Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-05 / 30. szám
Demokrácia és politikai kultúra mint másfél évtizeden át az üzemi pártbizottság titkára volt alkalmi ismerősöm egy országosan is eléggé jelentős vállalatnál. Tavaly ilyentájt aztán, a kongresszust megelőző helyi választáskor a jelölőbizottság két jelöltet javasolt erre a posztra; őt és még valakit. Ö ebben ugyan afféle „divatmajmolást” látott, de félni nem félt. Annál i,s inkább biztos volt a győzelmében, mert a megelőző taggyűléseken, a pártbizottság és a végrehajtó bizottság ülésén, sőt, magán a küldöttgyűlésen sem hangzott el őellene egy árva szó sem; sőt, aki csak felszólalt, dicsé- rőleg, s elismerőleg szólt róla, munkájáról; ellenvéleménye senkinek sem volt. És aztán jött a hideg zuhany: a másik jelölt „futott be”, fölényes szavazattöbbséggel. „Hát nem jellemtelenség ez?” — kérdezte tőlem beszélgetésünkkor. Nem maradt ott a vállalatnál, egy másik munkahelyen azonban megtalálta számítását az eredeti szakmájának megfelelő munkakörben, még valamivel többet is keres, mint párttitkárként, arról nem is szólva, hogy mennyivel nyu- godtabb, a családjának élhet; szóval, nem tört ketté az élete. Mégis tele van mély keserűséggel, baljós ítéletekkel. Mint mondta, nem „hazabeszél”, de „félti” az országot, a pártot. Mert vajon egészséges tünet-e ez: szemtől-szembe. nyílt plénumon nem szólni a jelölt ellen egy rossz szót sem, sőt, képmutatóan dicsérni is akár, aztán a titkos választáson ellene szavazni. S lám, hogy terjed ez a .,ikór”. Hány és hány jelölttel ismétlődött meg ugyanez az országgyűlési képviselői és tanácstagválasztásokon. Vagy a legutóbbi hetekben, hónapokban a szakszervezeti szervek és tisztségviselők újjáválasztásaikor. És közben a hírhedt esetek, amikor egyes vállalati tanácsok — tehát kis létszámú, személyenként is számon tartható testületek — titkosan úgy buktatták meg az igazgatót, hogy ez az eredmény homlokegyenest ellenkező volt az előzetesen nyíltan megfogalmazott véleményekkel. Beszélgetőpartnerem szélsőséges következtetéseit és a közösséget sértő jelzőit természetesen vissza kellett utasítanom. Egy testület, egy közösség, egy embercsoport „jellemét” kérdésessé tenni legalább annyira jogtalanság, mint oktalanság, s történelmietlen szemléletre vall. Valamiféle rendellenességet azonban kétségkívül jeleznek a szóban forgó esetek. Egyfajta átmeneti állapotot. Az utóbbi időben vitathatatlanul lendületes előrelépés tapasztalható a szocialista demokrácia fejlődésében; ám nem kevés helyen elmaradt ettől a politikai kultúra fejlődése; a döntés, a választás érdemi és valóban demokratikus, de a helyi mikroklíma, a légkör még korántsem kielégítően demokratikus, a bírálat és önbírálat korántsem olyan fokú, mint lehetne és kellene. Nos. alighanem ez a kettősség, ez az ellentmondás tükröződik a fenti esetekben, az olykor „nem .várt” választási eredményekben. Régi igazság, évek, évtizedek óta okkal hangoztatott, már- már közhelyszerű tapasztalat, hogy egy szocialista társada" lomban — így nálunk is — a legszorosabb összefüggés áll fenn a párton belüli demokrácia, valamint a párton kívüli mindé* területen érvényesülő demokrácia, az állami élet demokratizmusa, a szövetkezeti, a munkahelyi demokrácia között. Épp ezért méltán kíséri közfigyelem a pártdemök- rácia alakulását, fejlődését. Pártunk a nagy horderejű határozatok előzetes megvitatásába már régóta igyekszik mind szélesebb körben bevonni a páttagságot, sőt népünk' mind nagyobb, politikailag érdeklődő, aktív, felelősséggel gondolkodó és konstruktív javaslatokat tenni tudó részét. Gyakorlattá vált a kongresz- •zusi dokumentumok előzetes vitára bocsátása, de más témáké is (a közigazgatás korszerűsítése, a választójogi törvény módosítása, a gazdaságirányítás, a szakszervezetek munkája, az ifjúság állapota). Az e tekintetben elért eredmények azonban még nem kielégítőek; a pártszerveknek a párttagság egészével folytatott eszmecseréi nem megfelelő mértékűek. A taggyűléseken a párttagok, vagy a választott testületi üléseken azok választott tagjainak gyakran nincsenek kellően mély információik ahhoz, hogy érdemben tudnának állást foglalni. Vagy ha igen — s ez a pártmunka egyik fő gyengéje — gyakorta több energiát követel a döntés-előkészítés. mint amennyi jut a végrehajtás megszervezésére és ellenőrzésére. A demokratikus centralizmus mai követelményeinek megfelelően folyamatosan korszerűsödik a párton belül is a választási rendszer. Megszűnt jó néhány korábbi kötöttség a szervezeti szabályzat módosításával (például a választhatóság feltételeként a tagsági időtartam.) Általánossá vált, hogy a jelölőbizottságokat hetekkel korábban választják meg. így azok széles körű véleménykutatás alapján, s nagyfokú önállósággal végezhetik feladatukat. A két vagy több jelölt állítása, bár a párton belül nem kötelező, polgárjogot nyert és terjed. A fejlődés — mint e néhány mozzanatból a teljesség igénye nélkül is kitetszik — vitathatatlan, ám nem egyenes vonalú. Az előrelépés egyik fő gátló tényezője a bírálat és önbírálat gyengesége. Úgyis fogalmazhatunk: a politikai kultúra fejletlensége. Viszonylagos, relatív fejletlenség ez — a demokrácia más, objektív feltételeihez és tartalmas formáihoz képest. A politikai kultúra fogalma szélesebb kategória, mint a politikai műveltség; nemcsak a marxizmus alapos ismeretét és a kapcsolódó szak- és segédtudományokban való jártasságot jelenti, hanem mindezek birtokában az értékes közösségi emberi tulajdonságok és képességek meglétét, fejlettségét és működését. A kommunista önismeret meglétét mindenekelőtt. Az öntelt, önelégült, hogy ne mondjuk: beképzelt, az önmagával szemben sohasem gyanakvó, a saját hibáival szemben teljesen gyanútlan, így azok következményeinek teljesen kiszolgáltatott vezető, aki nem veszi jó néven a személyét vagy elképzeléseit ért bírálatokat, aki ezeket — többnyire burkoltan és bizonyíthatatlanul — utólag megtorolja, akinek környezetében a kifinomult hízelgés és talpnyalás tenyészik, és fojt meg minden más alkotó gondolatot a vezetőén kívül... — nos. az ilyen vezetőt előbb-utóbb valóban hideg zuhanyként éri a saját önértékelése és a valóság közötti ellentmondás felszínre törése. Személyes kudarcként élheti át a szocialista demokrácia fejlődésének lépéseit. TowrtSQCTpfpCpn e tekintetben is — kettőn áll a I CnileM CIGSRII vásár. Egy-egy munkahelyen az antidemokratikus légkör, az egészségtelen mikroklíma „előállításában” többnyire a beosztottak is ludasak; közös „produktum” ez. A hízelgés, hajbókolás, az elvtelen kritikátlanság épp úgy a politikai kultúra fejletlenségét vagy torzulását mutatja, mint az öncélú és vagdalkozó, vagy általánosságban mozgó kritizálgatás, a demagóg vezetőellenesség, a megjátszott ..bátorság”. A kommunista — legyen beosztott vagy vezető — nem azért szól s cselekszik, hogy olcsó tapsot arasson, hanem hogy egy konkrét ügyet —, s általában az ügyet! — sikerre vigye. Szerepjátszás helyett szolgálat, énközpontúság helyett ügyíközpontúság: ez is szorosan hozzátartozik a kommunista politikái kultúra lényegéhez, amely napjainkban az egyik legfontosabb szubjektív,.feltétele minden közösségben, minden pártszervezetben és testületben a demokrácia további fejlődésének. K. I. NEB-ülés Posztón Öt év a fogyasztási szövetkezetekben Tért hódíló új üzemeltetési tormák A Pásztói Népi Ellenőrzési Bizottság keddi ülésén — Molnár István elnöki jelentése után — az ez évi munkatervet vitatta meg. Az ellenőrzési tervjavaslat elkészítését széles körű véleménycsere előzte meg, az elképzeléseket egyeztették a megyei NEB, a városi pártbizottság és a városi tanács vezetőivel, végül jóváhagyta a városi tanács testületé is. Az éves munkaterv mindenekelőtt sorra veszi a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság által előírt ellenőrzési feladatokat, kitér a megyei vizsgálatokban való részvételre, majd a saját tervezésű ellenőrzéseket ütemezi. Az utóbbiak között összegzik majd a közművelődési törvény végrehajtásának tapasztalatait; egy másik vizsgálat ez Árellenőrzés a kereskedelemben címet viseli. Az időskorúnkról való társadalmi gondoskodást áttekintve arra keresik majd a választ: hogyan alakultak a tárgyi és személyi feltételek, a legutóbbi felmérés során ösz_ szeg'zett igények hogyan épültek be a tanácsi tervekbe. Elemzik ez évben a munka- időalap kihasználásának helyzetét is. A népi ellenőrzésiben jól bevált gyakorlat, hogy visz- szatérnek egy-egy fontosabb vizsgálat tapasztalataira. Ezt teszik most a pásztóiak is, amikor a munkaterv szerint sor kerül a lakossági építő- és tüzelőanyag-ellátás helyzetének utóvizsgálatára. Az alapvizsgálat után több hiányosság megszüntetésére tett javaslatot a NBB, most azt összegzik, hogy milyen eredményt hozott ezek megvalósítása az ellátásban. A tegnap elfogadott mur. katerv irányítási és módszertani feladatokról is intézkedik. Kedvezőtlen tendenciákat is hordozó, összességében azonban eredményes öt esztendőt hagytak maguk mögött a megye fogyasztási szövetkezetei. Az áfészek árbevétele a VI. ötéves tervben 18,2 milliárd forint volt, az előző tervidőszakban elértnek csaknem a másfélszerese. A fejlődési ütem a tervidőszak közepétől lelassult: a felvásárlás és a vendéglátás aránya csökkent, az ipari részarány viszont erőteljesen növekedett. A bolti kiskereskedelmi forgalomban jellemző volt, hogy elsősorban a legalacsonyabb hatékonyságú élelmiszer részaránya nőtt, míg a vegyesiparcikk és a ruházat átlag alatti fejlődést mutat. A vendéglátás évi 4.5 százalékkal bővítette forgalmát. Ebben a szakmában hódítottak leggyorsabban tért az új üzemeltetési formák, közülük is kivált a szerződéses üzemeltetés: az egységek 70 százaléka már ebben a formában működik. Az áfészek közös beszerző vállalata a Skála gesztorságával gazdasági társasággá alakult: az átszervezés nyomán a GT árbevétele megkétszereződött elsősorban importból származó termékekkel segítette a szövetkezetek beszerzési munkáját, javította áruellátását. A salgótarjáni és a rétsági áfész nagykereskedelmi tevékenységbe fogott, a két kezdeményezőhöz tavaly felzárkózott a pásztói és a szé- csényi szövetkezet is. A felvásárlási tevékenység a tervidőszakban több szövetkezetnél visszaesett, s e tény számottevő mértékben csökkentette az export- árualapokat is, elsősorban a mézet és a nyulat. Az áfészek nagy része gazdaságos ipari tevékenységeket honosított meg az utóbbi öt esztendőben. Ma nyolc ipari és szolgáltató szakcsoport végez hasznos munkát, javítja ezáltal az áfészek gazdálkodását. A szövetkezetek nyereségének növekedése elmarad az árbevétel növekedési tempója mögött, a korábban alacsony hatékonysággal működők azonban a tervidőszak végére átlagon felüli jövedelmezőséget produkáltak. A VI. ötéves terv jelentős eredménye az is, hogy korszerűbbé vált az áfészek irányítási mechanizmusa, emelkedett a vezetők és a beosztott dolgozók képzettsége. Nem sikerült viszont megfelelően előrelépni a belső ellenőrzés javításában, s elmarad a kívánalmaktól az ügyvitelgépesítés. A szövetkezeti jelleg erősödését jelzi a tagsági kötődés fokozódása: az alaprészjegy- állomány másfélszeresére, a célrészjegyek értéke több mint négyszeresére gyarapodott ez időben. A takarékszövetkezetek látványos fejlődésében hathatósan játszott közre, hogy pénzintézeti tevékenységük teljesebbé vált. Betétállományuk és kölcsönfolyósításuk az utóbbi öt évben megduplázódott, emellett 14- fajta új szolgáltatást vezettek be, mellyel úgynevezett egyéb tevékenységüket a korábbi nyolcszorosára bővítették. Ügvan akkor gazdálkodási nyereségük, hatékonyságuk is lényegesen javult. A lakosság szolgáltatási igényeinek helyben történő kielégítésére további nvolc települést vontak be működési körzetükbe, 14 új üzletet hoztak létre. KVar Nemzpti Bank megszabja a finanszírozási hitelek kamatától való eltérés mértékét. Az idén a kamatrés másfél százalék, ami azt jelenti, hogy a hitelezöban- kok által nyújtott kölcsönök állásos kamatának egy év alatt másfél százalékponttal meg kell haladnia a jegybanki kamatlábat. A bankok és a pénzintézetek a/ idén már önállóan állapíthatják meg, hogy milyen lejárattal fogadnak ei ügyfeleiktől betéteket. Saját hatáskörükben határozzák meg a náluk elhelyezett betétek után fizetendő kamatokat is. Korszerűbb kamatrendszer A Magyar Nemzeti Bank 1986. nyelnek. január 1-tól korszerűsítette gazdasági hitelezés hazai kamattovábbfejlesztett rendszerben a Magvar Nemzeti Bank által eddig kötelezően előrendszerét. Az intézkedés lehe- írt kamatok helyett — bizonyos tővé teszi, hogy a hazai hitele- zöbankok a korábbinál rugalmasabban kapcsolódjanak be a termelés, a műszaki fejlesztés, a jövedelmező beruházások finanszírozásába. A MNB-ben az MTI társának elmondották: munkait korkeretek között — a hitelezöban- kok önállóan alakítják a hazai partnereiknek nyújtott. kölcsönök kamatait. Ennek kereteit a jegybank közvetve, a pénzintézeteknek nyújtott kölcsönök kamataival, az úgynevezett refinanszírozási kamatokkal szabja meg. Mivel a hitelforrások korlátoszerűsített kamatrendszer _ már zottak, jelenleg még nincs lehe- megfelel a jövőben kiteljesedő tőség arra, hogy a kamatok tel- kétszintű bankrendszer — amely- jesen szabadon, a kereslet-kiná- ben a központi bank mellett hl- lat alakulásának megfelelően telintézetek, üzleti bankok stb. mozoghassanak. Ezért átmenetitevékenykednek — követeimé- leg szükségessé vált, hogy a MaCzencz József korrektor, Hajdú Józscfné és Tóth Józsefné kéziszedők a szedőasztal mellett. A minőség szüntelen javítását tűzték ki célul ez évben a balassagyarmati nyomdászok. A Nógrád Megyei Nyomdaipari Vállalat balassagyarmati telepén nyolcvanötén dolgoznak öt szocialista brigádban. Többségük fiatal, 30—32 év közötti szakember. Tíz éve még 18 milliós termelési értéket terveztek, 1986-ban már 48 millió forintra rúg ez az összeg. Könyvet, meghívót, névjegykártyát, bélyegzőt, színes plakátokat készítenek. Nincs gondjuk a munkáslétszámmal! Többek között azért nincs, mert a gyarmati telep gondoskodik a gépmester-, kéziszedő- és könyvkötőtanulók gyakorlati oktatásáról. Tanulmányuk befejezésével vannak, akik más nyomdaüzemben folytatják munkájukat, de többségük az itteni szakmunkásgárda sorait erősíti. Meg kell említeni, hogy Balassagyarmat szépítésében, iskolák, óvodák gyarapításában 175 ezer forint értékű társadalmi munkaórát' végeztek az elmúlt évben. Rostás Zoltán ofszetgépmester munka közben. A fiatal szakember a magasnyomást váltotta fel — szakmai továbbképzéssel — a korszerűbb of- szettechnológiával. A könyvkötészetben 35-en dolgoznak két műszakban. Kuris Jánosné könyvkötő irányításával a kötészeti tanulók könyvek kézi varrását végzik. Bencze Péter képriportja Kohász vállalatok KlSZ-vezefőinek tanácskozása A KISZ Közonti Bizottsága és a Lenin Kohászati Művek KlSZ-bizottsága közös rendezésében kedden Diósgyőrött megkezdődött huszonegy kohászati és gépipari nagyvállalat ifjúsági vezetőinek kétnapos tanácskozása. | NÓGRÁD — 1986. február 5., szerda 3 Az eszmecsere célja a KISZ soron következő kongresszusára és az ifjúmunkásokra vonatkozó közös állásfoglalás kimunkálása. A tanácskozáson sorra veszik a különböző ifjúsági korosztályokat és rétegeket érintő alapvető kérdéseket.
