Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-25 / 47. szám

NYUGDÍJASOKNAK Az idős ember le*ki élete Előkészületi labdarúgó-mérkőzés Bp. Honvéd — AZ UTÓBBI IDŐBEN az emberek átlagéletkora — a korábbi idők életkorhatárá­hoz viszonyítva — világszer­te jelentősen emelkedik. Ha­zánkban 1930-ban a 60 éven felüliek a lakosság 9.8 száza­lékát tették ki, 1963-ban már 14.8 százalékát. Napjainkban nedig a lakosság 20 százalé­ka lépte át a nyugdíjkorha­tárt. mintegy kétmillió 'az id*' emberek száma. Ezért fontosnak és időszerű­nek tartjuk, hogy foglalkoz­zunk ezzel a témával. Az idős emberrel való törődés, bánás­mód megkívánja, hogy ismer­jük lelki életének sajátossá­gait. Az idős embereknél az agy­velőben bizonyos szövettani és működésbeli elváltozások keletkeznek, egyénileg igen különböző időben és változa­tos formában. Az agyvelő sú­lya az idős korban csökken, tömöttebbé, keményebbé vá­lik. Megváltozik az agy vér­ellátása is, fokozódik az agy hajszálereinek áteresztőké­pessége. Ha az időskori érel- változásokhóz még érelmesze­sedés és magas vérnyomás is járul, az agyvelő vérellátott­ságát még több veszedelem fenyegeti. Az agyvelő csök­kent vérellátása pedig szelle­mi feszültséget okoz, csökken­ti az emberi megismerő tevé­kenységet: a figyelem, a kép­zelet, az emlékezet, a gondol­kodás működését, kihatással van az idős ember pszichés életére. Feladatuk elvégzésében az Idős emberek lassúbbak, de alaposabbak, munkájuk hibát­lanabb. Tapasztalatuk, éve­ken át végzett munkájuk ré­vén nagy gyakorlatra tesznek szert. Csökken az emlékező­képességük. Elsősorban a kö­zelmúlt eseményei merülnek feledésbe, míg a régmúlt ese­ményei élénken élnek bennük. Az idegrendszer plaszticitásá- nak van ebben nagy szerepe. Az idős ember egy-két óra múlva elfelejti, hogy mi volt az ebédje, de élénken emlék­szik arra. ami fiatal korában történt vele. Érdekes, az idős ember fdő- tezlelése. A legtöbben tudato­sa« és intenzíven élik át a megszámlált napokat viszont vannak olyan öregek, akik égy élnek, tervezgetnek, mintha a halál nem is létez­ne. A képzelőerejük is foko­zatosan gvengül. Az idős em­berek kellemetlennek érzik többnyire a sikertelen erőlkö­dést, hogy új helyzetekhez al­kalmazkodjanak. Ez időnként gyűlöletet is ébreszt bennük. A gerontológusok, az örege­déssel foglalkozó kutatók ki­mutatták, hogy az öregkori szellemi működés csökkené­se sokkal kevésbé érvényesül kiművelt agvú embereknél. Megállapították, hogy a zse­niális emberek kéoességei nem csökkennek, hanem ellenkező­leg. diadalmas alkotásokat hoznak létre. Ezt bizonvítják e következő példák: Goethe 70 éves korában írta a ..Nyu­gat-keleti díván” című művét:' Verdi 80 éves korában sze­rezte a „Falstaff” című ope­ráját: Tiziano 80 éves korá­ban Is maradandó alkotásokat A SOKOLDALÚ. HARMO­NIKUS tevékenység — akár fizikai, akár szellemi —, so­káig fenntartja az idős ember lelki egyensúlyát. A megszo­kott fizikai x vagy szellemi munka hirtelen abbahagyása, a nyugdíjasélet sok esetben kedvezőtlen pszichés változást eredményez. Sok idős ember rém tud mit kezdeni szabad idejével. Ha elveszti meas',e,-''*t kör­nyezetét. ha lassan és elkerülnek a házból gyerme­kéi, elfoghatja a magányos­sá» fájdalmas érzése. Ha nem érzi a társadalomban személye fontosságát, ..fe­lesleges embernek” érzi ma­gát. elveszti önbizalmát, lelki jesen kivonja magát élethiva­tásának, tevékenységének köréből, a társadalmi aktivi­tásból, csak egészsége fenn­tartásával bajlódik, s csak a múlton mereng. ,.A nap végtelen hosszú an­nak, aki nem tudja, hogyan értékesítse é.s használja fel” — mondja Goethe. Hatványo­zottan így van ezzel az idős, nyugdíjas ember, aki a rend­szeres munkába járást meg­szokta. Meg kell találni, ész­re kell vetetni velük a kornak az örömforrásait. Ki ne mondta volna már: ha én egyszer nyugdíjba me­gyek, minden filmet megné­zek. hozzájutok végre azokhoz a könyvekhez, amelyeket oly’ régen szerettem volna elol­vasni. Mégis, amikor elérke­zik az ember ahhoz, hogy mindezt valóra váltsa, meg­torpan egy kicsit. Üj életfor­mát kell kezdeni, amelvnek keretét és belső tartalmát az idős embernek magának kell elsősorban meghatározni. Eh­hez nagy segítséget nyújthat­nak azok a hozzátartozók, gondozók, akik az idős ember közvetlen környezetében él­nek. AZ IDŐS KOR EGYIK legnagyobb öröme az olvasás. Feledtetni tudja a világ ba­jait, az öregkor kellemetlen­ségeit. Hazánkban igen sok jó könyv áll az. olvasók ren­delkezésére. Tanácsos az idős embert érdeklődésének megfelelő könyvvel ellátni.. A mindennapi mozgás — séta, természetjárás, könnyebb sport — testet, lelket üdít. Beethovenről tudjuk, hogy éle­te vége felé, hallását elvesz­tette, és emiatt idegesség, in­gerlékenység gyötörte. A moz­gásra, mint ő maga mondotta, szüksége volt, hogy felizgatott agyát lecsendesítse, s nyugod­tan tudjon aludni. Ebben az életkorban ez al­vás ideje is megrövidül. Sok­kal kevesebbet és felületeseb­ben alszik az idős ember, mint a fiatal. Az altatók használa­ta sajnos igen elterjedt. Sze­désüket idős korban már csak azért is nagyon meg kell gon­dolni, mert az egyébként is gyenige vérei!átású agyvelő a nyugtatok vérnyomáscsökken­tése révén még kevesebb vért kap. A speciális érdeklődésű te­vékenység, a „hobbi” is sok örömöt nyújthat az idős em­bereknek. Ilyenek például: a barkácsolás, a kertészkedés, a gyűjtés, a fényképezés stb. Az idős emberek életörömé­nek legjobb biztosítéka azon­ban az otthon, a család, a családtagokkal való jó, kap­csolat. Van ugyan egy magyar szólásmondás, mely szerint „egy szülő felnevel és eltart hat gyermeket, de hat gyer­mek sem tud eltartani egy szülőt”. Törvényeink gon­doskodnak arról, hogy kirívó esetben kötelezzék a gyer­meket, vagy gyermekeket a megrokkant. magatehetetlen szülők eltartására, de ez olyan kenyér, amelyet előbb keserű ecetbe mártottak. Bornemisz- sza Péter a XVI. század ha­ladó szellemű prédikátora így ír egy helyen a szülő és gyermek kapcsolatáról: „...mi­dőn egy apát a fia kihurcol­ná üstökénél fogva a kapun és sárba tapodná és verné, mondá az atya: — Hagyd, fi­am, en az apámat csak az aj- tpkü^zöbig vontam”. Ez a több mint négyszáz éves történet mai nyelvünkre fordítva azt példázza, hogy amikor ítéletet 'mondunk gyer­mekeinkről, nézzük meg mint bántunk mi szüléinkké!. Vajon mellettük álltunk-e, amikor megfáradtak? Szeretettel vet­tük-e őket körül idős napja­ikban? Jó példát szolgáltat­tunk-e gyermekeinknek, hoev nyugodt öregkorunk le­gyen? SZÉCHENYI MONDTA: „Semmi nevelést nem kap­tam. mint <írága szüleim pél­Bgy. SE 5—2 (4-0) Budapest, 250 néző, V.: Juhász. Bp. Honvéd: And- rusch — Dózsa, Nagy A., Garaba, Cseh, Kerepeczky — Fitos, Détárl — Bodonyi (Batári), Dajka. Kovács K. Edző: Komora Imre. Bgy. SE: Treso (Pintér) — Földvári, Robb. Szlezák, Szalánszki (Zsély) — ZsélyjVarga), Nagy (Stayer), Varga (Szalánszki) — Horváth, Gál, Zsidai (Semet- ke). Edző: Bundzsák Dezső. Keményre fagyott salakos pá­lyán fogadta az NB I-es baj­nok a nógrádi együttest. Kitű­nően helytálltak a gyarmatiak a tavaszi bajnoki főpróbán, méltó ellenfelei voltak ma­gyar bajnok ellenfelüknek. Az első félidőben a vendéglátók sokat támadtak és korszerű támadások nyomán .Kovács 2-t, Détári és Fitos 1—1 gólt szerzett. Szünet után Zsély balhát- védposzton. Szalánszki pedig középpályásként lendített a vendégek csapatjátékán és a korábbinál kiegvenlítettebb lett a küzdelem. Előbb Gál hagyott ki abszolút gólhely­zetet. majd Szalánszki ját­szotta át a válogatott védelmét és gólt lőtt. Később Szlezák 15 méteres, félfordulatból le­adott lövésére Andrusch moz­dulni sem tudott. A Bp Honvéd vezetői sze­rint is kitűnő edzőtársnak hi- zonvult az Ipoly-parti gárda, akiktől az ezúttal tapasztalt ió lelkesedést várják vezetők és szurkolók egyaránt. Tehát kialakulóban van a rajtoló csapat! — lombos — Hői röplabda Ötödik hely Rimaszombaton Nemzetközi női röplabdator­nán vett részt a hét végén a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár NB Il-es együttese, a csehszlovákiai Rimaszomba­ton. E torna volt a felkészü­lés utolsó állomása a március 1- i bajnoki rajt előtt. A tar- jániak neves szlovák csapatok ellen léptek pályára, ráadásul betegségektől megtizedelten. Hat együttes szerepelt a tor­nán. A tét az O. Pohár Feb­ruár Oveho Vitastava Kupa elnyerése volt. A nógrádiak az első két mérkőzésen sok hi­bával tarkított széteső játékot mutattak. Csak két-három jó teljesítményt láthattunk. A besztercebányai Slavoj Lasko- merke együttesétől 2—0-ra (14, 11), a Hnusta csapatától szin­tén 2—0-ra (6, 15) kikaptak. Később feljavult az együttes játéka, ami a jó kondíciónak köszönhető. Szellemes játékkal 2— 1-re (9, —9 14) legyőzték a Start Zvolent, majd 2—0-ra (0. 3), a Rimaszombat B csa- oatát. Az utolsó mérkőzésen is több jó megoldást mutat­tak be a tarjániak, ennek el­lenére 2—0' (10. 6) arányban vereséget szenvedtek a Rima­szombat A csapatától. Örvendetes, hogv Szkiba Margit, a torna egyik lestered- ménvesebb játékosa különdí- jat kapott a rendezőktől. Han- dóné és Szén Zsuzsa mellett valamennyi játékos ievekeze- te dicsérhető és erőállapotuk megfelelőnek mondható. A torna végeredménye: I. Rimaszombat A.. 2 Laskomer- ke. 3. Zvolen. 4. Hnusta. 5. Salgótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár, 6. Rimaszombat B Detréék a 7. helyen zárlak egyensúlyát, és mély rezigoá- cióTTal c-omorú. melankolikus kedélyállaootúvá válik. Az életrendjében megzavart, ér- ze’mileg sérült ember e kor­ban gyorsan leromolhat szer­vezetileg is. Az igazi öregség ott kezdő­dik, amikor az idős ember tel* dáiát”. Szüléink iránt szeretetünk- kel, személyes jó példánkkal alapozhatjuk meg békés, nyu­godt öregkorunkat a család­ban. Ügy fognak tisztelni és szeretni bennünket .is idős korunkban gyermekeink, mint amilyen példát mi adtunk. Nem sikerült az utolsó futam Detre Szabolcsnak és Zsoltnak a Rio de Janeiró-i repülő hollandi világbajnokságon. Az addig 4. helyen álló és még a dobogóra is pályázó magyar testvérpár az utolsó fordulóban nem került, a legjobb 10 közé, s így összetett­ben végül meg kellett elégednie a 7. hellyel. A világbajnoki cí­met az NSZK-beli Jörg és Eckert Diesch testvérpár szerezte meg. Országos Ifiúsági Kupa Becsülettel helytálltak csapataink MTK-VM- Oblös SC 3 - 0 (1—0) Salgótarján, öblösüveg- gvári. pálya, 200 néző. Öb­lös: Lengyel — Túrái, Tóth, Susán, Kovács — Berki, Si­mon (Heincz), Juhász — Oláh, Hegedűs. Sütő (Hra- nek). Edző: Koszta László. A játékra teljesen alkal­matlan, jeges salakpályát a játékvezetői hármas nem tar­totta rossznak, így a találko­zót megrendezték. A „kímé­letlen” talajon aztán az NB I-es csapat ifjúsági gárdája jobban feltalálta magát, ar­ról nem is beszélve, hogv a szerencse is segítette a fővá­rosiakat. Az történt ugyanis, hogy a 35. másodpercben ve­zetést szereztek a kék-fehé­rek. A tarjániak kezdték a játékot. Hegedűs hátrafelé ■passzolta a labdát, Susán igyekezetében elcsúszott, Orovecz rácsapott, rávezette a védőkre, több cselt muta­tott be, maid hat méterről biztosan lőtte az üveggyári kapuba. 1—0. A gól felrázta a hazaiakat, és negyedórán keresztül, valósággal egv ka­pura játszottak Koszta László fiai. Fölényüket több kapu előtti helyzet és egy kapufa jelezte: A félidő befejező perceiben kiegyensúlyozott küzdelmet láthatott a lelkes hazai közönség. A második félidő elején is­mét az üvegesek kerültek fö­lénybe, ennek ellenére a pes­tiek megszerezték második góljukat is. Az 53. percben Orovecz húzott el a bal szé­len. remekül ívelt középre, az MTK-VM másik szélsőié a 11-es pont tájékán lekezelte, majd a kapu közepébe bom­bázta. 2—0. Ezt követően el­laposodott a játék, egvük ka­pu sem került veszélvbe. A 75. percben az ifjúsági válo­gatott Orovecz ismét „meg­villant”: remek cselek után, 8 méterről iszonyatos erővel lőtt kapura. Lengyel kapus viszont óriási bravúrral há­rított. Másodpercekkel ké­sőbb, egy távoli lövést vé­dett az üveggyári kapus — lábbal. A 80. percben Tóth saját 16-osán belül, kézzel ért a labdához. Tizenegyes! A büntetőt Orovecz biztosan értékesítette. 3—0. Az ÓIK legjobb nyolc csaJ pata közé jutásért vívott ta­lálkozón a jóval magasabb osztályú együttes biztosa» jutott tovább. Ettől függetle­nül csak dicsérni lehet a tarjániakat: becsületes helyt­állásukért, elsősorban azért, hogy a kupatalálkozók során — amelyekre a téli időszak­ban került sor — lelkesen; odaadóan játszottak. Jók: Lengyel, Oláh és HeJ gedűs. Koszta László: — Számunk­ra nagyon tanulságos volta* Országos Ifjúsági Kupa. Őszintén örülünk annak, hogy játszhattunk magasabb osz­tályban szereplő csapatok el­len. A fiúkat külön elismerés illeti azért, hogy kiharcolták a legjobb 16 közé jutást. A mai találkozót — noha j»^ nuár közepiétől heti két-há­rom alkalommal készültünk — elveszítettük, de nem si­ránkozunk. Mi csak a me­gyei B osztályban szerep­űink, míg a fővárosi legény-’ ség az ifjúsági NB I-ben ..} Nyíregyházi VSSC —Érsekvadkert 3 — 0 (2—0) Érsekvadkert, 300 néző, v.: Marosvári. Érsekvadkert: Gaál — Molnár Á., Valent P., Molnár I., Valcz (Jaku- becz), Hrapan (Bertalan), Balga, Gulyás — Kovács (Csabák), Valent J., Erdélyi. Edző: Záhorszki János. Kiegyenlített játék után. a 15. percben vezetéshez jutott a nyírségi csapat. Jobb oldal­ról szabadrúgást végeztek el, a túloldalon az ifjúsági válogatott Eszenyi érkezett, és a tétovázó hazai védők között, szinte lehetetlen szög­ből, a rövidsarokba bombá­zott. 1—0. Tíz perccel ké­sőbb ismét jobb oldalról íve- lődött a labda a 16-os tájé­kára, a vadkerti védelem tag­jai hibáztak, Simkó zavarta­lanul fejelhetett a kapuba. 2—0. Rákapcsolt a hazai gár­da, ám a szerencse is elpár­tolt tőlük, hiszen legalább három esetben hibáztak csa­táraik .. A második félidő elején tovább rohamozott a hazai csapat, mégis a Nyíregyháza ért el újabb gólt. A 75. perc­ben Simkó a félpályánál megszerzett egy labdát, le­futotta a védelmet, a 16-os- ról lőtt, a labda kipattant Gaálról, a nyíregyházi csa­tár ismételhetett, és biztosan talált a kapu közepébe. 3—#. A hótól letakarított, de csúszós, jeges pályán a ma­gasabb osztályú vendégcsapat talált először magára, és sze­rencsés gólokat ért el. Ké­sőbb a vadkertiek félórája következett, de számtalan helyzetet elpuskáztak csatád rai. Az igazsághoz tartozik, hogy — bár megérdemelten nyert a vendégcsapat — né­hány nyíregyházi játékos túl­zottan keményen, mondhatni; durván játszott. így nem vé­letlen. hogy Szarka és Esze­nyi sárga lapos figyelmezte­tésben részesült... Záhorszki János: — Ai*J nak is nagyon örülünk, hogy a esapat idáig eljutott. Á fiúk nemcsak a mai találko­zón küzdöttek becsületesen; de a kupa többi mérkőzésén is. Elismerést érdemelnek! A mai találkozón egyébként a csapatból Molnár Á., Balga, Valent J., Gulyás és Erdélyi nyújtott jó teljesítményt. Tóth István Sí Club Kupa Kitűnő pálya, izgalmas versenyek Szilváskőn Farsangi síkarnevált rendeznek vasárnap A hét végén eszményi idő­ben, kitűnő pályán mintegy száz résztvevővel izgalmas versenyt rendezett a Salgó­tarjáni Sí Club a szilváskői pályán. A négy évvel ezelőtt alakult klubnak 210 tagja, és mintegy 10 millió forint va­gyona van. Többek közöt öt sífelvonóval rendelkeznek: há­rommal Eresztvényben és ket­tővel Szilváskőn. A tavaly alapított kupát ezúttal az abszolút legjobb időt futottak nyerték. Úttö­rő leány: 1. Gonda Krisztina. Üttörő fiú: Balogh András. Felnőtt női: 1. Bene Katalin. Felnőtt férfi: 1. Hopka László, A verseny külön érdekessége volt, Gofida Krisztina és Gyöngyösi Orsolya párharca, amelyből ezúttal Gonda Krisz­tina került ki győztesen. Korcsoportonkénti ered­mények. Fiú úttörők: 1. Gyüre András, 2. Ondrecska Zsolt, 3. Hegyi Szabolcs. Leány út­törők: 1. Alexi Zsuzsanna. Serdülő leány: 1. Gonda Krisz­tina, 2. Gyöngyösi Orsolya, 3. Bállá Eszter. Serdülő fiúk, I. kcs.: 1. Gál László, 2. Scmidt Géza, 3. Hepka György. Ser­dülő fiúk, II. kcs.: 1. Balogh András, 2. Kristóf Szabolcs, 3. Tóth Péter. Leány ifjúsági: 1, Vágvölgyi Anikó, 2. Koncz Nikolett, 3. Balogh Judit. Fiú ifjúsági: 1. Hopka László. 2. Bene Ferenc, 3. Koncz Gábor. Felnőtt nők: 1. Bene Katalin, 2. Kristóf Pálné, 3. Kovács Éva. Felnőtt férfiak: 1. Kan­csulik Tibor, 2. Sándor GyulaJ 3. Jávori Béla. A helyezettek oklevél- és éremdíjazásban részesültek! A Salgótarjáni Sí Club újabfc látványos rendezvényre ké­szül. Vasárnap délután 15 órától farsangi síkarneváü rendeznek a szilváskői pá­lyán, ahová várják a sízők népes táborát. Azok a síbará­tok. akik jelmezben jelennek meg a pályán, díjtalanul ve­hetik igénybe a felvonót. legjobb jelmezes értékes iu- talomban részesül. A prog­ram: 15 órától 17-ig jelmezes szabadsízés. 17-től 16 óráig fáklyás sízés. 18 órától diszkó sícipőben. Élénkíteni Nógrád sakkéletét Terveiről nyilatkozott Andó Lóránt, a szövetség új elnöke Űj elnöke van a Nógrád Megyei Sakkszövetségnek: An­dó Lóránt 41 éves vegyész- mérnök, a síküveggyár szer­vezési osztályának vezetője 5 évre kapott megbízást. A Le- ningrádban végzett tisztségvi­selő január 1 óta tevékeny­kedik a fontos beosztásban. A sakkal diákkora óta kapcso­latban van, s tanulmányai végeztével mint szervező ért el sikereket. A Lábatlani Pa­pírgyárban az általa szerve­zet csapat a megyei CSB-ben dobogóra került. Andó Lóránt 1976-tól 1980- ig a dorogi járási szövetség titkáraként dolgozott, szervez­te a járás sakkéletét. Köz­ben középfokú sakkedzői ké­pesítést szerzett a TF-en, II. osztályú versenybíró, s amikor hazajött 1980-ban szülővárosá­ba Salgótarjánba, a síküveggyár sakkéletébe azonnal bekapcso­lódott. Irányítása alatt a gyár sakkcsapata háromszor vég­zett a megyei CSB-ber. a má­sodik helyen. Kinevezéséig mint a megyei sakkszövetség elnökségének tagja a minősítő bizottság elnökeként tevékeny­kedett. Terveiről, elképzelé­seiről kértünk nyilatkozatot. — Mindenekelőtt szeret-' nénk a megyei csapatbajnok­ság színvonalát emelni, s en­nek érdekében a jelenlegi hat csapat helyett már az idén nyolc együttessel megrendez­ni a megyei CSB-t. Célunk az, hogy tíz ütőképes csapata le­gyen a megyének. Természe­tesen vigyázunk arra, hogy ráz OB II-es státusa is meg­maradjon Nógrádnak, hiszen 1960 óta OB II-es sakkcsapata van Salgótarjánnak. — Egy másik fontos fel­adatunk a sakkoktatás meg­szervezése. hogy minél több gyerek megtanuljon sakkozni. Ehhez természetesen az kell, hogy élénk sakkélet legyen a megye többi városában is. Új­ra pezsgő sakkéletet szeret­nénk Balassagyarmaton, ahol jelenleg nincs klub. pedig az 1950-es évek derekán (talán), a tarjáni sakkéletnél is erő­sebb volt az ottani. Azért is fontosnak tartjuk a klubmun­ka erősítését, hogy a tehetsé­geket lehessen hol fogadni, hogy ne vesszenek el. — Szeretnénk minél több minősítő versenyt rendezni a megyében. Az idén sorra ke­rülő Salgó ’86 versenysoroza­tot több csoportban kívánjuk megrendezni. Kialakítani egy ütőképes versenybírógárdát, felfrissíteni á szövetséget olyan aktívákkal, akik szere­tik a sakkot és tesznek is a sportágért. Ez is rövid távú terveinkhez tartozik — fejez­te be nyilatkozatát Andó Ló­ránt. a megyei sakkszövetség elnöke. (sz. 1.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom