Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-07 / 32. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI NŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF., 32. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1986. FEBRUÁR 7., PÉNTEK Munkaprogram öt esztendőre Rótság Városi Jogú Nagy­községi Tanácsa csütörtökön délután tartotta soron kö­vetkező ülését, amelyen első- nek a középtávú, valamint az éves munkaterveket vitatták meg a, résztvevők, Gresina István tanácselnök előter­jesztésében. A programterve­zetek részleteiben átfogják a nagyközségben és a vonzás- körzetben élő mintegy 33 ezer ember mindennapi életét, munkáját érintő tanácsi te­endőket. Ezek közül az elő­adó a tömegkapcsolatok szé­lesítését, a gazdaság- és in­tézményirányítás, valamint az államigazgatási tevékenység színvonalának emelését hang- sú’vozta. Utalt a továbbiakban arra, hogy a városiasodás útját já­ró település sajátos arculatá­nak kialakításában, a létfel­tételek jobbításában megha­tározó szerep jut az állam- igazgatási szerveknek. Ennek érdekében érdemibbé kell tenni a testületi munkát, szé­lesíteni kell a demokratiz- tnust. Lényeges feladatként említette a tanácselnök a la­kásgazdálkodást, az újszerű irányításelemek térhódítá­sát, az intézmények működé­si színvonalának biztosítását, a folyamatban levő beruhá­zások ütemességének tartá­sát, a vonzáskörzetben, levő tanácsokkal történő szoros együttműködést. Az előterjesztést követően elsőnek Both József, a nagy­községi KISZ-bizottság tit­kára kért szót. Véleménye sze­rint a fiatalok egyre jobban bekapcsolódnak a helyi fel­adatok megvalósításába, ott vannak a társadalmi munká­latok szervezésénél, a helyi rendezvények megszervezé­sénél. . Ez évre például több mint 400 ezer forint értékű társadalmi munkafelajánlást tettek. Óvári János tanácstag, ta­nácselnök-helyettes a szocia­lista demokrácia fogalmát elemezte hozzászólásában, hangsúlyozva, hogy ennek át kell hatnia mind az appará­tusi, mind a testületi mun­kát, hiszen a program vég­rehajtása közügy. Szót kért dr. Körmendy József, megyei ta­nácstag, a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának titkára, aki néhány konkrét ajánlást tett a prog­ram következetes végrehaj­tására. Mondandójában ki­emelte, hogy a középtávú és az éves programoknak össz­hangban kell lenniük, a kettő így tudja biztosítani az elkép­zelések helyes megvalósítá­sát az elkövetkező öt eszten­dőben. Konkrét példákkal ér­velt hozzászólása után java­solta a testületnek, hogy az éves munkatervet a városi jogú nagyközség végrehajtó bizottsága újra vitassa meg, s pontosítsa. A hozzászólások után Gre­sina István tanácselnök vá­laszolt röviden az elhangzot­takra, majd a testület szava­zása alapján jóváhagyta a középtávú munkaprogramot, az éves munkatervet pedig a vb-nek átdolgozásra javasol­ta. A tanácsülés további ré­szében dr. Tranger Károly, a településfejlesztési és gazdál­kodási osztály vezetőjének előterjesztésében megvitatta a testület a tanács ez évi gaz­daságfejlesztési tervét és költ­ségvetését. Ennek alapján , a tanács 1986-ban közel 60 mil­lió forint bevétellel számol, ebből működésre, fenntar­tásra közel 33 milliót költ, a többit fejlesztésre fordítja. Az ez évi társadalmi munkaterv csaknem 8 millió forint ér­tékkel számol, a legfőbb te­endők az egészségügyi, a szo­ciális, és a kommunális ága­zatokban adódnak, e munká­latok mozgósításában a ta­nácstagok aktivitására számí­tanak. Végezetül a Rétsági Népi Ellenőrzési Bizottság idei vizs­gálati tervét vette tudomásul a testület, majd dr. Verabélyi Gábor vb-titkár előterjeszté­sében az 1986—87. évi rende­letalkotási programot fogad­ta el. Munkásgyűlés a Ganz- MÁVAG-ban Budapesti tavaszi fesztivál Tíz nap, száz helyszín, Hidegben is helytálló vasu'aso'n A mínusz 15 fokos hidegben is lelkiismere­tesen dolgoznak a salgótarjáni külső pálya­udvar vasutasai. Az utasforgalomban részt­vevő kocsik kiszolgálása mellett napi 24 órá­ban a határforgalomból adódó, a szomszédos Csehszlovákiából érkező és oda induló mint­egy 15 szerelvény 350 tehervagonját útirá­nyok szerint állítják össze, ezen kívül a me­gyeszékhely ipartelepeinek rakományát ren­dezik az üzemek vágányaira. A kedvezőtlen időjárási körülmények embert próbáló tel­jesítményeket követelnek a vasutasoktól, de a mozdonyokat, szállítójárműveket is foko­zottan veszik igénybe. Képriportunkban a hidegben is helytállókról adunk ízelítőt, mun­kájuk révén nincs fennakadás a szállításban! — kulcsár — Az elgémberedett ujjakat sok­szor kell melengetni A Petőfi Sándor Szocialista Brigád tagjai a szabad ég alatt javítják a megrongálódott teherkocsikat A vontatójárműveket indulás előtt fokozottan kell felké­szíteni az utazásra Szabó Kálmán, a váltók egyik javítója ezer rendezvény Magyarnándori terveh Több pénzzel - szigorúbban ’ A Ganz-MÁVAG termékei Iránt változatlanul élénk a kereslet itthon és külföldön. A gyár legnagyobb vásárlói továbbra is a szovjet válla­latok, 1986-ra összesen több mint 60 rríiililió rubelért ren­deltek motorvonatokat, vasú­ti járműegységefcet, vízgépé- ezeti berendezéseket és atom- erőművl kazettaátrakó gépe­ket. A most készülő motorvona­tokkal és az atomerőművi be­rendezések gyártásával is­merkedett Borisz Sztukaliin, a Szovjetunió budapesti nagy­követe, aki a nagykövetség más vezető munkatársainak társaságában csütörtökön fel­kereste a Ganz-MÁVAG- ot. A vendégeket a gyárláto­gatásra elkísérte Herczeg Ká­roly, a vasasszakszervezet fő­titkára. A gyári körséta után a szovjet vendégek a vasúti járműgyárban munikásgyűlé. sen vettek részt. A felszóla­ló dolgozók elmondták, hogy a műhelyek kollektívái a Szovjetunió Kommunista Pártjának közelgő XXVII. kongresszusa tiszteletére mun- kaverseny-feljánlásokat tettek. Egyebek között ígére­tet tettek arra, hogy április 30-ig átadják szovjet megren­delőjüknek azt a kazettaátra­kó berendezést, amelyet a hmelnyiicki atomerőműben szerelnek majd fel. Vállalták, hogy az ez évre korábban megrendelt húsz, egyenként négyrészes motorvonatot kifo­gástalan minőségben és hait- táridőre átadják, s az idő­közben megrendelt további tíz motorvonat motorkocsija­it is elkészítik az év végéig. A munkásgyűlésen Borisz Bztukalin meleg szavakkal Riondott köszönetét a nagy- vállalat kollektívájának. Immár hatodik alkalommal rendezik meg a magyar kul­túra és az idegenforgalom reprezentatív találkozóját, a budapesti tavaszi fesztivált március 14—23. között a fő­városban, s ehhez kapcsolódik a kecskeméti, a soproni és a szentendrei napok eseményso­rozata. Tíz nap alatt száz hely­színen mintegy ezer rendezvény várja az érdeklődőket. Ügy állították össze a sokszínű programot a rendezők, hogy abban — újdonságokat is kí­nálva — a zene-, a színház-, a tánc-, a képző-, az ipar-, a népi ipar-, a fotó-, a film­művészet, a sport iránt ér­deklődők, köztük a gyermekek, a fiatalok is megtalálják az igényeiknek leginkább megfe­lelő, színvonalas ismeretszer­Szegeden csütörtökön me­gyei állattenyésztési tanács­kozást tartottak, amelyen Ván- csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tar­tott előadást. Hasonló tanács­kozás volt már Tatabányán, Veszprémben, Székesfehérvá­rott, Debrecenben, Nyíregyhá­zán, Pécsett, Kecskeméten és Győrben. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium veze­tői ezekben a napokban a me­gyei állattenyésztési tanácsko­zásokon a termelőkkel, a takar­mányforgalmazókkal, a felvá­sárlókkal, valamint a azaik­zést, szórakozást. E progra­mot ismertették csütörtökön a Pesti Vigadóban megren­dezett sajtótájékoztatón az újságírókkal. A fesztivál központi témája Liszt Ferenc művészete, az új utakat nyitó nagy zeneszerzőé, aki elsőként vallotta és tes­tesítette meg életművével a művészet egyetemlegességé­nek elvét, s akinek alkotásai­hoz szinte minden művészeti ágban kapcsolódik esemény. A budapesti tavaszi fesztiválon több mint félszáz komolyzenei hangverseny, tíznél több szín­házi, dalszíniházi, és táncbe­mutató, mintegy 50 kiállítás kap helyet. A tavaszi kultu­rális seregszemle rangját emelik olyan országos és (Folytatás a 2. oldalon.) igazgatási és érdekképviseleti szervek képviselőivel beszélik meg azokat a tennivalókat, amelyek az adott térségben segíthetik a nagyüzemekben és a kistermelők körében az állattenyésztés fejlesztését A mezőgazdaságban az idei év egyik kulcskérdése az ál­lattenyésztésben korábban ki­bontakozott kedvezőtlen folya­matok megállítása, visszafor­dítása. Többek között 2,33 millió tonna vágóállat, 2,64 millió liter tej, 4,52 milliárd darab tojás termelését, illet­ve a termelés gazdaságosságá­nak javítását irányozta elő a terv. Az állattenyésztés, min­Osztrák miniszter Budapesten Ferdinand Lacina, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi, közlekedési es államosí­tott iparügyeinek minisztere Marjai József miniszterelnök- helyettes meghívására csü­törtökön Budapestre érkezett. Ferdinand Lacina találkozik a magyar kormány több tag­jával és az osztrák tagozat elnökeként részt vesz a ma­gyar—osztrák területrendezé­si és tervezési bizottság ala­kuló ülésén. Ferdinand Lacinát a Par­lamentben fogadta Lázár György, a Minisztertanács elnöke. denekelött a vágósertés-, a vágóbaromfi- és a tejterme­lés jövedelmezőségét az el­múlt év végén a kormány a felvásárlási árak, a támoga­tások növelésével, adó- és kamatkedvezményekkel javí­totta a nagyüzemekben és a kistermelésben egyaránt. Az eddigi tanácskozásokon elhangzott vélemények aizt erősítették meg, hogy a je­lenlegi feltételek között meg­állítható az állatállomány to­vábbi csökkenése. A megyei állattenyésztési tanácskozásokat még ebben a hónapban a többi megyében ia megtartják. Egyre inkább a vállalati szemléletű gazdálkodás lesz a jellemző a települések ta­nácsaira. Szükség van erre, hiszen az anyag- és energia­takarékosság, a „hatékonyság” itt sem hátrább való szem­pont. A magyarnándori tanács is bevételekből gazdálkodik, s kiadásaik azt nem halad­hatják meg semmiképpen. Mennyi a forint? A közös tanács 1986-ban több mint tizenhatmillió 800 ezer forintból gazdálkodhat. Ebből az állami támogatás négy és fél millió, amit a szabályozott helyi bevételek egészítenek ki. Az idén elő­ször számolhattak a szakem­berek a lakosság település- feljesztési hozzájárulásával, ami ebben az esztendőben 330 ezer forint lesz. A „fő­könyv” tervei szerint, a ki­adások összesen 14 millió 277 ezer forintra rúgnak majd, fejlesztésre 2 millió 237 ezer forint jut. Mire mit? A kiadások között a leg­többet az intézmények fönn­tartása emészt föl, közülük is élen az új, modern, nyolc tantermes iskola (a társköz­ségek iskoláival együtt), ki­adása szerepel. Az óvodák és napközi otthonok fönntartása is meghaladja együtt évente a hárommillió forint. A két körzeti orvost és fogor­vosi rendelő zavartalan üze­meltetése is többe kerül 1986-ban egymillió forintnál. Nem kis gondot jelent az, hogy az új iskola legszüksé­gesebb kiadásait — félő — nem tudják fedezni, ezért pótelőirányzatért folyamod­tak. A székhelyközség mű­velődési háza fölújításra szo­rul, az idén 770 ezer forin­tot költenek rá. Szerény fejlesztés Az új gazdálkodási rend némi óvatosságra inti a ta­nácsi vezetést Magyarnán­dorban is. Cserháthalápon és Magyarnándorban járdák és utak építése szerepel a ter­vekben, Magyarnándorban or­vosi rendelő épülne, ennek előkészületei kívánnak nem kevés pénzt. Mohora óvodát kért magának a tanácsi ter­vek előkészítésekor, azt a testület jóváhagyta, így hat­százezer forintért 1986-ban ugyancsak az előkészületek folynak, míg Debercsényben befejezik a ravatalozó épí­tését. Mindezekhez — ezzel is le­het gazdálkodni! — három­millió forint értékű társa­dalmi munkát terveznek Ma, gyarnándorban. Kulcskérdés az állattenyésztés fejlesztése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom