Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-25 / 47. szám
fl tegnapi tsljeslímr.; ' evés Millanyszerelok, D Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságának lapunk tegnapi számában megjelent, a nehéz körülmények között végzett múlt évi munkánk;. értékelő jelentésében fellelhetjük azo! hí a kedvező mozzanatokat, amelyek meg.'.’!: gazdaságénak, társadalmának jó irány ú megnyilvánulásait, előrelépését, országos átlagot meghaladó fejlődését igazolják. Igaz, ellentmondásosan, úgy ahogyan azt a külső és a beim körülmények megengedték, amilyen kezdeményezők, vállalkozók voltak a termelő-, gazdálkodó egységeink, . hogv ihíek a lehetőségekkel, illetve amennyire elszalasztottak a maguk javára fordítható, többirányú, de szűkre szabott előnyöket. k múlt évi tevékenységünket ' rögzítő számadatok erdejéből ás konkrét megállapításaiból az első. amely figyelmet érdemel, az a beruházásoknál jelentkező kismérvű élénkülés, amely mögött három olyan termelő-szolgáltató beruházás megvalósítása húzódik„ meg, amelyeknek jótékony hatása a későbbiekben jelentkezik majd. A mérleg serpenyőjének jó eredményeket tartalmazó oldalán az első helyre kívánkozik az ipari termelés alakulása. Ezt kétarcúság jellemzi: az előző évinél mérsékeltebb, ugyanakkor meghaladja az országos értéket. Az emelkedéshez velő hozzájárulás nagysága azonban a korábbiakhoz képest, előnyös változást jelent. Élre került a szocialista nagy' vrt képviselő, a megye minden oldalú fejlődésének ütemét alapvetően meghatározó minisztériumi ipar. Mérséklődött a tanácsi ipar tevékenysége, a szövetkezeti szektor pedig — létszámnövekedés révén — ez átlagosnál nagyobb tempót diktált. A ériumii ipar tevékenységének értékét az is növeli, bogy a létszám azonos szí1' n p- t. Ugyanénak a kedvező eredmények kör: sorolhatjuk az export folyó áron való növekedését az építőiparban kialakulóban levő új helyzetet, amely a versenytárgyalásos rendszer alkalmazásából fakad. Megyénk mezőgazdaságé a főbb termelési célkitűzéseinek eleget tett. A vásárlóképes- ség és -1 észség íenorneradását a kiskereskedelmi forgalom alakulása érzékelteti, a lakosságnak az állam iránti bizalmát pedig az is tükrözi, hogy a lakásépítés megfelel a tervezettnek. Az előbbiek mellett előnyösen fe jlődött még éice-zínvonalat kedvezően alakító közműellátottság, gazdagodtak egészségügyi és szociális létesítményeink, valamelyest javultak az oktatás feltételei is. A mérleg — gyengeségeinket összegező — serpenyőjében találjuk azt, hogy az iparban igen erősen ingadozik az exporttevékenység, mely a piaci munka „miért nem másként?” megválászolat'an kérdéseit hordozza megában. Ä mezőgazdaságban, az állattenyésztésben bekövetkezett, az országos átlagnál is nagyobb visszaesés alapvetően az anyagi ösztönzés hiányával magyarázható. Nem sikerült megállítani a megye lakossá r csökkenését, súlyos gondokat öltözött a szén- ellátás. a lakásépítésben a fejlődés eSenére sem értük el a korábbi szintet, az átadások pedig az év utolsó hónapjára koncentrálódtak. A lakossági bevételek is lassabban növekedtek. Az előbbiek mellett emelkedett a betöltetlen körzeti orvosi rendelők száma, ugyancsak fel kell figyelni arra, hogv a szakmunkásképzés iránti érdeklődés is visz- szaesett.' M ivel az eredmények közösek, eaért a fejlődést akadályozó hibák vállalásában, amelyek a mi hibánkból adódnak, szintén osztoznunk kell. így juthatunk el addig a felismerésig, hogy az előnyös, a mi érdekeinket képviselő változásokért ez eddiginél mindasmyiunknak többet, kell cselekedni. Mert a tegnapi teljesítménnyel, eredménnyel mai igényeket, kívánságokat teljesítem képtelenség. V. K. Az erős nemnek gyengébbet A cipők minőségvizsgálatának tapasztalatai Hatékonyabb takarmányozás Az ismerteknél hatékonyabb sertéstakarmányozási eljárást dolgoztak ki á debreceni Bio- gál Gyógyszergyár, valamint az Iparszerű Hústermelést Szervező Közös Vállalat — az ISV — szakemberei. Együttműködésükre az adott lehetőséget, hogy a takarmányozásra használt premixeket, valamint a hozzájuk szüksé- séges legfontosabb vitaminokat és egyéb anyagokat a Biogál Gyógyszergyár készíti, kizárólagos jogú forgalmazójuk viszont az ISV. A készítményeik hasznosításához eddig országosan egységes, de legfeljebb megyénként differenciált recepteket dolgoztak ki, s adtak a mezőgazdasági üzemeknek. Az együttműködés éppen e drága uniformizált- ság megváltoztatására jött létre. Szaktanácsadók közreműködésével felmérték a megrendelők takarmánytermesztési és -felhasználási adottságait, megvizsgálták az általuk termelt búza, kukorica és árpa beltartalmi értékét, sertésállományuk minőségét, korát, s egyéb jellemzőit. Mindezek alapján valamennyi vásárlójuknak új, a helyi lehetőségeket messzemenően figyelembe vevő recepteket készítettek mind a nagyüzemi, mind a háztáji állomány részére. A számítógép segítségével készített új receptek alapján, a gazdaságban rendelkezésre álló és adott minőségű takarmányból minden' nehézség nélkül olyan összetételű takarmány keverhető, amelyet , az adott korú és állapotú sertések a lehető leggazdaságosabban hasznosítanak. A számítások szerint az ilyen módon elérhető megtakarítás 100 k’ió tanra iutó értéke 30—40 forint között változik. Laktokrém tejcukorérzékenyeknek Tejcukorra érzékenyek által is fogyasztható laktózszegény tejsűrítmény készítését kezdi meg a Csongrád Megyei Tejipari Vállalat és a Szegedi Konzervgyár. A két vállalat, amely már a technológiája kidolgozásában is együttműködött, magát a gyártást is is megosztotta: a tejipari vállalatnál készült sűrítményt a konzervgyárban töltik dobozba. Hazánkban minden ötödik ember tejcukorérzékeny, az üzletekben most kapható tejet nem fogyaszthatja. A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet szakemberei az elmúlt év második felében 22 kereskedelmi vállalatnál, illetve üzletben, valamint egy nagykereskedelmi lerakatban összesen körülbelül 26 ezer pár bőr-, gumi- és műanyag lábbelit vizsgáltak meg. Megállapították, bogy a női és a gyermekcipők gyári minősítése néhány kivételtől eltekintve megfelelő volt, a férfi cipők 7 százaléka viszont nem felelt meg a tanúsítványokban leírtaknak. A kifogásolt termékeknél elsősorban durva belső eldől gozást, laza felsőbőrt és páron belüli szín- eltérést tapasztaltak. Ilyen okok miatt 480 pár lábbelit csak leértékelve, árengedménnyel engedtek forgalomba hozni. A vásárlók panaszai alapján 9239 pár cipót vizsgáltak meg a KERMI-nél, 25 százalékkal többet, mint a megelőző év második felében. A reklamációk 74 százaléka — akárcsak a korábbi években Mint arról már korábban beszámoltunk, az Elzett Művek öt gyára — a budapesti Elzett Zár- és Lakatgyár; a sátoraljaújhelyi Elzett-Certa Zárgyártó, Présöntő és Szerszámkészítő Vállalat; a szé- csényi Elzett Zárgyártó Vállalat; a soproni Elzett Zár- és Vasalatárugyár és a berettyóújfalui Elzett Fémtömegcikk Vállalat — ez évtől önálló vállalatként tevékenykedik tovább. A vállalatok megtartották az itthon és külföldön egyaránt ismert Elzett márkanevet, s termékeiket továbbra is ezzel a védjeggyel hozzák forgalomba. A gyárak szervezeti elválása arra ösztönzi a vállalatokat, hogy javítsák gazdálkodásuk hatékonyságát. Az önállóság arra is lehetőséget ad, hogy a vállalatok a korábbiaknál közelebb kerülje— alaposnak bizonyult. A hibák jellege a vizsgálatok tapasztalatai szerint nem változott: az alapos reklamációk kétharmad részénél technológiai, egyhar.mad részüknél pedig anyaghibát állapítottak meg. A legtöbb kifogás továbbra is a talp és a sarok hibás felerősítéséből adódott, de sok esetben megállapították, hogy a felsőrészt nem megfelelően munkálták meg, az összeszerelés hiányos volt, a kéreg deformálódott. Az anyaghibák között a vásárlók változatlanul a felsőbőr anyagok fedőrétegének berepedezését, lepergését, a gondatlan szabásból eredő beszakadást, a műbőr felsőrészek fedőfestékének hámlását reklamálták. A KERMI 81 olyan reklamációval kapcsolatban is adott szakvéleményt, amikor a szavatossági felelősség keretében a panaszok szerint rosszul javították meg a cipőket, a reklamációk 68 százaléka indokolt volt. nek vásárlóikhoz, jobban megismerjék igényeiket, erősödjék a piaci verseny. Az önállóvá vált vállalatok — mivel munkájuk a jövőben is kapcsolódik egymáshoz — létrehozták’ az Elzett Egyesülést, amelynek keretében együttműködnek a termelésben, a műszaki fejlesztésben, a piaci lehetőségek kiaknázásában, bizonyos közgazdasági ügyekben. Az egyesülésnél az együttműködő feleket érintő legfontosabb kérdésekben a tagvállalatok vezetőiből alakult igazgató tanács dönt. Az alapító társulási szerződés lehetővé teszi, hpgy az egyesülés munkájába más vállalatok is bekapcsolódjanak; máris tárgyalásokat folytatnak egy külkereskedelmi vállalattal, amely jelezte belépési szándékát. Önálló vállalat Elzett Egyesülés minden rendben ? Nőgráilkövesdi krónika egy ellenőrző kőrútról Fagyos reggelre ébredtek a nógrádkövesdi ÉMÁSZ-kiren- deltség dolgozói. Megszokták már. hogy hóban, kánikulában egyaránt menniük kell, így hát ez a nap sem számított különlegesnek. Vagy mégis? Az öltöző csöndjét i áik o'uru- zsolás töltötte be, egyfajta izgalom járta át szívüket. Nézegették egymás öltözetét, vajon minden gomb a helyén vt; T-e, s a bakancs talpa kellő biztonságot ad-e munkájukban. Aztán irány a műhely; »fotóó simítások a viseletes szerszámokon, tételes számbavétel. Az udvar és a garázs sem maradt lei; előkerültek az elkallódott Pgyel meztető táblák, a kocsik pedig úgy ragyogtak, hogy akár felvonulásra is „bevethették” volna őket. Hét órára minden készen állt a „nagyvizithez”, s a vezetők is megérkeztek Salgótarjánból, az üzemigazgatóságról. A terem hamar megtelt, kezdődhetett az eligazítás. Elsőként a napi tervet ismertette Tóth János, a kirendeltség vezetője, majd Czeglédi Ferenc szólt a szakemberekhez; — Tudják nagyon jól az erv- társak, hogy a munkánk rendkívül veszélyes, igen nagy figyelmet igényel. Nálunk egyetlen melléfogás is végzetes lehet, s hadd emlékeztessek jobbágyi kollégára, aki négy héten túl gyógyuló sérüléseket szenvedett, mert figyelmetlen volt. Itt szépen, nyugodtan kell végezni a kiadott munkát — hívta fel a figyelmet, majd a csapatok elindultak, ki-ki a saját kocsijához. — A létrás kocsi Bujákon kezd, a közvilágítást ellenőrzik, lámpákat cserélnek. A másik kettő tervszerűen folytai ja az, elöregedett villanyóráik cseréjét +- magyarázta Tóth János. Felzúgtak a motorok, s pár perc alatt kiürült az udvar. A szemlézők bekukkantottak minden helyiségbe: vajon az előírásnak megfelelően helyén van-e minden? Rendben találták a munkavédelmi eszközöket Czeglédi Ferenc igazgató és munkatársai a Legénden dolgozó szakembereknél tartanak ellenőrzést — Néhány apróságtól eltekintve elégedett vagyok— szögezte le az igazgató a feladatok elvégzésének értékelésekor. Tóth János ekkor elmondta, hogy 13 villanyszerelő tartozik az állományba. Egytől egyig jő szakemberek. A létszámot három alkalmazott egészíti ki. A délelőttös szakban egy dolgozó teljesít szolgálatot a. 120 kilovoltos állomáson, délután pedig az ügyeleti szobába futnak be az információk. — A délutánosunk egyben gépkocsivezető is, hiszen ha probléma adódik, neki kell kimenni elhárítani, illetve felmérni a hiba súlyosságát — magyarázta a kirendeltségvezető. — Én itt lakom a ki- rendeltség épületében, így ha valami történik, átveszem az ügyeletet. Nyolc éve csinálom, de ritka az a nap, amikor nyugodtan nézhetem a televíziót. Főként a téli időszakban, amikor a vezetékek mozgása miatt ágszakadástól kell tartanunk, bár eddig nem fordult elő ilyen jellegű zavar, legalábbis ebben az esztendőben. A háromtagú ellenőri csoport ezalatt megtárgyalta a kint dolgozó alakulatok ellenőrzésének módját és útvonalát. Persze, a kirendeltség sem maradt felügyelet nélkül. A műhelyben „drótkötésen” találtuk Hlátyik Ferencet, aki most készül érettségi vizsgájára.. Tanulmányai végeztéig munkakedvezményt kapott. — Ezeket a tekercseket a vezetéken dolgozók részére csinálom. Ilyen tekercs nélkül a villanyszerelő el sem indul — magyarázta, miközben a nagy gombolyag lassan teke- redett az ügyes szerszám felé. Legénd község úgy tíz kilométerre található Nógrádkövesd- től. Az úton a legutolsó havazás nyomait fedezhettük fel, szinte csak lépésben lehetett haladni. A piciny település egybeolvadt a tájjal, s a dombok közé ékelődött faluban nehezen találtunk rá a Tornyos Janos vezette háromtagú csapatra. Éppen Kucsera István Petőfi úti lakásánál végeztek a munkával. A gépjárművek műszaki állapota vizsgálatát is elvégezték melleit aiz okmányok — képek kulcsár — — Hát bizony öreg szerkezet volt — mutatta Kuruc Pali bácsi az 1949-ből származó villanyórát. — Még az is lehet, hogy én szereltem fel annak idején, merthogy akkor álltam szolgálatba, itt az ÉMÁSZ- nál, mikor elkezdődött a kö- vesdi vonal építése. Harmadik társuk, Oravecz József hatalmas táskával haladt el mellettünk. A szomszédban már várta a házigazda, no meg az elmaradhatatlan kutya. A többiek az UAZ körül gyűltek össze. — Lássuk, mit rejt a kocsi mélye — nyitotta ki az ajtót Czeglédi Ferenc, s munkavédelmis kollegájával, akit szintén Tóth Jánosnak hívnak, s megkezdték a mustrát. Előkerültek a veszélyes mesterség apró és nagyobbacska kellékei: a kézi szerszámok, rövid- rezáró vezetékek, figyelmeztető táblák, védőkesztyűk. — Ez a sárga, meg piros zászló másodlagos „elhatároló” eszköz — magyarázta Tóth János. miközben gyanakvó pillantást vetett a szigetelőszalaggal reparált kombinált fogóra. A felszerelés azonban hiánytalanul megvolt, különösebb probléma nélkül. így aztán búcsút vettünk a csapattól és másik helyszínünkre siettünk, ahol a korszerű világítóhálózatot ellenőrizte a létrás autó. Bujákon azonban már nem találtuk őket, mivel itt idő előtt befejezték a munkát és már átmentek Szirákra. A kocsiban Czeglédi Ferenc — most mint sofőr —, elemezte a nap tanulságait. Elmondta, hogy az ilyen jellegű „nagyvizitekre” minden hónapban sor kerül, más-más kirendeltségen, állomáson. Időt és embert nem kímélő munkájukat így summázta elválásunk pillanatában : — Tudja, a mi szakmánkban a nap 24 órából áll, na meg egy éjszakából... T. Németh László NÓGRAD - 1986. február 25. kedd
