Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-04 / 29. szám

Résen felmerült igényt elégített ki Pásztón a Senior Váci Kötöttárugyár helyi gyár­egysége egy mintabolt megn yitásával. A városközpontban kialakított üzletben a válla­st valamennyi termekét forgalmazzák, de nagyobbrészt a gyár saját hagyományos és legdivatosabb ruháit kínálják a vásárlóknak. _ Bencze — Tanulságok és nézőpontok SIKERES ESZTENDŐI zárt a tavalyival Salgótar­ján tanácsi és szövetkezeti kereskedelme. A gazdálkodó szervezetek együttesen csak­nem tíz százalékkal gyarapí­tották árbevételüket, mely az országos állagot meghaladó, erőteljes fejlődést n\utat. Az eredmények mögött rend­kívül sok küszködés, néhány merész elhatározás s annak következetes megvalósítása húzódik meg. Ezekről tárgyalt legutóbbi ülésén az MSZMP Salgótarjáni Kereskedelmi Bizottsága. Mind a testület elé bocsátott előterjesztés, mind pedig a nem egyszer ellentétes érdekekre is rá­mutató vita sok szempontból igen tanulságos. A kereskedelmi pártbizott­ság megállapította, hogy az elmúlt évi alapellátás az üz­letekben kiegyensúlyozottnak mondható, a teljes áruskálát tekintve azonban gyakorta hi­ányok zavarták a vásárlók kiszolgálását. A fűszerpaprika, a bors, az ecetes uborka, a napraforgóolaj az élelmi­szerboltok pultjairól hiány­zott időnként, a ruházati szak­mában a férfiöltönyök és zakók kínálata volt eseten­ként egészen csapnivaló, a gyermekcipőknél pedig a mé­rethiányok köszönnek vissza régi ismerősként. Folytathat­nánk a sort a vegyesiparclk- kek egyes árucsoportjaival, hogy a tüzelőellátásról most külön ne is szóljunk. Egyér­telmű viszont a javulás az építőanyagok választékánál, h békéscsabai cserép kivéte­lével általában minden kap­ható. A kereskedelmi pártbizott­sághoz tartozó gazdálkodók — noha igen erőteljes szóródás­sal — együttesen több mint 20 százalékkal növelték jöve­delmüket, részint a költségek kedvező alakulása, részint a munkatermelékenység emel­kedése révén. Ott, ahol a nye­reség fedezetet nyújtott a je­lentős adóterhekre is. a gaz­dálkodók éltek a nagyobb bér­fejlesztés lehetőségével: a Nógrádker például tíz száza­lékot is meghaladó mértékben növelte a kereseteket, ha­sonlóképpen a Karaites Szál­loda és a Duna ÉVKV. Di­namikusan felfelé tartott a keresetgörbe a Centrum és a vendéglátó vállalat esetében is. Tovább nőtt az új üzemel­tetési formában működő bol­tok száma, noha tavaly már mérsékeltebb ütemben az előző évekhez képest. A szer­ződésbe kiadott üzletek egy részével azonban — minden előzetes óvintézkedés ellené­re is — változatlanul sok a gond. Évente több esetben kezdeményeznek a vállala­tok szerződésbontást, . más al­kalommal viszont az üzletve­zető mondja fel a szerződést. Az esetek egy részében — mint ez legutóbb a karancs- aljai zöldségboltnál is tör­tént — a szerződéses üzletve­zető halomnyi tartozásával együtt egyszerűen meglép, s ilyenkor szerződéses partne­rének alig van esélye a kinn­levőség behajtására. Ügy tű­nik — s ez kapott határo­zott hangot a testületi vitá­ban is —, hogy ilyen esetek­ben példaadó szigorral kell eljárni, akár a rendőrségi, akár a bűnvádi eljárás lefoly­tatása során. A XIII. párt- kongresszus irányelvei vilá­gos útmutatást adnak: „ha­tározott intézkedésre van szükség azok ellen, akik fele­lőtlenül bánnak a köztulaj­donnal, jogtalanul haszonszer­zésre törekednek.” A szerződésbontáso­kat azonban nem minden esetben felelőtlenség, még csak nem is a szakmai hoz­záértés hiánya motiválja. Hi­szen az elmúlt esztendőre sajnos az is jellemző volt, hogy jelentősen rosszabbodott a vendéglátó .üzletek áruel­látása. Veríték essé vált az árubeszerzés, s mint minden hiány esetén-— noha ez a leg­nehezebben bizonyítható tény —, virágzik a jatt-tech- ni'ka, elharapóznak a korrupt módszerek. Külön gondot okoz a szer­ződéses boltvezetőknek az, hogy a megállapodás három évre szól, miközben a feltéte­lek gyakran változnak. Néhá- nyan úgy látják, évente kel­lene módosítani az adott hely­zethez igazodóan a szerző­dést. Ennek konzekvenciáit viszont a vállalat nem tudja viselni, hiszen maga is a ko­moly mértékben visszaesett árubeszerzési pozícióival küsz­ködik, nem is szólván az egyéb, ma még sejteni is ne­héz bizonytalansági tényezők­ről. A testületi vita szálai is égy pont felé vezettek tehát: a szerződés vállalkozás, an­nak minden rizikójával, s a kockázatot a felek a megálla­podásban foglaltak szerint vi­selik. Nem kevés nehézséget okoz a jövedelemérdekeltségű mű­ködési forma és a régi jő bá­zisszemlélet kemény ütközése. A Centrum Áruház például évente tapasztalja, hogy elő­ző évi bázisára rendszeresen ..ráteszik” a megszokott né­hány százalékot, melyet mind a vásárlóerő,, mind a gazdál­kodásban lassan kimerülő tartalékok alig igazolnak. Minden rosszban van valami jó — s ez erre az esetre is igaz. Rákényszeríti ugyanis a gazdálkodót az olcsóbb be­szerzési források felkutatásá­ra. arra is, hogy a megyében levő termelők felé fordulja­nak vásárlóként. A VI. ötéves tervre a sal­gótarjáni kereskedelmi gaz­dálkodó szervezetek 35 száza­lékos áruforgalmi fejlődést irányoztak elő, ennek megfe­lelően az elmúlt év végéig négymilliárd forint összegű együttes forgalmat. A való­ságban azonban 59 százalékos fejlődési ütemet, azaz 4,7 milliárd forintos forgalmat könyvelhetnek el. E látványos emelkedést te„ kintve elégedett lehet az em­ber. De látni kell mögötte azt is, hogy a kereskedelem­ben kifizetett bérek még min­dig nem arányosak az idegi és fizikai leterheléssel, vala­mint a kedvezőtlen munka­idő-beosztással, melynek egyik tünete a változatlanul magas fluktuáció. Érzékelhető az is, hogy az üzletek kulturáltsága, a ve­vőik udvarias kiszolgálása is sok esetben csorbát szenved. Éppen a tavaly feltűnő mér­tékben megromlott árube­szerzési helyzetből követke­zően a kereskedő a korábbi időnek kétszeresét fordítja beszerzésre, s ez az arányel­tolódás az értékesítés szer­vezése rovására megy. Ész­revehetően visszaesett a partnereit szállítási készsége, hosszabbodik az utánpótlási idő, mely mind az ellátásban, mind a készletezésben, mind egyéb pénzügyi problémák­ban nagy súllyal esik latba. A VITA EGYIK megszív­lelendő tanulsága, hogy még ilyen körülmények között is vannak tartalékok a keres­kedelmi munkában. Az ■ pél­dául, hogy a perem területi üz­letekben olykor nem tart ki zárásig a tej és a kenyér — egyértelműen emberi gyen­geségekre, . hiányos hozzáér­tésre vezethető vissza. To­vábbra is a figyelem fóku­szában kell tartani a fogyasz­tói érdekek védelmét, még akkor is, ha a szálak leggyak­rabban az iparhoz vezetnek vissza. A kereskedőtől azon­ban nem az iparban végzett „rendcsinálást” vár,ja,a vevő, hanem azt, hogy a saját poszt­ján állja meg a helyét. S ezért talán a mostaninál több jó szót is érdemelnének. SzendI Márta Űj, színes magazin jelent meg az újságárusok pavilon­jaiban, a standokon: a SIKER tudományos, az Országos Ta­lálmányi Hivatal lapja. Va­lójában a Siker magazin nem más, mint a tartalmában és formájában megújult Újítók Lapja. Társadalmi és gazda­sági fejlődésünk követelte ezt az átváltozást, hogy a kiad­vány a jövőben még jobban tükrözni tudja a műszaki ha­ladás, az újítómozgalom, az iparjogvédelem és más aktu­ális témák időszerű kérdése­it, eredményeit. A lap rend­szeresen foglalkozik elkövet­kező számaiban az innováció és a marketing teljes problé­makörével, a korábbinál még több technikai újdonságot mutat be, oldalain nagyobb súllyal szerepel majd a szá­Az SZKP XXVI'. kongresszusa tiszteletére Főpróba, a brigáddá érés folyamatában Az őszes hajú fiatalember keskeny szobába invitál. A falakon KISZ-es emléklapok, ereklyék; helyet foglalunk a vörös drapériával borított asztalnál. — Rögtön jönnek, bár a biztonság kedvéért még egyszer letelefonálok a műhelybe — emeli füléhez a kagylót Gás­pár István, a Nógrádi Szén­bányák gépüzemének KISZ- titkára, egyben versenyfelelőse. — Lacikám akkor gyertek, ha lehetséges. Elromlott a toló- pad? Jól van, csináljátok meg, aztán várlak benneteket a helyemen. Szevasz. A másik brigád is most je­lezte, hogy elindultak, de hogy ne teljen haszontalanul gz idő, a múlt évi brigád élet­ről faggatom a házigazdát. — Nem dicsekvésből mon­dom, de öröm a versenyfele­lős faladata ilyen munkatár­sak között. Én is itt kezdtem, ismerem valamennyi ükét. Lel­kes csapatok, érződik munká­jukon, hogy nem kényszerből csinálják, amit vállalnak. Az SZKP közelgő XXVII. kong­resszusa tiszteletére indított munkaversenyre az elsők kö­zött jelentkeztek. Az Egyet­értés ifjúsági szocialista bri­gád tavaly alakult, ezért i je­lentős sikereket még nem könyvelhetnek el, de rendkí­vül lelkes szakemberek. A „Ságvári” viszont már évek hosszú sora alatt bizonyította a maga* színvonalú csapat­munkát. Persze ne vágjunk a dolgok elébe, mondják el ők, maguk, milyen célokat tűztek ki 1986-ra! —, s beljebb invi­tálja a most érkezőket. Az ifjúságiak vezetője sza­badkozik, amiért késtek egy kicsit, de hát a hioa kijaví­tása a legfontosabb feiadatuik. Pál László korábban már dol­gozott brigádban, s az idő­közben történt átszervezés miatt az ú;i kollektíva össze­kovácsolását kapta feladatul. Márciusban alakultak, s még abban az évben beneveztek a bányásznap! m unka verseny­be. meiven figyelemre méltó eredményt értek el. — Munkacsoportunkat 5 fia­tal lakatos alkotja. Az osztály­zó egyes gépi berendezései tartoznak hozzánk, így például a ma reggel elromlott tolópad. a vagonvontatók és a gumi­szalagok. A vállalat összes szénmennyisége „átmegy” ezeken az egységeken, de leg­alábbis valamilyen formában összefügg velük és természe­tesen velünk is. Nagy a fe­lelősség. Amikor vállalásain­kat készítjük, ez mindig a a szemünk előtt lebeg. A terület, amelyen dolgoz­nak számtalan veszélyt hor­doz. Csak a magasan képzett emberekre építhetnek. S, hogy ők ebbe a csoportba tartoz­nak, bizonyítja első nagy megbízatásuk: a számítógépes üzemi nyilvántartás adatbe­gyűjtésének eredményes segí­tése. — Több mint háromszáz embert kerestünk fel. akiktől a legapróbb részleteket is begyűjtöttük. Ily módon egy kicsit fölmérhettük a bennünk rejlő tartalékokat is, amelyek eleve meghatározták, idei vállalásainkat —, veti közbe Kispál Róbert, KlSZ-alap- szervezeti titkár. Az SZKP XXVII. kongresz- szusa tiszteletére indított mun­kaakciókat már eddig is figye­lemmel kísérték. Csatlakozá­sukkal kívánják kifejezni tiszteletüket a szovjet nép eddig elért eredményei iránt, egyben főpróba számukra, a brigáddá érés küzdelmes fo­lyamatában. — Vállalásunk elsősorban a napi tevékenvséghez kötő­dik — veszi kézbe a rög­tönzött „puskát” a brigádve­zető. — A területünkön je­lentkező javításokat mielőbb elvégezzük, lehetőleg termelés- kiesés nélkül. Aktívan részt veszünk a politikai képzések­ben. Kiemelt feladatunk a ké­szülő mosómű berendezéseinek szerelése és az egyes rész­egységek működésének mi­előbbi elsajátítása. Ezek mel­lett fokozott figyelmet szen­telünk az energiatakarékos­ságra. ami a gumiszalagok üresjáratának csökkentését jelenti. Időközben megérkeztek a Ságvári Endre Szocialista Bri­gád képviselői is. A kilenc férfi és tizenhárom női dol­gozót tömörítő kollektíva „felségterülete” az anyagraktár és a darabolóüzem. Koplá- nyi Istvánná, folytatva Pál László szavait, az idei felada. tokát így összegzi: — A brigád teljesítmény-, bérben dolgozó tagjai vállal­ták, hogy tervüket öt száza­lékkal túlteljesítik. Nagy gon­dot fordítanak a minőségi ís a balesetmentes munka: a. Folytatva a múlt évi sikeres hulladékgyűjtési akciót, sze­retnénk túlszárnyalni a 400 ezer forintos tavalyi eredmé­nyünket. Tervezetünkben sze­repel a villamosraktár fel­újításához nyújtandó seg;t- ség, valamint a tűzoltószertár tatarozásában való részvételi Az első negyedévben ötven órával több társadalmi mun­kaórát vállaltunk. Tovább gazdagítjuk a bátonyterenyei Mátra- lakótel ep óvodájával kialakított jó kapcsolatunkat és a szovjet politikai élet ki­magasló eseménye tiszteletére kiállítást készítünk az üzem párthelyiségében... A reális képhez feltétlenül hozzátartoznak a közös ki­rándulások. színházlátogatá­sok. A brigád tagjai közül többen kitűnnek politikai ak­tivitásukkal, mint például Kiss Lászlóné. aki az általa vezetett KISZ-vitakörnek szerzett elismerést tavaly. — Tudja, sem én, sem a munkatársaim nem szeretünk kérkedni azzal, hogy jól el­végezzük azt, amit ránk bíz­nak. Mégis megemlíteném Hegyi Sándomét, aki a kultu­rális élet lelkes mozgatója. Helyettesem. Szabó József, a darabolóüzem művezető-he­lyettese „mindenes” kolléga, s egyben a brigádunk „férfi- részlegének” a parancsnoka — meséli büszkén Koplányiné. A beszélgetést szívesen foly­tatnám, de hát elrepült az idő. mindkét brigádot hívja a kötelesség. A verssnyfelelős Gáspár István még megállít egy pillanatra: — Még csak annyit: szeret­ném, ha találkoznánk a munkaversenv végén is, ami­kor az értékelés már lezailott. T. N. L. „ Több baromfitartó eszköz a kistermelőknek Hőtakarékos építkezés Földbe épített — korszerű, egészséges — családi háza­kat ajánl egy ausztrál építő­vállalat és Sidney egyik kül­városában már be is mutat­ta az első ilyen házat. Az újfajta ház egy domboul&ioa épült. Homlokzata szabályos ablakokkal tekint a külvilág­ra. Ezen kívül két tetőablak és két világíjóakna révén kap fényt a hatszobás, szokásos mellékhelyiségekkel ellátott épület. Tervezői szerint a hagyományos épületeknél el­sősorban hőtakarékossága mi­att előnyösebb (a fűtési és a hűtési költségek 70—90 szá­zalékát megtakarítja.) A baromfitartás, a hűi- csirke-nevelés tavalyinál ked­vezőbb feltételei várnatóan jobban ösztönzik az idén a szakaszat termelőeszköz­gyártóit a korszerűbb, keie- settebb gépek és berendezé­sek előállítására. A Kelet- Pesti Áfész fémüzeme az idén, már eddig mintegy 30 százalékkal több baromfine­velő eszközre kapott meg­rendelést. mint amennyit ta­valy szállitott. A budapesti székhelyű fo­gyasztási szövetkezet ipari és szolgáltatórészlegében több évtizede foglalkoznak • kis­állattenyésztéshez szükséges baromfi- és nvúlketrecek, etető- és itatócsészék, vályúk gyártásával. A kistermelők által használt ketrecek iránt a baromfi- és a nyúltartás visszaesésével az évek folya­mán csökkent az érdeklődés,' ezért már csak részegysége­ket készítenek, ám egyre ke­resettebbek a különféle ön­etetők .és önitatók. Tavaly ezekből több mint 6.5 millió forint értékben szállítottak a kereskedelemnek. Az idén az Agroker-vá 1 lalatok már ed­dig összesen 9 millió forint értékben kértek etetőket és itatókat a fémüzemtől. Külö­nösen a Békés, a Csongrádi és a Heves megyei vállalatok megrendelései jelentősek. Az áfésznél arra is számí­tanak, hogy fokozódik a ke­reslet a komplett ketrecek iránt. mítástechnika, az elektronika és a biotechnika is. A 48 oldalas színes maga­zin állandó rovatai: a Jogi tanácsadás, a Technikai új­donságok, a Posta, a Külföldi lapszemle, a Számítástechni­ka. A lap vezető írásai életünk legjelentősebb eseményeire, feladataira, eredményeire irá­nyítják a figyelmet. így a januári számban „A törekvő ember nézőpontjából” cím­mel Baranyai Tiborral, a SZOT főtitkárával készített interjút olvashatjuk. Faluvé­gi Lajos miniszterelnök-he­lyettes, az Országos Tervhi­vatal elnöke, „A siker társa­dalmi feltételei”-ről nyilat­kozik a lapnak. E témához kapcsolódik a VII. ötéves tervről készült „Szabálytalan jegyzetek” is. Mindkét írás a népgazdaság, a nemzet sors­kérdéseit boncolgatja. „Új kapu a világba” Ferihegyről impozáns színes képriportot láthatunk a lapban. Bizonyá­ra sok olvasót érdekel a „Szakmérnöki diplomával ta­pétázunk?” kérdést felvető cikk is, amelyből megtudjuk, hogy jó néhányan az ilyen okmány birtokosai közül, úgy vélik: második diplomájuk legfeljebb a fal díszítésére alkalmas. Néhány közérdeklődésre szá­mot tartó téma a februári szám tartalmából: Beszélgetés Nyitrai Ferencnével, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nökével: „Újat akarni olykor veszélyes” című interjúban Hoványi Gábor, az MTA ipar- gazdasági kutatócsoportjának főmunkatársa nyilatkozik; „Az ólomnak kiadták az útját’’ című írás bemutatja a Zrí­nyi Nyomda korszerű, új fényszedőtermét és az üzem fejlesztéséről tájékoztat. A lapot színesíti az I. magyar versenyautó kiállításról ké­szült képriport. ízelítőül annyit, hisz az ol­vasó az első számot átlapoz­va maga is meggyőződhet ar­ról, hogy a SIKER magazin az újítók, a feltalálók, a kre­atív emberek lapja.---------------------­------—-------------------------------------­| NÖGRAD — 1986. február 4., kedd 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom