Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-22 / 45. szám

Á Kossuth Könyvkiadó tervei Az oktatási kiadványok mellett 170 mű megjelen­tetését tervezi az idén a Kossuth Könyvkiadó. 1 A könyvműhely elképzelései­ről Nyíró József igazgató­helyettes tájékoztatta az MTI munkatársát. A XIII. pártkongresszus, Illetve a kormány munka- programja a mostani terv­időszakban a gazdaságpoli­tikai feladatokat állította előtérbe, ennek megfelelő­en a kiadó több kötettel kí­vánja segíteni a szakem­berek munkáját, s az olva­sók tájékozottságát. A ter­vezett gazdaságpolitikai té­májú kiadványok sorában szerepel Faluvégi Lajos 'Tervezés: egyensúly és ki­bontakozás (1986—1990) című könyve, amely egye­bek mellett a gazdasági fejlődés élénkülésének fel­tételeit tagialja. Nyitrai Fe­rencié Prioritások a gazda­ság fejlesztésében címmel megjelenő kötete az 1978 decemberében elhatározott, a gazdaság fejlesztésére irá­nyuló pályamódosítás óta kia lakúit helyzetről számol be. Fodor László Termelés- politika 1990. című köny­vében a házai gazdaság előtt álló feladatokat is­merteti. Kötetek foglalkoz­nak a szocialista tulajdon­viszonyokkal, a kisvállalko­zások tapasztalataival, a tudományos-technikai for­radalom új szakaszával. A Mit kell tudni sorozat egyik wj kiadványa a VII. ötéves terv kérdéseit tárgyalja. Külön kötet készül az ipar- fejlesztés ötéves tennivalói­ról. A Vélemények, viták sorozat egyik kötete a ha­zai árheílyzet alakulását vá­lasztotta témájául. A Ma­gyarország gazdaságföld raj­za című könyv a Lifisgjrar társadalom és ga*zd»ség te­rületi szerkezetéről, regio­nális fejlődéséről nyújt át­fogó ismereteket. A kiadó számos otyao kö­tetet is közread, amely vi­ták középpontjában álló társadalmi kérdésekkel fog­lalkozik. A napokban je­lent meg a Társadalmi be­illeszkedési zavarok Magyar- országon című tanulmány- kötet. amely a társadalmi deviáció körébe sorolt egyes jelenségek kialakulásának okairól, a megelőzés, illet­ve az utógondozás lehetsé­ges módozatairól számol be. A Távlatok című sorozat idei kötetei Magyarország természeti környezetével, a népesedés kérdéseivel, a te­lepülések kulturális arcu­latával foglalkoznak. Dokumentumkötetet ál­lítanak össze a magyaror­szági cigányság történetéről. Könyv jelenik meg a ma­gyar értelmiség helyzeté­ről. A Magyar Nők Orszá­gos Tanácsával együttmű­ködve tervezik kötet kiadá­sát a családjogi kérdésről, és megjelentetik A gyermek- gondozási segélytől a gyer­mekgondozási díjig című ki­adványt A nemzeti önismeret, a történelmi tudat, a hazafi- ság és az internacionalizmus kérdéseivel is több kötet foglalkozik. A Képes kró­nika 1956-tól azt a fejlő­dést mutatja be fotódoku- meníumokkal, amelyet ha­zánk az elmúlt három év­tized alatt megtett. Az 1956-os ellenforradalom ese­ményeiről hollós Ervin és Lajtai Vera írt könyvet. Az átfogó, történeti feldolgozás levéltári anyagokkal és más dokumentumokkal, vissza­emlékezésekre. bírósági pe­rek anyagaira támaszkod­va szól a tragikus esemé­nyekről, s a konszolidáció első hónapjairól. Megjelen­tetik a Pártprogramok 1919—1944. című könyvet. A Kun Béla-centenáritsm alkalmából két köteteit ad­nak ki. Az egyik a kartár­sak szemével, illetve fele­ségének és fiának vissza- emlcKezéseivel mutatja be a kiemelkedő forradalmár munkásságát, egyéniségét. A másikban Kun ‘Béla írásai­nak es beszédeinek bibli­ográfiáját gyűjtötték egybe. A kötetben szerepelnek azok az írások, cikkek is. ame­lyek Európa különböző or­szágainak kommunista sajtó­jában, illetve az amerikai emigráció orgánumaiban láttak napvilágot. Kötetbe foglalják a napokban meg­rendezett Kun Béda-emlék- ülés anyagát is. Tervezik, hogy közreadják több testvérpárt kongresz- szusának dokumentumait is. Kortásrsa! is tudták Ber­zsenyi Dáni?lről, hogy kora ifjúságától olyan ember volt, kiben a lélek hamar kifej­lődött, ; előbb, mint azt a test gyarapodása követni tudta volna. A feszítő erő leveze­tése kényszerként jelentke­zett. S, miként talált utat? Például úgy, hogy szinte ál­landóan versengésre hívta soproni diákpajtásait, s bir­kózásban, erőmutogatásban az élen járt. Meg a csínyek­ben is. Hosszú ideig nem lehetett meggyőzni arról, hogy az üveg szilárdsága nem nagyobb a kőnél (ti. az útjába eső ab­lakokon rendre kipróbálta elméletét). Ez az életvitel sok gonddal, a szülők gyakori zaklatásával járt. Végül is Berzsenyi Dánielnek távoznia kellett a soproni líceumból, apja hazavitte gazdálkodni. Későbo, amikor a távozás okát kérdezték tőle, rendre kétértelműen válaszolt: „Bi­zony, bátyámuram, nekem azt mondtál» a soproni profesz- szorok, hogy ilyen diákot, mint én, szívesen ereszt el az ember a keze alól!" Minthogy ebben az évben kettős okból is lesz mód Berzsenyi-emlékezésre (feb­ruár 24-én halálának százöt­venedik. május 7-én születé­sének kiíszáztizedík évfor­dulóján;, Van és Somogy me­gyék színes programokkal ké­szülnek. Természetesen fel­adatának érzi ez elmúlt év májusában újjáalakult Ber­zsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság is, hogy a névadó szellemének meg­felelően rendezzen, szervez­zen eseményeket. Szavaló­verseny, költői tiszteletadás és tudományos tanácskozás egyaránt lesz. Tadjrt hoz? Berzsenyi költői rfífedeztetése Keme­nessötnjénben történi. Kis 1 Mnoe látogatta meg egyszer ! Vas megyei birtokán, s a szo- j bába beléptekor azt látta, ; t’jsij Dániel uraság papírla­pokra irt valamit, majd hir­j telén as asztalfiókba dug- í fa. Kis elnézést kért a há- I borgatáeárt, a munka meg- j szakításáért. Berzsenyi zavar­tan nézett rá: Berzsenyi-hagyományok Százötven éve halt meg Berzsenyi Dániel — Nem háborgat bizon, kedves tisztelendő komám- uram, haszontalanság, amit írkáltam. Csak úgy jött. Ver­sek az eba ... Az elharapott sző (ebadták) kettős tiszteletlenségét ha­mar felmérte, s még nagyobb zavarral, összeborzolt hajjal nézett Kisre. aki csodálkoz­va megkérdezte: — Versek? Először hallom, hogy komámuram ilyesmi­ben töri a fejét. — Nem töröm bíz én — mondta Berzsenyi —, ha csattan, mint a villám, jó, ha nem foly, azzal sem törő­döm. El kell ismernem most már a haszontalan időtöltést, mert rajtakapott, de eddig senki nem tudott e bolond­ságomról ... Igv történt-e pontosan a be­szélgetés, nem tudjuk, de a hagyományok ekként őrizték meg. S, méa színezték is az­zal. hogy Kis János továbhj munkára biztatta, és kilá­tásba helyezte a közlést. Ez­zel még nagyobb ijedelmet okozott Dani uraságnak, mert attól félt, ha költeményeit kiadja a kezéből, akkor ki­nevetik. Ezután persze még jó né­hány évnek kellett eltelni, hogv első verseskötete meg­jelenhessen. Tudjuk, hogv a kiadáshoz nagv segítséget ka­oott 3 Pesti napoovolde * li­ptóitól. "kik Tatay János lelkesítő felhívása nvomán pénzt adtak össze... Ez a példa nyilván szeme előtt le­begett az 1866-ban megin­dult Somorvt hetilap szerkesz­tőjének:, Roboz Istvánnak, amikor arra vállalkozott, hogv eírt Berzsenyi-szobor felállításához kéri a közönség támogatását. A lap első szá­mától törekedtek arra, hogy hiteles dokumentumok alap­ján raizoliák meg életrajzát. A családi levéltár több iratát közzétették. Amikor a szá­zadforduló körüli években az irodalmi társaságok szerve­zése orBSfigroe közüggyé vált, arra gáncsolták. Somogy me­gyében Berzsenyi szellemében keüene létie+iorrK Hosszas «**k érzület után ÍR04 nvertán Kaposváré« megalakult a Berzsenyi. Dáv.iél Irodalmi és Művészeti Társaság. Vezető tisztségviselői min­dig azért dolgoztak, hogy hi­teles kép alakuljon ki a Vas megyében született, s a So­mogy megyei Nikién el­hunyt költőről. Műveinek el­ső kritikai kiadására mégis-1 csak az 1936-os centenárium után kerülhetett sor. A tár­saság és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia megbízásából Merényi Oszkár állította ösz- sze a könyvet. Berzsenyi ver­seinek addigi legteljesebb ki­adása volt. Tartalmazta a ku­tató által Niklán talált is­meretlen költeményeket, elő­ször közölte a Kupa táma­dása című drámai töredék teljes szövegét. S. időrendi kísérletet tett a versek csopor­tosításéra. A rádió közve­títésével sor került még egy centenáriumi emlékülésre is. 1948-ban újabb Berzsenyi­ünnepséget szerveztek. Nem csupán a hagyományok őrzé­se indokolta, hanem az is, hogy harmadszor is el kel­lett temetni a test maradvá­nyait Niklán. 1859-ben obelisz- ket állítottak neki, amit a felszabadító harcok során szétlőttek. 1948. május 9-én keltezett elégiájában ezért ír­ta Takáts Gyula, a Berzsenyi­társaság elnöke: „Szétszórt csontjaidat ünnepi urna vi­szi”. Beszédében pedig ezt mondta: „e niklai földből nőtt, szilfából készült urna előtt . . . egy háborútól végig­szántott ország példaadó, épí­tő lelkiismerete áll.” Tudományos megalapozott­ságú, nagyívű monográfia 1966-ban jelent meg Berzse­nyi Dánielről Merényi Oszkár tollából. De emlékét nemcsak a szellem emberei őrizték meg. hanem a , sokaság” fiai is. Legendák, történetek fo­nódtak alakja köré úgy, aho­gyan ez az igazi nagy egyé­niségekkel lenni szokott. L. A. BERZSENYI DÁNIEL: A közelítő tél Hervad már ligetünk, s díszei hullanak. Tarlóit bokrai közt sárga levél zörög. Nincs rózsás labyrinth, s balzsamos illatok Közt nem lengedez a Zephyr. Nincs már symphonia, s zöld lugasok között Nem búg gerlice, és a füzes ernyein A csermely violás völgye nem illatoz, S tükrét durva csatét fedi. A hegy boltozatin néha homály borong. Bíbor thyrsasain nem mosolyog gerezd, Itt nemrég az öröm víg dala harsogott: S most minden szomorú s kiholt. Oh, a szárnyas ülő hirtelen elrepül, S minden mivé tűnő szárnya körül lebegi Minden csak jelenés, minden az ég alatt, Mint a kis nefelejcs, enyész. Lassanként koszorúm bimbaja elvirit, Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli Nektárját ajakam, még alig illetem Egy-két zsenge virágait. Itt hágy s vissza se tér majd gyönyörű korom. Nem hozhatja fel azt több kikelet soha! Sem: behunyt szememet fel nem igézheti Lollim barna szemöldöke! (1804—1808 között) Napóleonhoz Nem te valói győző. hanem a kor leika: szabadság. Melynek zászlóit hordta dicső sereged. A népek fényss csetatásba merülve imádtak S a szent emberiség sorsa kezedbe került. Ámde te azt tündér kényednek alája vetetted, S isteni paímc.dat váltja töviskoszorú. Amely kéz felemelt, az ver most porba viszontag; Benned az emberiség ügye boszulva vagyon. (1814) ^*/C‘^**K,*!K*^^^*!MW^v^^^^*/^^^^C**/^^^^V‘*****‘I**!*‘I**I**t**!**!,‘!M»*4I**«**I**I**!‘****!*v,»*,*,****«*v,'»**I,*!*,!**I**!*v****l**I**** üde jelenség. Vidám ter­mészetű, kedves, okos, fiatal. Született optimista; vagyis ez a dicséretes tulajdonsága nem kimondottan népművelői mi­voltából ered. Ügy tud őrül­ni a legkisebb sikernek is, mint három másik népműve­lő együtt. Egyébként éppen három éve kapott diplomát az egyetemen, s mert a szá­moknak ugyebár törvényük van: már háromezer forint a fizetése. Mellesleg szőke és kék sze­mű, az arca kimondottan bá­jos, alakja sudár, keblei tel­tek ... — Ez utóbbiakat Hi­vatalnok is észreveszi, ami­kor betér a jónevű kisváro­si művelődési házba. Merev tartása meglazul, vékony aj­ka lefittyed, hideg szemében megvillan némi fény, s olyasmire vetemedik, amire évek óta soha: meglazítja a nyakkendőiét. Közben ezt gondolja: Ejha! Ez a nő nem­csak szakembernek, látvány­nak is nagyszerű! — Munkájuk jó híre hoz­zánk is eljutott — mondja, és csodák csodája: egy hal­ványka kedves mosoly biceg at gondosan ápolt arcán. — Állítólag remekül felfuttatta ezt a házat, három év alatt... — Ideje volt, hogy gatyába rázza valaki —, mosolyogja Klárika. — Különösen az értelmi­ségi klubjukat dicsérték a megyénél — folytatja Hiva­talnok. — Jó dolog tudni, hogy nemcsak esetleges mó­K1 árika A csúfulás dón, féldecik társaságában, hanem — a művelődési há- házak jóvoltából — szerve­zett formában is összegyűl­hetnek a fiatalok, hogy saját gondjaikról beszélgessenek, hogy kicseréljék nézeteiket, s hogy közös programokat szer­vezve kulturálódjanak, műve­lődjenek, tartalmasán töltve szabad idejüket. — Valóban sok helyen mű­ködik értelmiségi klub, alko­tókor, ám az az igazság, hogy ezek a közösségek a fiatal diplomásoknak csak egy ki­csinyke százalékát tömörítik. Ami pedig elanyagiasodó vi­lágunkat, illetve a fiatal ér­telmiség pénztárcáját illeti, félő. hogy a klubokról, alko­tókörökről készített statiszti­kák is olyan gyorsan romla­nak maid, mint nagyanyám rosszul dunsztolt befőttjei. És hiába az igényes programok, a gondos szervezés, az utóbbi két évben nálunk is csök­ken a klub létszáma, az ér­deklődés. A közismert gon- dok-bajok miatt — élükön a lakáshelyzettel —, a szabad idejüket egyre inkább mellé­kes jövedelmek szerzésére, presztízsteremtésre fordítják a fiatal diplomások, maszek­munkákat vállalnak, ha nem is a végzettségüknek megfe­lelő területeken. így pedig kaltúrálódásra, művelődésre «gyre kevesebb idejük ma­rad. — Lehet, hogy van ebben némi igazság — szól közbe Hivatalnok, miközben testtar­tása ismét megmerevedik, keskeny ajkai megfeszülnek, és idegesen megigazítja a nyakkendőjét. — Sok szó esik mostanában a fiatal értelmi­ség helyzetéről a legkülönbö­zőbb fórumokon, de szerin­tem azért nem olyan vészes a helyzet, csak felfújják ... — Igen, annyit beszélünk róla, hogy már „természetes” társadalmi jelenségnek tűnik, mint minden olyan ellentmon­dás, amit agyondumálunk, de felszámolni képtelenek va­gyunk. Na tessék! És ráadásul mo­solyog! — morgolódik magá­ban Hivatalnok. Hirtelen nem is tudja, mit válaszoljon. Szemidegei furcsa rángatózás­ba kezdenek, s megállapítja Klárikáról, hogy nem is olyan bájos... — És van egy másik el­lentmondás, ami ezzel össze­függ — mosolyog üdén a nép­művelő —, mégpedig a kultúra fokozatos drágulása. A művészi produktumok, kulturális szol­gáltatások iránt az értelmi­ség affinitása a legnagyobb, viszont e társadalmi réteg jö­vedelme — különösen a fi­atalokéi — igen gyérecske. fokoz Tehát ez is arra inspirálja őket, hogy különböző maszek­munkákat vállaljanak, ami előbb-utóbb valóban fara­muci helyzetet idézhet elő, gondoljon csak bele! Lesar­kítva: ilyen fizetések mellett hiába van szabad idejük a kultürálódásra, pénz nem jut rá az igényeinek megfelelően elég; a könyvek, a színház-, koncert- és mozijegyek drá­gulása miatt, hogy csak né­hány példát említsek. Ha vi­szont mellékálásokkal próbál­nak javítani szűkös anyagi helyzetükön, idejük nem ma­rad a kultürálódásra elegen­dő. Mi ez, ha nem csapda?™ — Persze, hogy emelni kell a kulturális szolgáltatások, művészi produktumok árát, hiszen napjainkban az állam­kassza nincs degeszre tömve, s ha ezen a terüeten ugyan­csak meg akarjuk tartani a fejlődési ütem dinamizmusát, a fogyasztóknak a jövőben nagyobb terhet kell vállal­niuk a kulturális költségek­ből — mondta Hivatalnok, és olyan szépnek, tömörnek és hivatalosnak érezte köz­bevetését, hogy kezdett meg­nyugodni. — Különben is, nézzen csak körül: ma már ami olcsó, arra azt mondják az emberek, hasat ió tv«» lebet. — a t a i — Mármipt a nyafogó sznobok — bólintja Klárika, kedvesen mosolyogva. — Lé­nyegében ezzel a szöveggel is aládúcolható ez az egész, hi­szen minden attól függ, mi­lyen aspektusból nézzük. Akár a kultúra drágulását, akár a fiatal értelmiség hely­zetét. Eleddig ugyan az a mese járta, hogy a kultúra legyen ingyenes, vagy majd­hogynem ingyenes, s ezáltal könnyen hozzáférhető min­denki számára. Legyen olcsó, nehogy anyagiasságból „fo­gyókúrázni” kezdjenek az emberek, hiszen elsődleges célja a társadalmunknak, hogy tagjai tájékozottakká, műveltekké váljanak és így tovább. Vagy nem így van? — Igen, de __— Hivatal­n ok homlokán izzadságcsep- pek. Szemidegei egyre gyor­sabb táncba kezdenek, mint mindig, ha nem tud válaszol­ni valamire. S már biztos abban, hogy Klárika nem is olyan üde jelenség, sőt a keblei sem annyira teltek ... — Magyarázkodni tehát sokféleképpen lehet — csap­ja hátra szőke fürtjeit Klá­rika, kivillantva ismét ra­gyogó fogsorát. — De nem lényeg. Nézzen körül a ml kis városunkban, a millio- omosnegyedben. Ami egyre bővül. S kérdezze meg, hány pedagógus, könyvtáros, nép­művelő vagy mérnök van közöttük. Még vezető beosz­tású káder is csak egy-kettő! S, én attól félek leginkább», hogy ha az értelmiség fize­tése — beleértve a vezető beosztásúakét is —, ennyire lemarad, a gyér anyagi meg­becsülés miatt fokozatosan feléli ez a társadalmi réteg erkölcsi tartalékait. Vagyis, odajutunk, mint a dzsentri* világban: hatalmuk — a ve­zető beosztásúaknak — van, pénzük, viszont kevés. Így tálcán kínálja magát a kor­rupció. No, de hagyjuk a csu­dába az egészet! Kicsik va­gyunk mi ahhoz, hogy ilyes­min polemizáljunk... Te, anyukám,^ kicsi! — sziszegi magában Hivatalnok. — A fene ebbe a sok hülye zagyvaságba! És ráadásul mosolyog, pedig nem is áll jól neki az örökös vi­gyorgás. Biztosan van jó né­hány fog tömése! Lassan feltápászkodik és elköszön. Amikor kezet nyújt, megállapítja, hogy Klárika termete inkább kicsit molett, mint sudár, s a haja valójá­ban nem is annyira szőke ... K. E. NÓGRÁD — 1986. február 22. szombat 9

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom