Nógrád, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-15 / 39. szám

■ Tanácskozik a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) szakszervezeti munkamód­szereket is érintik. Nagy ér­deklődéssel figyeljük ezeket a törekvéseket és a szovjet szakszervezetek szerepét a fejlődés gyorsításában. A SZOT elnöke végül ösz- szefoglalta a szakszervezetek legfőbb tennivalóit, s beszé­dét e szavakkal fejezte be: — Az elmúlt öt év tapaszta­latai hozzásegítenek bennün­ket ahhoz, hogy minden erőt összefogva, megvalósítsuk céljainkat, amelyeket a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa fogalma­zott meg. Gáspár Sándor nagy taps­sal fogadott beszéde után Biszku Béla, a számvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő a szakszervezetek szám- vizsgáló bizottságának be­számolóját, szóbeli kiegészí­tést fűzve a küldöttekhez ko­rábban eljuttatott írásos anyaghoz: A többi között el­mondotta: A szakszervezeti mozgalom az elmúlt öt év­ben mintegy tízmilliárd fo­rinttal gazdálkodott. Az elmúlt öt évben arra törekedtünk, hogy a gazdál­kodás megfeleljen a szerve­zett dolgozók érdekeinek hogy a SZOT testületéivel együtt, jól bánjunk a dolgo­zók forintjaival — fejezte be szóbeli kiegészítését a szám- Vizsgáló bizottság elnöke. A küldöttek ezután meg­kezdték a vitát a SZOT és a számvizsgáló bizottság jelen­tése, beszámolója; a szóbeli kiegészítések, a határozat- tervezet, valamint a szak- szervezetek alapszabályának módosítására előterjesztett Javaslat felett. Az első felszólaló, Bischof Antal, a Mecseki Szénbányák csoportvezető vájára kiemel­te, hogy a dolgozók hiányol­ják a vezetőkkel való mun­kahelyi találkozásokat. Petrikovics Istvánné, a nyíregyházi konzervgyár raktárvezetője szerint külö­nösen fontos, hogy a szak- szervezetek az eddiginél szé­lesebb fórumot kapjanak munkájuk megismertetésére Herczeg Károly, a vasas­szakszervezet főtitkára el­mondotta : a szakszervezetek a nagyipari dolgozók számá­ra nem kérnek és nem is várnak indokolatlan előnyö­ket. Ugyanakkor vannak es lesznek is olyan helyzetek amikor a népgazdaság szá­mára fontos termelőegységek fenntartása csak központi se­gítséggel lehetséges. Gömöry Zsuzsa, a fog- technikai vállalat fogtechni­kusa az egészségügyben te­vékenykedő százezer fizikai munkás nevében kérte, hogy a szakszervezet is támogassa a VII. ötéves terv időszaká­ban az egészségügy fejleszté­sét. Szatmáry Zoltán, a KFKI Atomenergia-kutató Intéze­tének igazgatóhelyettese rá­mutatott, hogy az elmúlt idő­szak kedvezőtlen tendenciái miatt hazánkban csökkent mintegy 4 százaléka, csaknem az új ötéves terv kezdete, a 200 ezer felsőfokú végzettségű visszapillantás mellett teen- szakember hasznosítja tudását dőink kijelölésének ideje is. a termelés szolgálatában. Nagyon fontos, hogy a vég­Puer Gézáné, a Centrum zett munkát reálisan értékel- Áruházak szakszervezeti in- jük. Eredményeinket és tézőbizottságának titkára gyengeségeinket — azt is, arról szólt, hogy a tisztségvi- ami jó és azt is, ami rossz — selők egyre nehezebb körül- a maguk valóságában lássuk, menyek között végzik a gaz­dálkodást segítő tevékenysé­güket. Antal Géza, a Bonyhádi Ci­pőgyár szakszervezeti bizott­ságának titkára szerint első­ként a munka értékmérő sze­repét szükséges össztársadal­mi szinten erősíteni. A mandátumvizsgáló bi­zottság jelentését Simó Tibor elnök terjesztette elő. A meg­választott 803 küldöttből 774- en jelentek meg, 29-en beteg­ség miatt maradtak távol. Mi­vel a küldöttek 96,4 százaléka jelen van, a kongresszus ha­tározatképes. Simó Tibor kö­szöntötte a kongresszus két legidősebb küldöttét, a 92 s a valóságot ne tévesszük össze vágyainkkal. A felelős állampolgári gondolkodásnak és cselekvésnek csakis az eredmények és a problémák reális számbevétele lehet az alapja. Az önök számvetése — és a vita is — ilyen szem­léletet tükröz. Politikai érettség Ezen a fórumon is elisme­réssel gondolhatunk arra, hogy a magyar nép bonyolult viszonyok között, nagy poli­tikai érettséget, áldozatkész­séget es megértést tanúsított. növekedjen az állami hozzá­járulás a gyermeknevelés költségeihez, javuljanak a fiatalok első, önálló lakáshoz jutásának feltételei, erősöd­jön az idős emberek létbiz­tonsága. Hangsúlyozom, hogy ehhez a jó szándék egymagá­ban nem elég. A társadalmi­lag jogosnak elismert igé nyék kielégítésében is csak fokozatosan, és akkor léphe­tünk előre, ha ennek alapja­it megteremtjük. Közvéleményünket élén­ken foglalkoztatja, hogy el tudjuk-e érni a magunk elé tűzött célokat olyan viszo­nyok között, amikor a múlt évi népgazdasági terv elő­irányzatai fontos területeken nem teljesültek, s az előt­tünk álló esztendőkben a gazdaságfejlesztés külső fel­tételei sem lesznek kedvezőb­bek. Erre felelősen igennel válaszolhatunk, de tudatában vagyunk, hogy teljesítéséhez az eddiginél többre, jobb, sadalmi, politikai és gazdasági viszonyainkat formáló hatása. Fontos, hogy színvonalasan működjenek a demokratikus fórumok a munkahelyeken és közéletünk más területein. Mindenkinek éreznie kell, hogy beleszólása van az ország ügye­ibe, munka- és lakóhelyének dolgaiba. Feladatainkat akkor leszünk képesek jól megoldani, ha a dolgozó emberek széles­körűen élnek demokratikus jogaikkal, aktívan vesznek részt a döntések előkészítésé­ben és végrehajtásuk ellenőr­zésében. Sok gonddal és nehézséggel kell szembenéznünk. Mégis bi­zakodhatunk, mert a jövőt szilárd gazdasági és politikai alapokra, széles körű társadal­mi. nemzeti összefogásra épít­hetjük. Ebben a szakszerveze­tek munkája is testet ölt, és bizonyosak vagyunk benne, hogy a jövőben is aktív része­sei lesznek a haza és a nép érdekeit szolgáló közös erőfe- szítéseknek. A Központi Bi­éves Hunya Istvánt, aki 1918 tti-Lí«»«™ untatta hogy tá- színvonalasabb munkára van zottság nevében ebben a meg­óta szakszervezeti tag, és a fogatja a párt politikáját, 91 éves Török Jánost, aki 1913 ma«áénak tekinti, félti ered- ota vesz reszt a mozgalom- ménveinket, kész újabb erő- a ban. Szinten köszöntötte a feszítésekre értelmes célok tudományos és a műszaki pá- legfiatalabb küldötteket, Sza- megvalósításáért; ugyanak­Zsolt kor igényli a határozott fel­lyák presztízse. bő Tamás és Vadász _ Medveczky Antal, az Épf- szakmunkástanulókat, tők Baranya megyei bizottsá- Varga Miklósné, a Kispesti gának titkára arról szólt, hogy Textilgyár szakszervezeti bi­tagság jogos türelmetlen­séggel bírálja a szakszerveze­ti irányító munka hiányossá­gait. Kun Lászlóné, a XVII. sz. Autójavító Vállalat szb-tit- kára egyebek mellett arró] szólt, hogy a művelődési ott­honok, klubok, munkahelyi könyvtárak fenntartási költ­ségei egyre növekednek, ám az állami kulturális támogatás összege nem emelkedik. Dr. Kovács Ferenc, az ál­latorvostudományi egyetem rektora rámutatott, hogy ha­zottságának titkára elmondot­ta, hogy a textilipari ágazat vállalatai a versenyképesség fokozására jelentős erőfeszí­téseket tettek. Zsurzs Éva, a Magyar Te­levízió Kossuth-dí.ias rende­lépést a visszásságok ellen. Népünk helytállásának kö­szönhetően, olyan világgaz­dasági helyzetben, amikor or­szágok egész sorában visz- szaesett a termelés, mi — ha szerény mértékben is — elő­rehaladtunk. Anyagiakban és szellemiekben is gyarapodott ország. Sikerült megőriz­zője arról beszélt, hogy mind- nünk vívmányainkat, népgaz­zánkban az aktív keresőknek helyettese. inkább nő a lakosság infor­mációigénye, amelynek kielé­gítésében ma már nélkülözhe­tetlen szerepet tölt be a tévé. A magyar szakszervezetek XXV. kongresszusának első napján felszólalt Németh Károly, az MSZMP főtitkár­Németh Károly: Szilárd alapokra építhetjük a jövőt Köszöntőm a magyar szak- szervezetek XXV. kongresz- szusának küldötteit, vala­mennyi résztvevőjét. Meg­tisztelő kötelességem — mondotta —, hogy átadjam a kongresszusnak és az önök által képviselt szervezett dol­gozóknak a Magyar Szoci­alista Munkáspárt Központi Bizottsága szívélyes üdvözle­tét és jókívánságait. Kifeje­zem köszönetünket a párt politikájának támogatásáért. Pártunk nagyra értékeli a szakszervezetek tevékenységét, a választott testületek, a tisztségviselők, a bizalmiak, az aktivistáik sok százezres tá­borának odaadó munkáját, a szocializmus fránti elkötele­zettségét. I haladás ügye A több mint egv évszáza­dos múltra visszatekintő ma­gyar szakszervezeti mozga­lom mindig a társadalmi ha­ladás ügyét szolgálta, mellet­te állt. azért küzdött. Tiszte­lettel és megbecsüléssel em­lékezünk az elődökre, akik az elnyomatás, az üldöztetés nehéz évtizedeiben is bátran kiálltak a munkásosztály jo­gaiért, védték érdekeit, küz­döttek a kizsákmányolás fel­számolásáért. A szakszervezetek nélkü­lözhetetlen szerepet töltenek be szocialista társadalmunk­ban. A párt elvi-politikai irányításával önállóan, a po­litikai hatalom részeseihez il­lő felelősséggel látják el fel­adataikat. Nein kívülálló szemlélői, hanem tevékeny alakítói a társadalmi, gazda­sági folyamatoknak. Közre­működnek a politika formálá­sában, aktívan segítik valóra váltását. j A szocializmus építésének hazai tapasztalatai bizonyít­ják. hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeit befo­lyásoló kérdésekben, fel­adatokban sem országosan, sem a munkahelyeken nem lehet megalapozottan dönteni a dolgozók és az őket képvi­selő szakszervezetek véle­ménye nélkül. Ennek az elv­nek gyakorlati érvényesítése politikai rendszerünk zavar­talan működésének egyik alapfeltétele. Az egész társa­dalom számára fontos: ho­gyan fejlődik a magyar szak- szervezetek tevékenysége, ér­zékelhető-e társadalmi jelen­létük, van-e megfelelő tekin­télyük a dolgozók előtt. A mögöttünk lévő nehéz öt év bizonyítja, hogy a szak- szervezetek nagy és eredmé­nyes erőfeszítésekre képesek, de arra is figyelmeztet, hogy még nagyobb megújulási készségre, munkájuk tovább­fejlesztésére van szükség, önelégültség lenne azt hinni, hogy a szakszervezeti mozga­lom már minden lehetőségét kihasználta. Jogosnak kell tartanunk például azt a vá­lasztások során is megfogal­mazott igényt, hogy növeked­jen a szakszervezetek szere­pe a különböző érdekek fel­tárásában, képviseletében, egyeztetésében, és erősödjön munkájuk nyilvánossága, de­mokratizmusa, társadalmi, mozgalmi jellege. Hazánkban megvannak a társadalmi, politikai és tör­vényi feltételei annak, hogy a magyar szakszervezetek még magasabb színvonalon töltsék be hivatásukat: kö­vekezetesen védjék, képvisel­jék tagságuk érdekeit; moz­gósítsanak az építőmunka so­ron lévő feladataira, legye­nek még aktívabb részesei a közéletnek. Nagy vívmányaink sorában tarthatjuk számon, hogy a szakszervezeti mozgalom tár­sadalmunk elismert tényezője, s halárainkon túl is tekin­télynek örvend. Biztosítha­tom önöket arról, hogy fel­adataik megoldásához a párt ezután is megadja a szük­séges támogatást, a szakszer­vezetekben dolgozó kommu­nisták tisztességgel teljesítik megbízatásukat. Hazánk függetlenségének, népünk biztonságának leg­főbb nemzetközi támasza, hogy a közös eszmék, célok es érdekek elszakadhatatla- nul összefűznek bennünket a Szovjetunióval, a szocialista országokkal. A béke ügyének is szolgálatot teszünk, ami­kor nemzeti érdekeinkkel összhangban, szorosabbra fűz. zük szövetségesi kapcsolata­inkat, és magasabb színvo­nalra emeljük a KGST ke­retében a gazdasági, műsza­ki, tudományos együttműkö­dést. Hazánknak jó híre van a világban. A Magyar Népköz­társaság tekintélyét, szavának súlyát, mint eddig, úgy a jö­vőben is rendszerünk szilárd­sága, népünk gazdasági, kul­turális teljesítménye alapoz­hatja meg. A mostani időszak, amely az előző ötéves terv zárása és daságunk stabilitását, javíta­ni külső és belső egyensú­lyát. Hazánkban létbizton­ság van, az életszínvonal, a szociális ellátás, az árukíná­lat — a tapasztalható gondok ellenére is — kibírja az egy­bevetést a hasonló gazdasági fejlettségű országok viszo­nyaival. Az eredmények és a mögöttük álló erőfeszítések megérdemlik az elismerést. Azt is látnunk kell, hogy társadalmunkban gondok, feszültségek is vannak. Ezek­nek egy része saját hibáink­ból, munkánk fogyatékossá­gaiból ered. Jelentős rétegek­nek romlottak a megélhetési lehetőségei. A fogyasztói árak az eredetileg tervezettnél gyorsabban emelkedtek. A nyugdíjak és egyes szociális juttatások reálértékét nem si­került teljeskörűen megőriz­ni. Nehezedtek a lakáshoz ju­tás feltételei, ami főleg a családalapító fiatalokat sújt­ja. Ez ma az egyik legége­tőbb gondunk, amire meg­felelő megoldást kell talál­nunk, csakúgy, mint más fe­szültségek feloldására. Az ágazati szakszervezeti kongresszusokon is megfogal­mazott gondokat, problémá­kat a párt és a kormány is­meri, számon tartja. Ezek között azonban több olyan is van, amelynek megoldása mindenekelőtt helyi intézke­déseket igényel. A társada­lom közös erőfeszítésével kell viszont biztosítanunk. hogy szükség. Elengedhetetlen feltétel, hogy az országban továbbra is őszinte, nyílt politikai lég­kör. egészséges közszellem le­gyen, olyan, amely népünket még szorosabb egységbe fog­ja, cselekvésre ösztönöz. Meg­győződésünk, hogy a politi­kánk iránt megnvilvánuló bi­zalom és tettrekészség átse­gíti az országot a gondokon Ha előbbre akarunk jutni, akkor az irányítás és a vég­rehajtás minden szintjén — úgy. ahogy itt az egyik hoz­zászóló mondotta —, a tettek fel* kell fordulnunk. Minde­nütt szigorú önvizsgálatot kell tartani. hogy kihasznállak-e lehetőségeiket, számba veszik- e tartalékaikat. Mindent meg keli tennünk, hogy munkánk színvonala és termékeink mi­nősége lényegesen javuljon. E? úav válhat általánossá, ha az emberi értékek sorában vi­tathatatlanul első helyre ke­rül, nagyobb rangot és meg­becsülést kap a fegyelmezett, jó munka. A társadalomnak is érdeke, hogy a teljesítmény, a hasznos, értékes tevékenység kifeieződiön a javakból való részesedésben. A munkában a teljesítménv szerinti bérezés, a szociálpolitikában a rászo­rultság elvének, a társadalmi életben az igazságosabb köz­teherviselésnek az érvényesí­tése legyen az irányadó. Érta’mes cinkért A szakszervezeteknek is töb­bet kell tenniük, hogy az olvan közösségi értékek, mint ami­lyeneket a szocialista brigád- mozsa’om is megtestesít, ne szoruljanak háttérbe. Itt iegv zem meg, hogv csakis értelme« célokért szabad és kell moz gó«ítani, versenyre hívni, tár­sadalmi munkára szervezni az portvezetője. győződ ésben kívánok sikeres munkát kongresszusuknak, ét kérem a magyar szakszerve­zetek támogatását politikánk megvalósításához — mondotta végezetül az MSZMP főtitkár- helyettese. ☆ Németh Károly nagy taps­sal fogadott beszéde után felszólalt még Fekete Sándor, a MÁV Budapest-Keleti Kör­zeti Uzemfőnökség villamos- mozdony-vezetője; Martos Istvánné, a Textilipari Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkára: Tamók Gyula, a Bor­sodi Vegyi Kombinát szak- szervezeti bizottságának tit­kára; Ibrahim Zakaria, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára; Zámbó Árpádné. a pedagógus-szakszervezet Szol­nok megyei bizottságának tit­kára. Ezt követően a tanácskozás elnöke bejelentette, hogy szá­mos üdvözítő távirat érkezett a kongresszushoz. A vitában ezután felszólalt még Somogyi Gyula, az épí­tők szakszervezetének titká­ra; Vass Tiborné, az Egész­ségügyi Dolgozók Szákszer­vezetének titkára; Pablo Che- ca, a Latin-amerikai Dolgo­zók Állandó Egységkongresz- szusának képviselője; Krieg* Csabáné, a Bács-Kiskun Me­gyei Műanyag- és Gumifel-' dolgozó Vállalat szb-titkára; Harangozó István, a postások szakszervezete debreceni te­rületi bizottságának titkára; Ganem Ganem, az Arab Szak- szervezetek Nemzetközi Szö­vetségének küldötte. Ágoston József, a Szakszer­vezetek Csongrád Megyei. Ta-. nácsa vezető titkára, Braxá- tor Margit, a Vörös Október Férfiruhagyár szabásza, és Kristóf Ferencné. a Répcelak! Szénsavtermelő Vállalat eső­embereket. Munkáliodiunk közösen an­nak érdekében is. hogy még jobban érvértvre iusson a szo­cialista demokráciának a tár­első­Ezzel a tanácskozás napja véget ért. A kongresszus ma reg­gel folytatja munkáját. (MTI) ! Érdeklődéssel és figyelemmel kísérik megyénk szakszervezeti tagságát kép­viselő küldöttek Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének szóbeli kiegészítését, majd az azt követő vitát. Mivel igen rövid idő telt el a magyar szakszer­vezetek XXV. kongresszusából, ezért inkább csak az első benyomásokról érdeklődtünk megyénk néhány küldöt­tétől. — Jé hangulata és atmoszférája van a kongresszusnak — mondja be­vezetésképpen Vályi László, a Kányas. akna szocialista brigádvezetöje. A szó­beli kiegészítő megvilágította azokat a gondolatokat, amelyeknek jegyében nekünk, szakszervezeti aktivistáknak kell a jövőben munkánkat végezni. Segítenünk kell abban, hogy közösen végezzük el azokat a feladatokat, ame­lyek megvalósításának eredményeként jobbá tehetjük életünket, örülök an­nak, hogy az első felszólaló Bischof Antal, a Mecseki Szénbányák csapat- vezető vájára, bányásztársam volt, aki tolmácsolta azokat a gondolatainkat, amelyek bennünket foglalkoztatnak, azokat a kívánságokat, amelyek az eredményesebb bányamunkához szük­ségesek a jövőben. Munkatársunk teefonjelentése Cselekvésre biztató légkör Kanyó Béla, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára azt hangsúlyoz­za. hogy a SZOT elnökének szóbeli kiegészítése, amely kritikus és önkri­tikus volt, alapvetően megfelel a vá­rakozásoknak. Jobb értelmezését ad­ja az előzőleg írásban kiadott és jó­részt általánosan megfogalmazott fel. adatoknak. Ugyanakkor a jelenlegi­nél hatékonyabb cselekvésre biztat. Egyébként a kongresszus légkörét én is jónak tartom. — Nagy várakozással jöttem a kong­resszusra — folytatja Hammerné Nagy Eva. a salgótarjáni öblösüveggyár szakszervezeti bizottságának titkára, aki először képviseli dolgozótársait az országos rendezvényen. — Szerintem az első hozzászóló jól kifejezte mind­annyiunk gondolatát. Emellett volt olyan felszólalás is, amely inkább testületi véleményt képviselt. Lehet, hogy ez is kell és nem is rossz, de én mást vártam. Tetszett viszont Gáspár Sándor elvtárs szóbeli kiegészítője. Az általa felvetett témákkal teljes mér- fékben egyetértek. A kongresszus lég­köréről mindenképpen jó a benyomá­som. — Amikor eljöttem, akkor munka­társaim azt mondták; jól figyeljek, mert visszatérve alapos tájékoztatást várnak tőlem. Engem a felvetett té­mák közül a bérezésre és az anyagi ösztönzésre vonatkozó gondolatok ra. gadtak meg. Azzal összefüggésben, hogy feladatunkat a fő munkaidőben oldjuk meg — vélekedik Lehoczki Béláné, az EDZETT szécsényi gyárá­nak szakszervezeti bizalmija, aki ugyancsak először képviseli a szak- szervezeti tagságot a kongresszusra. Mivel a szünet ideje lejárt, me­gyénk küldöttei ismét elfoglalják he­lyüket, s megbízatásuknak megfele­lően jegyzetfüzetükben rögzítik azokat a gondolatokat, módszereket, amelyek számukra értékesek, és a jövőben meg akarják valósítani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom