Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-13 / 10. szám
Elkészült a Vegyépszer salgótarjáni gyárában az az 50 köbméteres sósavtartály, amelyet a Borsodi Vegyi Kombinát rendelt meg az üzemtől. A szénacélból összeállított tároló belső felületét a Taurus Gumiipari Vállalat látja majd el saválló gumibéléssel. — kulcsár — Babra megy a „játék" Nógrádiján három termelőszövetkezeiben termesztik Ä mezőgazdasági termelők az e vírussal szemben ellen- régóta hiányolják a vírusfer- álló Sirályt. A legújabb fajta tőzésnek ellenálló zöldbab- ráadásul jó termőképességű fajtákat. Ezek nélkül ugyan- és a szárazabb években is is ^ak tetemes költségekkel .meghálálja a termelő gon- tudnak védekezni a jelentős doskodását. További előnye, termeléskiesést okozó fertő- hogy géppel is biztonságosan zések ellen. A Mezőgazdasági betakarítható. A termés ipari Fajtaminősítő Tanács most feldolgozásra is alkalmas. A köztermesztési engedélyt szakemberek annyira biztosra adott egy nagyreményű— a veszik használhatóságát, hogy Keszthelyi Agrártudományi az illetékes intézet javaslatot Egyetemen nemesített — faj- tett az egyik külföldi zöldbabtának, amely a Sirály kapta. nevet fajta, az Amboy minősítési engedélyének visszavonására. Ez A hazai zöldbabfajta tér- időközben megtörtént. He- mesztése ugyanis hosszú évett Ivettesítésére a Sirályt ajánlót a nem kielégítő. Jelenleg ják a termesztőknek. A Si- mindössze három zöldhüvelyű rály vetőmagjának szaporítá és öt sárgahüvelyű babból áll. Ezért is nagy szükség van a választék bővítésére. A nesát a kijelölt mezőgazdasági nagyüzemek megkezdték. Nógrádban zöld'babtermeszmesítőknek már korábban a téssel három termelőszövetszintén veszedelmes baktériu- kezet foglalkozik. Gépesített mos paszalyvészfertőzés ad- módon mintegy 130 hektáron ta fel a leckét. E betegséggel szemben eredményes nemesí- tési munkát végeztek a buda- Bercelen. A zöldbab termesz- tétényi kertészeti kutatók. Két tésének legnagyobb hagyomá- évvel ezelőtt kaDott állami nyai a Szügyi Madách Imre termesztenek zöldbabot Szü gyón, Magyarnándorban és évvel ezelőtt kapott állami nya minősítést a Róna nevű faj- Termelőszövetkezetben ta. amely ellenállónak bizonyult a paszulyvésszel szemvannak, ahol évente 75 hektárról takarítják be. Magyarnándorben és további két faitajelölt ban és Bercelen az idén má- van kipróbálás alatt. A bab sodik esztendeje foglalkoznak vírusos fertőzését, a különle- zöldbab gépesített termeszté- ges mozaikvírust azonban sével. A piaccal nincsennek csak drága, vegyszeres véde- gondok, mert a hatvani kon- kezéssel szoríthatták vissza a zervgyár és a miskolci hűtőkertészeti ültetvényekről, ház minden mennyiségben átEzért a termelők Nógrádban veszi a mezőgazdasági nagy- ls nagy örömmel üdvözölték üzemektől. Bevált döntés Női csizmák, vászoncipők — jövedelmezően A termékszerkezet merész mó- zású lábbeli zömmel NDK- és dúsítása beváltotta a hozzá fűzött lengyel piacra jutott el. Az év reményeket a Salgó Cipőipari Sző- második felében a csaknem negy- vetkezetben. A 105 millió forintos ven és fél ezer pár férficipö meltervezett árbevétel helyett észtén- lett új termékként fogtak hozzá dö végére 113 millió forintosra a 49 ezer 40« párás nöicsizma- tett szert a szövetkezet. A műn- rendelés teljesítéséhez. A bélelt ka jövedelmezőségének sincs híja: velúr divatesizma — hasonlóan a a számított 10,5 millió forint nye- vászonripőhöz — a korábbi évck- reség helyett 12,5 millió forintos ben megszokott feladatoktól egé- haszon jelzi az eredményességet, szén eltérőek elé állította a szöÉv közben háromszázalékos vetkezel dolgozóit. A csizmák zö- bérfejlesztést hajtottak végre a me NDK-beli vevő címére indult szövetkezetnél, ezzel a dolgozók útnak, kisebb része a lengyel bérszínvonala megközelíti az SS piacé lett, illetve a hazai boltoké, ezer 500 forintot A tavaly sikerrel bevezetett új Az 1985-re szóló előirányzatok- termékeket az idén is gyártja a ban 415 ezer fiOO pár lábbeli, il- Salgó Cipőipari Szövetkezet. Szolelve munkavédelmi kesztyű elő- clalista exportra még az év első állítása szerepelt. A csaknem 270 felében tízezer pár vászoncipöt fős kollektíva a darabszámhan készítenek el a szalagon, ugyan- neehatározott tervet teljesítette, altkor férfiszandálokat és -cipö- o!y' módon, hogy esztendő köz- két is előállítanak. A nyári hó- ben egy sor új termék gyártásába napokban a női szandál lesz a kelleti beletanulnia Az első fél sláger a szövetkezetben, a máso- évben példáit! összesen 70 ezer dik fél évben pedig módosított par vászoncipőt készítettek el a fazonnal újra női csizmákat gyárszövetkezetben, a könnyű kidolgo. tanak. Lézer az üveggyártásban A salgótarjáni öblösüveggyárban kísérletek kezdődtek meg a lézer alkalmazására. Az első próbálkozások az üvegtárgyak kézi csiszolását — graví- rozását — helyettesítő díszítésére irányultak. Az eredmény: a kelyhen megjelenő sajátosan finom. csipkeszerű mintázat amely talán leginkább a régi kínai csiszolt üvegtárgyaik szépségére emlékeztet. A lézer-..csiszolás” előnye — az ilyen dekoráció újdonsága mellett — a nagy termelékenység, s a esekély energia- és élő- munkaigény. Az öblösüveggyári kísérleteket a meglevő lézerberendezés további tartozékokkal való kiegészítése után más hagyományos üveggyártást technológiák megújítására is kiterjesztik. A megújulási készség és képesség fokozásának jegyében Középpontban a hatékonyság, a jövedelmezőség és a költségérzékenység Beszélgetés dr 'uhasz Gyula igazgatóval A legsikeresebb középtávú tervet hagyta maga mögött a síküveggyár! kollektíva. Ebben nagy része van a hetvenes években elkezdődött fejlesztéseknek. A VI. ötéves terv négy évében, egymás után, eredményes munkájukkal kivívták maguknak a Kiváló gyár megtisztelő címet. Vajon ezt a folyamatot az új tervciklus, a VII. ötéves terv első esztendejében is folytatni akarják? Ha igen, mit tesznek ezért, milyen elképzelések szolgálják hírnevük, elismertségük öregbítését, a központi feladat, a hatékony és gazdaságos termelés megvalósítását. Ezekkel a gondolatokkal kerestem fel dr. Juhász Gyulát, a salgótarjáni síküveggyár igazgatóját és megkértem, hogy válaszoljon az 1986. évi feladatokkal kapcsolatos kérdéseimre. — Miben tér el az 1986-os terv az előző esztendőjétől? — Abban, hogy a VII. ötéves tervünk első évében hozzákezdünk annak a stratégiának a megvalósításához, amely garantálja: gyárunkat a jövő század nagy gyáraként említsék, ahol nemcsak a dolgozóknak, hanem azok gyerekeinek, sőt az unokáiknak is biztos jövőjük lesz. Amikor az ezzel kapcsolatos elképzeléseinket papírra vetettük, számoltunk a különböző beosztásokban tevékenykedő vezetők kezdeményezésével, észszerű kockázatvállalásával, a munkások, alkalmazottak cselekvő támogatásával. Az előbbiekre alapozva hosszabb távon fő feladatként a termék- szerkezet- és struktúraváltást, a hatékonyság és jövedelmezőség növelését, a piacorientált szervezetfejlesztési elképzelések megvalósítását, egy fegyelmezettebb, számonké- rőbb. kollektivabb munka megteremtését jelöltük meg. Az előbb említett középtávú céljaink minél előbbi elérese érdekében alakítottuk ki aa 1986. évi feladatainkat. Ami pedig az eltérést illeti, az a sajátosságokban jelentkezik. Ezek a következők: az év végéig termelésünknek el kell érni az 1 milliárd 400 millió forintot, amely csaknem 152 millióval nagyobb az 1985. évi teljesítésnél. A másik dolog. hogy a Zagyva III. kemencével jelenlegi terveink szerint október 1-én hidegja- vításra leállunk. Erre az időre a tőkésexportban az 1985. évi tervnek megfelelő eredményt kell elérnünk, ami 2 millió 500 ezer dollár bevételt jelent. Ezzel egyidőben olyan mennyiségben elégítjük ki feldolgozó üzemeink üvegigényét, hogy ott a jövedelmezőség tovább növekedjék. Újabb szervezetfejlesztési elképzelésekre is sor kerül. Ennek során befejezzük azokat az előkészületeket, amelyek a termelési területek egyszemélyi irányítását szolgálják. Tovább bővítjük az önálló elszámolóegységek körét, több gyári szervezetünket korszerűsítjük, és felkészülünk az újabb gyáregység szervezetünkbe való beépítésére. — A termelési és exportelképzeléseiket miként támasztják alá a piaci lehetőségek. kilátások, melyek azok a területek, ahol javítani szükséges az ezzel kapcsolatos munkát? — Mivel több területen az igényeknél nagyobb kapacitásokkal rendelkezünk, ezért piaci helyzetünk javítását megkülönböztetett figyelembe részesítjük. Az előrelépést szolgálja a vevő és eladói viszonyunk tökéletesítése, a szállítási fegyelem megszilárdítása, ipari tevékenységünk egy részének nagy vevőinkhez való kihelyezése. Gyári bolthálózatunkat országos méretűvé kívánjuk kiterjeszteni. Az export előnyeinek kihasználása érdekében meghonosítjuk a többcsatornás külkereskedelmi értékesítést. Importgazdálkodásunkat pedig magasabb színvonalra emeljük. — A szabályozók kényszerítő, és ahogy hivatalosan mondják, bizonyos mértékben ösztönző szerepét figyelembe véve. milyen elképzeléseik vannak a költségérzékenyebb gazdálkodás megvalósítására? — A Zagyva III. felújítása előreláthatólag több mint 100 millió forint kiadást jelent. Ez jelentősen mérsékli az elérhető nyereségünket. Ebinek ismeretében a tervben meghatározott nyereség-előirányzatunkat úgy kell teljesíteni, hogy legalább, kiérdemelten, elérjük a tervben meghatározott bérszínvonal-emelést. Ezért nyereségtermelési lehetőségeinket kínáló csaknem minden csatornához hozzá fogunk nyúlni, feltárva ezzel kapcsolatos tartalékainkat. A költségérzékenyebb gazdálkodási magatartás erősítése megkívánja, hogv emelkedjék a kihozatali mutató, jobb legyen a minőség, több új termék kerüljön a piacokra! Emellett két alapvető területen szükséges jelentős változást elérni. Az egyik: a készletgazdálkodás. Ma igen sokan kapnak jogosítványt e terület összekuszálásához. Sokan nem úgy rendelni c, ahogy a mai követeimén' * k és a gazdasági helyzet megengedi. A jelenlegi állapot előnyös megváltoztatását mindenkinek — megrendelőnek, beszerzőnek, felhasználón k — tudomásul kell venni. Az idén rendszeressé, következetesebbé és számonkérőbbé tesszük az elszámoltatást. A másik nagy tartalékunk az importtal való gazdálkodás. Minden megtakarított cent újabb többletlehetőséget teremt számunkra, azaz újabb piaci igényeket tudunk vele kielégíteni. Hogy reálisak az erre irányuló előírásaink, azt a hajlítókemence építésénél, valamint a vízszintes edző áttelepítésénél tevékenykedő dolgozók és vezetők már jól bébi zonyították. — Befejezésül arra kérem, hogy mondjon néhány szót aa idei fejlesztésekről? — A legnagyobb munkát a Zagyva III. kemence gyors és sikeres felújítása jelenti! Emellett az új hajlítósor mögé tisztítót és elővákuumozót építünk, egyedi kemencéket hozunk létre. Üzembe állítjuk majd a beérkező csiszológépet. Fejlesztésre vonatkozó tennivalóinkat főleg munkaidőn kívül végezzük el, hogy elég idő maradjon a nagy felújítási munkák fő munkaidőben történő elvégzésére. A vállalati gazdasági munkaközösségeket az eddiginél még jobban, a fejlesztési, fenntartási, javítási munkákra, a termelőeszközök előkészítésére! az új gyártmányok kialakítására koncentráljuk. Meggyőződéssel vallom, hogy gyárunkban egyetlen olyan ember sines, aki ne tudná sikeresen megoldani a korábbinál magasabb feladatokat! Sőt, nagyon sokan vannak, s egyre nő azoknak a száma, akik még ennél is többre képesek. Bár nehéz esztendő lesz az idei, mégis bízok abban, hogy kollektív munkával, sikerrel oldjuk meg, a saját magunk és az ország javát szolgáló terveinket — fejezte be gondolatait dr. Juhász Gyula. — Köszönöm a beszélgetést! Venesz Károly I R kommunisták érdekei Tudjuk, hogy társadalmunk az érdekviszon. oá íaertipont- jábói sem homogén — bár főbb mozgásait tekintve ebbe az irányba fejlődik. A politikai gyakorlatban a kommunistáknak számolniuk kell társadalmunk összetett érdekviszonyaival, hiszen az emberek tevékenységet végső soron érdekeik határozzák meg. .i pártot és szervezeteit tömegesen érik azok a társadalmi hatások, amelyek az egyes osztályok, rétegek, társadalmi csoportok közös, általános érdekein túl azok sajátos részérdekeihez kötődnek, s amelyek nemegyszer egymással is ellentmondásban állnak. E hatások a pártszervezetek tevékenységében, a párttagok gondolkodásában, a felmerülő kérdések elemzésében, illetve a rájuk adandó válaszok tartalmában egyaránt megjelennek. A szocializmus viszonyai között megvannak a feltételek a társadalmat alkotó osztályok, rétegek csoportok és egyének alapvető érdekei egységének kialakításához. Ezt a szocializmus természete, társadalmi, politikai és gazdasági viszonyai teszik lehetővé. Az érdekek összehangolásának lehetősége azonban nem automatikusan jón létté, hanem az érdekviszonyokkal számoló tudatos tevékenysége révén. Ebben pedig az kulcskérdés, tudunk-e olyan célokat kitűzni, olyan döntéseket hozni, amelyekben a különböző társadalmi helyzetű emberek ráismernek saját érdekeikre, s amelyek megvalósításáért éppen ezért személyes elkötelezettséget érezve magas fokú cselekvőkészséget tanúsítanak. Az elmúlt évtizedek jelentős társadalomtudományi felismerései közé tartozik az érdekviszonyok szerepének mélyebb megismerése, s a politikai gyakorlatban való fokozott figyelembevétele. A pártnak az érdekviszonyok feltárásában, egveztetcseber, — vezető szerepének lénveeéhez kötődő — alapvető funkciója van. Az érdekek sokféleségét, összetettségét jobban figyel cm be vevő politikai gyakorlat azonban vissza is hat a pártra, érinti munkáját, vezetési stílusát, de konzekvenciák, kai jár a pártdemokrácia, ezen belül a pártban folyó vitákra is. Ügy tűnik, hogy ezt eddig nem vizsgáltuk, nem vettük figyelembe kellőképpen a párt belső életében, politikai gyakorlatában. Részben ezzel függ össze, hogy a különböző érdekekkel kapcsolatos kérdésekről nem a pártszervezeteikben folynék aa érdemi viták, hanem más fórumokon. Nem fejlődött még ki markánsan a társadalomban, illetve a pártszervezet működési területén ható különböző érdekek feltárásának, rangsorolásának párton belüli mechanizmusa. Pedig a párt szer. vezeti felépítésénél, szervezeteinek minden fontos területen való jelenléténél, és tagságának szociális összetételénél fogva egyaránt alkalmas arra, hogy közvetlenül is érzékelje társadalmunk valóságos érdekviszonyait, szüntelenül újratermelődő ellentmondásaikkal együtt. A párttagok szociális összetétele azt mutatja, hogy a pártban különböző társadalmi helyzetű emberek vannak, akik az alapvető közös érdekek mellett személyükben is hordoznak eltérő részérdekeket. A felmerülő kérdéseke! az általuk képviselt érdekektől motiváltán szemlélik. A pártnak alapvető érdeke, hogy a társadalom érdekviszonya! r>e csak társadalmunk politikai rendszerének különböző szervezetein keresztül áttételesen, hanem a párton belül közvetlenül is felszínre kerüljenek. Ez fontos feltétele annak, hogy a pártszervezetek politikai cselekvésük során jól érzékeljék, s megfelelően vegyék figyelembe az érintett érdekeket. Ezért keresni k«H annak módját, hogy az érdekviszonyok felszínre kerülését és megismerését a párton belül is céltudatosabban ösztönözzük. Az érdekek sokféleségében mit képviseljen a pártszervezet? Az egyéni, a csoport*, vagy a társadalmi érdeket? Egyiket sem hagyhatja figyelmen kívül, de azt mindig a konkrét körülmények alapján kell meghatároznia, hogy mit és milyen súllyal vegyen figyelembe. Felmerül a kérdés: nem vezethet-e az érdekviszonyok erőteljesebb figyelembevétele politikai gyakorlatunkban a pártegység esetenkénti gyengüléséhez? Ügy vélem, nem. Abból kell kiindulni, hogy a társadalom, s benne a párttagok érdekviszonyainak összetett jellege, sokfélesége realitás, amely létezik és hat akkor is, ha felszínre jutását nem szorgalmazzuk. Céltudatos feltárásuk, elemzésük viszont a párton belül lehetővé teszi hozzáértő kezelésüket, hatékonyabb felhasználásukat a politikai gyakorlatban. Takács István NÓGRAD — 1986. január 13., hétfő
