Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-28 / 50. szám

ftlÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLII. ÉVF„ 50. SZÁM ARA: 1,8C FORINT 1986. FEBRUÁR 28., PÉNTEK Tanácskozik az SIÜP XXVil. kongresszusa ÜSést forgott a BIHinís**erSsm.~ícs A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén rendeletét hozott az építéstervezési jogosultság­ról. Az új jogszabály az ed­digieknél jobban érvényesíti a szakmai felkészültség és hoz­záértés követelményét, előse­gíti az építéstervezési tevé­kenység színvonalának eme­lését, a vállalkozói szemlélet kibontakozását és verseny- helyzetet teremt az építéster­vezés területén. Az építtetők érdekeit szolgálja, hogy bő­vülnek a kisvállalkozások és a magánszemélyek tervezési lehetőségei is. A kormány megerősítette NÓGRÁD-fórum a tudománypolitikai bizott­ságnak a tudományos kutatás és a rríűszaki fejlesztés infra­struktúrája fejlesztéséről ho­zott határozatát, amely a ku­tatói tevékenység segítését és a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítását szol­gálja. A VII. ötéves ten. idő­szakban a tudományos kuta­tás infrastruktúrája fejlesz­tésének súlypontjait az infor­mációs szolgáltatások kiépí­tése, a műszerellátottság javí­tása, a kísérleti műhelyek és üzemek létrehozóija, a szab­ványosítás, az iparjogvédelem hátterének erősítése, az au­tomatizált műszaki tervezés eszközellátottságá nak javí­tása képezi. r A* SZKP X.VT kongresszusának harmadik napján, csütörtökön, s K il kongresszusi palotájában folytató­dott a Közp- -,1 'Bizottság politikai beszámolójának és a Központi Revíziós Bizottság jelentésének megvitatása. Az 5000 küldött tanácskozásának csütörtök délelőtti ülésén az első felszólaló Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára volt. Jegor Ligocsov A stratégiai döntések kong­resszusának nevezte a szov­jet kommunisták tanácskozá­sát beszédében Jegor Liga- csov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Hangsúlyozta, hogy az SZKP kidolgozta az ország fejlődésének meggyorsítását szolgáló stratégiai irányvona­lát. Ennek megvalósítása so­rán nem egészen egy év alatt, olvan eredményeket sikerült elérni, amelyek joggal sorol­hatók a kongresszust megelő­ző, egész beszámolási idő­szak legnagyobb vívmányai közé. Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága belpolitikai téren bátran, a szabványostól elté­rően cselekedett, megnyitva ezzel az utat a gazdaság, a tudomány, a gazdasági me­chanizmus tökéletesítése, a társadalmi ertöjlcs megszilár­dítása előtt. Újító módon kö­zelítette meg a Politikai Bi­zottság a nemzetközi életkér­déseit is. Akár a kül-, akár a belpo­litikáról, napi problémákról, vagy stratégiai kérdésekről legyen is szó, a Politikai Bi­zottság és a Központi Bizott­ság titkársága testületi szel­lemben, magas követelménvek mércéje szerint, őszinte véle­ménycserében meghozott dön­tések alapján cselekszik — mutatott rá Ligacsov. A továbbiakban a szónok káderpolitikai kérdéseket érin­tett. Ligacsov bírálta a káde­rek kiválasztásában és elhe­lyezésében a múltban elkö­vetett hibákat, s rámutatott arra, hogy a káderállomány stabilitásának biztosítását szolgáló törekvés sokszor en­nek az állománynak a meg­merevedését eredményezte. Ez pedig megengedhetetlen egy soknemzetiségű országban, ahol folyamatossá kell tenni a helyi káderek kiválasztá­sát, gondoskodni kell inter­nacionalista szellemű neve­lésükről. Ezzel szemben egyes helyeken felülkerekedett a rossz értelemben vett lokál­patriotizmus, ami hátráltatta, hogy valamennyi nemzetiség képviselői vezető beosztások­ba jussanak, akadályozta az egyes területek közötti káder- áramlást, a nagy tapasztalata kádereknek a köztársaságok és a központ közötti cseréiét. Ez sok helyütt a helyi veze­tés elszigetelődéséhez, mun­kájának megrekedéséhez ve­zetett. Sok példa volt arra is, hogy nem kaptak támogatást a próbálkozó szellemű, aktív gondolkodású emberek — ál­lapította meg az SZKP KB titkára. — Minden lehetséges módon bátorítanunk kell az alkotó szellemű, önálló cse­lekvésre kész, saját véle­ménnyel rendelkező, a fele­lősséget bátran vállaló embe­reket. Ligacsov a káderkiválasz­tás legfontosabb szempont­jának a jelölt politikai tulaj­donságait nevezte. Hangsú­lyozta, hogy a vezető tisztsé­get betöltő kommunista min­dig politikai személyiség, aki­nek az a kötelessége, hogy kifeiezésre juttassa a párt és a dolgozó tömegek akaratát. Pontosan tudni kell a felelős tisztségekre jelöltekről azt is, hogy kénesek-e meglátni döntéseik, lépéseik politikai következményeit. A szónok külön is felhívta a figyelmet arra, milyen ha­talmas szerepe van az alko­tó bírálatnak és önbírálatnak a vezetők nevelésében. Em­lékeztetett a politikai beszá­molónak arra a megállapítá­sára, hogy egyetlen pártszer­vezet, egyetlen pártmunkás sem maradhat kívül az ellen­őrzésen. A szabad, nyílt, elv­társi bírálatnak a társadalom természetes állapota részévé, a mindennapi élet szerves elemévé kell válnia. „A múlt­ban e téren voltak nálunk fagyok és felmelegedések, ho­lott nekünk tartós jó időjá­rásra. az őszinteség, becsü­letesség. pártos elvszerűség és az igazság légkörére van szük­ségünk. Csak ilyen légkörben tudunk igazán előrehaladni” — szögezte le Jegor ligacsov. Másodiknak Jurij Szolonjov, a leningrádi területi pártbi­zottság első titkára emelke­dett szólásra. Szemléletesen beszélt arról, hogy miképoen érvénvesül a tudomány és s termelés összefonódása a Szovietunió egyik legna­gyobb gazdasági, tudományos és kulturális centrumának von záskörzetében. mikéooen biztosítják a kiemelt fontos­ságú inarágnk elsődleges fei- lesztését. Elmondta, hogv Le­ningrad iparában a termelé­kenység emelkedését telies egészében a tudományos ered­A külföldi küldöttségek vezetői az elnökségben mények meghonosítása révén tudták elérni. Jurij Szolovjov érzékeltette, hogy a leningrádi terület la­kossága, kommunistái magu­kénak vallják a gyorsított ütemű fejlesztés gondolatát, programját, s készek odaadó- an munkálkodni az eredmé­nyes megvalósításon. Érdekes színfoltja volt az ülésnek egy kazahsztáni szov- hoz traktorosnőjének felszó­lalása. Natalja Gellert, a né­met ajkú kisebbség képvise­lőjeként visszautasította azo­kat a nyugati vádakat, ame­lyek szerint a Szovjetunióban hátrányos megkülönböztetés sújtja ezt a nemzetiséget. „Területünk kommunistái bi­zalmukkal tiszteltek meg, így lettem kongresszusi küldött” — jelentette ki Natalja Gel­lert. A Lett Köztársaság a bo­nyolult körülmények ellenére is határidő előtt teljesítette tavalyi tervét és stabil fej­lődést mutat fel az állatte­nyésztésben — jelentette ki Borisz Pugo, a Lett KP KB első titkára, aki „az idő fel­gyorsulásáról” beszélt az SZKP KB széles fronton be­vezetett energikus intézkedé­sei nyomán. Baskíriának, ennek az urá­li autonóm szovjet köztár­saságnak, az ország egyik legrégibb olajkitermelő vidé­kének képviselője zárta a délelőtti ülés szünete előtt a szovjet felszólalók sorát. Midhad Sakirov, a baskíriai területi pártbizottság első tit­kára elmondta, hogy új le­lőhelyek kiaknázásával, az olajkutak hatékonyságának fokozásával, a nagyobb auto­matizálással biztosították a kitermelés magas szintjét, a tervek teljesítését és túltelje­sítését. Az olajfinomítás te­rületén azonban még sok a tennivaló. Ugyanez mondha­tó el a réz és a kén kiter­meléséről. Ennek kapcsán a szónok felelőtlenséggel vádol­ta a Szovjetunió színesfém-ko­hászati minisztériumának egyes vezetőit, akiknek hibá­jából nem lehetett üzembe helyezni egész sor nagy érc- fejtőt. A szovjet pártkongresszus csütörtök délelőtti ülésén ez­után folytatódtak a testvér­pártok vezetőinek felszólalá­sai. Üdvözölte a kongresz- szust Todör Zsivkov, a Bol­gár KP KB főtitkára, a bol­gár államtanács elnöke, Ni- coláe Ceausescu, a Román KP főtitkára, köztársasági el­nök. Todor Zsivkov Az SZKP kongresszusait mindig is nagy figyelemmel kísérte a nemzetközi közvé­lemény, minthogy ezeken a kongresszusokon Lenin párt­ja meghatározta a fejlődés út­jait, megmutatta az egész vi­lág jövőjéhez vezető utat. Ez különösen igaz az olyan, for­dulatot jelentő döntő sza­kaszokban, mint amilyenben most is élünk — jelentette ki felszólalásában Todor Zsiv­kov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke. A XXVII. kongresszus jó­váhagyására váró dokumen­tumok nemcsak a szovjet szocialista társadalom töké­letesítéséhez jár rínak hozzá. Rendkívül fontosak a test­véri szocialista közösség to­vábbi erősítése, a nemzetkö­zi kommunista ás munkás- mozgalom, a béke és a hala­dás erőinek fejlődése szem­pontjából is. A testvéri szovjet—bolgár barátságról szólva a BKP KB főtitkára kiemelte, hogy ez a barátság új eszmei és szel­lemi kapcsolatokkal, konkrét dolgokkal gazdagodott. Szá­munkra ma ez a szocialista internacionalizmus gyakorla­tét is jelenti — mondta To­dor Zsivkov. (Folytatás a 2. oldalon.) Merre tart a mer y eszek hely? Salgótarján elmúlt öt esz- adására kerül sor, ami azt je­tendejének fejlődéséről, vala­mint az elkövetkező évek fej­lesztési elképzeléseiről esett szó a csütörtökön megtartott NÖGKÁD-fórumon, amelynek vendége C. Becker Judit, a Salgótarjáni Városi Tanács el­nöke volt. Bevezetőül a VI. ötéves terv főbb eredményeit tekintette át a városi tanácselnök. Utalt arra, hogy a kiemelt feladatok közé sorolták a lakáshelyzet javítását, a fjyermekintézmé- nyi, az egészségügyi hálózat bővítését, s az időskorúakról való gondoskodást. Figyelemre méltó, hogy a tervezett 1828 lakás helyett valamivel több mint kétezer új otthonba köl­tözhettek a salgótarjániak. Az általános iskolai tanteremgon­dokon is enyhítettek, sőt ter­ven felül készült el a Gorkij- lakótelepi Öt tantermes iskola, így elkerülhető lett a váltott rendszerű oktatás. Tovább ja­vultak az egészségügyi felté­telek, bővült a kereskedelmi- szolgáltatói hálózat. Az ered­mények mellett azonban, tette hozzá C. Becker Judit, számos feladat vár még megoldásra, amelyek az elkövetkező terv­időszak teendőit is felölelik. Miként segíti a tanácsi gaz­dálkodás a megyeszékhely fej­lődését? Az évtized végéig mintegy 3,8 milliárd -forint áll Salgótarján Városi Tanácsá­nak rendelkezésére, ebből kell biztosítaniuk a meglévő intéz­mények működtetését, fenn­tartását, valamint ezen ösz- szegből valósítják meg a fej­lesztési elkénzeléseket is. Ez utóbbiak sorában kiemelt helyen szereDel a lakáshoz ju­tás elősegítése. Jelenleg 1522 inénvlöt tartanak nvilván. s várhatóan az elkövetkező öt évben mintegy 2000 lakás át­lenti, hogy a mai jogos igé­nyeket öt éven belül ki tud­ják elégíteni. Egyre inkább kedvező a lakáshoz jutás támo­gatási rendszere is, amely el­sősorban a fiatalokat részesí­ti előnyben, ugyanakkor fenn­áll annak veszéíya is, hogy teherbírásuknál nagyobb mér­tékben vesznek föl hiteleket, ami megélhetésük körülménye­it veszélyeztetheti. Az egészségügyi és szociális ágazat fejlesztése szintén a legfontosabb feladatok között szerepel, 1986-ban a nyugati városrészben és Zagyvarónán is új körzeti orvosi rendelő átadását tervezik, s ezenkí­vül a körzeti orvosi ellátás rendellenességeit is kiküszö­bölik. Az idős emberek elhe­lyezési gondjain enyhít majd a Gork j-lakótelepi foglalkoz­tató, illetve a kórházi terü­leten létesítendő 60 férőhelyes szociális otthon. Szólt a városi tanácselnök az új beruházások helyzeté­ről. Megemlítette, hogy 1987- ben több jelentős létesítmény átadására sor kerül, így nél- dául a Palócz téri üzletházat, a városi tanács irodaházát, az Arany János úti gimnáziu­mot is ekkor vehetik birto­kukba az érintettek. A vízel­látási problémák megoldását segíti elő a telermiésfeilrszté.. si hozzáiárulás. jóllehet ez nem fedezi a telies köl+sőrot. További feladatként émlít0tte a városi tanácséinak a közle­kedési helvzet javítását, az el­látás színvonalának me«fo-+á- sát. Ezt követően C. 8ortop Judit az újságírók válaszolt. (A lan rnnnkat^-sai és az olvasók áltat (pttot* T-^r- rfósok-rp nrtf.it válaszokat a NÖGPÁD késóhhr .számaiban folyamatosan közótiük.) A kongresszusi verseny első eredményei Meghozta első jelentős eredményeit az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére ki­bontakozott szocialista mun­kaverseny. Az egyik az Al­másfüzitői Timföldgyór ese­ménye. E dunántúli nagyüzem dolgozói már a múlt évben bejelentették, hogy a kong­resszus tiszteletére viszonylag rövid idő alatt, megteremtik egy újfajta, az eddigiektől el­térő fizikai tulajdonságokkal rendelkező timföld gyártásá­nak feltételeit. A változta­tást a szovjet kohók kör­nyezetvédelmi okokból kér­ték. Az újfajta, a korábbinál nagyobb szemcseméretű alap­anyag ugyanis a kohósítás közben jobban megköti a gá­zokat, s ígv az alumíniumko­hók kevésbé szennyezik kör­nyezetük levegőjét. A ver­seny eredményeként a Szov­jetunióba szállított összes almásfüzitői timföldnek a fele. már az idén nagv szefn- cseméretű lesz, s a későbbi­ekben fokozatosan tovább növelik az arányát. A közelmúltban meghosz- szabbított és kibővített ma­gyar—szovjet timföld-alumí­niumipari egyezmény valóra váltásából is nagy feladatok hárulnak az almásfüzitői gyár dolgozóira. V A Ganz Danubius óbudai gyáregységében megkezdőd­tek egy új konstrukciójú szi­bériai tolóhajó prototípusá­nak üzemi próbái. A gyár 11 szerelő szocialista brigádja az almásfüzitőiekhez hason­lóan, már korábban felaján­lást tett az SZKP XXVIL kongresszusa tiszteletére, s ebben többek között arra tet­tek ígéretet, hogy a hajót már az első negyedév végéig átadhatják szovjet partnerük!, nek. A tolóhajót már a múlt év decemberében vízre bo­csátották. Gyors ütemben el­végezték a még hátralevő vasszerkezeti szereléseket, helyükre kerültek a különfé­le berendezések, most pedig mégkezdődött a körülbelül egy hónapig tartó üzemi oró- ba. Ezt követően befestik a hajót és előkészítik a szállí­tásra. Az új típus elődeinél erősebb szerkezeti effvségek- ből készült, motorjának tel­jesítménye is nagyobb, mint I a korábban gyártott tolóha­jóké. a vezérlése pedig elekt­ronikus. A Dunántúli Kőolajipari Oénsvár éves feladatainak határidő előtti tejesítésére tett felajánlással kapcsold dott be a versenybe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom