Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-24 / 46. szám

/

Lassan befejezéséhez közeledik Balassagyarmaton a Dózsa György úton a 28 lakásos épületek elkészítése. Jelenleg a képen is látható 24~cs épületen (aminek műszaki átadása május végén várható) és a 24/A tömbön dolgoznak a.kivitelező NÁÉV szakemberei.

Párizs, Köln és a Fészek

Kiállításokon, vásárokon, bemutatókon az svr

Az utóbbi években jelentősen felgyorsult a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár gyártmányfejlesztése, a tempóval azonban most sem elégedettek a gyáriak. Az idei évre az egyik legfontosabb feladatként határozták meg a gyártmányfejlesztési tevékenység fokozását, ezen belül is elsősorban e hagyományos tüzelésű kályhák és tűzhelyek felváltását új, korszerű, a piacon keresett termékekkel.

Ebben a munkában a tűzhelygyári fejlesztők munkáján túl élnek a licencvásárlás és -honosítás eszközével is. A cél érdekében — tájékozódás, külföldi cégekkel való kapcsolatteremtés végett — az idén már eddig is több külhoni kiállításon, vásáron vett részt az SVT. Ezeket az alkalmakat nemcsak saját termékei bemutatására. kínálására ragadta meg, hanem olyan tárgyalásokra is, melyek segítségével hathatósan meggyorsíthatja termékváltási programját.

A februárban Kölnben megrendezett Domotechnika vásáron 34 ország 1020 kiállítója közt jelent meg a tűzhelygyár gáz-, elektromos, olaj- és széntüzelésű berendezéseivel. A vállalat jelenlevő képviselői megbeszéléseket folytattak a Bayer céggel a zománcozási technológia korszerűsítése ügyében- mely nemcsak a gyári termékek eladhatóság! esélyeit növelné, hanem igen jelentős megtakarításhoz is juttathatná a vállalatot.

A nyugatnémet Juno céggel viszont szilárdtüzelésű kálvhacsalád licencvásárlásáról tárgyaltak a gyáriak. Esztétikus kivitelű, nagy tűz- terű kályhákból a Juno már el is küldte a mintadarabokat az SVT-nek vizsgálódás céljából. Érdeklődtek a gyáriak nagykonyhai gáztűzhelyek, illetve mosogatógép gyártási licencének átvételéről is. Ugyanakkor a kiállított termékek is biztató érdeklődésnek örvendtek: több külföldi cég olajkályhára, gáztűzhelyre, öntvényedényre és gri 11 készülékre jelezte vásárlási igényét.

Párizsban az Arts Menagers nevű vásáron is részt vettek a tűzhelygyáriak. A cél ezúttal is a piac megismerése, tapasztalatszerzés volt. hiszen idei terv az exporttermelés bővítése is. A kimondottan szakmai közönség számára rendezett bemutatón több cég is árajánlatot, műszaki leírást kért a vállalattól, s felajánlotta a szoros üzleti kapcsolatok kiépítését.

Március elején ismét Kölnbe vezet a tűzhelygyári „utazók” útja: ezúttal első ízben vesznek részt öntvényeikkel az Eisenwarenmesse nemzetközi öntvénykiállításon. öntvényekkel már az elmúlt évben is megjelent a gyár a nyugatnémet piacon, most a csaknem . teljes termékskála bemutatásával keresi az újabb piaci lehetőségeket.

Természetesen hazai vevőpartnereit sem hanyagolja el a vállalat. A piackutatás, az igények felmérése a belföldi értékesítésben is rendkívül fontos. Ezt a célt szolgálja többek között a zalaegerszegi Fészek Áruházban rendezett kiállítás is, melyen tizenöt meghívott gyártó cég között mutatkozik be — elsősorban a magánházak főzési. fűtési izén veinek kielégítésére alkalmas készülékeivel — az SVT. A fészekbeli kiállítás február utolsó napjaitól március közepéig tart nyitva.

Sirályférkép repülők számára

Á lett pilóták megkapták e tavi sirályok repülési útvonalának térképét. Ez csökkenti annak a veszélyét, hogy a madarak összeütköznek a reDÜlőgépekkel. Az ornitológusok hosszú ideje figyelik a tavi sirályokat, amelyeknek száma gyorsan növekszik. Míg

a 40-es évek végén az Engure- tavon csak 200 sirálypár fészkelt, napjainkban számuk több mint 26 ezer. A sirályok jól alkalmazkodtak az ember közelségéhez, szívesen tartózkodnak a halfeldolgozó üzemek közelében.

Kiváló új martonvásári búza

Magas sikértartalmú, a hajdan világhírű bánkúti 1201- eshez hasonló minőségű új búza született a Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetében. A már nagyüzemi termesztési kísérletekben vizsgázó új búza alkalmas az intenzív termesztésre, ennek megfelelően magas hozamú, ugyanakkor sütő- és tésztaipari szempontból is értékesebb a jelenleg termesztésben lévőknél. A többszörös keresztezéssel létrehozott

MVM-jelű búzát a jelenlegi módszerektől némileg eltérő technológiával kell majd termelni. Változtatást igényel egyebek között a hektáronkénti tőszám kialakítása, a műtrágyázás, a növényvédelem és a szárítás.

Az MVM az idén Fejér és Szolnok megye több mező- gazdasági nagyüzemében vizsgázik s e termesztési kísérletek tapasztalatai alapján döntenek majd arról, hogy mikor kerülhet köztermesztésbe. A szakemberek szerint alkalmazásával tovább növelhető majd mezőgazdaságunk versenyképessége. Az új búza ugyanis nemcsak a belföldi választékot bővíti majd, hanem az exportlehetőségeket is szélesítheti.

Ganzmotorvonafok szovjet exportra

A Ganz-MÁVAG vasúti járműgyárában szovjet megrendelésre jelenleg több négyrészes motorvonatot szerelnek. Még az év első felében körülbelül 20 szerelvényt átadnak partnerüknek, a második fél évben pedig további tízet. Ezek a dízelmotorvonatok már úgynevezett javított égésterű. tehát az eddigieknél alacsonyabb fogyasztású motorokkal készülnek. A Ganz- motorvonatok a Szovjetunióban elsősorban az odesszai, a kisinyovi és a kazahsztáni vonalakon közlekednek.

Rétságon a tanácsi programról

á demokratizálódás

nem öncélú törekvés

Négyezerháromszáz lelket számlál Rétság, huszonkilenc település tartozik a vonzáskörzetéhez, így mintegy harminc- háromezer ember mindennapi életét, sorsának alakulását érinti a városi jogú nagyközség tanácsának munkája. Hogyan fejlesztik az államigazgatási munkát, miként befolyásolja ez az emberek helyzetét, milyen változások várhatók? — ezekről a kérdésekről beszélgettünk Gresina Istvánnal, Rétság Városi Jogú Nagyközségi Tanácsának elnökével.

— Demokrácia, nyilvánosság, szorosabb kapcsolat a lakossággal, visszatérő szavak ezek a munkaprogramban. Kényszerhelyzet szülte ezt az erőteljes demokratizálódási törekvést vagy pedig egy hosszabb távú kon"ló része? Egyáltalán, mennyiben és miként lehet számítani például a szakapparátus munkájában a lakosságra?

— Visszakérdezek: gondolja, lehet ma egy választott tanácselnöknek a választói érdekek ellenére tevékenykednie?! Meggyőződésem, hogy a tanácsi munkában mind szélesebbre kell tárni a kapukat, gyakrabban kell járni a területekre, jobban meg kell ismerni az emberek helyzetét, igényeit, lehetőségeit, s csak ezeik alapján lehet megközelítően helyes döntéseket hozni. Tudom, sokszor nem könnyű helyzet elé állunk... nemrégiben például a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésekor úgy adódott, hogy olykor kint az utcán tucatnyi emberrel kellett vitatkoznom arról, legyen-e teh y, vagyis hamarabb jussanak telefonhoz, úthoz, járdához, vízhez...

— Mi lett a szavazás során?

— A községben a megkérdezettek 84 százaléka igent mondott, s be is vezettük a családonkénti 600 forintos hozzájárulást. Az üdülőtelepeken azonban elutasították, egyszerűen nem akarták megérteni az ott élők, hogy saját maguknak is nagyobb részt kell vállalni a fejlesztésekből.

— Szóval, gyakran meg kelj vívni ezeket a csatákat...

— Én nem csatáknak nevezném, hiszen tulajdonképpen valamennyien ugyanazt akarjuk: szebb települést, jobb feltételeket, jobb közérzetet.

Egyetlen ellenfelünk: az anyagi lehetőségek végessége. Éppen ezért alapos mérlege Síre, az igények összevetésére van szükség, s ebben kulcs szerep jut a tanácstagoknak, a szakigazgatási apparátusnak egyaránt.

— Egy másik Hangsúlyozott terület: a vonzáskörzet lehel, kissé leegyszerűsített a kérdés de mégis milyen előnye szármázik, mondjuk egy diösje- nőinek abból, hogy Rétság vonzáskörzetében él?

— Két szempontból kell közelíteni. Egyrészt vannak bizonyos hatásköreink, melyeket jogszabály kötelez, például az oktatás, az egészségügy, a kultúra területein. Másrészt pedig — nem jogi szabályozás alapján — a kölcsönös érdekek összehangolásával együttműködünk.

— Említene ez utóbbiból néhány példát?

— Nézzük a köztisztaságot. Szeretnénk megoldani az intézményes szemétszállítás problémáit,' mi is és a környező 7—8 község is jobban jár, ha közösen szervezzük meg. Egészségügy: szeretnénk létrehozni egy korszerű laboratóriumot, ah ol elvégeznének olyan vizsgálatokat is, amelyekért ma még Balassagyarmatra, Vácra kell járniuk a rétságiaknak és a környékbelieknek. Kereskedelem: áruházat építünk, korszerűt, modernet, bő választékkal. Hát ez nem javítja a bankiak, a teraskeiek. a diósjenőiek és a többiek helyzetét?

— Olvasva a középtávú programot, úgy gondolom, jelentős helyet kapnak bizonyos szociális jellegű teendők, vadául az időskorúak, a fiatalok gondjait enyhítő feladatok.

— Néhány hónapja adtuk át a tanács tőszomszédságában az öregek napközi ottho* nát, amely nyilván nem o’dja meg az ő problémáikat, de kétségtelenül enyhíti bajaikat. Terveink között szerepel egy széles körű felmérés elkészítése a rászorulókról. s bővíteni kívánjuk a segé've* zési, illetve a házi szo”: ilis gondozási hálózatot. Arm a lakásépítést illeti, ez é -Pen harminc átadással számol1'tik, s megkezdődik egv teler-ze- rű többszintes. 36 la1-'sós OTP-ház kivitelezése. lfi"7— 89-es átadási határidővel.' Hadd folytassam a sort a mintegy kétezer négyzetméteres alapterületű üzlethá7zal,' amelyet még ez évben birtokba vehetnek a vásá’-'ók; Továbbá folvtatj"k az útv’ "• 1 ó" zat bővítését. A Nógrádi Sándor. a Rózsavölgyi és a Takarék utak kiépítésére kerüf sor. A bánki szennyvízkazetta éníté.sére és a tó vízminősé-' gé-ek javításáról mintegy hatmillió forintot fordítunk. a tolmács! ravatalozóra né tv százezret, a bánki napközis étkezdére 460 ezret irénvoz* tunk elő. hogy csupán a legfontosabbakat említsem. Ez évben egyébként közel hatvanmillió forinttal gazdagodhatunk, ebből harminck°t+3 int a működési költségekre; több mint huszonhatmillió pedig fejlesztési kiadásokra.

— Nem csak a munkatervet tekintve, hanem a nagyközség utcáit szemlélve is az a benyomása az embernek, Rétság a városiasodás útját akarj» járni...

— Járja! Azt hiszem, ál szerén vség lenne tagadni, az itt élők egyszer majd szeretnének városlakók lenni. De rögvest hozzáteszem, ez nem öncélú vágv, elsősorban az éi?t-' körül mén veket, a megélhetést szeretnénk jobbá tenni. Viszont azzal is tisztában va- gyünk, hogy ez nem k>s munkába, nem kevés pénzbe kerül. S főként: csak közös erőfeszítéssel valósítható

meg — mondotta befejezésül Gresina István.

Tanka László

Küldött az SZKP XXVII. kongresszusán

A kemerovói gépkezelő

Ludmila Bojeva 37 éves vegyésztechnológus küldöttként részt vesz az SZKP XXVII. kongresszusán. . Ke- merovóban él, munkahelye az „AZOT” vegyipari termelési egyesülés, amelynek egyik üzemében gépkezelőként dolgozik. Mint ismeretes, Kemerovo a kuznyecki szénmedence központja.

☆

A munkámról: A hatvanas évek közepén választottam szakmái. Jelentkeztem ugyan a főiskolára, de mivel nem volt elég a pont- számom, nem vettek fel. Ekkor iratkoztam be a technikumba, amit el is végeztem. Ügy látszik. minden rosszban van valami jó. Idővel megértettem, hogy az irányítópultnál van a helyem, és nem laboratóriumban vagy irodában. A munka, amit rám bíztak, elégedettséggel tölt el. Amikor irányítom a bonyolult vegyi folyamatokat és látom is a munkám eredményét, érzem, hogy a kollektívának szüksége van arra a munkára, amit vészek, naay örömöt, elégedettséset érzek.

A kongresszusi dokumentumokban szó van . arról, hnav a termelés további fejlődését a tudománvos-műsza- ki haladás eredményeinek feThacználácq révén a növekvő hatékonyságra számítva kell elérni. A mi kombinátunk in néHa erre. Az eemil< i'i vétvív'k annvi terméket állít elő, hoev eov egész üzemrész munkáiét helyettesíti. A termelés rekonstrukciója nemcsak a munkakörülményeket teszi jobbá, hanem megoldja a munkaerő-problémát is. A felszabaduló munkaerőt olyan részlegekbe irányítják át, ahol kevés az ember. Egyébként velem is ez történt néhány évvel ezelőtt, amikor környezetvédelmi okok miatt bezárták az egyik műhelyt. Nem működött rendesen a szénmo- noxid-élszívó berendezés. Felajánlották, hogy azonos fizetés mellett menjek át abba az üzemrészbe, melyben gumiipari oldószereket állítunk elő.

Ami a pártmunkámat illeti. Tíz évvel ezelőtt léptem be a pártba, de emiatt nem jutottam semmilyen külön „előnyökhöz”. Természetemnél fogva közösségi ember vagyok, olyan családban nőttem fel. amelyben hat gyerek volt. Sokat kellett tennem értük, és korán megszoktam az önállóságot. sőt, a magabiztosságot: ki. ha nem én? Ahogy beletanultam a munkába, megértettem, hogy itt olyan emberekre van szükség, akik viszik maguk után a kollektívát. Olyan embereknek tekintettem a kommunistákat. akik az élen haladva harcolnak az óiért, küzdenek a megrögzött szokások, az önelégüűség, az önteltség ellen. És én hozzájuk akartam tartozni.

Három évvel ezelőtt beválasztottak az STK13 Kern erovo-terület.i pártbizottságába. Hetenként kétszer megbeszéljük a terület fejlesztésének legsürgősebb problémáit.

Önmagámról. Szociológusok megállapították, hogy Szibériában hamarább házasodnak az emberek, mint az ország más részeiben. Természetesen, ahol nehéz a munka, ott jórészt fiatalok dolgoznak. Én is hamar férjhez mentem, a nagyobbik lányom már 17 éves, a kisebbik lö. A férjem buszsofőr a városban. Szépen elosztjuk otthon a háztartási munkát, így aztán jó ;•>. összhang, békességben élünk. Öt évvel ezelőtt megszabadultunk minden kényelmetlenségtől, mert kaptunk egy új, háromszobás lakást. A lakásért, beleértve a villanyt is. 20 rubelt fizetünk, a telefonért 2 rubel 50 kopejkát havonta. a beszélgetések számától függetlenül ennyi a tarifa. Ennivalóra, ruházkodásra annyit költünk, hogv marad üdülésre is. Minden nyáron a Fekete-tenger partján töltjük a szabadságunkat. Igaz. a beutaló árának 70 százalékát a szak- szervezet fizeti.

Miről szeretnék beszélni a kongresszuson? Nos. nem a kuznveckl földről, hiszen az orsz»" társadalmi-gazda- s°°l fejlesztési tervének főbb irányvonalai kei'ően foglalkoznak vele. Inkább a Raikál-fó környezetvédelmére hívnám fel a kongresz- s^USÍ küldöttek ff érveimét, ökológiailag nem veszélytelen a vegyészeti szakma.

Ludmilla Bojeva, a kemerovói „AZOT” vegyipari egyesülés gépkezelője, kongresszusi küldött.

Sokszor elgondolkodom azon, hogy mennyire vigyáznunk kell a levegő tisztaságára. Igaz, hogy az ENSZ külön kitüntetést adományozott a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának a Bajkál környezetvédelmében kifejtett tevékenységéért, mégis az a véleményem, hogy nem tettünk meg mindent. Sokat kell még fáradoznunk azért, hogy a Bajkál, függetlenül a hozzá tartozó területek ipari fejlődésétől, megmaradjon annak, ami volt, ..Szibéria kék gyöngyszeme -nek.

NÖGRÁD — 1946. február 24. hétfő 3