Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-27 / 49. szám

Á mi családunk Magyar József az utóbbi időben nem panaszkodhat: si­kert sikerre halmoz. A Mi, büszke magyarok című alko­tása hazai és nemzetközi té­ren egyaránt kedvező fogad­tatásra talált. Másfél órás do­kumentumfilmje, A mi isko­lánk széles körű, szenvedé­lyes vitákat gerjesztett, meg­osztotta a szakmai és a lai­kus közvéleményt. Sokan — igencsak tanult és tájékozott emberek — torzítással, ha­missággal vádolták az alko­tót, ám azóta kénytelenek vol­tak beismerni igazát. A film- «iek is köszönhető, hogy bizo­nyos tárgyak, osztályok tan­anyagának mennyiségét, tar­talmát mostanság felülvizsgál­nák. Magyar József legfrissebb munkája A mi családunk. Té­mája már az iskolafilm ide­jén megfogant a rendező agyában. S hogy nem is akár­hogyan, arról az elkészült mű és fogadtatása vall. Tavaly a miskolci tévé-, rövid- és do­kumentumfilm-fesztiválon tiagydíjat kapott, és elnyerte « közönség díját. Díjeső hul­lott rá áz NSZK-beli Mann­heim nemzetközi fesztiválján is, ahol megkapta az arany dvkátat és a népfőiskolák dí­ját. ☆ ­A közelmúltban Balassa­gyarmaton mutatták be A mi családunkat, szervezett közön­ségnek, középiskolásoknak, ta­nároknak. A vetítés után né- hányan ankéton találkoztak a rendezővel. A beszélgetés ta­nulságai érdeklődésre tarthat­nak számot szélesebb körben is, ezért érdemes belőlük egy kis csokrot összeállítanunk. Hogyan ítélik meg a gyere­kek édesapjukat? A filmben megszólaló álta­lános és középiskolások, mint­ha összebeszéltek volna, édes­apjuk jó tulajdonságának, ér­clemének kizárólag anyagi tér-, tnészetű dolgokat tartanak. Főleg a kicsik tudják ezeket Maivan és őszintén megfogal­mazni. Azért szeretem aput, mondogatják, mert házat épít nekünk, vásárolt telket stb. jKz apróságoknak eszükbe sem jut, hogy aput szeretni ille­nék — mondjuk becsületes, tiszta emberségéért, műveltsé­géért, tájékozottságáért. Nem jut eszükbe, mert tár­sadalmunk változásai olyan zavart idéztek elő az értékek hagyományos, szocialista rend* szerében, amelyek valamennyi állampolgár — beleértve a gyerekeket is — gondolkodásá­ban, viselkedésében, magatar­tásában tetten érhetők. A fil­mes példát az egyik hölgy hozzászóló saját, mindennapos tapasztalataival » támasztotta alá. Elmondta, hogy utcájuk­ban a gyerekek nem a nevük alapján ismerik általában az embereket, hanem aszerint említik meg őket, hogy ki mi­lyen személygépkocsival, ren­delkezik. így aztán az egyik házban nem a tanár néni vagy az esztergályos bácsi lakik, hanem a Trabantos néni meg a Skődás bácsi. Mikor vállaljuk a gyereket? És mennyit? A film egy nagyon rokon­szenves szereplője egy hét­gyermekes édesanya. Férje programszervező, szép, nagy családi házban laknak. A há­zat a rokonok, barátok, isme­rősök segítségével építették fel. Az anya elmeséli, hogy sokan, ha értesülnek gyerekei szá­máról, megmosolyogják, netán rosszallásukat is kifejezik. Sen­kinek sem áll a szája elisme­résre. Keserűen jegyzi meg az asszony: ha kávét főznék, vagy gépelnék valamelyik iro­dában, biztosan megköszönnék nekem, talán még kitüntetést is kapnék, mert munkát vég­zek, dolgozom, de a hét gye­rek tisztességes felneveléséért nem jár köszönet. Hogy mennyire igaza van a hétgyermekes családanyának, azt aligha kell különösebben bizonygatnunk. Elég ha csak hivatkozunk arra a tényre, amelyre egyébként a film is: országunk lakossága az utób­bi években fogyatkozik, éven­ként 15—20 ezerrei. Ez pedig azt jelenti, hogy kevesebben születnek, mint ahánvan meg­halnak. Persze nem csak a gyermek vállalásával van gondunk. Egyre nagyobb társadalmi probléma, hogy a gyerekek a kívánatosnál, az ésszerűnél sokkal korábban születnek meg. Az újszülöttek 43 szá­zaléka — említette a rende­ző — megszületik a házasság első két esztendejében. Miért baj ez? Azért, mert közben minden harmadik házasság felbomlik, s a legtöbb az ele­jén. Ajánlatos volna, ha a házasfelek megvárnák, amíg elmúlik az úgynevezett há­zassági stressz, amíg maguké­vá teszik a másik szokásait, és ezután, érzelmileg, anyagi­lag is megalapozottabban vár­nák a gyereke(ke)t. Ki törődjön a gyerekekkel, a szülőkkel? Magyar József filmje álla­mi gondozott gyerekek vallo­másaival kezdődik, és szoci­ális otthonban élő szülők me­ditációival fejeződik be. Szív­facsaró képsorok, önzésünk­kel azokat^ büntetjük, akik nem érdemlik meg. Életünkből las­san kilugozódik az érzelem. A családban alig marad idő a gyerekre és a házastársra. El­borítani látszik mindent a szexualitás. A riasztó jelenségek tettre sarkallják a társadalom irá­nyítóit, vezetőit is — jegyezte meg az egyik pedagógus. Hi­szen alig van fórum, ahol ne szólnának hangsúlyosan róluk. A családdal szembeni követel­mények megfogalmazódnak a politikai dokumentumokban is. S mind többen vannak azok, akik cselekvést, gyor­sabb előrehaladást sürgetnek.' * A mi családunk című film nem hízeleg, nem keresi a néző kegyeit. Feltár, megmu­tat. A hogyan továbbra — ennyiben kevesebb A mi is­kolánknál — nem válaszol. Nem is válaszolhat, nem a feladata. Hibáinkat nekünk, magunk­nak kell kijavítani. Nekünk, akik családban élünk, éltünk, vagy élni fogunk. Magyar Jó­zsef filmje nagyszerű aprcDÓ arra, hosv magunkba szán­junk és felismerjük halaszt­hatatlan teendőnket. Sulyok László A tavaszi fesztivál ifjúsági programjai A VI. budapesti tavaszi fesztivál változatos progra­mot kínál a gyerekeknek és ja fiataloknak, s hagyományos műsorok mellett sok újdon- Isággal is szolgálnak a rende­lők. Játékos sportversenyeken, Vetélkedőkön vehetnek részt • legkisebbek három napon ifct — március 14—15—16-án •— a Vörösmarty téren. A Budai várban is többféle program közül választhatnak «majd a gyerekek: a Tárnok •rtcai iskolában játékcentrum, «B Dísz téren felállított nagy­színpadon különféle gyermek- műsorok, tánc- és sportbe­mutatók, konoertek szórakoz­tatják 22-én és 23-án az oda­látogatókat. A Petőfi-csarnok- fcan többek között zenés-tán- irodalmi—történelmi játék, gyermektáncház, népi játé­kok, népmesék várják a kis­iskolásokat a fesztivál idején. Ugyanitt rendezik meg az el­ső bohóctalálkozót március 21—23. között, Bohócok ünne­pe a ligetben címmel. A nagyobbak érdeklődésére tarthat számot 21-én és 22-én az utcai zenészek találkozó­ja a Belvárosban, 15-e és 23-a között a Deák téri aluljáró­ban és a Vörösmarty téren, a Commedia dell’arte — szín­játszó csoportok előadásában, a Boráros téri aluljáróban 20—21-én pedig a különböző amatőr együttesek, előadómű­vészek műsora. Filmvetítések, számítógépes és videojátékok szórakoztatják a fiatalokat a MAHART Vigadó utcai klub­jában március 14—16. között. Yoko Ono békekoncertjét a BNV A pavilonjában március 14-én rendezik meg. A BNV 16-os pavilonja ad otthont március 16-án — az Utazás ’86 kiállítás keretében — a fiatalok napjának. Az egész napos rendezvényen többek között tévémacishow, ' gyer- mekzsúr, divatbemutató és Kormoránkoncert várj a fi­atalokat. A kertészeti egye­tem fesztiválklubja márci­us 14. és 23. között minden­nap nyitva tart, programjai között nemzetközi gyermek- találkozó, görkorcsolyás disz- kótáncverseny, magyar pop­együttesek sportversenye, va­lamint több koncert szerepel. A Petőfi-csamokban közös koncertet ad a Benkó-dixie- land band és az olaszorszá­gi Milano Gang március 16- án. Ugyanitt kerül sor az el­ső nemzetközi diaporáma-ta- lálkozóra március 20-án. Mesélő műit Búcsústarisznya A balassagyarmati Palóc Múzeum szőttesgyűjtemé- nyének értékes darabjai a női hátitarisznyák. Az egy szél, maguk szőtte vászonból varrott zsákforma négy sarká­ra hosszú szatyingot (mad­zagszövő táblán készített kender- . vagy pamutszalag) erősítettek —, innen az egyik elnevezés: négylábú tarisznya. E kötőszalagok segítségével^ csomózták meg a mellükön.' Bár köznapi használatáról is vannak adatok, megyénkben elsősorban mint búcsús tarisz­nya, szentkutyi tarisznya él az emlékezetben, mutatván, hogy fő funkciója a búcsújá­ráshoz kapcsolódik. A több napi élelmet vitték benne az asszonyok a szentkúti és más ^ szerző felvétele kegyhelyek búcsúira. Ezen darabok ünnepélyes­ségét mutatja, hogy legtöbb- e csíkok között szedettes szőr tiszta-pamutos vászonból technikájú, lazább mintákat készültek, s gazdagén díszí- is, majd az első világháború tettek. Megyénkben általában után készült darabokon a mindig szőttes hímet alkal- mértanias díszítményt háttér- maztak a búcsús tarisznyákon, be szorítják a virágminták. A korábbi darabok lépett Egyik-másik tarisznyába vi- technikáiú, keskeny, piros selőjének, készítőjének nevét (vagy kevés kékkel tagolt) is beleszőtték, csíkmintáit a múlt század vé- A képünkön látható tarisz- gétöl egyre sűrűbben szövik nyát Bállá Róza hugyagi pa- egymás mellé a textíliákra, rasztlány készítette saját ke- Az Őrhalom környéki falvak- lengyéjébe 1875 körül. Hason- ban szívesebben alkamaztak loan a többi asszonyi textíli­ához, a gondosan kímélt, cif­ra vászontarisznyák is leány­ágon öröklődtek a családban, így vásárolhatta meg e tár gyat Manga János, a múze­um számára Bállá Róza le­ányától 1950-ben. Akkoriban az ipolyvölgyi falvakban mór csak az öregek használtak ilyet. A salgótarjáni piacon azonban még ma is feltűnik egy-egy kazári asszony cifra négylábú tarisznyával a há­tán. (Kapros Márta) Ruhatárat kapnak - a gyerekek Orgonák, cimbalmok öt orgonát és mintegy 40 cimbalmot készít megrende­lésre az idén a Fővárosi Mű­vészi Kézműves Vállalat hangszerüzeme. ' A pécs-kertvárosí katolikus templom részére 2500 sípos orgonát gyártanak. Szentgott- hárdon az 1700-as években épült cisztercita apátsági templom barokk orgotnaszek- rényébe a tönkrement eredeti helyett készül új orgona. Ez­által a templomban hang­versenyekét is tarthatnak. Az elmúlt évben elkészült zala­egerszegi koncertterembe két­ezer sípos orgona kerül. Je­lenleg folynak a tárgyalások arról, hogy a szombathelyi székesegyházba is új orgona kerüljön. Az orgonák értéke egyenként három-hat millió fo­rint. Mintegy 40 cimbalom gyár­tására kapott eddig megren­delést a hangszerüzem. E kö­zépkori eredetű húros hang­szerekből a világ szinte vala­mennyi országába exportál a vállalat. Francia nagydíj hanglemeznek Richard Strauss Giintram című operájának első, CBS—Hungaro­ton koprodukcióban készült le­mezfelvétele elnyerte a francia Académie National du Disque Lyrique nagydíját. Az opera fő­szerepeit az NDK-beli Reiner Goldberg, Tokody Ilona, Sólyom Nagy Sándor, Gáti István, Gre­gor József és Bánd! János ének­li. A Honvéd művészegyüttes férfikarát és a Magyar Állami Hangversenyzenekart az egyesült államokbeli Eve Queler vezény­li a felvételen. Bár a legfiatalabb közmű­velődési intézmények közé tartozik Salgótarjánban a táncház, mind jobban érez­teti munkájával jelenlétét. Olyan amatőr együttesek bázisául szolgál, amelyek nél­kül a megyei mozgalom szin­te elképzelhetetlen lenne; s most már nem csak a Nóg- rád táncegyüttesre kell gon­dolnunk. A táncházban működik a jazzbalettegyüttes, amely színvonalas munkájával ki­emelkedik az ilyen jellegű csoportok közül. A csoport­hoz tartozó breaket űző fia­talokkal együtt nemrégiben bemutatkoztak a Fővárosi Operettszínház színpadán is a közelmúltban Miskolcon a televízió szakemberei néz­ték meg műsorukat. A befeje­zéshez közeledő két jazzba- lett-tanfolyam legügyesebb hallgatóival megerősödve új perspektívák nyílnak a cso­port előtt. Idén ismét dolgoz­ni kezdenek a pantomime­sek. Igen fontos munkát végez a Viganó gvermcktánc- együttes, amely a Nógrád után pótlás csoport ja. Jelenleg huszonegy percnyi színpadi produkciót tudnak a gyere­kek, év végére műsoruk há­romnegyed órásra bővül. Most munkálkodnak a gyerekegyüt­tes alapruhatárának kialakí­tásán, ebben többek között egy rend rimóci ruha is lesz. Az együttes anyagi lehetősé­geit idén ez köti le, ami azonban nem megy a tartal­mi munka rovására, mert a gyermektánc-koreográf iákat nem terhelik a szerzői jog- díjak. Az együttes egyébként indul az idei kulturális se­regszemlén, amely felmenő rendszerű lesz. Májusban részt vesznek a sátoraljaúj­helyi észak-magyarországi gyermektáncfesztiválon, áp­rilisban a Nógráddal közö­sen a salgótarjáni József Attila Városi-Megyei Műve­lődési Központ gyermekszín­házi sorozatában lépnek a közönség elé. Sűrű programja lesz az Arany—II. minősítésű fel- nőtt együttesnek is. Fellépé­seik sorából kiemelkedik egy finnországi szereplés. A Nem­zetközi Táncszövetség megc hívására júniusban Tamperé­be utazik az együttes, ahol a nemzetközi néptáncfesztivá­lon a magyar színeket kép­viselik. Júliusban az országos szövetkezeti néptáncfeszti­válon indulnak, szeptember­ben a gyöngyösi észak-ma­gyarországi' néptáncfesztivá­lon lépnek fel. Erre alapo­san készül az együttes, mi­vel két évvel ezelőtt ők nyer­ték a fesztivált, s ez az eredmény már kötelez. Emellett szervezik az in­tézményben a néptánciskolát. Minthogy a Művelődési Mi­nisztérium nem járult hozzá a néptánc tagozatos osztá­lyok beindításához a Gaga­rin iskolában, a táncház, dél­utáni oktatással oldia meg az alapfokú néptáncoktatást. S még egy érdekes vállalkozás jut az idei esztendőre. A magyar nép táncai címmel — részben ismeretterjesztő célzattal — műsort állítanak össze. A produkció 99 han­gosított diaképből áll, s egyet­len táncospár közreműködésé­vel készül. KOSSUTH RADIO: 8 2«: Pintér István jegyzete 8.20: Bizet: Don Procopio. — Kétfelvonásos vígopera. 9.««: Gyermekalbum **>.05: Diákfélóra «0.35: Karvezetök 11 .«: Kis kamorámban gyertyát gyűlték XV/4. rész. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Régen találkoztunk. 13.00: Nielsen: III. szimfónia 13.40: Kapcsoljuk á miskolci körzeti stúdiót. M.00: A magyar aaéppgáia századai 14.25: Zenei Tükör. 15.60: Világirodalmi könyvszemle 15.30: Sinor Dénes nyelvész és antropológus professzor 70 éves. 16.05: Révkalauz 17.00: A csalétek 17.33: Balogh Albert népi zenekara játszik 13.15: A lammermoori nász. V/l. rész. 20.13: Rácz Aladár, a cirabgrtMa poétája. 21.4«: Műhelyfönökök 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Teresa Berganza és Ernest Blano operaáriákat énekel. 23J5: Évszázadok mesterművei. 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8.05: Bundschueh István stájer­citerán játszik 8.20: A Szabó család 8.50: Tíz perc külpolitika. 4 UÓGRÁŰ — 1986. február 27. csütörtök zeke.) 18.00: Esze*-ma@yiasr»rsaá- 23.00: Képújság ».«*-: Napközben 12.10: Fúvósa ti rátok 12.25: Néhány szó zene köeben 12.30: Mezők, falvak éneke 13.0$: Nosztalgia hullám 14.00: Gulyás László: Kisbojtár — szvit. 14.15: Idősebbek hullámhosszán 15.05: Tudományos könyvespolc 15.1«: operaslágerek 15.45: Törvénykönyv 10.00: Találkozás a stúdióban 17.05: Miles Davids dzsessz- együttese játszik 17.30: Segíthetünk ? 13.30: Slágerlista 13.05: Operettkedvelőknek 19.5«: A Poptarisznya dalaiból 21.10: Kabaréesütörtök 22.10: Verbunkosok, nóták 23.20: James Last zenekara játszik. 0.1*7 Éjfél után MISKOLCI STÜDKV: 17.00: Műsorismertetés, hírríc, Időjárás. 17.05: A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarországi ké­peslap. Szerkesztő: Csonka László. (A tartalomból: Kettecs- kén. — öregek. — Dalos ajkú gyerekek a Sajó partjáról. — Csak a diszkó? Beszélgetés sal­gótarjáni fiatalokkal. — Tolltoe- szed. Németh Máttós Attila jeg?t gi krónika. 18.2S—18.30: Lap- és műsor előzetes. MAGVAR TELEVÍZIÓS 8.55: Tévétoma 9.00: Iskolatévé 9.30: Környezetismeret 9.50: Sánta Ferenc: A MüHer család halála* Tévéfilm 11.15: Ékszerek és műszerek 12.00: Képújság 15.25: Iskolatévé 15.45: Szórakaténus* 16.00: Kamera 16.35: Hírek 16.40: 100 híres festmény 16.50: A titok nyitja 17.30: Képújság 17.35: Pulzus 18.25: Telesport 18.50: Adni érdemes... 18.55: Reklám 19.10: Tévétoma 19.15: Esti mese 19.30: TV-híradó 20.00: Primadonna. Zenés játék 21.00: Az SZKP XXVII. kongresszusról jelentjük 21.20: Hírháttér 22.15: Unokáink ás látni fogják... 23-10: Himnusz 2. MŰSOR: 17.55: Kuckó 18.25: Képújság 18.30: Egészen normális órűtet. XI/7. rész 13.20: Schubert: VI. C-dúc szimfónia 19.55: Gyilkos méhek 20.40: Eérfikéziliabda-vb Magyarország—Svédország 22.00: Egészen normális őrület. XI/8. rész 22.50: Tv-híradó 2. BESZTERCEBANT a : 19.30: Tv-hiradó 20.io: Életünk krónikája 20.40: A plavenl csipkék. NDK bűnügyi film 21.55: Autósok-motoroeofc magazinja 22.35: Hírek 22.45: Találkozás szovjet művészekkel 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.10: Üj filmek a mozikban 21.05: Az együttműködés. DokumentumlUm 23.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra Alatt 22.15: Tarendol. 4. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-tői: Fehér toll. Színes NDK- imdiáníilm. Háromnegyed 6 és 8-tód: Szenvedély végszóra. Szí­nes, szinkronizált francia fílm- vígjáték. — József Attila: 6—tói: Az új rokon. Magyar film. — TIT: Földi szerelem (14). Színes, szinkronizált francia film. — Balassagyarmati Madách: ISKO­LAMOZI : A Tenkes kapitánya I—H. Háromnegyed 6 és 8-tól: Jöjjön el egy kávéra hozzánk I (lű). Színes olasz filmvígjáték. — Madách Kamara: Szelíd mo­torosok. Filmklub: Rembrandt. — Pásztói Mátra: Éleiben ma­radná. Színes zenés amerikai film. — Nagybátonyi Bányásza Machbeth (16). Színes angol film. — Szécsényl Rákóczi: A sah tán­cosnője. Színes szovjet kaland- film. — Kisterenyei Petőfi: Az önvédelem nagymestere. Színes. . szinkronizált szovjet történelmi kalandfiltn. — Nagylóc: A tűz háborúja (16). Színes kanadai kalandfilm. — Jobbágyi: Kék hegyeik. Színes, szimlkramizád* szovjet filmszatíra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom