Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-24 / 46. szám

/ Lassan befejezéséhez közeledik Balassagyarmaton a Dózsa György úton a 28 lakásos épületek elkészítése. Jelenleg a képen is látható 24~cs épületen (aminek műszaki átadása május végén várható) és a 24/A tömbön dolgoznak a.kivi­telező NÁÉV szakemberei. Párizs, Köln és a Fészek Kiállításokon, vásárokon, bemutatókon az svr Az utóbbi években jelen­tősen felgyorsult a Salgótar­jáni Vasöntöde és Tűzhely­gyár gyártmányfejlesztése, a tempóval azonban most sem elégedettek a gyáriak. Az idei évre az egyik leg­fontosabb feladatként hatá­rozták meg a gyártmányfej­lesztési tevékenység fokozá­sát, ezen belül is elsősorban e hagyományos tüzelésű kályhák és tűzhelyek felvál­tását új, korszerű, a piacon keresett termékekkel. Ebben a munkában a tűz­helygyári fejlesztők munká­ján túl élnek a licencvásár­lás és -honosítás eszközével is. A cél érdekében — tájé­kozódás, külföldi cégekkel való kapcsolatteremtés vé­gett — az idén már eddig is több külhoni kiállításon, vásáron vett részt az SVT. Ezeket az alkalmakat nem­csak saját termékei bemuta­tására. kínálására ragadta meg, hanem olyan tárgyalá­sokra is, melyek segítségével hathatósan meggyorsíthatja termékváltási programját. A februárban Kölnben megrendezett Domotechnika vásáron 34 ország 1020 kiál­lítója közt jelent meg a tűz­helygyár gáz-, elektromos, olaj- és széntüzelésű beren­dezéseivel. A vállalat jelen­levő képviselői megbeszélé­seket folytattak a Bayer céggel a zománcozási tech­nológia korszerűsítése ügyé­ben- mely nemcsak a gyári termékek eladhatóság! esé­lyeit növelné, hanem igen jelentős megtakarításhoz is juttathatná a vállalatot. A nyugatnémet Juno cég­gel viszont szilárdtüzelésű kálvhacsalád licencvásárlá­sáról tárgyaltak a gyáriak. Esztétikus kivitelű, nagy tűz- terű kályhákból a Juno már el is küldte a mintadarabo­kat az SVT-nek vizsgálódás céljából. Érdeklődtek a gyá­riak nagykonyhai gáztűzhe­lyek, illetve mosogatógép gyártási licencének átvételé­ről is. Ugyanakkor a kiállí­tott termékek is biztató ér­deklődésnek örvendtek: több külföldi cég olajkályhára, gáztűzhelyre, öntvényedény­re és gri 11 készülékre jelezte vásárlási igényét. Párizsban az Arts Menagers nevű vásáron is részt vettek a tűzhelygyáriak. A cél ez­úttal is a piac megismerése, tapasztalatszerzés volt. hiszen idei terv az exporttermelés bővítése is. A kimondottan szakmai közönség számára rendezett bemutatón több cég is árajánlatot, műszaki leí­rást kért a vállalattól, s fel­ajánlotta a szoros üzleti kap­csolatok kiépítését. Március elején ismét Köln­be vezet a tűzhelygyári „uta­zók” útja: ezúttal első ízben vesznek részt öntvényeikkel az Eisenwarenmesse nem­zetközi öntvénykiállításon. öntvényekkel már az elmúlt évben is megjelent a gyár a nyugatnémet piacon, most a csaknem . teljes termékskála bemutatásával keresi az újabb piaci lehetőségeket. Természetesen hazai vevő­partnereit sem hanyagolja el a vállalat. A piackutatás, az igények felmérése a belföldi értékesítésben is rendkívül fontos. Ezt a célt szolgálja többek között a zalaegersze­gi Fészek Áruházban rende­zett kiállítás is, melyen ti­zenöt meghívott gyártó cég között mutatkozik be — el­sősorban a magánházak fő­zési. fűtési izén veinek kielé­gítésére alkalmas készülékei­vel — az SVT. A fészekbeli kiállítás február utolsó nap­jaitól március közepéig tart nyitva. Sirályférkép repülők számára Á lett pilóták megkapták e tavi sirályok repülési út­vonalának térképét. Ez csök­kenti annak a veszélyét, hogy a madarak összeütköznek a reDÜlőgépekkel. Az ornitoló­gusok hosszú ideje figyelik a tavi sirályokat, amelyeknek száma gyorsan növekszik. Míg a 40-es évek végén az Engure- tavon csak 200 sirálypár fész­kelt, napjainkban számuk több mint 26 ezer. A sirá­lyok jól alkalmazkodtak az ember közelségéhez, szívesen tartózkodnak a halfeldolgozó üzemek közelében. Kiváló új martonvásári búza Magas sikértartalmú, a haj­dan világhírű bánkúti 1201- eshez hasonló minőségű új búza született a Magyar Tu­dományos Akadémia Marton­vásári Mezőgazdasági Kuta­tóintézetében. A már nagy­üzemi termesztési kísérletek­ben vizsgázó új búza alkal­mas az intenzív termesztés­re, ennek megfelelően magas hozamú, ugyanakkor sütő- és tésztaipari szempontból is ér­tékesebb a jelenleg termesz­tésben lévőknél. A többszörös keresztezéssel létrehozott MVM-jelű búzát a jelenlegi módszerektől némileg eltérő technológiával kell majd ter­melni. Változtatást igényel egyebek között a hektáron­kénti tőszám kialakítása, a műtrágyázás, a növényvéde­lem és a szárítás. Az MVM az idén Fejér és Szolnok megye több mező- gazdasági nagyüzemében vizs­gázik s e termesztési kísér­letek tapasztalatai alapján döntenek majd arról, hogy mikor kerülhet köztermesz­tésbe. A szakemberek szerint alkalmazásával tovább növel­hető majd mezőgazdaságunk versenyképessége. Az új bú­za ugyanis nemcsak a bel­földi választékot bővíti majd, hanem az exportlehetőségeket is szélesítheti. Ganz­motorvonafok szovjet exportra A Ganz-MÁVAG vasúti járműgyárában szovjet meg­rendelésre jelenleg több négy­részes motorvonatot szerel­nek. Még az év első felében körülbelül 20 szerelvényt át­adnak partnerüknek, a má­sodik fél évben pedig további tízet. Ezek a dízelmotorvona­tok már úgynevezett javított égésterű. tehát az eddigieknél alacsonyabb fogyasztású mo­torokkal készülnek. A Ganz- motorvonatok a Szovjetunió­ban elsősorban az odesszai, a kisinyovi és a kazahsztáni vonalakon közlekednek. Rétságon a tanácsi programról á demokratizálódás nem öncélú törekvés Négyezerháromszáz lelket számlál Rétság, huszonkilenc település tartozik a vonzáskörzetéhez, így mintegy harminc- háromezer ember mindennapi életét, sorsának alakulását érinti a városi jogú nagyközség tanácsának munkája. Ho­gyan fejlesztik az államigazgatási munkát, miként befolyá­solja ez az emberek helyzetét, milyen változások várhatók? — ezekről a kérdésekről beszélgettünk Gresina Istvánnal, Rétság Városi Jogú Nagyközségi Tanácsának elnökével. — Demokrácia, nyilvános­ság, szorosabb kapcsolat a la­kossággal, visszatérő szavak ezek a munkaprogramban. Kényszerhelyzet szülte ezt az erőteljes demokratizálódási törekvést vagy pedig egy hosszabb távú kon"ló része? Egyáltalán, mennyiben és mi­ként lehet számítani például a szakapparátus munkájában a lakosságra? — Visszakérdezek: gondol­ja, lehet ma egy választott ta­nácselnöknek a választói ér­dekek ellenére tevékenyked­nie?! Meggyőződésem, hogy a tanácsi munkában mind szé­lesebbre kell tárni a kapukat, gyakrabban kell járni a terü­letekre, jobban meg kell is­merni az emberek helyzetét, igényeit, lehetőségeit, s csak ezeik alapján lehet megköze­lítően helyes döntéseket hoz­ni. Tudom, sokszor nem könnyű helyzet elé állunk... nemrégiben például a telepü­lésfejlesztési hozzájárulás be­vezetésekor úgy adódott, hogy olykor kint az utcán tucat­nyi emberrel kellett vitat­koznom arról, legyen-e teh y, vagyis hamarabb jussanak telefonhoz, úthoz, járdához, vízhez... — Mi lett a szavazás során? — A községben a megkér­dezettek 84 százaléka igent mondott, s be is vezettük a családonkénti 600 forintos hoz­zájárulást. Az üdülőtelepeken azonban elutasították, egy­szerűen nem akarták megér­teni az ott élők, hogy saját maguknak is nagyobb részt kell vállalni a fejlesztésekből. — Szóval, gyakran meg kelj vívni ezeket a csatákat... — Én nem csatáknak ne­vezném, hiszen tulajdonkép­pen valamennyien ugyanazt akarjuk: szebb települést, jobb feltételeket, jobb közérzetet. Egyetlen ellenfelünk: az anya­gi lehetőségek végessége. Ép­pen ezért alapos mérlege Sí­re, az igények összevetésére van szükség, s ebben kulcs szerep jut a tanácstagoknak, a szakigazgatási apparátusnak egyaránt. — Egy másik Hangsúlyozott terület: a vonzáskörzet lehel, kissé leegyszerűsített a kérdés de mégis milyen előnye szár­mázik, mondjuk egy diösje- nőinek abból, hogy Rétság vonzáskörzetében él? — Két szempontból kell közelíteni. Egyrészt vannak bizonyos hatásköreink, me­lyeket jogszabály kötelez, pél­dául az oktatás, az egészség­ügy, a kultúra területein. Más­részt pedig — nem jogi sza­bályozás alapján — a kölcsö­nös érdekek összehangolásá­val együttműködünk. — Említene ez utóbbiból néhány példát? — Nézzük a köztisztaságot. Szeretnénk megoldani az in­tézményes szemétszállítás problémáit,' mi is és a kör­nyező 7—8 község is jobban jár, ha közösen szervezzük meg. Egészségügy: szeret­nénk létrehozni egy korszerű laboratóriumot, ah ol elvégez­nének olyan vizsgálatokat is, amelyekért ma még Balassa­gyarmatra, Vácra kell jár­niuk a rétságiaknak és a kör­nyékbelieknek. Kereskedelem: áruházat építünk, korszerűt, modernet, bő választékkal. Hát ez nem javítja a bankiak, a teraskeiek. a diósjenőiek és a többiek helyzetét? — Olvasva a középtávú programot, úgy gondolom, je­lentős helyet kapnak bizonyos szociális jellegű teendők, va­dául az időskorúak, a fiatalok gondjait enyhítő feladatok. — Néhány hónapja adtuk át a tanács tőszomszédságá­ban az öregek napközi ottho* nát, amely nyilván nem o’dja meg az ő problémáikat, de kétségtelenül enyhíti bajai­kat. Terveink között szerepel egy széles körű felmérés el­készítése a rászorulókról. s bővíteni kívánjuk a segé've* zési, illetve a házi szo”: ilis gondozási hálózatot. Arm a lakásépítést illeti, ez é -Pen harminc átadással számol1'tik, s megkezdődik egv teler-ze- rű többszintes. 36 la1-'sós OTP-ház kivitelezése. lfi"7— 89-es átadási határidővel.' Hadd folytassam a sort a mintegy kétezer négyzetméte­res alapterületű üzlethá7zal,' amelyet még ez évben bir­tokba vehetnek a vásá’-'ók; Továbbá folvtatj"k az útv’ "• 1 ó" zat bővítését. A Nógrádi Sán­dor. a Rózsavölgyi és a Ta­karék utak kiépítésére kerüf sor. A bánki szennyvízkazetta éníté.sére és a tó vízminősé-' gé-ek javításáról mintegy hat­millió forintot fordítunk. a tolmács! ravatalozóra né tv százezret, a bánki napközis étkezdére 460 ezret irénvoz* tunk elő. hogy csupán a leg­fontosabbakat említsem. Ez évben egyébként közel hat­vanmillió forinttal gazdagod­hatunk, ebből harminck°t+3 int a működési költségekre; több mint huszonhatmillió pe­dig fejlesztési kiadásokra. — Nem csak a munkatervet tekintve, hanem a nagyközség utcáit szemlélve is az a be­nyomása az embernek, Rétság a városiasodás útját akarj» járni... — Járja! Azt hiszem, ál sze­rén vség lenne tagadni, az itt élők egyszer majd szeretné­nek városlakók lenni. De rög­vest hozzáteszem, ez nem ön­célú vágv, elsősorban az éi?t-' körül mén veket, a megélhetést szeretnénk jobbá tenni. Vi­szont azzal is tisztában va- gyünk, hogy ez nem k>s munkába, nem kevés pénzbe kerül. S főként: csak közös erőfeszítéssel valósítható meg — mondotta befejezésül Gresina István. Tanka László Küldött az SZKP XXVII. kongresszusán A kemerovói gépkezelő Ludmila Bojeva 37 éves vegyésztechnológus küldött­ként részt vesz az SZKP XXVII. kongresszusán. . Ke- merovóban él, munkahelye az „AZOT” vegyipari ter­melési egyesülés, amelynek egyik üzemében gépkezelő­ként dolgozik. Mint ismere­tes, Kemerovo a kuznyecki szénmedence központja. ☆ A munkámról: A hatva­nas évek közepén választot­tam szakmái. Jelentkeztem ugyan a főiskolára, de mi­vel nem volt elég a pont- számom, nem vettek fel. Ekkor iratkoztam be a tech­nikumba, amit el is végez­tem. Ügy látszik. minden rosszban van valami jó. Idővel megértettem, hogy az irányítópultnál van a he­lyem, és nem laboratórium­ban vagy irodában. A mun­ka, amit rám bíztak, elé­gedettséggel tölt el. Ami­kor irányítom a bonyolult vegyi folyamatokat és látom is a munkám eredményét, érzem, hogy a kollektívá­nak szüksége van arra a munkára, amit vészek, naay örömöt, elégedettséset érzek. A kongresszusi dokumen­tumokban szó van . arról, hnav a termelés további fej­lődését a tudománvos-műsza- ki haladás eredményeinek feThacználácq révén a nö­vekvő hatékonyságra szá­mítva kell elérni. A mi kom­binátunk in néHa erre. Az eemil< i'i vétvív'k annvi ter­méket állít elő, hoev eov egész üzemrész munkáiét helyettesíti. A termelés re­konstrukciója nemcsak a munkakörülményeket teszi jobbá, hanem megoldja a munkaerő-problémát is. A felszabaduló munkaerőt olyan részlegekbe irányít­ják át, ahol kevés az em­ber. Egyébként velem is ez történt néhány évvel ez­előtt, amikor környezetvé­delmi okok miatt bezárták az egyik műhelyt. Nem mű­ködött rendesen a szénmo- noxid-élszívó berendezés. Felajánlották, hogy azonos fizetés mellett menjek át abba az üzemrészbe, mely­ben gumiipari oldószereket állítunk elő. Ami a pártmunkámat il­leti. Tíz évvel ezelőtt lép­tem be a pártba, de emiatt nem jutottam semmilyen külön „előnyökhöz”. Termé­szetemnél fogva közösségi ember vagyok, olyan csa­ládban nőttem fel. amely­ben hat gyerek volt. Sokat kellett tennem értük, és korán megszoktam az önál­lóságot. sőt, a magabiztos­ságot: ki. ha nem én? Ahogy beletanultam a munkába, megértettem, hogy itt olyan emberekre van szükség, akik viszik maguk után a kollek­tívát. Olyan embereknek te­kintettem a kommunistá­kat. akik az élen haladva harcolnak az óiért, küzde­nek a megrögzött szokások, az önelégüűség, az öntelt­ség ellen. És én hozzájuk akartam tartozni. Három évvel ezelőtt be­választottak az STK13 Ke­rn erovo-terület.i pártbizott­ságába. Hetenként kétszer megbeszéljük a terület fej­lesztésének legsürgősebb problémáit. Önmagámról. Szociológu­sok megállapították, hogy Szibériában hamarább há­zasodnak az emberek, mint az ország más részeiben. Természetesen, ahol nehéz a munka, ott jórészt fiata­lok dolgoznak. Én is hamar férjhez mentem, a nagyobbik lányom már 17 éves, a ki­sebbik lö. A férjem busz­sofőr a városban. Szépen elosztjuk otthon a háztar­tási munkát, így aztán jó ;•>. összhang, békességben élünk. Öt évvel ezelőtt megszabadultunk minden kényelmetlenségtől, mert kaptunk egy új, háromszo­bás lakást. A lakásért, be­leértve a villanyt is. 20 ru­belt fizetünk, a telefonért 2 rubel 50 kopejkát havon­ta. a beszélgetések számá­tól függetlenül ennyi a ta­rifa. Ennivalóra, ruházko­dásra annyit költünk, hogv marad üdülésre is. Minden nyáron a Fekete-tenger partján töltjük a szabadsá­gunkat. Igaz. a beutaló árá­nak 70 százalékát a szak- szervezet fizeti. Miről szeretnék beszélni a kongresszuson? Nos. nem a kuznveckl földről, hiszen az orsz»" társadalmi-gazda- s°°l fejlesztési tervének főbb irányvonalai kei'ően foglalkoznak vele. Inkább a Raikál-fó környezetvédelmé­re hívnám fel a kongresz- s^USÍ küldöttek ff érveimét, ökológiailag nem veszélyte­len a vegyészeti szakma. Ludmilla Bojeva, a keme­rovói „AZOT” vegyipari egyesülés gépkezelője, kong­resszusi küldött. Sokszor elgondolkodom azon, hogy mennyire vigyáznunk kell a levegő tisztaságára. Igaz, hogy az ENSZ külön kitüntetést adományozott a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának a Bajkál környezetvédelmében kifej­tett tevékenységéért, mégis az a véleményem, hogy nem tettünk meg mindent. So­kat kell még fáradoznunk azért, hogy a Bajkál, füg­getlenül a hozzá tartozó te­rületek ipari fejlődésétől, megmaradjon annak, ami volt, ..Szibéria kék gyöngy­szeme -nek. NÖGRÁD — 1946. február 24. hétfő 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom