Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-18 / 41. szám
< Emberek a történelemből íjpjéiemény Azt hiszem, most megtudtam valamit. Persze, eddig is sok mindent tudtam arról, hogy milyen volt a fasizmus, második világégés. De csak a tananyagból, kordokumentumokból összeácsolt, szikár váza ez a történelemnek. Tényekből, évszámokból, diplomáciai és hadi események halmazából Nincsenek benne — vagy alig — emberek, akik csinálták vés elszenvedték a történelmet. Akik a felszabadulás után születtek, nevelődtek, jártak iskolába, talán fel tudják mondani az eseményeket, mert van róla valamilyen képük, de képzeletükből hiányoznak azok az emberek, akik hitelesíteni tudják mindezt. A Vészi Endre művéből készült Ember és árnyék című tévéfilm, amelyet csütörtök este — Budapest fel- szabadulásának negyven- egyedik évfordulóján — mutatott be a televízió, árnyaltabbá tette ezt a képet. Két olyan fiatalembert állított érdeklődésünk homlokterébe, akiknek sorsa összeforrott a történelemmel. Akaratuk ellenére megtörtént velük a történelem. A véletlenek szereposztása szerint egyikük a hatalom képviselőinek táborába, másikuk útja a munkatáborba vezetett. A dolog mégsem ilyen egyszerű. Mert milyen hatalma volt ennek a tejfölösszájú, karszalagos, állig felfegyverzett suhancnak? Ennek a szerencsétlen kamasznak, aki se a protekcióval szerzett gimnáziumi lehetőséggel nem tudott élni, se szakmát tanulni nem volt képes! Akit a szomszéd asszony is lenyá- picoz, a kezében meredező puskacső ellenére. Ma az aluljáró csövesei közé tévedne, és TBZ-snek — társadalmi beilleszkedési zavarokkal küszködőnek — neveznék a szociológusok. De korában nyilas lett, a frontra készült, mert úgy vélte, az segít kamaszos útkeresésében, s a fegyverek által lehet valaki környezete szemében. Ez a fiú nem volt nyilas, nem volt fasiszta. (Kérdez-e a nyilas a zsidólányokról, a kóser szokásokról, belepirul-e egy jelképes pofonba?) Ez azonban pillanatig sem jelent felmentést. Ahogy hőssé vált a zsidófiú, bár ő nem válogathatott a történelmi szerepek közül. Fajtája, közössége, sorsa meghatározta az övét is. Én drukkoltam ennek a fiúnak, örültem, amikor kiderült, az őt menteni igyekvő leánynak nincsen senkije. örültem, mert gondoltam, hogy ez elégséges indok a fiúnak a menekülésre, felmentés közössége elhagyására. A Gábor Pál rendezte tévéjáték katartikus élményként hatott. Nagyszerű munkát végzett a rendező, de partnerek voltak ebben a főszereplők — Rudolf Péter, Hetényi Pál, Liptai László és Kováts Adél is. S nem szabad megfeledkezni a felsorolásnál az operatőrökről. Kende Jánosról és Szalai Andrásról, akik hosszú schnittekkel, kitartó kameraállásokkal, hitelesen fényképezték ezt a valóban hideg világot. A hét tévéműsorában a vasárnap esti Airport ’69 című amerikai film jelentett még némi izgalmat. Itt is volt dráma. Hitelesen motivált hősök mozogtak előttünk, s volt feloldódás, ahogy a katasztrófafilmek dramaturgiája megköveteli. Ez a mozipiac, a közönségigények kielégítésére készített szórakoztatóipari termék — mint ilyen, valóban kifogástalan munka volt — azonban nem mondott újat a világról. — veszprémi — Látogatás a kallói óvodában Elkezdődött valami jó r Az élet első esztendeinek fontos szerepéről köteteket írtak már. Az első benyomások, a kibontakozó tudatosság, a világra rácso- dálkozás lehetőségei — mind-mind meghatározhatják a későbbi személyiséget. Ahogy nem mindegy, nemes bort, vagy ecetet öntenek először egy cserépkorsóba, az sem mindegy, milyen minőségűek a kiskori élmények. Van-e, aki egyáltalán ráfigyel a gyerekre, mit tud már, miben leli örömét? Biztatják-e, ha ügyes valamiben, felelnek-e ha kérdez? Különösen komoly hangisúlyt kapnak ezek a kérdések, ha hátrányos helyzetű gyermekekről van szó. Sok minden okozhat hátrányt, lemaradást a fejlődésben. Legtöbbször csak a szociális oldalra gondolunk. Igaz, az életvitelminta lehet egy-egy családban, de szorosan összefügg ezzel a kulturális lehetőségek megléte, vagy hiánya. Jól keresni, gyarapodni könnyebb, mint az életmódot magasabb szintre emelni. Ehhez segítség kell — ds az, hogy igényeljék, elfogadják azt- Rosszul értelmezett, öntudatból ma is sok cigány család utasít el óvodai, iskolai, egyéb kulturális lehetőségeket. — Kállón azonban elkezdődött valami jó ezen a téren. Gazsó Viola óvodavezetővel beszélgetünk erről, aki éppen tizedik évét tölti itt, tizenharmadik esztendeje óvónő. — Sokszor megkerestük, a szülőket: írassák be a kicsit, jó helye lesz nálunk, sokat játszhat, közben sokat tanul a mesékből, a foglalkozásokon. Az utóbbi időben egy kicsit változott a kép, örömünkre. Akik munkát vállalnak — és egyre többen vannak —, maguk jönnek, hogy vegyük föl a csemetéjüket. Igaz, ez leginkább az iskolakezdés előtti évre jellemző. így még egy évünk sincs teljesen arra, hogy az iskolára fölkészítsük őket. Elmondja, 90—92 főre tehető az összes óvodáskorú népesség — az óvodában csak kétharmaduk van. — Korábban az általános iskola tartott előkészítőt a cigány gyermekek számára, most már harmadik éve itt is az óvodában foglalkozunk ezzel. A nagycsoportban — harmincán vannak összesen — fele-fele az arány, hasonló volt tavaly is. Legfőbb terület az anyanyelvi nevelés. Bár nem cigányul beszélnek, a szókincsük elég szegényes, sok egyszerű fogalmat nem ismernek. Szép, barátságos, ez a kis intézmény. Hogy miért mondom kicsinek, amikor hatvan fölötti a gyermeklétszám és még sokakat szeretnének felvenni? Csak két csoportjuk vas, két- két óvónővel, a vezetőnőn kívül. Neki a munkájához hozzátartozik a társközségek óvodáinak irányítása, ezért függetlenített óvodavezető. Erdőkürtön és Erdőtar- csán egyaránt egy csoport, két óvónő tevékenykedik. Visszakanyarodva azonban KáHóra: régóta szeretnének egy harmadik csoportot, amit csak bővítéssel lehet kialakítani. A község lakói ismerik ezt a gondot, rájuk számítva reménykednek benne, hamarosan valóság lesz az elképzelésből, és az iskola után az óvoda tárgyi feltételei szintén javulnak. Ez is kell ahhoz, hogy egyre többen lássák be a cigány családok körében, szükség van az óvodára. G. Kiss Magdolna A XVIII. jófélcfilmszemle ufón (2.) Milyenek a magyar filmek? A filmszemlén versengő filmek fele, tehát körülbelül nyolc alkotás sikerült úgy, ahogyan azt elvárhatja az alkotótól a közönség, a kritika, a szakma. A többiek —, bár tartalmaznak részértékeket — alatta maradnak a rendezői törekvéseknek, egyúttal a külső igénynek. Konkrétan is tanulságos közülük néhányat megemlíteni. Megfeneklett szándékok A negyedik vállalkozói film Kézdi-Kovács Zsolt A rejtőzködő című munkája. Budapesti butikosokról szól, mellettük kiállva, bosszantóan hamisan. Ezrek problémája jelenik meg közügyként. Elhibázott film, s megtörtént a csoda, ami a játékfilmszemlék történetében még soha: nagyon gyér taps mellett a közönség kifütyülte. Nem részesült ugyan ilyen elutasításban, de — az általam látottak k^zül — nem sikerült eléggé a Képvadászok sem. Rendezői: Szurdi András és Szurdi Miklós. Alapötletét a nemzeti galériabeli lopás adta, aztán attól eltér a groteszk, az abszurd irányába, csaik —, sajnos —, a testvérek nem találták kj hozzá a megfelelő képi világot. Maár Gyula Első kétszáz évem című munkája Királyhegyi Pál életrajzi kötete alapján készült. Magas mesterségbeli tudásról tanúskodik ez a viccfüzér, de a ma embere számára tartalmilag, már nem mond újat a zsidók világháborús tragédiájáról. Újszerű benne viszont a látásmód: a drámát is a humor oldaláról közelíti meg. Kőzönségszemmel Két film kirobbanó sikert aratott. Dobray György és Horváth Péter Szerelem első vérig című alkotása középiskolások körében játszódik, Szegeden. Hiánypótló mű — nemcsak témaválasztásában, hanem szemléletében, ábrázolásmódjában is. Fiatalos, derűs, humoros alkotás. Azt sugallja: az élet szép, élni érdemes, ha érik is kudarcok az embert. Egyébként művészi, technikai szempontból teljesen hagyományos munka, mégis talán jobban megérdemelte volna a KISZ budapesti bizottságának díját, mint a súlyosabb veretű Erdöss-film, amely egyébként elnyerte _ a külföldi kritikusok Moskovitz- díját. Négy napja folytak már a vetítések amikor bemutatták Tímár Péter Egészséges erotika című bohózatát. Ennél fordult elő először, hogy fergeteges nyíltszíni taps jutalmazott két jelenetet. (Utána még az Idő van vetítésekor történt hasonló, de nem olyan erőteljesen.) Az „élelmes” vezetők egy ládagyárat virágoztatnak fel. majd emészteteek el a tűzzel hirtelen ötletükkel: helyezzenek ej videokamerákat az öltözőben és az üzemben, hogy a vevők láthassák, miiven klassz nők készítik a ládákat. S, ha ők ilyenek, a ládák sem lehetnek rosszak. A történethez sajátos képnyelvet dolgozott ki a fiatal elsőfilmes rendező. Ez és a verbális humor egyaránt hat. Ügy látszik, nem csak a közönségre, mert a szakmai filmes zsűri Tímár Péternek já- tékfilmrendzői díjat adott. S itt tehetjük fel a címben megfogalmazott kérdést: milyenek a magyar filmek? A szemle alapján tartalmi szempontból kevésbé érdekesek az e'őző éveikénél. Kevesebb a társadalmat aktivizáló indulat. Elmozdulás látszik a közönségigénv jobb kielégítése iránvába. Több produkció kifejezetten a szórakoztatás jegyében fogant. Ez ií dolog, csak kérdés: képesek leszünk-e emelni, illetve tartani a színvön« lat ? Filmjeink általában tehetségről, alanos szakmai ismeretről tanúskodnak. Magas szintű az operatőri, a zeneszerzői, a színészi. vágói munka. Még mindig sok azonban a dramaturgiai hiba, esetenként * kelleténél hosz- szahHak a filmek. Két úi rendezőt avatott a filmszemle' Tímár Pétert és ez íré Pereménvi Gézát. Mindkettőjük bemutatkozása ígéretes. A társadalmi zsűritől — a már megnevezetteken túlmenően — különdíjban részesült ifj. Schiffer Pál. A legjobb színészi díjat Andorai Péternek. A falfúróban nyújtott zseniális alakításáért ítélték oda. Alcilc nyertek még A Mafilm szakmai zsűri ja — a már szintén említetteken kívül — az alábbi díjakat osztotta ki: vágói díj Rigó Máriának a Kovbojokért, hangmémöki díj Réti Jánosnak az Idő van-ért díszlet- jelmeztervezői díj Pauer Gyulának A tanítványokért, film- színészi díj Ruttkai Évának (Idő van). Bán Jánosnak (A falfúró), Hollósi Frigyesnek (Képvadászok, A tanítványok), forgatókönyvírói díj Esterházy Péternek az Idő van-ért, operatőri díj Kardos Sándornak az Egészséges erotikáért és A tanítványokért, dokumentumfilm rendezői díj ifj. Schiffer Pálnak. Végezetül néhány megjegyzést a díjazáshoz! Nyilván olyan helyzet sohasem lesz, amikor mindenben egyetért zsűri a közönség, illetve kritikus. (Hiszen viták, eltérő ■ megítélések még az említett csoportokon belül is léteznek, nagyon is természetes módon.) így van ez most is. Mint gyakorlott filmnéző, alapvetően egyetértek a zsűri díjazásával. Lényegében azokat a filmeket tartották jónak. amelyeket magam is,' Rangsoromból azonban kitűnik némi eltérés, íme: a legjobb munkát Gothár készítette. aztán ifj. Schiffer, Erdöss, Bereményí. Szomjas, Timér. Még a színészi díjak esetében akad eltérés: szerintem a szakmai zsűri nem egészen indokoltan adta oda az egyik filmszínészi díjat, az egvéb- ként nagvszerű Ruttkai Évának. Persze, ha volt erre a kategóriában három díjuk is. ám legyen. Mert Ruttkai öt percén kívül voltak ugyan nagvobb női szerenek, de kiemelkedő színésznői alakítások nem. Sulyok László ) Tantárgy-pedagógiai napok Tantárgy-pedagógiai tanácskozás kezdődött hétfőn az Országos Pedagógiai Intézetben. Az ötnapos konferencián mintegy 200 szakember, az OPI Általános Tananyag, és Tantervfejlesztési Igazgatóságának munkatársai, valamint a társszervek — a Tankönyvkiadó, a Művelődési Minisztérium, az Iskolatelevízió és -rádió — képviselői vitatják meg a tantárgy-pedagógia legaktuálisabb kérdéseit, a tananyag-fejlesztési munkálatok eredményeit és további tennivalóit. A konferencián — amelyet Szabolcsi Miklós, az OPI főigazgatója nvitott meg csaknem félszáz előadás hangzik el, majd gyakorló pedagógusok, neveléselméleti szakemberek, pszichológusok eszmecserét tartanak az iskolai műveltségtartalom és a tantervelmélet kapcsolatáról, a tananyag fejlesztésének a különböző tantárgyakat érintő problémáiról, a számítógépes oktatás helyzetéről, a tankönyvek használhatóságáról, valamint a gyermek- és ifjúságvédelem és a közoktatás kapcsolatáról. A tanácskozás célja, hogy az elméleti és a gyakorlati szakemberek egymás munkáját jobban megismerve egységes szemléletet alakítsanak ki, és koordinálják a különböző területeken folvó tantárgy pedagógiai tevékenységet. Aforizmák Eredményes vereségek nincsenek, de elvesztett győzelmek vannak. (Maurice Druon) Azt mondják, légy önmagad és megmutatják hozzá a mintát. (W. Katarynski) Ha üllő és kalapács közé kerültél, tegyél úgy, mintha vas lennél. (Ireneusz Lesniak) A hazugság nem más, mint olyan igazság, amelyet nem lehet elviselni. (W. Bartoszewski) ( KOSSUTH RÁDIÓ: «.30: Társalgó 9.44: Moldvád csángó dalok 9.5«: Lottóso-rsolás W. 05: Diák félóra 1*0.35: Dallal üzen Azsda 10.51: Berlioz operáiból 11.22: Éneklő ifjúság ®1.35: Indul a bakterház. 10. (befejező) rész 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát Kb. 13.45: Operaáriák 14.10: Magyar ám szólva • . ; 14.25: Orvosi tanácsok 14.30: Dzisessztneliódiák 15.00: Arcképek a német irodalomból 15.17: Szigeti József hegedül 16.05: A Nyitnikék postája 17.00: világablak 17.30: Beszélni nehéz 17.45: A Szabó család ... 19.15: Gondolat 20.00: A Rádió Dalszínháza 21.30: Pro és kontra. Nemzedékváltás 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Népdalok 22.53: ..Rögeszméim’* 23.03: Nagy mesterek •— világhírű előadóművészek 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél utám PETŐFI RADIO: 8.08: Slágermúzeum 9.05: Napközben 12.10: Változatok fúvósokra 12.30: Ifj. Kállai Kiss Ernő népi zenekara játszik 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót 14.15: Népdalkörök pódiuma 14.40: Hangos szótár: beat, pop, rock 15.05: Dobsa Sándor táncdaliaiból 15.20: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Kamaszpanasz 18.30: Talpalávaló 19.05: Közvetítés férfikosárlabda MNK-mérkőzésekről 19.20: Csak fi at a 1 oknak! 20.15: Lakatos Miklós népi zenekara játszik 21.05: Cserebogár, sárga cserebogár . . . XII/5. rész 21.31: Hanglemez 21.35: Barangolás régi hanglemezek között 22.00: Mikrofórum 23.20: Szimfondfkus könnyűzene 0.15: Éjfél után MISKOLCI STÜDIŐ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, Időjárás. 17.05: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Zakar János. 16.00: Észak-magyarországi krónika. 16.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 4 NÓGRÁD - .1986. február 18., kedd 8.45: Tévétorna 8.50: Iskolatévé 9.05: Fizika (ált. isk. 6. oszt.) 9.35: Magyar nyelv (ált. Isk. 1. oszt.) 9.50: Lottósorsolás 10.00: A magyar puszta. XIII 5. rész: A megszépült „csúnyaföld”. 6. rész: A hasznosított „csúnyaföld” (ism.) 10.40: Vörös és fekete. Szovjet filmsorozat. V/5. rész (ism.) 11.40: Képújság 15.20: Iskolatévé Üj eljárások a matematika tanításában 16.05: Tamkó Sirató Károly: Tengerecki hazaszáll FF (Az alsó tagozatos magyar irodalomhoz) 16.30: Hírek 16.35: Három nap tévéműsora 16.40: 20 a csúcson. A Televízió slágerlistája (ism.) 17.25: Képújság 17.30: Reklám 17.35: Kalendárium. Ismeretterjesztő magazin 18.30: Iparvilág. A belpolitikai 18.50: Reklám főszerkesztőség műsor* 19.05: Min? Stúdió *86 19.10: Tévét,oma 19.15: Esti mese _ -• 19.30: Tv-híradó 20.00: Az Aphrodité-örökség. Angol tévéfilmsorozat. VIII/7. rész A szerelem szeme 20.55: Stúdió "86 21.55: Video. Filmösszeállítás 22.55: Tv-híradó 3. 23.05: Himnusz 2. MÜSORí 17.35 Képújság 18.00: Tv-Basic-tanfolyam 18.30: Körzeti adások 19.35: Szépség csipkében. Csehszlovák kisfilm 20.00: Gondolkodó 20.40: Száz híres festmény 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Eljátszott életek. Brazil film. (16 éven felülieknek!) 22.35: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: a lehetőségek határ*. Szoviet filmsorozat. 5. rész. 21.05: Prága—Moszkva. Közös stúdióbeszélgetés 21.45: Harc a tűzzel Riportműsor 22.10: Kamarahangverseny 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Taren^ol. Francia filmsorozat. 3. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7. Poszeidon-katasztrófa. (14) Színes, amerikai katasztrófafilm. — Kohász: Karate lengyel módra. (16) Színes szinkronizált lengyel film. — Tarján vendéglő: Egyiptomi utas. (14) Szinkronizált francia bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Frances. (16) Színes, szinkroniizá'Lt angol film — Pásztói Mátra: Mátyás, az igazságos. Színes magyar rajzfilm. — Nagvbátonyi Petőfi? Hideglelés. (14) Színes, lengyel film. — Nagybátonyi Bányász: A sah táncosnője. Színes, szovjet kalandfilm. — Rétság: A tenger zama^a. (14) Színes oI=»<;z filmvígiáték. — Kisterenyei Petőfi: Hamupipőke. Színes, szink- ronizáilt amerikai film. Iskoliamo- zi. Hair. — Jobbágyi: Kék villám. (14) Színes, szinkronizált, látványos amerikai bűnügyi film. i
