Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-26 / 48. szám
Szakemberképzés ksrszeri eszközökkel Lantos Tibor és Grajzel Zsolt harmadévesek a CNC-vezérlésű esztergagép oktatói változatán gyakorolnak. iillllli u A Commodore 64-es személyi OUvölgyi Béla a lézerkeltő berendezést is bevonja az számítógép itt már nem szá- oktatásba, mit különlegességnek. A legkorszerűbb oktatási eszközök állnak a diákok rendelkezésére a salgótarjáni 211. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben. A személyi számítógépek tucatjai mellett a CNC-vezérlésű eszterga- és marógép oktatói változata, lézerkeltő berendezés, zártláncú videorendszer, gépjármű-diagnosztikai készülékek találhatók az intézményben, hogy csak néhányat említsünk a gazdag választékból. Az itt képzésben részesülő ezerháromszáz fiatal az élen járó technikát a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után már bizton kezeli az üzemekben. — kulcsár ■— A Festő-Didactic rendszerrel a pneumatikus és hidraulikus rendszerek irányítástechnikáját lehet elsajátítani. Cápából készült gyógyszer A gyógyszeripar megrendelésére a grúz halászok megkezdték a katrannak nevezett fekete-tengeri cápa ipari ha- lászását. Ebből a cápából nyerik a katressz nevű gyógyszert. Szakértők szerint ez a készítmény eredményesen alkalmazható idült gyulladások kezelésére, általános stimuláló hatást gyakorol a szervezetre. Fokozza a sejtek ellenálló képességét, ártalmas anyagok mérgező hatásával szemben, helyreállítja a normális vérképet. A fekete-tengeri cápák, amely rokonai között a legősibb — nemzetiségtörténete 3 millió évre nyúlik vissza — szervezetének irigylésre méltó ellenálló képességgel kellett rendelkezniük a környezeti változásokkal szemben, hogy életben maradhassanak. A tengeri ragadozóknak ezek az egyedülálló biológiai tulajdonságai adták a tudósoknak a gondolatot, hogy a cápák szervezetében rendkívül aktív fer- mentumoknak és más anyagoknak kell lenniük. A kat- ranból készült gyógyszer gyártását már megkezdték Grúziában. Szirákí telelepi!! ésfellesztés Sokrétű gondoskodás ' Több minit tizennégymillió forint bevétellel számol az idén Szirák község közös tanácsa, ennyit költhetnek hát a szépen gyarapodó település intézményeinek működtetésére, Hletve fejlesztésére. Az említett összeg zöme — tizenegymillió forint — az előbbit, a megmaradó rész pedig a fejlesztési célokat szolgálja. Milyen bevételek jelentik a gazdálkodási lehetőségek forrásait? Csupán kiragadva néhányat: az intézmények térítési díjai, a lakossági adók, a településfejlesztési hozzájárulás, a bérleti díjak, a szemét- szállítási szolgáltatások, az állami támogatás, a telekhasz- nálati díj... Mindez azt is jelenti, hogy a befizetések garantálják a felhasználást, hiszen a tanácsi gazdálkodásban is csak azt lehet „szétosztani”, amit „megtermeltek”. Utak, hidak karbarrtartásá- *a közei negyedmillió forintot terveznek, egészségügyi és szociális feladatokra pedig bő kétmilliót. Fontos teendőnek tartják az időskorúak helyzetének javítását, annál is inkább, mert a lakosság mintegy egyharmada tartozik ehhez a generációhoz. Növelik a szociális étkeztetésben résztvevők számát, a házi szociális gondozási hálózatot, s szeretnék, ha több«i vennék igénybe a sziráki öregek napközi otthonának szolgáltatásait. A múlt évhez képest 11 százalékkal nő az oktatási, köz- rríűvelődési, sport- és ifjúsági feladatokra fordítandó kiadás. Jelenleg az óvoda négy, az általános iskola 14, a napközi 3 csoportból áll, a velük való törődés, asz oktatás-nevelés személyi . és tárgyi feltételeinek biztosítása lényeges teendő. Nem egészen kétmillió forint jut a fejlesztésre. Korszerűsítik Egyházasdengelegen a közvilágítást, egyelőre a Rákóczi és Petőfi utakon, majd később másutt is. A vezetékes ivóvíz már korábban bekerült a sziráki és egyhá- zasdengelegi házakba, ám az évek múlásával szaporodtak a gondok, szükségessé vált tehát egy beruházás elindítása. Ugyancsak sürgős teendőként vetődik fel egy új általános iskola építése. Ám, a rendelkezésre álló pénzből egyelőre csak a tanulmánytervre fntja az idén. A biztonság ára Beszé gsfés Balatoni Józseffel, az AB megyei igazgatóival Az utóbbi években mindig a legjobbak között jegyzik a nógrádi biztosítósokat. Ha rápillantunk a munkájukat minősítő statisztikai számokra, ezek is jelzik, évről évre többet és többen biztosítanak. Csak kiragadva néhányat: a lakások több mint kétharmada biztosított, a személygépkocsi-tulajdonosok hatvan százalékának van cascója, az aktív dolgozók 86,6 százalékának CSÉB-je... — Nos, vagy a nógrádi lakosság biztosítás iránti igénye növekszik rohamos tempóban. vagy pedig a biztosítói apparátus látja el munkáját nagy szorgalommal — tettük a megjegyzést Balatoni Józsefnek, az Állami Biztosító Nógrád Megyei Igazgatósága igazgatójának, — Is-is. Senkire sem szeretnénk ráerőszakolni még a legolcsóbb biztosítási típust sem, ki-ki döntsön saját belátása szerint. Tény azonban, hogy aki felelősen gondolkodik saját magáról, szűkebb közösségéről, az előbb-utóbb kapcsolatba lép velünk. Másfelől azonban kétségtelen, hogy a másfél száz fős gárda is igyekszik megtenni mindent a biztosítási „telítettség” növeléséért, az ügyfelek jobb szolgálatáért. Ennek elősegítésére ösztönző érdekeltségi rendszert alakítottunk ki... — Magam sem akartam hinni a munkaértekezleten, hogy némely dolgozó jövedelme meghaladja az igazgatói fizetést is. — Üzletszervezőink valóban jól keresnek. Ehhez hozzá kell azonban számítani: sokat is dolgoznak! Ez a jövedelem azonban nem általános, hanem erőteljesen differenciált, mi is megpróbálunk a végzett munka mennyisége és minősége szerint osztani. — Milyen szerenet játszik ebben az ügyfelekkel való viszony? — Sokat törjük a feiünket, hogyan lehetne egyszerűen és gyorsan, jogszerűen és minél kevesebb papírmunkával végezni munkánkat. Itt van például a hosszabbított ügyfél- fogadási rend, amelyet az országban az elsők között vé- zettünk be. Nagy reményekkel. Aztán csalódnunk kellett. Ugyanis, hiába várjuk mi az ügyfeleket munkaidőn túl, munkaidő előtt, sőt szombatokon is... nem jönnek. Amíg a vállalati vezetők mindenféle piti ügyintézésre munkaidőben elengedik dolgozóikat, addig nem várható változás. Ha ehhez még hozzá teszem, hogy a mi dolgozóink mindezt jószerivel társadalmi munkában látják el. hiszen ügyeleti keretet eddig erre, nem kaptunk, nos. akkor látható, hogy a társadalmi érdek érvényesítése minden esetben közös feladat lenne. — És ami a panaszügyeket illeti? — Tavalyelőtt 57, tavaly pedig 39 ilyen jellegű ügyünk volt, ezek számottevő része alaptalannak bizonyult. Ugyanakkor, jóllehet csökkent a bírósági perek száma is, a kárérték jelentősen megugrott, átlagosan meghaladja a háromszázezer forintot. — Ez utóbbiról jut eszembe: azért az adminisztrálásnak is megvan a szerepe. Amikor, például a lakásbiztosításoknál különösebb papírmunka nélkül, csupán bemutatásra többszáz forintot föl lehetett venni üvegtörés címén, különös módon megszaporodtak a „törések”. Valaki kiszámolta: akkor a biztosító annyit fizetett üvegekre, hogy az ország valamennyi ablakára elegendő lett volna. — Aztán meghúztuk a négyszáz forintos értékhatárt, vagyis, hogy e fölött szigorúbb az ellenőrzés... s visszaesett „a törések száma”. Ezért is hangsúlyoztam az ügyfél szolgálata mellett a jogszerűség érvényesítését. Sajnos, előfordulnak csalási kísérletek, vesztegetési próbálkozások, az ilyenek ellen nagyon szigorú* an föllépünk! — Sokakat foglalkoztat a biztosítási összeg reálértékének az alakulása. Magyarán, van-e garancia arra, hogy a ma megkötött szerződés évek múltán nem veszít — legalábbis nem so.raí veszít — értékéből? — Megpróbáljuk a változásokhoz igazítani a biztosítási feltételeket, ezeket azonban nem szabad egy kalap alá venni, mondjuk a kötvényekké!. vagy egyéb értékpapírvállalkozási formákkal. A legújabb szabályozást említeném, mely éppen a kérdésben felvetett problémára reagál. A közérthetőség kedvéért egy példával illusztrálom. Mondjuk, hogy egy 31 éves ügvfél ma 15 éves tartamú életbiztosítást köt, történetesen 80 ezer forintra szólóan, gondoskodással. Nos. akkor havi 400 forint díjat fizet, ez 15 év alatt 72 ezerre rúg. A tartam alatt, az esetleges kockázatviselésen túl. leiáratkor. tehát 2001 februáriában, 144 072 forintot kan kézhez! Múlt év végéig kétszázalékos volt az évi nö»-Pkedés. így az említett szerződés alanián csak 107 072 forint járt volna neki... Ezzel a példával azt akarom mondani, hogy ieenis vannak törekvések a reálérték megtartásé rq. — Mint ahogyan a biztosi-' tói S7»rveze* str”irWr5 iünsb fokozatos átalakítására is. Szóbeszéd tárgya az új forma kialakítása. — Sajnos, erről bővebbet én sem mondhatok, mivel egyelőre biztosat nem tudok. A részletes tájékoztatásra és a feladatok pontosabb ismertetésére azonban rövidesen sor kerül. Egy viszont biztos: szeretnénk munkánkat továbbra is közmegelégedésre, eredményesen végezni — mondotta befeiezésül Balatoni József, az Ál'ami Biztosító Nógrád Megyei Igazgatóságának igazgatója. Tanka László KlSZ-munka a taggyűlések tükrében (II.) Szerepet kérnek a közéletben Az utóbbi hetekben a beszámoló taggyűlések jelented ték a megyei KISZ-életének legfontosabb eseményeit. Ezúttal két helyszínre pillantunk: Mi foglalkoztatta a tagságot? Bár a körülmények jócskán különböznek, egy dolog mégis közös a két helyszínen: a legfiatalabb KISZ-korosztály tagjai, a tizenévesek keresik cselekvési lehetőségeiket. ☆ Ötmillió látók szovjet gyerekeknek A Politoys Ipari Szövetkezet, a Szovjetunió legnagyobb magyar játékszállítója, az idén a tavalyinál mintegy 20 millió forinttal nagyobb értékben — összesen 145 millió forintért — ötmillió kisebb-na- gyobb játékot készít szovjet megrendelésre, miközben eleget tesz a belföldi és a tőkéspiac igényeinek is. A többlet- termelést az teszi lehetővé, hogy az elavult, s ezért kiselejtezett gépek helyébe nagy teljesítményű, modern berendezéseket állítottak. A szövetkezet gyártmányfej Iesztői pedig korszerű, gazdaságosan előállítható és ezért kelendő játékok gyártási eljárását dolgozták ki. így vált lehetővé, hogy az előzetes kereskedelmi tárgyalásokon a szövetkezet 58-féle, a szovjet piacon teljesen új játékot kínált partnerének. A Sziráki Községi Közös Tanács is megvitatta és jóváhagyta az 1986—1990-es munkaprogramját, amely kiemelt figyelemben részesíti a szocialista demokratizmus fejlesztését, a tanács és a lakosság közötti kapcsolatot, az együttműködést a társadalmi szervekkel. Szeretnék tovább javítani a kommunális, az egészségügyi és a kereskedelmi ellátást, bővíteni a helyi munkalehetőségeket. A rétegpolitikában az értelmiségiekkel, a cigánylakossággal, az idősko- rúakkal és a fiatalokkal kapcsolatos tanácsi feladatot adják a legfőbb munkát, valamint a társközségekben élő nemzetiségi hagyományok megőrzése, ápolása is lényeges teendő. A munkaprogram megvalósítása közös ügy, hangsúlyozza a dokumentum, a társadalmi és tömegszervezetek, a környék gazdasági egységeinek és a lakosságnak egyaránt érdeke a település fejlesztése, jövője. (Tereske, községi alapszervezet.) Tettre kész, lelkes társaság. Tele a tizenévesek mindenre kész energiájával. — Munkát akarunk! —szögezi le egyszerűen az egyik fiú, aki röviddel ezelőtt még a rétsági művelődési házban képviselte a tereskei fiatalokat két másik társával a „Szovjetunió”-vetélkedőn. Jó helyen mondja, hisz körünkben ülnek az illetékesek is: Kovács József tanácselnök és Sass István, a pártalapszer- vezet titkára. Hogy milyen munkára gondol? Bármire, ami a faluért való. A többiekkel együtt mindenben szívesen segítene, hogy Tereske szebb legyen, minél jobban érezzék magukat az emberek. A község vezetői örömmel fogadják a fiatalok buzgalmát. Őket magukat is sok szép emlék fűzi az ifjúsági mozgalomhoz, tudják, hogy az értékteremtő munkára az ember mindig büszke lehet. Azon vannak hát, hogy a mai fiataloknak is megadassák a lehetőség. — Minden lehetséges támogatást szívesen adunk a KISZ-eseknek — mondja Kovács József. — Most kezdünk hozzá egy 200 ezer forintos felújításhoz, hogy otthonossá tegyük a KISZ-helyiséget. Kiss László vezetésével —, aki fő mozgatója, sokak tiszteletét és bizalmát élvező titkára a huszonnégy tagú kis csapatnak —, jó úton haladnak a tereskei KISZ-esek, hogy megtalálják helyüket if község közéletében. ☆ (Salgótarján, Stromfeld Aurél Gépipari és Gépgyártástechnológiai Szakközépiskola, Kilián György KISZ-alapszervezet) Arról az alapszervezeti gyűlésről Percze Zsuzsa alakja maradt meg bennem. A határozott, éles hangú kamaszlány értékelte harmadikos osztályának alapszervezeti munkáját Minden KISZ-tag- ról külön szólt Majd arra kérte diáktársait mondják ei véleményüket hogyan lehetne népszerűbbé tenni a KISZ- munkát. Véleménye szerint ne lépjen be mindenki az alapszervezetbe csak azért mert ez előny számára a továbbtanulás és a szórakozás szempontjából. Inkább legyenek kevesebben, de aki úgy érzi, hogy KISZ-tag akar maradni, az tegyen is érte valamit! Ne számítson mozgalmi munkának az olyan tevékenység, amit egyébként is meg kell tenni. Elmondta azt is, hogy reformokra készül az ifjúsági szövetség. Mindenki maga választhatja ki, hogy melyik alapszervezetben kíván tevékenykedni, megszűnik az osztályonkénti elosztás. A különböző alapszervezetek érdeklődés szerint gyűjtik tagjaikat Megnövekedtek a követelmények, csak arra van szükség, aki komolyan gondolja és végzi a mozgalmi munkát. K. E.—V. M. NÓGRÁD — 1986. február 26. szerda 9
