Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-15 / 39. szám
„Ez nem dísznek van..." Oktatástechnika — világszínvonalon a harmadikos, az alsón Gál Zoltán az elsőéves Felső képünkön Faludi Ferenc autószerelő-tanulókat oktatják G yönyörű prospektusokat forgatunk, az osztrák Festő cég irányítástechnikai gépsorának rsklámozásáira- ismertetéséne szolgáló reprezentatív kiadványt. A Festo- Didactic márkejelzésű berendezés világszínvonalú termék. Aztán előkerül a CNC-vezér- iésű eszterga- és marógép oktatói változatának propa- gsandaanyaga. Szóba kerül a lézerkeltő berendezés, a Panasonic G—1 profi színvonalú videokamera, a zártláncú videorendszer, a személyi számítógépek, a gépjármű-diagnosztikai berendezés... Mindez bárhol szóba kerülhet, de megtekinteni őket nem lehet akárhol, főleg nem így együtt. A salgótarjáni 211. Ipari Szakmunkásképző Intézetben forradalmi változások szemtanúi lehetünk. Olyan oktatási intézményt alakítanak ki, amely minden tekintetben megfelel a korszerű követelményeknek, azoknak a céloknak, amelyeket a magyar ipar hosszú távon tűzött maga elé. Ezúttal mélységesen igaz, hogy itt a jövő szakmunkásait képezik, a világszínvonalat képviselő, több millió forintot érő gépek segítségével. ☆ Laboratóriumi körülmények közé csöppenünk, amikor Horváth László, az intézmény igazgatója a CNC- és Festőgépek birodalmába kaluzol bennünket. A reflexiós üvegablakkal felszerelt, csodagépekkel berendezett helyiségben azonban zajlik az élet. Az esztergagép mellett Grajsel Zsolt és Lantos Tibor harmadéves esztergályostanulók buzgólkodnak, az alig néhány hete beszerzett marógépnél pedig Kis Norbert. A fiúk készségesen elmagyarázzák, mitől nagyszerű az ő formatervezett masinájuk, hogyan készül a hozzá való program, mit tud. — Ezek olyan modern, nagy teljesítményű gépek, hogy nemigen lehet megtalálni őket bármely gyárban. Ha megszereztétek a szakmunkás-bizonyítvány, hol fogjátok hasznosítani ezt a tudást? — Tényleg nem sok helven van ma még ilyen korszerű gép, de azért akad. Salgótarjánban például a BRG-ben, az öblösüveggyárban, s az idő múlásával mind több helyre kerüL így biztosain nem haszontalan, hogy mi már az iskola elvégzésekor dolgozni tudunk rajta. Közben Gyimesi Tbor igazgatóhelyettes az irányítástechnikai gépsorra tereli figyelmem. Ujjával a Festo- Didactic feliratra bök: — Ez nem dísznek van itt, a berendezés valóban arra szolgál, hogy rajta megtanulják, megértsék a gyerekek a pneumatikus, elektropneuma- tikus, hidraulikus, elektrohidraulikus irányítási rendszert, a működési mechanizmust. Az oktatástechnikáit is világszínvonalon képviseli a berendezés —, s egy szekrényhez lépve plexiből készült alkatrészeket, írásvetítőhöz használható, műszaki rajzokkal ellátott fóliákat mutat. — Ezek rendkívül hasznos segítői a tanári munkának. Míg a következő kabinetbe átmegyünk, Horváth László igazgatónak szól a kérdés: — Hogyan nyílt mód arra, hogy ilyen technikához jusson az iskola? — Kormányprogram van az ipar elektronizálására, a robottechnika elterjesztésére. Ennek a legracionálisabb útja, ha már a szakmunkásképző iskolák erre készítik fel a leendő munkásokat, s mi ezt kötelességünknek is érezzük. Az elektromos kísérleti előadóban a lézerkeltő berendezés körül csoportosulnak a gyerekek, a kísérletet Oltvölgyi Béla tanár mutatja be a gyerekeknek. A szerkezet olyan, mint egy nagyobbacska diavetítő, az elvégzett optikai kísérletek azonban jóval komolyabbak. A vörös fénynyaláb átszeli a szoba sötétjét, apró pontként táncol a falon, a gyerekek figyelnek. Öfc nyilván értik, mi történik, mi továbbmegyünk a gépjármű-diagnosztikai laboratóriumba. A viszonylag kisméretű helyiségben kilenc diákkal foglalkozik Gál Zoltán tanár. A monitoron gyorsan mozgó görbék cikáznak, amikor az oktatás céljait szolgáló Ladán gyű jtásvi zsgá latot végező ék. Imponáló ez a helyiség is. hisz a szemléltető Lada személygépkocsin nem látszik, hogy roncsként vette az iskola, s a leendő autószerelők, karosszé1 rialakatosok csináltak belőle újra járművet. — A szakmunkásképzőknek az a súlyos problémája, hogy nagyon rossz előképzettségű diakok kerülnek a szakmát tanulók közé, önöket nem sújtja? Hisz ezekhez az eszközökhöz nem nyúlhat akárki... — A gepek eleve bizonyos kvalifikáltabb szakmák oktatását segítik. Esztergályosok, gépszerelők, az erősáraimú- berendezés-szerelő szakközépiskolai osztályok tanulói, műszerészek, az autószerelők, gépjárműviUamosság-szerelők tanulnak rajtuk, s az ő előképzettségükkel nincs probléma. A szakmunkásképzők ilyen jellegű gondja valós, de nem rájuk vonatkozik. A stúdióban Szamosi Béla mutatja be, mit tud a Panasonic kamera. Képminősége olyan tökéletes, hogy az ezzel rögzített kép háromszori másolás után lesz olyan, mint amit egyébként megszoktunk a nálunk forgalomban levő videoberendezésektől. A videórendszer azonban már nem számít újdonságnak az iskolában. Mintegy százórányi oktatófilmet halmoztak fel eddig — egy részük saját készítésű —, s egyszerre ötféle programmal tudják segíteni a tantermekben folyó oktatást. A salgótarjáni 211. ISZI, a videotechnika iskolai felhasználásának egyik megyei bázisa. Az iskolai élet természetes tartozékának tekintik, hogy mennyire, az.t jelzi, itt iskolaújság helyett az intéz-, ményi televízióval kísérleteznek. Hamarosan saját képújságjuk is lesz. Már megvásárolták az ehhez szükséges számítógépes programot. Mert a számítógép is jelen van. Most tizenegy, de májúiban van újabb öt. A megyeszékhelyi szakmunkásképzőben 1300 fiatal tanul, a 'következő éveikre azonban már négy-öt százzal többre számítanak. Oktatási feltételeik ilyen mértékű javításét tavaly kezdték el az iskola vezetői, már eddig is több millió forintot, költöttek a technikai feljesztésre. — T’ven mértékű fejlesztésre már nem lesz módunk, de abbahagyni nem szeretnénk. Amit eddig vásáro'tunk, az olyan, hogy jó ide;g inkább kiegészítésekre szorul, s korszerű marad — világosít fel búcsúzóul az igazgató. Veszprémi Erzsébet 4 NQGRÁD — 1986. február 15., szombat Beiratkozás az általános iskolákba Nem változik a gyermekek beíratási rendje az általános iskola első osztályába az 1986/ 87. tanévre. A Művelődési Minisztérium rendelete alapján a szülők — március 1. és 15. között — az iskolában kihirdetett időpontban és módon a körzetileg illetékes általános iskolába íratják be azokat a gyermekeket, akik 1986. augusztus 31-ig betöltik 6. életévüket, vagyis akik 1979. szeptember 1., és 1980. augusztus 31. közötti időben születtek. Beíratáskor a gyermek adatait a szülő személyi igazolvánnyal, a gondviselő a gyermek születési anyakönyvi kivonatával igazolja. A beírt tanulók még a tanév kezdete előtt orvosi vizsgálaton vesznek részt. A tanköteles korba lépő óvodás gyermekek iskolaérettségi vizsgálatát az óvodában, az oda nem járókét a beíratást követően az iskolában szervezik meg. Eszerint változatlanul mód van arra, hogy egy tanévre felmentsék az iskolába járás alól azokat a gyermekeket, akiknek testi, szellemi fejlettségük miatt további óvodai nevelésre van szükségük. Miként a Művelődési Minisztériumban elmondták, folytatódnak az előkészületek annak rendeleti szabályozására, hogy — az 1986. szeptember 1-én hatályba lépő új oktatási törvénvnek megfelelően — a későbbiekben még jobban figyelembe lehessen venni az első osztályba való felvételkor a gyermek fejlettségét. Az új beiskolázási rendet első ízben az 1987—88. tanévre szóló beíratáskor lehet majd alkalmazni. Gyermekjátékpályázat N épi gyermek játék-pályázatot hirdetett az általános iskolai szakkörök, tanulók részére a Szolnok megyei úttörőelnökség, a Hazafias Népfront. megyei bizottsága, valamint a megyei múzeumi szervezet. A pályázaton csak olyan népi gyermekjátékokkal lehet részt venni, amelyeknek e leírása, ismertetése nyomtatásban vagy hangszalagon még nem jelent meg. Fény- képfelvételekkel illusztrált részletes leírást kell készíteni róluk. Előírás, hogy a dallamokat magnetofonszalagon rögzítsék. A pályázatot 1986. október 10-ig kell megküldeni a Damjanich János Múzeum közművelődési osztályának (5001 Szolnok, Pf.: 128.). A legsikeresebb pályázók a nyáron jutalomtáborozáson vehetnek részt Kirakafpolitika A szem a lélek tükre — tartja egy régi, s nagyon igaz mqndás. A kirakat viszont az üzleté — s ennek igazságé- bah sem kételkedhetünk; a hazánkban immár évek óta ismét polgárjogot nyert reklámszakma és természetesen a kereskedelem dolgozói a tanúk erre. És persze, a józan ész. Mert mi sem kézenfekvőbb annál, mintsem, hogy a kirakatnak töményen, sűrített állapotban és ízlésesen, esztétikusán, ugyanakkor — még ha ellentmondásnak, paradox állításnak tűnik is, de — mértéktartóan, nem túlzsúfoltan, nem hivalkodóan feladata bemutatni mindazt, amit az illető bolt. áruház eladásra kínál; amire az utca emberének, tehát nemcsak az eleve vásárolni szándékozónak, de ha úgy tetszik, a céltalanul — vagy éppenséggel más céllal — sétálgatónak, a hétköznapi járókelőnek vásárlási kedvet sugall. Ha ilyen szempontból vizsgáljuk, a kirakat tölti be a kereskedelemben a mágnes szerepét, amely először az embernek a tekintetét vonzza magához, majd kifejező erejével ötleteket súg, hogy bizony ezt is, azt is meg kellene venni, a gyereknek régen szüksége lenne már erre vagy arra, a feleségemnek névnapja lesz, a kolléganőmnek, a kedves kis Karolának a dugipénzből... — és a sor végtelen, szerencséiére a kereskedelemnek. Mindez azt is mutatja: a kirakat szerepe a legkevésbé sem becsülhető le s talán megkockáztathatjuk a kijelentést: nálunk még fontosabb szerepe van, mint például a szomszédos Ausztriában, vág’.' Olaszországban, mely helyeken, mint tudjuk, a kirakatok csábos el- és berendezése mellett segítőket, becsalogatókat is alkalmaznak, embereket, akik gyengéd erőszakkal, rábeszéléssel szabályszerűen be- kényszerítik „áldozataikat” az eladótérbe. Az efféle túlzások természetesen álljanak távol tőlünk — a jót viszont ne röstelljük megtanulni, vagy akár ellesni sem. Tévedés ne essék- nem muszáj nekünk ezért nyugatra menni Itthon is akad bőven példa arra, hogy a kirakatszakmának (-művészetnek 1) kiváló tudói, művelői dolgoznak a kereskedelem különböző területein. Ha végigsétálunk Budapesten a Váci utcán, szemünk-szánk eláll, a kirakatok szinte cirógatják szépérzékünket, s legyen mégoly vékony is pénztárcánk — vásárlásra ingerelnek. S hasonlóképpen sok vidéki város — Pécs. Sopron, Eger, Szeged és folytathatnánk a sort — kirakatai Sajnos, hogy ugyanezt nem mondhatjuk el saját házunk tájáról. Egyes élelmiszerboltjaink konzervektő! olaj- foltos kirakatai szabályosan gusztustalanok. A felületes szemlélőnek is feltűnhetett ezekben a napokban, hogy" a salgótarjáni Centrum Áruház főutcára néző kirakatsorában a férficipők között olyat is láttunk, amelynek egyik darabjára — a bal lábra valóra — kétszer is rátapostak, á.: 850 Ft, a Nyíregyházi Cipőszövetkezet terméke; A főút másik oldalán a város büszkeségének, a Pécskő Áruháznak kirakatában egymás hegyén-hátán bevernek (bár később helyükre igazították), mint megunt ócskaságok a vadonatúj, de a tél végi árleszállításba bevont, kisebb- nagyobb méretű dzsekik, kabátok. Saját tapasztalataikból ezekhez bizonyára sokan sok- rossz példát tudnának még tenni, de talán szükségtelen. Maradjunk annyiban, hogy míg egy kirakat (kirakatsor) egy üzletnek (vezetőjének, dekoratőrének) tükre, addig egy település üzletei — és nemcsak üzletei, de utcái, terei, lakó-, köz- és műemlék épületei, azok állaga, ápoltsága, tisztasága, — az adott város arculatának tükrei. Az adott település elöljáróinak és természetesen lakóinak fejére szólnak, róluk vallanak. Ügy vélem, mindezek ellenére néhány elhanyagolt vagy nem kellő figvelemmel berendezett kirakat miatt dőreség lenne messzemenő következtetéseket levonni. Ugyanakkor tagadhatatlan az is, miszerint olyan jól nem állunk, hogy megengedhetnénk magunknak: a csúnya látszat alapján netán nagyon is kedvezőtlen vagy torz képet alkossanak rólunk az idelátogató, nálunk több-kevesebb időt töltő bel- és külföldiek. Vagy ami még ennél is rosszabb lenne: mi, akik itt élünk és dolgozunk, ne kényszerüljünk rossz képet alkotni — önmagunkról. Kun Tibor A kereskedelmi és kommunális ellátás javítására Településfejlesztési hozzájárulás Bátonyterenyén Bátonyterenye Városi Jogú Nagyközség Tanácsa legutóbbi ülésén rendeletet alkotott a településfejlesztési hozzájárulás megállapításáról és alkalmazásáról. Az alapvető cél ezen a településen is az, hogy a megnövekedett pénz a lakosság egyetértésével megjelölt feladatokat segítse, biztosítva ezzel a nagyobb ütemű fejlődést. Az előkészítő munka során a városi jogú nagyközség 481? fizetésre kötelezhető polgárának 58.9 százaléka egyetértőén nyilatkozott a településfejlesztési hozzájárulás bevezetéséről. A hozzájárulás tervezett céljaira 51,1 százalék voksolt, az eredetileg tervezet összeg felét — évi 400 forintot — 50,5 százalék szavazott meg, a tervezett időtartammal pedig a fizetésre kötelezettek 58,3 százaléka értett egyet A tanácsrendelet szerint 1986—90. között az évi 400 forintot évente két egyenlő részletben lehet pótlékmentesen befizetni. Az első részletet ez évben a kivetést tartalmazó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül, a további években pedig március 15-ig. A második részlet az egyéb adónemek befizetésének határidejével azonos időpontban, vagyis minden év szeptember 15-ig esedékes. Bátonyterenyén a telepü- lésfeljesztési hozzájárulás összege várhatóan ötmillió forintot tesz ki. Ebből a lakosság egyetértésével a kereskedelmi ellátást szolgálja 75 százalék. A 3 millió 750 ezer forintból a piaci eláru- sitóhelyeket rendezik, bővítik, szakboltokat létesítenek. A teho 25 százaléka — 1 millió 250 ezer forint — a kommunális ellátást javítja. Oly módon, hogy ezt a pénzt a tanácstagok pályázat útján, társadalmi munkával kiegészítve nyerhetik el. . Intézkedik a tanácsrendelet a mentességekről, kedvezményekről is. A hozzájárulás fizetése alól mentesítik azokat, akiknek a jövedelme nem éri el a jogszabályban meghatározott mértéket; továbbá a rendszeres szociális segélyben részesülőket, a három vagy ennél több gyermek eltartásáról gondoskodó családokat, a 70 évnél idősebbeket és a gáz-, illetve szennyvíztársulat tagjait addig az időpontig, amíg a társulati terheik fennállnak. Egyedi elbírálás alapján a városfejlesztési és -gazdálkodási osztály mentességet, illetve kedvezményt adhat azoknak is, akik előre nem látható események következtében váratlanul nehéz anyagi körülmények közé kerülnek, s ezt kellőképpen bizonyítják. A településfejlesztési hozzájárulás Bátonyterenye Városi Jogú Nagyközségi Tanács teljes igazgatási területére érvényes.
