Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-19 / 42. szám
A termelési főmérnök Egyetlen szó nem sok, de annyit sem hallottam még panaszként Gyalogh Jánostól, a litkei termelőszövetkezet termelési főmérnökétől. Pedig több évtized áll már mögötte a mezőgazdasági üzemben sikerrel, sikertelenséggel. Valamikor Mihálygergén a kis tsz-ben kezdte az agrárszakmát. Karancslapujtőről járt naponta a tsz-be. Aki ezen a vidéken gazdálkodik és panasz nélkül; annak bizony erős kötélből lehetnek az idegei. Látszatra Gyalogh János is olyan mint akit soha nem hozhat ki senki sem a sodrából. Hanem, ami benne zajlik? Azt kérdezte: — A vezető kimutathatja mi dúl benne...? Nem mutathatja ki, mert ha ő ideges, akkor akik keze alatt dolgoznak, azok még idegesebbek lesznek és vége a kiegyensúlyozott munkának. Ez a főmérnök legfőbb szempontja. Elviseli, ha azt tartják róla: nagyon szigorú, olykor még mogorva is. De kizárólag a gondoktól, nem az emberek miatt, mert. azokkal mindent, ami a közös gazdaság életével függ össze, nem mulasztja megbeszélni. Nem is teheti másképpen. Azon a hirtelen meredek, völgves, erdőtől árnyékolt, ár_ víztől veszélyeztetett, mégis termőföldön mindent másképpen kell csinálni. Azért, mert ha valamit elvétenek, ©1 van termelési költségráfordítás kerekedik, hogy az életben nem pótolhatják. És amilyen szerencsétlenül jött össze az elmúlt esztendő időjárás szempontjából! Nem tudták volna megúszni a veszteséget, ha nem teremtenek teljes összhangot a munka elvégzésére, most pedig a közelmúltban lezajlott zárszámadó közgyűlés magas beosztású megyei vezetők jelenlétében azt nyugtázta, hogy közel tízmillió forint nyereséggel zárták az évet. Többet terveztek, de úgy mondta Gyalogh János örül, hogy ez is sikerült. Róla senki sem állíthatja, hogy valaha is elégedett azzal, amit megalkotnak. De, aki tudatában van annak, hogy milyen kemény esztendőt hagytak maguk mögött, ez megérti ezt az átmenetinek tűnő, és inkább csak szóval illetett megelégedést. A té! ott a Dobroda völsvén megsokszorozódik. Hideg völgy, olyan fagyzugokkal, hogy pattognak a fák a mínuszoktól. A mihálygergei szarvasmarhatelepen befagytak a vízcsapok. A jószág nem vesz tudomást a természet szeszélyeiről, őneki víz kell. Ügy kellett lajttal hordani nekik. Micsoda költség- emelkedést jelentett ez. Aztán a Makcsai gabonatábla teljesen kifagyott. Tavasszal újra kellett szántani, vetni kölessel, hogy mentsék ami menthető. Azt mondta a főmérnök: — Még örülök, hogy volt az átálláshoz erőnk... De nem csak itt keletkeztek gondok, mert amikor kitavaszodott, akkor meg a kaszálót öntötte el az árvíz, de úgy, hogy az Ipoly völgyéből ki kellett telepíteni a szabadon tartott húsmarhákat. Tehát volt gondja a főmérnöknek, mert természetesen kollektív a vezetés a mezőgazda- sági üzemben, de neki kell a termelést irányítani. — Bízni kell az emberekben. .. — ez a legfőbb szempont nála. Amikor már nyilvánvalóvá lett, hogy ha győzni akarnak, más munkamódszerrel, tervvel kell folytam a feladatokat, összehívta az embereket.) Először az ágazatvezetőket. akikkel kialakították a munkarendet, aztán a fizikai dolgozókat, ahol az ágazatvezetők mellett mindég ott volt jómaga is. A szó szoros értelmében a tsz-ben fellendült a munka ezt követően. Nem volt vasárnap, sem ünnepnap, de napnak is csak a késő estében lett vége, és ahol lehetett, ott éjszaka is dolgoztak a traktorok, hogy pótolják, amit ellopott tőlü'k a természet. És győztek. Szívesen beszél a tsz-ben dolgozó emberekről. Az állattenyésztésben Liszkóczi Pálról, Márton Lajosról, Fenes József Pépéről, akik a legtöbbet tették, de a többiekről is. A juhászokról, a sertéstelepen dolgozókról, az állattenyésztést irányítókról egyaránt, akik a magatartásukkal szerezték a legszebb örömet a termelésért felelős főmérnöknek. Azt mondta, hogy a gépészeti ágazatban soha panaszt nem hallott, amikor az emberekkel megértették, hogy ha nem kapcsolnak rá, bekövetkezhet a baj. László Andrást, a szerelőt említette mint, aki példával jár az élen, Liszkóczi Elemért és Földi Ferencet, a rábásokat, akik csak akkor térnek meg a földekről amikor jelenthetik, hogy elvégezték a munkát. Most a közgyűlés sok jó tanáccsal látta el a vezető testületet az esztendő feladatainak sikeres megvívásához. Sok a tennivaló. Nem a termelési szerkezetet másítják meg. Mert az adottságaikhoz viszonyítva szépek az eredményeik. Árpatermesztéssel az elsők közé kerültek a hektáronkénti 4,6 tonna terméssel. Jó a gabonarészesedésük is. A napraforgó is egymillió forint plusznyereséget hozott. — Költséggazdálkodás, takarékosság, minőség, fegyelmezettebb munka, korszerű technológia, ez most a követelmény. Ezt úgy mondta, mind az esküt. Amit egészen bizonyos, részletesen megbeszélnek az emberekkel. Mert másképpen nem is lehet, ha élni akarnak és a gazdaságukat tovább fejleszteni kívánják. Erre pedig most adott felhatalmazást nekik a közgyűlés is. És egy esztendő múltán oda kell majd állniuk, a közgyűlés színe elé, hogy számot adjanak a munkájukról. Any- nyi bizonyos. Gyalogh János, a tsz termelési főmérnöke, ezt a megbízatást nagyon komolyan veszi... Kubai Gyula Országos ujifasi adatbank Az Országos Találmányi Hivatal az idén több új módszert vezet be az újítók és feltalálók eredményeinek szélesebb körű elterjesztésére. Arra törekszik, hogy mindinkább megszüntesse a vállalatok közötti elszigeteltséget, és ezzel népgazdasági szinten elősegítse a műszaki haladást. A tatai, a Szekszárd nyéki, az alföldi, valamint a Duna menti halastavakra, nádas területekre „szorultak vissza” a Velencei-tavi nádvágók. A múlt heti kemény hideg hatására meghízott jégtakaró csak néhány napig bírta el a Seiga-kombájno- kat, s hétfőn már a tolókaszás aratóbrigádok sem merészkedtek rá a hótakaró alatt repedező jégre. A nádaratóknak régen volt a mostanihoz hasonló, kedvezőtlen telük: november végétől mostanáig, a tervezettnek alig az egynegyedét sikerült csak levágniuk, s a tervezett félmillió-hatszázezer kéve helyett 120 ezer kéve került a Velencei-tóról a tárolóhelyekre. Annak túlnyomó részét is a partok, mentén, a nádszegélyeknél takarították be. Ez azért okoz különösen nagy gondot, mert 18 millió forint értékű nád- ex portot terveztek az idei idényre, s jelentős mennyiségű nádpadló, -szőnyeg feldolgozását is vállalták. Nádaratók gondjai körVissza^zerreft tefcírrtely Merészebb célok a Nógrád Megyei állami Építőipari Vállalatnál Jó érzéssel, ugyanakkor nagy felelősséggel tárgyalta a Nógrád Megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottsága az elmúlt évi munka tapaszr talatait és az idei tennivalókat. Ehhez Timmer Zoltán, a vállalat igazgatója teremtett jó vitaalapot, rövid, árnyalt, egyértelmű, lónyegretörő beszámolójával, amelynek során utalt az 1982-es nagy veszteséget követő, viszonylag gyors és főleg eredményes kibontakozásra. Hangsúlyozta a vállalat tekintélyének, szavahihetőségének visszaszerzésével kapcsolatos konkrét tényeket, a megújulás és a követelményekhez igazodó jó irányú elmozdulások, köztük a vezetők szemléletében bekövetkezett előnyös változások szükségességét. Milliókat hozó bizalom A vállalat az 1985. évi első negyedévi jelentős tervlemaradáskor nem a kiadott tervek csökkentésében látta a megoldást, hanem bízva a kollektíva tenni akarásában, az elmaradások pótlásának módszereit dolgozta ki. Megvalósításához segítségül hívta az egész kollektívát. Bebizonyosodott, hogy a kiadott és végrehajtott intézkedések, a dolgozókban és a vezető társakban való bizalom helyes vol,t —. az éves célkitűzéseik valóra váltak. A saját építési és szerelési termelés 8, az ipari 15, az építőipari 15, az egy fizikai munkásra jutó összes saját termelés 7 százalékkal lett nagyobb, mint az előző évben. A bérszínvonal a tervnek megfelelően alakult, a készlet elérte a kívánt szintet, a nyereség pedig a tervezett 15 millió helyett valószínűleg eléri a 20—23 milliót. Ez utóbbi 1969 óta az elmúlt évben volt a legrriagásaibb. A számok mögött 32 létesítmény átadása szerepel, beleértve a megyei párt és tanács által kijelölt feladatokat; a lakások, a kórház-rekonstrukciók, az iskolák, s egyéb közintézmények határidőre történő átadását is. Ezekkel a teljesítésekkel a vállalat gazdasági vezetése teljesítette a vállalati pártbizottság munka- programjában és állásfoglalásában megfogalmazott követelményeket. Az előbb említett pártbizottsági dokumentumok meghatározták a pártalapszerve- zetek tennivalóit is. A végrehajtás során felerősödött a lemaradás pótlását szolgáló felvilágosító munka, és a taggyűlések, a pártcsoport-értekez- letek is hozzájárultak a gazdasági élet előnyös alakításához, élénkítéséhez. Fórumok segítették a szabályozók, a gazdasági összefüggések megismertetését, és a gyakorlathoz való igazodás elfogadtatását. Az elmúlt évi eredmények még merészebb célok elérésé re bátorítják a vezetőket, dolgozókat, a pártbizottságot, amely előzőleg, a végrehajtó bizottsági ülésen kialakította álláspontját az 1986. évi feladatokkal kapcsolatban. Ennek . megfelelően a saját építési-szerelési termelés 10, az ipari 6, a termelékenység 10 százalékkal nő, a bérszínvonal pedig ugyancsak 10 százalékkal emelkedik, melynek eléréséhez 40—42 millió forint nyereségre van szükség. A célok megvalósítása érdekében minden tekintetben és minden területen növelik a követelményrendszert. Emelik a termelés mennyiségét, alapvetően javítják a munka- és a technológiai fegyelmet, szigorúbban megkövetelik a minőséget. Ezeknek a céloknak a szolgálatába állítják az anyagi ösztönzörendszer továbbfejlesztését, jó működtetését. Az előbbieken kívül nagyobb figyelemmel határozzák meg a szállítási és alvállalkozói igényeket; az üzemképes technikai eszközöket, a munkaidő jobb kihasználása érdekében időben biztosítják, az anyag- és fuvarköltségeket pedig 5 százalékkal mérséklik. Rugalmasabban szervezik a termelést, a munkaelósztást, tovább folytatják a gyártó- és segédeszközök felújítását,, és lehetőség szerint fejlesztik a gépi állóeszköz-állományt. Egyetértés többféle megközelítésben A beszámoló szerint az 1985. évi eredmények jó alapot teremtettek az előbb említett elképzelések megvalósításához. A vitában felszólalók többféle megközelítésben, de mind annyian a kitűzött célok elfogadása és megvalósítása mellett voksollak. Kriger Elemér hangsúlyozta, hci,y nem megvalósíthatatlan feladatról van szó. A bizalom és őszinteség légkörének fokozását szorgalmazta, mondván: a vezetők többsége tudja, mit és hogyan kell megoldani. Juhász János szerint a jó légkörhöz a folyamatos munka teltételeit kell biztosítani. Most van munkánk — mondta —, de a harmadik negyedév feladatai meg ismeretlenek. A minőség jelentős javítása érdekében a technológiai sorrend betartását kell mindenkitől megköveteM. Kazinczi Ernő javasolta, hogy csak arckor igényeljék a szállítóeszközöket, ha arra valóban szükség van. Rafael Tibor, a KIÓZ. termelést segítő akcióinak eredményességéről, a kongresszusra való elkészületekról és a tennivalókról besz élt. Varga László a példamutatás, valamint a munkahelyi italozás megszüntetésével kapcsolatos feladatokat szorgalmazta. Király Attila még következetesebb végrehajtást, még gyümölcsözőbb partneri együttműködést sürgetett. Lonsták Lászlóné dr„ konkrét tényekkel bizonyította a terv realitását majd a számítógépes információkkal kapcsolatos elképzeléseket ismertette. Győri Lászlóné, a salgótarjáni városi pártbizottság gazdaságpolitikai csoportjának munkatársa a többi között a munka szervezettségének javítására, a fegyelmezett termelésre, a személyes példamutatásra, az agitáeiós munka javítására hívta fel a figyelmet. Eppich Albert szerint gyorsabb lépésekre van szükség. Alexa András pedig megerősítette, hogy 1986-ban jobban kell dolgozni, mert igen erős a versenyzők mezőnye. A személyes példamutatáson kívül A vitában elhangzottakra Timmer Zoltán válaszolt, majd Hegedűs Imre. a vállalati pártbizottság titkára javasolta, hogy a pártbizottság az elmúlt évi jó munkájáért fejezze ki elismerését a gazdasági vezetésnek és az egész kollektívának, majd részletesen ismertette, hogy a párt- bizottsági állásfoglalásnak megfelelően milyen területeken és milyen módszerekkel kíván segítem a pártbizottság, a párialapszervezetek, a párttagság. Ezzel zárta gondolatait; — Meggyőződésem, hogy aes alapszervezetek, a pártbizottság tagjai és a meghívottak személy szerint is vállalják a reájuk eső részt, és az itt elfogadott állásfoglalásnak megfelelően segítik a kibontakozó folyamatok eredményességét. Venesz Károly Szinte általános jelenség, hogy az egyes vállalatoknál kidolgozott és a gyakorlatban sikeresen bevezetett újításokról más vállalatok nem tudnak, s ppnzt, időt, energiát fektetnek be, hogy hasonló. új megoldásokra jussanak. Az Országos Találmányi Hivatal a vállalatok eddiginél lényegesen jobb informálására, még ebben az esztendőben, országos újítási adatbankot hoz létre. A több tízezer újítás legfontosabb adatainak országos összegyűjtését már megkezdték. Felhívták a vállalatok figyelmét, hogy a más vállalatoknak átadni kívánt újításaik jegyzékét juttassák el a találmányi hivatalba. Az újítások leírása mellett azt is nyilvántartják majd, hogy milyen területeken hasznosíthatók az új módszerek. Az adatbank koordinálja majd az ágazatok újítási gyűjteményét is. Az idei első fél évben az OTSH megalakítja az újítási szakértői testületet is, amelyhez az újítók, illetve a vállalatok olyan szakkérdésekkel fordulhatnak, amelyekkel eddig a bíróságok foglalkoztak. A szakértői testület létrehozásával azt szeretnék elérni, hogy az újítók és a vállalatok közötti pereket megelőzzék, azokat a minimálisra szorítsák vissza. Mozdulatelemzéses módszer Szécsényben, az ELZETT Zárgyártó Vállalatnál, a kismamák fürge kezei mozdulatelem- zcses módszerrel szerelik össze a TUTO—45 lakatokat. A 20 tagú kollektíva 1500 lakatot készít naponta. f — bp — Sokrétű gondoskodás Romhányban Kiemelt feladatként kezelik a szociálpolitikai intézkedések végrehajtását a Romhányi Építési Kerámia- gyárban. Az elmúlt esztendőben több területen segítették dolgozóikat. Ezek egy részét közvetlenül érzékelhették a gyáriak, de közvetett mpdon — például szállítási, üdültetési kedvezménnyel is éreztették a gondoskodást. Jelentő.s összeget fordítottak a lakástámogatásra, amelyből 25-en részesültek tavaly; beleértve azokat is, akik a 16 lakásos szolgálati otthonaikba költöztek. Emellett segítik a magánerős építést vállalókat. Számukra kedvezményes áron utalnak építési anyagokat. Rendelkezésükre áll egy mintabolt, ahol szintén jutányos áron vásárolhatnak meghatározott mennyiségű burkolóanyagot. Főként nyáron veszik igénybe a társvállalatokkal közösen fenntartott üdülőt Zamárdiban és Ráckevén. S ha ez sem lenne elegendő, még mindig jut hely a Hajdúszoboszlón bérelt pihenőházban. Segélyekre 206 ezer forint tot utaltak ki a múlt évben. Ebből 60 ezret a nagycsaládosok kaptak. Törekvéseikben szerepel még az oktatás támogatása, bár a tanulási kedv nem túl nagy. Közép- és felsőfokú intézményekben 12-en tanulnak, közülük 8-an ösztöndíjasok. Utóbbiak 52 ezer forintot kaptak az oktatásra szánt 298 ezerből. Csaknem kilencmillió forintos támogatást kapnak a busszal utazók. 7,5 millió forint jutott a konyha korszerűsítésére, a színvonalasabb étkeztetés biztosítására. A kulturált étkezést 750-en veszik igénybe, s a szakácsok cseréje, valamint a választékos menü kedvező visszhangot váltott ki a dolgozóknál. A gyermekintézmények támogatása szintén a szociálpolitikai intézkedés része. Erre 1985-ben 1 millió forintot fordítottak. Kulturális és sporttevékenységre összesen több mint 400 ezer forintot használtak fel. Terveikben szerepel a gyári kul- túrház felújítása, ami azért fontos feladat, mert a községben nem üzemel ilyen létesítmény. I
