Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-28 / 50. szám

Újoncok ünnepélyes bevonulása 1 katonai szolgálat a becsületes munka folytatása Ez évben is bevonulnak , a fiatalok katonai szolgálatra, hogy teljesítsék állampolgá­ri kötelezettségüket, felké­szüljenek a haza védelmére. Tegnap, a bevonulás második napján, délelőtt érkeztek a salgótarjáni városi sportcsar­nokba a fiatalok, hogy az .al­kotmány és a honvédelmi tör­vény előírásainak eleget téve a termelőmunkát felváltsák a katonai szolgálattal. A sportcsarnok lelátói meg­teltek a hozzátartozókkal. Kedves hagyomány, hogy az átadási ünnepségen részt vesznek a bevonulok szülei, hozzátartozói, barátok, a párt­ái'ami-társadalmi szerveze­tek. fegyveres testületek, és gazdálkodó egységek képvise­lői. Radios János ezredes, a megyei hadkiegészítési és te­rületvédelmi parancsnok a jelentés meghallgatása, a H;mnusz elhangzása után üd­vözölte a bevonuló sorkötele­seket, majd a honvédelmi mi­niszter parancsát ismertet­ték. Marczinek István, a Haza­fias Népfront megyei bizott­ságának alelnöke —, a megye társadalmi és tömegszerveze­tei nevében — beszédében hangsúlyozta: „Most, amikor átadjuk önöket a Magyar Néphadsereg képviselőinek, azt kérjük, hogy a katonai szolgálatot tekintsék a becsü­letes munka folytatásának. A katonai szolgálati idő letölté­se után térjenek vissza él­ményekkel, szép emlékekkel, ismeretekkel gyarapodva szü­leikhez, menyasszonyaikhoz, barátaikhoz és munkatársaik közé”. Karácsony István alezredes az alakulatok képviseletében átvette a bevonuló fiatalokat. Köszönetét mondott a szü­lőknek azért az áldozatos mun­káért, amit gyermekeik ne­velésében végeztek. Méhes András, a KISZ Nógrád Megyei Bizottsága titkára a bevonuló fiatalokat a tisztes helytállásra, a kato­nai ismeretek mind teljesebb elsajátítására kérte. Emlékez­tetett arra, hogy jó eredmé­nyek ott születnek, ahol jó a közösségi szellem. Arra kérte a KISZ-es fiatalokat, legye­nek élenjárók a kiképzésben, fáradhatatlanok a feladatok végrehajtásában és aktívak a mozgalmi munkában. , Az átadó- és átvevőbeszé­dek elhangzása után a sal­gótarjáni Madách Imre Gim­názium és Szakközépiskola tanulói színvonalas kultúr­műsorral szórakoztatták a be­vonuló fiatalokat, hozzátarto­zóikat, a meghívott vendége­ket. A versek, énekszámok előadását követően ismét a katonai vezényszavaké volt a csarnok, majd felhangzott az Internacionálé. A sorkötelesekből újonc lesz, legtöbbjükből később élenjáró, kiváló, fegyverét és a reá bí­zott katonai-technikai eszkö­zöket hozzáértően kezelő ka­tona. Elérkezett a búcsúzás pillanata. Az alakulatok át­vevő tisztjei útnak indultak csoDortjaikkal az ország kü­lönböző helyőrségeibe. HL. J. lobi) minőségű műanyag termékek A Hungária Műanyagfel­dolgozó Vállalatnál javult a termékek minősége, újfajta adalékanyagok alkalmazásá­val növelték tartósságukat. Újfajta hang- és hőszigetelő műanyag padlóik hosszabb használat után sem kopnak meg, mérettartók maradnak, s a háztartásokban, építke­zéseknél használatos áruféle­ségeik is jobban ellenállnak a sérüléseknek. Dolgozóikat kifogástalan minőségű termékek előállítá­sára ösztönzik. A vállalatnál bevezették a minőségi prémi­umot, amelyet azok a dolgo­zók kapnak, akiknek a mun­kájától leginkább függ az áruk minősége. A vállalat a Budapesti Műszaki Egyetem­mel közösen hozzálátott az egységes minőségbiztosítási rendszer kidolgozásához. mezőgazdasági helyzetkép A hidegebbre fordult idő ellenére országosan általában jól telelnek az ősziek. A hó­bunda kellő védelmet nyújt, kivéve azokat a részeket, ahol a másfél-két hét alatt hullott 20—25 centiméter vas­tag hótakaró túlságosan elvé­konyodott. Ezeken a helyeken nemcsak az úgynevezett pap­lanhatás csökkent, hanem gond az is, hogy a megol­vadt hő leve összegyűlt, s így a víztől, jégtől károsított ve­tés tönkremehet. A kisebb- nagyob foltokban összegyűlt víz egy részét ugyanis nehe­zen lehet eltávolítani, mert ha a szivattyúkat üzembe ál­lítják, az éjszakai fagy mi­att többnyire üzemképtele­nek. A MÉM adatai szerint a mostani belvizek nem na­gyobbak, mint más években ilyenkor. Szabolcsban, a Fel- ső-Tisza vidékén, az Ecsedi- lán környékén, továbbá a Kö- zép-Tisza vidékén, a Takta- közben, a Körösöknél, Hajdú- Bihar egyes részein, valamint kisebb mértékben Heves me­gyében vannak a legnagyobb kiterjedésű veszélyeztetett te­rületek, ám ezekből is csu­pán 17—18 ezer hektár a ve­tés. Mihelyt a fagy kienged, a csapadék elvezetését azon­nal meg kell kezdeni. A téli munkákkal — ugyan­csak a hideg beálltáig — or­szágszerte jól haladtak a nagyüzemek: a szőlő metszé­sének felénél tartanak, az al­mafák 60 százalékát metszet­ték meg, míg a kora tava­szig esedékes fejtrágyázásnak alig vannak túl a harmadán. Műtrágya van elegendő; kar- bamidból bőséges a készlet. A hagy hótakaró többfelé akadályozza a műtrágyázást; a repülőgépes szórást — ma­gas költsége miatt — kevés helyen alkalmazzák. Minden megyében a tervek­nek megfelelően halad a ta­vaszi vetőmagok kiszállítása. A vetőmagvállalat jól felké­szült: a kukorica és a tavaszi árpa vetőmagját folyamato­san kapják a gazdaságok. Javuló munkafeltételek a bányagépgyárban Rendkívüli erőfeszítéseket tesznek a munkavédelem ■ ja­vítására a salgótarjáni bó- nyagépgyánban. A VI. ötéves tervben megfogalmazott cél­kitűzések, melyek között első helyen szerepe] a fűtési rend­szer rekonstrukciója nagyrészt tavaly valósultak meg. 1985-ben 9,5 millió forintot költöttek a munkakörülmények javítására. Legjelentősebb fel­adatuk volt a csarnokok fű­tési rendszeréinek korszerűsí­tése, amelyre 1,2 millió fo­rintot áldoztak. Az asztalos- műhely klímájának és világí­tásának felújítására 1 mil­liót költöttek. Jelentős ősz- szeg, 202 ezer forint jutott a iemezdaraboló műhelyre, ahol a teljes fűtés és világítás megoldása váratott magára. Nem véletlen, hogy a fűtéssze­relési munkálatok idén feje­ződtek be, mivel a gázkazán mindössze két éve működik a gyárban. Anyagi erőforrásaik­hoz mérten valóban rekord­nak számít a gyors átállás. Emellett 2,3 millió forintot költöttek egyéni védőfelszere­lések vásárlására. Hiányzott az acélbetétes bakancs, mely­ből először került nagyobb tetei a gyárba, ja vítva a szál­lítási és rakodási munkahelyek dolgozóinak biztonságát. Az egészségügyi fejlesztések­re 150 ezer forintot használ­tak fel- Ebből a műszerpark javítását és a mentőládák pótlását, illetve kiegészítését oldották meg. A munkavéde­lemmel kapcsolatos propagan­da és oktatás szintén fontos feladatukat képezte. Erre 100 ezer forintot szántak, bele­értve a munkavédelmi őrök jutalmazását is. A VII. ötéves tervben újabb összeget kívánnak a dolgozók munkahelyi feltételeinek ja­vítására költeni. Terveikben szerepel a tanulók fürdőjének korszerűsítése és a gyár út­hálózatának teljes felújítása- Ez utóbbira idén 400 ezer forint jut, a befejezés azon­ban az erőforrásokhoz mér­ten történik. Fokozott gon­doskodással kezelik a zajár­talom kérdését, ezért a jövő­ben szeretnék feltérképezni a gyárat ilyen szempontból is. Egyéni védőfelszerelésekre 2,4 millió forintot szánnak, és nem vették le a napirendről a munkavédelmi feltárásokhoz nélkülözhetetlen műszenek beszerzését sem. Szövetkezeti szakcsoportok Aj ipari, szolgáltató és szál­lítási szakcsoportok szervezé­sét 1982-től teszik lehetővé a jogszabályok. A nógrádi áfé- szek még az évben hozzá­láttak létrehozásukhoz, egy esztendővel rá már 13 szak­csoport működött, többségük budapesti telephellyel. A nem eléggé gondos előkészítő mun­ka, a tájékozatlanság, illetve a távoli telephely miatti ne­hézkes eiienórzés következté­ben 1984-ben három, tavaly egy szakcsoport szűnt meg, jelenleg további egy áll fel­számolás alatt. Az áíészekhez tartozó szak­csoportokban jelenleg 230-an dolgoznak, a létszám egyhar- mada teljes munkaidős. Ár­bevételük tavaly meghaladta a 98 midió forintot, a szö­vetkezetek nyereségéhez 8,8 millió forinttal járultak hoz­zá. A szakcsoportok életké­pességét igazolja az a tény is, hogy noha indulásukat vala­mennyi szövetkezet jelentős összegű . álló- és forgóeszköz­zel segítette, tavaly számot­tevő támogatást már nem igé­nyeltek. Ösztönzés Ipari aktíva Salgótarjánban A hazai ipar idei legfonto­sabb tennivalóiról, a szabá­lyozók hatásairól, az iparvál­lalatok gazdasági magatartá­sáról tegnap ipari aktívát rendeztek Salgótarjánban, a megyei pártbizottságon. Részt vett a megbeszélésen dr. Buk­ta László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökhe­lyettese, dr. Emődy Károly, az Ipari Minisztérium főosz- tályvezető-helyetiese és dr. Hegedűs János, a Külkeres­kedelmi Minisztérium főosz­tályvezetője, továbbá ott volt- ták a megye kiemelt ipari üzemeinek igazgatói, illetve első számú vezetői. Mint Ozsvárt József, a me­gyei pártbizottság titkára be­vezetőjében elmondta, a kon­zultációs megbeszélésnek a kétoldalú információcserén túl az is célja, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően rendszeresen találkozzanak egymással az ipari üzemek vezetői — ezt az alkalmat is felhasználva, a kölcsönös tájé­kozódás, kapcsolatkiépítés cél­jára. Az aktíván először Balázs Miklós, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője számolt be azokról a feladategyeztető tár­gyalásokról, melyek az elmúlt napokban a megye vezetői és az Ipari Minisztérium, illet­ve a Magyar Posta vezetői közt lezajlottak. Szólt az idei gazdasági év indításának né­hány jellemző Nógrád megyei tapasztalatáról rs. Az iparvál­lalatok előzetes jelzései alap­ián ebben az éviién 7—8 szá­zalékos termelésnövekedésre lehet számítani (folyó áron szá­molva). Az export várhatóan 9—10 százalékkal bővül, a termelőkapacitások 50—75 százaléka rendeléssel lekötött. Az évindítás zökkenőmentes­nek mondható. A januári eredmények meghaladják a ta­valy ílyenkorit, noha több te­rületen a tervtől való elma­radás rs érzékelhető. Hamaro­san értékelik a kongresszusi és felszabadulási munkaver­seny eredményeit: a tapaszta­latok azt jelzik, hogy ott, ahol az elmúlt évi gazdasági ered­mények alátámasztják, a bri­gádok bátnabban adták be pályázataikat, Ezután a jelenlévő vállalati vezetők kaptak szót. Elsősor­ban a dinamikusabb előreha­ladást fékező nehézségeket, gondokat tették szóvá. Mint megemlítették, fokozza a kész­letgazdálkodás terheit az, hogy az importanyagok, -alkatré­szek rapszodikusan érkeznek be, s nem segítik a készlete­zés előrelátó tervezését a kész­letező vállalatok sem. A fo­rint és forint közötti különb­ség ezúttal is felszínre vető­dött: több esetben a meglévő termelőeszközök ésszerű ki­használását is akadályozzák a szabályzók, rákényszerítve a vállalatot az elavult technika konzerválására. A létszám- és bérgazdálko­dás ugyancsak az ipari üze­mek érzékeny pontjai közé tartozik. Több vállalat az ösz­tönzés hatására lépéseket tett a létszám leépítésére, most viszont éppen a hiányzó mun­káskezek akadályozzák a ka­pacitáskihasználás növelését. Az esetenként igen szerény bérfejlesztési lehetőség követ­keztében is több nagyvállalat létszáma megcsappant, a meg­lévő munkásgárda pedig je­lentősen felhígult. Mindennek a termelékenység javítása lát­ja k^rát. Nem értenek egyet a vállalatok azzal sem hogy — miközben iparkodnak a termelékenvsíeet fokozni — sok állást kifejezetten a ható­ságok utasítására kell fermtar,- tani. A termeléshez szükséges alapanyagok beszerzése szin­tén több ipari üzemnek okoz nem cfeekélv gondot: egyes anvagszállítők nem mutatnak hajlandóságot szerződéskötés­re. más esetben az anyag­gyártó és a feldolgozó ellenté­tes érdekeltsége miatt követ­keznek be súlyos ellátási zök­kenők. A kérdésekre és észrevéte­lekre adott válaszában dr. Bukta László egyebek között hangsúlyozta: normális belső érdekeltség kialakításával is azon kell lenni, hogy helyre­álljon a művezetők rangja, kötelességeik teljesítéséhez adottak legyenek a szükséges eszközök. Tarthatatlan az al­kotó műszaki értelmiség hely­zete, amit alacsony szintű anyagi megbecsülésük mellett az is jelez, hogy a mérnöki munkahelyek felét nem mér­nökök töltik be, ugyanakkor diplomához kötik olyan fel­adatok elvégzését, melyekhez elegendő a .középfokú vég­zettség is. Szólt arról, hogy meg kell teremteni az egész­séges összhangot a vgmk-kban és a fő munkaidőben megkere­sett bér között. Dr. Hegedűs János felhívta a figyelmet arra az ellent­mondásra. hogy miközben a vállalati tervekből következő­en a népgazdasági tervhez képest kevés az exportáru- alap, növekszik az import­igény. __ \ Dr. Emődy Károly válasza­iban kiemelte, hogy a jelen­leginél korszerűbb műszaki megoldásokat tükröző beruhá­zások megvalósítását a követ­kezőkben a szabályozók is se­gíteni fogják. Annál is in­kább indokolt ez, mivel az ipari tárca VII. ötéves tervi dinamizált változatának vég­rehajtása nem engedi meg a beruházások további csökke­nését. Hangoztatta a lízing­ben és a vegyes vállalatok ala­kításában rejlő lehetőségek ki­használásának fontosságát — mindeddig kevéssé élnek ve­le az iparvállalatok. A gvor- sabb előrehaladást több ren­delet, illetve szabályozó meg­változása is serkenteni fog­ja, ez azonban egváltalán nem csökkenti a vállalatok kezdeményezőkészségének szükségességét. Negyvenezer szondái májlúd Évente negyvenezer májlu- üat értekesít a Szandai Le­nin Termelőszövetkezet a ba­bait májlúdtársulás tagja­ként. Tekintve, hogy a szan­dai libamáj átlagsúlya hat­száz és ezer gramm között mozog, ez legkevesebb hu­szonöt-huszonhat ezer kilo­gramm értékes exportterméket jelent az országnak. Biztos bevételi forrás a pecsenyeli­ba húsa, aprólékja is, pelyhé- ré-1, tolláról nem is szólva. Nem rossz üzlet ez azon­ban a szandaiaknak sem, ahol három éve foglalkoznak mi ;- lúdhizlalással, együttműköd­ve a községi úgynevezett tö­mőkörökkel. Ezekből a lé­nyegében családi vállalkozá­sokból ma már negyven mű­ködik Szandán. A munka­megosztás a közös gazdaság és a tömőkörök között a kö­vetkező: a termelőszövetke-. zet megvásárolja a naposli­bát, saját telepén nyolc-ki- lenc hetes koráig neveli, amíg azok elérik a négy és fél ki­logrammos átlagsúlyt. Ekkor a libát a gazdaság eladja a tömőköröknek, ame­lyek az intenzív májra tö­mést végzik, előirt technológia szerint, elektromos töltőgép­pel A kukoricát a tsz biz­tosítja. A procedúra mind­össze három hétig tart, de az utolsó héten már éjjel- nappal, háromóránként tömik a libát. A „kész” májludat a tsz visszavásárolja és értéke­síti. A tömőkör egyszerre hat­van ludat töm, s ezt teszi évente egymás után tizenöt­ször, tizenhatszor. A végel­számolás során a tömőkö­rök jussa a májprémium, amelynek nagysága függ a máj súlyától, minőségétől. Te­kintve, hogy a szandai átla­gos májprémium két­százhatvan forint — a leg­magasabb a babati társulá­son belül — a tömőkor be­vétele háromhetes cikluson­ként elérheti a tizenötezer, évente a kétszázötvenezer fo­rintot. De, ha egyik-másik tömőkör teljesítménye átlagon felüli —, előfordult például négy­száz forintos májprémium is —, a libatömők éves keres­ménye akár a háromszázöt­venezer forintot is megha­ladhatja. A salgótarjáni síküveggyár műszaki főosztályán három fiatal szakember fejlesztette ki az üvegolvasztó kemencék boltozatának tervezését személyi számítógép segítségével Szekeres Sándor, Bujtás József és Müller Attila az Alkotó ifjúság pályázatra benyúj­tott pályaműve az üvegipar területén újdonságnak számít. A kemenceboltozatok és te­hermentesítő boltívek tervezésénél jól hasznosítható a személyi számítógépnek az a nagy előnye, hogy rövid határidőre és hibaforrások nélkül képes a program alapján többféle statikai és grafikai megoldásokat alkalmazni. A három szakember a magas szintű műszaki ismereteket jól alkalmazta a számítástechnikával összekapcsolva, tgy a síküveggyárban sorra kerülő kemencefelújításhoz nagy segítséget nyújt a pályamű am'-lv kollektív kategóriában első helyezést ért cJ a. síküveggyár Alkotó ifjúság pályá­zatán. — Rigó — Sikeres próbaüzem A Nógrádi Szénbányák Ménkes-bányaüzemében évek óta nagy gond a szén kül­színre juttatásának bonyo­lult, hosszú folyamata. Az „álfái” mezőről, közel hat ki­lométert utazik a szén, s a régi megoldás szerint nem­csak szállítószalagon, hanem csiliében, végtelen kötelű pá­lyán, aztán ismét mozdonyos vontatással. Pár évvel ezelőtt kezdődött meg egy gumiszalag szerelése, mely lehetővé teszi a kor­szerűsítés folyamatában már készen lévő „Nemes-ereszke” összekötését az álfái térség­gel. Nos, a munkálatok egy hónapja befejeződtek és si­keres próbaüzemet bonyolí­tottak az egy kilométeres he­vederrel. A szállítás útvona­la ugyan nem csökkent, de a hat kilométerről érkező „feke­te gyémánt" emberi segéderő és bonyolult mechanizmus nélkül jut a külszínhez közel fekvő széntároló bunkerba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom