, a debreceni orvostudományi egyetem kamarakórusának koi$- certje nyitja meg, Kodály Psal­mus Hungaricusával. A 10. békés-tarhosi zenei na­pok további eseményei közül ki­emelkedik a kórusok helyzetéről rendezendő országos szakmai ta­nácskozás, a tarhosiak találko­zója, és a békés-tarhosi baráti ■ kör közgyűlése. műsor KOSSUTH RADIO: 8.20: Havannád hangfüggöny 8.50: Két kvartett 9.33: Árkot ugrott a szúnyog 9.53: Lottósorsolás! 10.05: Mint a remete 10.10: Zenekari muzsika 11.00: ,,Az étheren át. . .** 12.30: Ki nyer ma — Győrött? 12.45: A gond. akár a szemfedél 12.55: Évszázadok mesterművei 13.34: Leopold Simoneau francia operaáriákat énekel 14.10: Népdalcsokor 15.00: Erről beszéltünk ... 15.30: Hétszínvirág 16.05: Százszorszép Színház 16.41: A prágai m ad ri g a listák Lassus-madrigáiokat énekelnek 17.00: Ha elromlik . .. 17.25: Zenekari muzsika 19.15: Húszas stúdió. Bűntudat­hasadás 20.15: Kedves zeneműveim 21.22: Rózsavölgyi Márk 21.30: Földközelben 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Intézménytörténet és törté­nelem 23.00: David OJsztrah (hegedű) *s Paul Badura-Skoda (zon­gora) Mozart-felvételeibőJ 0.10: Himnusz 0.15: Ej fél után... PETŐFI RADIO: 8.05: Hilde Gtíden és Rudolf Schock op ©rettf elv ételei­ből 8.50: Tíz pero külpolitika (ism.) 9.05: Napközben 12.10: Magyar táncok fúvósokra 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Péntektől péntekig 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Közvetítés a kairdvívó BEK-döntőrőj 18.40: Fiataloknak! 19.05: Közvetítés a kardvlvó BEK-döntőről 19.15: A Fiataloknak I o. műsor folytatása 19.30: Egészségünkért! 20.00: Régi nóta, híres nóta 21.05: Látogatás a múltunkban 22.00: Rákostól Ferihegyig 23.20: Wolf Péter szerzeményeiből 23.50: Nóták 0.15: Éjfél után... MISKOLCI TÜDIÖ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Péntek este Észak- Magyaroirs®ágon (A tartalomból: Báili szezon — Szőnyegszegés, függönyszegés az áruházakban — Mit főzzünk a csecsemőknek? Hét végi programok. Szerkesztő: Jakab Mária. 18.00: Eszak-ma­gyarországi krónika. 10.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tévétorna (ism.) 9.00: Iskolatévé. 9.30: Technika 9.55: Nyugdíjas.délelőtt 10.00: Böbe Afrikában (ism.) 10.50: Emlékszel még? (ism.) 11.20: Vörös és fekete. II. rész (ism.) 12.20: Képújság 14.55: Iskolatévé 15.40: Nefelejcs 16.00: Hírek 16 10: Kisfilm 16.20: Három nap tévéműsora 16.25: A győzelem stratégiája. XV. rész. Az a rettenetes nyár 17.40: Képújság 17.45: Tv-tükör. Dr. Szecskő Tamás jegyzete 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Mennyel hang. Burleszk 20.30: A hét műtárgya 20.35: Redl ezredes. Magyar—osztrák—NSZK ' film. I—II. rész. (16 éven felülieknek!) 23.00: Tv-híradó 3. 23.10 : Himnusz 2. MŰSOR: 18.05: Love Story 18.30: Tau bácsi. XX/l. rész. Tau bácsi megérkezik (ism.) 18.55: Képújság 19.00: Ablak. (Az 1. műsor folytatása) 19.30: Álmok. Balettfilm 20.00: Aujutük. A föld ahol sohasem olvad 20.45: A növényvilág törvényei 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Gondolkodási Idő 22.25: Képújság BESZTERCEBÁNYA': 19.30: Tv_híradó 20.00: Életünk krónikája. 15. rész (ism.) 20.30: Marco Polo. Olasz filmsorozat. 2. rész 21.35: Videostop. Szórakoztató vetélkedő 22.25: Jön a vizit. Cseh film 23.50: Hírek 0.00: Dzsesszpódium 2. MŰSOR! 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja a a 2100: Energia — kockázat nélkül 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés .22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Musica viva. Zenei magazin MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Há­romnegyed 6 és 8-tól: Szédülés. (14) Színes, szinkronizálit ameri­kai krimi. Iskolamozi: Hamupi­pőke királyfi. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és L- tól: Piszkos ügy. (14) Színes amerikai bűnügyi film. Iskola­mozi: Diótörő-fantázia. — Sze­csényi Rákóczi: A mi csalá­dunk. (14) Magyar film. Iskola­mozi: Veronika és a bűvös zsák. — Rétság: önbíráskodás. (16) Színes francia bűnügyi film.' Karancslapujtő: Kojak Budapes­ten. Magyar bűnügyi filmvíg já­ték. — Ersekvadkert: Gyerekrab- Lás a Palánk utcában. Színes magyar film. — Nagylóc: Po­szeidon katasztrófa. (14) Színes amerikai katasztrofati 1 rru 4 NÓGRÁD - 1986. február 7., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom