Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-15 / 12. szám
A tehergépkocsik műszaki vizsgára való előkészítése jelenti a kishartyáni termelőszövetkezet kőkúti géptelepén a januári feladatok jelentős részét, emellett a szakemberek a napi javításokat is elvégzik. Az erőgépek többsége az állattenyésztési ágazatot szolgálja ki. a takarmányt szállítják az istállókba, ezek időnkénti meghibásodását azonnal orvosolják. Képünkön Csörgő Benjámin gépműhely vezető irányítása mellett Varga Endre, Butkai Richard. Hüvösi Zoltán készítenek elő műszaki vizsgára IFA tehergépkocsit. — kj — Tanítani, lehetővé tenni és megkövetelni Etika a kereskedelemben A belkereskedelmi tárca az az elmúlt év végén is több mérés és számolás, árdrágíelmúlt években rendszeresen figyelemmel kísérte a lakostermelővállalattal kötött tás vagy az árak ellenőrzésémegállapodást. A Nógrád Me- nek akadályozása, ság áruellátását befolyásoló gyei Élelmiszer Kiskereske- A kereskedelmi etika továsárlási körülményeket, ezek delmi Vállalat megyén kívüli vákbí javulásához a vállalaegyik igen lényeges elemét, a árubeszerzéssel. valamint tok, szövetkezetek ez irányú heh’- nagykereskedelmi tevékeny- intézkedései mellett szükség ségén belül a társvállalatok van arra is, hogy mind a által határ menti akcióban be- külső, mind a belső ellenőradó és a vevő kapcsolatában, szerzett termékek fogalmazó- zések hatékonyabbá váljanak, az etikailag kifogásolható je- sával gazdagítja kínálatát. A Rendszeressé kell tenni a lenségeknek számos lehetősé- fogyasztási szövetkezetek a visszatérő ellenőrzéseket, jage kínálkozik. Ilyen az áru- beszerzési és értékesítési ősz- vítani a vállalati belső ellenvisszatartás, a fogyasztó meg- tályok feladatául tűzték ki a őrök anyagi megbecsülését, károsítása, az eladóra köte- közvetlen beszerzési források Lényeges, hogy az eladó és lező magatartási, viselkedési felkutatását, egyes hiánycik- vevő kapcsolatában mind kék közületi értékesítését pe- gyakrabban találkozzunk a kereskedelem- zetét is. Tudott dolog, morális hogy az elPártmunka a gazdaságban Irta: Markó István, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályvezető-helyettese fi pártirányítás szabályok megsértése. A gatív jelenségek zöme a ányhelyzettel függ össze, hi- dig egyszerűen megtiltották, kereskedelmi dolgozótól jog- de Az új üzemeltetési formák gal megkövetelhető udvarias- nem kedvez az etikai hely- elterjedésével megszűntek a sággaL, előzékehységgel, fizetnek a kereskedelem jelen- gebines boltok, s e tény —, gyelmességgel, a hiánycikket jőve- ha közvetve is — az etikailag helyettesítő termékek ajánlá- kifogásolható jelenségek visz- sával, valamint a gyermekek fo- szaszorítását szolgálta, és főleg az idős emberek váis Ugyancsak ebbe az irányba sárlásának segítésével. légi munkaerőhelyzete, delme sem. Az elmúlt év végén a gyasztók megyei tanácsa kereskedelmi szakmun- ségi viszonyok megteremtése kásképzésben már 1980-tól ok- is. A boltok gondosabban jár- tátják az eladástan és etika nacs kereskedelmi , osztályá- nak el az ártájékoztatásban, tantárgyat. A felnőttszaknak felügyelősége is átfogó bővítik az előre csomagoltan munkás-képző tanfolyamon tárgy- értékesített áruk listáját- szé- 1984-ben vezettek be hasonló vá- oktatást, a felnőttek oktatásának pedig az elmúlt évtől Az etikailag elítélendő je- kezdődően része az etikai is- tése, a hiánycikkek csökken- lenségek egy része a íogyasz- meretek tanítása, tése a leghathat ósabb segít- tói megkárosításokkal függ össze. Mind a bolti kiskeres- rendelkezésre kedelemben, mind a vendégnapirendjére tűzte a keres- hat a reális, valós érdekelt- kedelmi etika megyei alakulását, miután a megyei tavizsgálatot végzett a ban. Mindkét alkalommal ki- lesítik az előrendeléses világlott, hogy az etika javí- sáriás lehetőségét, fásában az áruellátás fejleszjellege, módszere a szocialista építés során mindig is befolyásolta a gazdasági viszonyokat, ugyanakkor a gazdasági viszonyok is visszahatottak az irányítás módjára. Az elmúlt három évtizedben alapvető változások következtek be a párt társadalom- és gazdaságirányító munkájában, előtérbe kerültek a decentralizációs és demokratizálódási folyamatok. Növekedett a vállalati önállóság. Egyértelművé vált, hogy a pártnak nem célszerű átvenni az állami, gazdasági szervek konkrét döntési jogosítványait, és el kell kerülnie a gazdasági vezetésbe való operatív beavatkozást. A pártnak olyan döntési mechanizmusokat és politikai feltételeket kell biztosítania, amelyek révén jobban érvényesül az állam irányító funkciója, a gazdálkodó szervek és a tanácsok döntési szabadsága, de egyben felelőssége is. A Központi Bizottságnak a gazdaságirányí. tási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos 1984. évi állásfoglalása, és a XIII. kongresszus is megerősítette azt az. álláspontot, hogy a pártnak a gazdaság területén végzett munkájában a fő feladat a gazdaságpolitika kialakítása, érvényre juttatása és végrehajtásának ellenőrzése. A gazdaságpolitika meghatározása — támaszkodva a párt, a2 állami és a társadalmi szervezetek, valamint a tudományos intézmények véleményére és javaslataira — a párt testületéinek feladata. A vezető testületek azonban csak a népgazdaság fejlődésének legfontosabb elveit, sarokpontjait, fő irányait rögzíthetik. Elsősorban nem a mutatókban is megjelenített előirányzatok kidolgozását végzik el, hanem politikai követelményeket fogalmaznak meg. Természetesen ez az általánosan érvényesített elv nem zárja ki azt, hogy a párt veze. tő szervei ne hozzanak esetenként konkrét gazdasági döntéseket is. Erre a tervgazdaság és a szabályozott piac mellett is szükség lehet meghatározott politikai célok érdekében. A helyes törekvés azonban az, ha az operatív gazdaságirányító tevékenységet az önálló politikai felelősséget is viselő állami szervek, mindenekelőtt a kormány gyakorolja, és a beavatkozás eszközével a párt kivételes esetekben él. Ennek érdekében a pártszervezeteknek és -szerveknek a gazdaságpolitikai célok helyi érvényesítésére, a végrehajtás politikai eszközökkel történő segítésére, a tömegek mozgósítására, és támogatásuk megszerzésére kell törekedniük. A területi és üzemi partszervek és .szervezetek alapvető feladata — a gazdaságpolitika kialakításában való közreműködés mellett — a gazdaságpolitika alkotó alkalmazása, végrehajtásának segítése és ellenőrzése. Munkájukban a termelés, a szolgáltatások, az ellátás praktikus kérdéseivel való aprólékos foglalkozás helyett egyre inkább előtérbe kell kerülnie a poitifeai irányítás olyan elemeinek, amelyek a párt gazdaságpolitikája végrehajtásához szükséges feltételek helyi megteremtésére, a politikai követelmények érvényesítésének segítésére irányul, nak. A területi pártszervek fokozzák együttműködésüket a tanácsokkal a helyi gazdaság- fejlesztési irányok meghatározásában. Segítsék elő a vállalati gazdasági önállóság növelését. A gazdálkodó szervezetekben, intézményekben, államigazgatási szervekben poli. tifcai eszközökkel, az ott dolgozó párttagok érvényesítsék befolyásukat. Mozgósítsák a kommunistákat a gazdaságpolitika, a vállalati és területfejlesztési politika feladatainak megvalósításéra. Tegyenek ajánlásokat, adjanak jelzéseket a felsőbb pártszerveknek. Az üzemi, intézményi pártszervezetek alapvető feladata, hogy a gazdaságpolitika eredményes megvalósítása érdekében segítsék a vállalati gazdasági vezetés önálló tevékenységét, és a társadalmi szervezetekkel vaió partneri (-együttműködést. Megfelelő mozgásteret kell engedniük a gazdasági vezetők, az állami és társadalmi szervekben működő kommunisták számára ahhoz, hogy azok a szükséges önállósággal cselekedjenek. Szükséges figyelembe venniük, hogy az új vállalatvezetési forma nem egyszerűen újabb formája a munkahelyi demokráciának, hanem a tulajdon működtetésének, a munkáltatói jogok gyakorlásának hatékonyabb eszköze. Éppen ezért fontos követelmény, hogy a testület ne érdekképviseleti, hanem valóságos tulajdonosi funkciót gyakoroljon, stratégiai jellegű döntéseket hozzon. Ehhez az is nélkülözhetetlen, hogy egyértelműen elhatárolják a testületi és az egyszemélyi felelős vezetői jogköröket. Az új vezetési formák, a tulajdonosi jogok' gyakorlása kihat a vállalat egész belső életére, mechanizmusára. Olyan típusú emberek kerülnek előtérbe, akik jól tudnak kollektívákkal dolgozni, meg tudják érteni mások elgondolásait, védeni tudják saját koncepciójukat. Ehhez változni kell a pártmunka stílusának, módszerének is. Ahogy létrejönnek, erősödnek az önkormányzati elemek a vállalati vezetésben, annak megfelelő új vonásokat kell kialakítani a párt munkastílusában. A pártmunka olyan elemei erősödnek, amelyek figyelembe tudják venni az üzemen belüli sokféle érdeket. Olyan viszonyokat kell kialakítani, amelyek képessé teszik a munkahelyi pártszervezeteket az érdekek feltárására, ütköztetésére, az eddiginél tartalmasabb politizálásra. Ügy kell gondolkodni, és bánni az ügyekkel, hogy a pártszervezet bátorítsa a vállalati tanácsot rendeltetés szerinti munkájában, de segítse az igazgatót is az egyszemélyi felelős vezetői tevékenység kibontakoztatásában. A vállalatok belső irányítási rendszerének olyan továbbfejlesztésére van szükség, amely kedvező feltételeket teremt a választott testületek és vezetők jogkörének teljes körű gyakorlásához, megszünteti az átfedéseket, párhuzamosságokat, egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a fennmaradó fórumok, bizottságok működését, és hozzájárul a felelősség erőteljesebb érvényesítéséhez. A fejlődés eredményeként kialakult a munkahelyi demokrácia kerete, működési mechanizmusa. A továbbfejlesztés fő iránya a mai körülmények között a tulajdonosi szemlélet erősítése. A gazdaság területén a dolgozó egyben köztulajdonos és munkavállaló is. A tulajdonosi oldalhoz a termelési; a munkavállalói szerepkörökhöz az elosztási kérdések eldöntésében való közreműködés kapcsolódik. A két oldal — különböző okok miatt — ma nem egyenrangú. Ahhoz, hogy a dolgozók köztulajdonosi szerepe, tudata erősödjön, és ezen keresztül munkájuk érdemibbé váljon, arra van szükség, hogy érdekeiket érzékelhetőbbé tegyük, a döntésekben való tényleges részvételük lehetőségét megteremtsük. R KüübÉsfyi, üzemi demokrácia kibontakoztatásának, és az eredményesebb gazdálkodásnak egyaránt aiapvető feltétele a vállalaton belüli munkahelyek önállóságának és felelősségének növelése. A vállalaton belüli szervezeti struktúra akkor ad szabad utat az üzemi demokrácia érvényesülésének is, ha a belső irányítási rendszer áttekinthető, az egyes szintek hatásköre, felelőssége kellően elhatárolt, s ezekhez a kollektíva érdemi véleménynyilvánításának valamilyen fóruma kapcsolódik. eég. A szűkösen álló áruk Igazságosabb eloszt látásban gyakorta előfordul, tása érdekében a salgótarjáni noha a kereskedelmi felügye- Centrum Áruházban például lőség egyetlen vizsgálata so- megtiltották a lakástextilosz- rán sem kíméletes a vásár- tályon egyes keresett szövet- lót megkárosító kereskedővel szemben: az elmúlt évi ellenőrzések során kiderült szabálytalanságok miatt 160 alkalommal kezdeményezett felelősségre vonást, ebből 89 ízben bírságot szabott ki ösz- szesen 211 ezer forint ösz- szegben. Az esetek közt szép számmal fordult elő hamis áruk nagy tételben való eladását. A Nógrád Kereskedelmi Vállalat a közvetlen beszerzés szélesítésével, áruházi cserekapcsolatok igénybevételével iparkodik az áruválasztékot bővíteni. Az építkezéshez szükséges anyagok, szerelvények beszerzésére még Fa műtárgyak védelme Radioaktív sugárzással védték meg a Prága melletti Roztoky múzeumának, mintegy 50 ezer fatárgyát a kártevőktől. A kobalt—60 izotóppal végzett besugárzás 24—48 óráig tartott, és még egy méterrel a felszín alatt Is elpusztított valamennyi petét, lárvát, bábot, továbbá a penészgombákat is. A csehszlovák magfizikusokkal közösen kidolgozott új módszer — a besugárzást követő felületkezeléssel együtt — legalább tíz évig, teljes védelmet nyújt a fatárgyaknak a kártevők ellen. A múzeumban felszerelt sugárforrást más módon is hasznosítják az értékes műtárgyak védelmére. A restaurátorok olyan, rendkívül mértékben sérült tárgyakat is helyreállíthatnak vele, amelyek többé nem lennének megmenthetők a hagyományos módszerekkel. A súlyosan sérült tárgyakat alkalmas vegyszerrel (műanyaggal) itatják át. majd besugárzással kezelik a vegyszert. A műtárgyba behatolt vegyszer így megszilárdul, és az utókornak megőrzi a sérült műtárgyat. Bányamérnökök lesznek Nógrádi egyetemisták Miskolcon A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnöki karának osztályaiban Nóg- rádből heten tanulnak. A Nógrádi Szénbányák nem kevés áldozatot hoz azért, hogy folyamatosan biztosítsa a felsőfokú végzettségű szakember-utánpótlást, mert ebben az oktatási évben az ország különböző intézményeiben 18-an szerzik meg az elméleti és gyakorlati képzettséget. A középfokúnak számító aknászképző iskolák- ban 25-en tanulnak. Különböző szakmákban összesen 70 középfokú végzettségre pályázó fiatal tanulmányait segíti a vállalat. A legképzettebb szakemberek természetesen Miskolcról érkeznek Nógrádba. Egy olyan intézményből, ahol Európában elsőként kezdődött meg a polgári műszaki felsőoktatás. Ennek most 250 esztendeje. Ebből a példából bőven van mit meríteni a jelen és a jövő tanulóinak. A bányászat a műszaki és természettudományos műveltség ötvözete, hazánkban is az ipar fontos alappillére. A miskolci egyetem jogelődje Nógrádtól nem távol, a szlovákiai Selmecbányán, majd később Sopronban működött. A miskolci diákok sokat örököltek a múlt szokásaiból, haladó hagyományaiból. Ezek összekötő kapcsot jelentenek a mai és a volt diákok, az oktatók és a gyakorló bányamérnökök között. Az egyetem tevékeny munkája ellenére még a bányavidékek lakói is keveset tudnak az egyetem munkájáról. Holott ajánlatos tudni az érdeklődőknek, hogy a bánya- mérnöki karon az egységes képzés a hatodik félévtől kezdődik. Az érdeklődésnek és hajlamnak megfelelően három szak közül lehet választani: bányászati, fluidumbányászati és műszaki földtudományi szak közül. A bányamérnökök nem csak az egyre nagyobb területen dolgozó bányászathoz kötődnek, hanem az egész ország területén munkaalkalmat találnak. Mindez lehetővé teszi a nógrádiak számára is, hogy ne kelljen végérvényesen elszakadni a szülőföldtől. a megszokott dimbes- dombos, aprófalvas, akácerdős környéktől. A tanulás nehézségét mérsékli, hogy a kar hallgatói és oktatói között hagyományosan jó a kapcsolat — tudtuk meg dr. Bohus Gézától, a bányamérnöki kar helyettes dékánjától. Az egyetemisták szabadságát, önállóságát nem sértő, de bármikor segítő kezet nyújtó tanári támogatási rendszer növeli a hallgatók biztonságérzetét. A Nógrádi Szénbányák és a bányamérnöki kar kapcsolata kifogástalan. A rendszeres anyagi segítség mellett árgus szemekkel kísérik figyelemmel a tanulási feltételek alakulását, ístápoljáik a kollégium fejlesztését, lehetővé teszik a tanterven kívüli szakmai gyakorlatok végzését, rendszeresen beszámolnak fontosabb fejlesztési eredményeikről. A szoros kapcsolat révén a végzett hallgatók már jól ismert környezetben kezdik munkájukat, és az sem elhanyagolható, hogy más mérnöki pályánál kedvezőbb anyagi feltételek mellett. Magyarán: több pénzt kapnak. Az sem titok, hogy ezért az átlagosnál is többet kell nyújtania a bányamérnöknek. Ez a hivatás nem csak kellő szakmai tudást, hanem rátermettséget, gyakorlati érzéket és férfias helytállást kíván. Különösen szóra érdemes a gyors és határozott intézkedési készség, ami még a számítógépek és robotok világában is nélkülözhetetlen, az elemi kaJ tasztrófák megelőzéséhez és leküzdéséhez. Nem könnyű, de szép és nemes feladatra vállalkozik, aki bányamérnöknek tanul. Nógrádban idén ünnepeljük a szénbányászat 125. évfordulóját. E nélkülözhetetlen hivatás folytatója hasznos részt vállal az ország, Nógrád további jólété, nek megteremtésében. R. I. r NÓGRÁD — -1986. január 15., szerda 4
