Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-09 / 7. szám
ISmerikai gazdasági szankciók Libia elfen n Reagan egyedül van // Nemzetközi visszhang Cjabb gazdasági szankciókat rendelt el Líbia ellen Ronald Reagan amerikai elnök. Reagan kedd este — közép-európai idő szerint szerdán kora hajnalban — megtartott és az amerikai televíziós hálózatok által közvetített sajtó- konferenciáján azzal vádolta meg Moamer el-Kadhafi líbiai vezetőt, hogy szerepe volt a múlt év december 27- én. a római és a bécsi repülőtéren elkövetett és 19 halálos áldozatot követelő merényletekben. Kijelentette, „Líbia azzal, hogy anyagi támogatást nyújtott az olyan terrorista csoportoknak, amelyek amerikai állampolgárokat támadtak meg, fegyveres agressziót követett ei az Egyesült Államok ellen, ugyanúgy, mintha saját fegyveres erőit használta volna fel erre". Az amerikai elnök nyitva tartotta azt a lehetőséget is, hogy az Egyesült Államok közvetlen fegyveres támadást intéz Líbia ellen, kijelentve: ha az általa most elrendelt lépések „nem vetnek véget Kadhafi terrorizmusának, megígérem, hogy to. vábbi lépésekre is sor kerül". Reagan az amerikai gazdasági szankciók támogatására szólította fel az Egyesült Államok szövetségeseit. Azt mondotta, hogy „a civilizált államok nem tűrhetik el további ártatlanok meggyilkolását, még akkor sem, ha ez anyagi előnyöket jelent számukra és érdekeiket szolgálja”. „Felszólítjuk barátainkat Nyugat-Európában és másutt, hogy csatlakozzanak hozzánk Kadhafi elszigetelésében, aki megérdemli, hogy a világ páriaként kezelje” — mondotta, hangoztatva, hogy „az amerikaiak nem értenék meg”, ha barátaik továbbra is fenntartanák Líbiával gazdasági kapcsolataikat. Az elnök által elrendelt gazdasági intézkedések, amelyeket közvetlenül sajtókonferenciája előtt írt alá hivatalosan is, rendkívüli felhatalmazására hivatkozva, a következők: — Az amerikai vállalatoknak tilos bármiféle kereskedelmet folytatni Líbiával, tilos amerikai áruk eladása és líbiai áruk vásárlása; — Tilos az amerikai repülőgépek leszállása és a hajók kikötése Líbiában, hasonlóképpen tilos líbiai repülőgépek és hajók fogadása az Egyesült Államokban; — Tilos hitelek és kölcsönök folyósítása Líbiának; — Amerikai vállalatok számára tilos gazdasági tevékenységet folytatni Líbiában; — Az amerikai állampolgároknak felelősségre vonás és büntetés terhe alatt el kell hagyniok Líbiát. Akik a tilalmat megszegik, büntető eljárás alá kerülnek. Az Egyesült Államok gyakorlatilag már több mint négy éve tiltja a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat Líbiával. A forgalom értéke ez alatt a korábbi több mint ötmilliárd dollárról mindösz- sze 300 millióra esett vissza. Amerikai vállalatok azonban részt vesznek a líbiai kőolaj feltárásában és feldolgozásában, illetve egy öntözőrendszer építésében és a már korábban elrendelt tilalom ellenére mintegy 1000—1500 amerikai állampolgár él az országban, egy részük munka- vállalóként, más részük családtagként. A rendelkezés értelmében az amerikai vállalatoknak még kell szüntetniük tevékenységüket, és az amerikai állampolgároknak el kell utazniok az országból. Reagan azt mondotta, hogy az Egyesült Államoknak ..megcáfolhatatlan bizonyítékai” vannak Líbia közvetlen részvételére a terrorista akciókban. arra hogy az ország területén „terrorista kiképző központok” vannak, de az ezzel kapcsolatban feltett kérdésekre nem volt hajlandó választ adni. arra hivatkozva, hogy ez biztonsági érdekeket sértene. Ugyancsak kitért az elnök az egyenes válasz elől, amikor arról faggatták, sor kerülhet-e Líbia elleni katonai akciókra a jövőben. Amikor arról kérdezték, az elnököt, miért marad katonailag tétlen az Egyesült Államok a terroristák ellen, noha korábban mindig kilátásba helyezte a katonai eszközökkel végrehajtott megtorlást, az elnök arra hivatkozott, hogy nem sikerült felkutatni a merényletekért* közvetlenül fe_ lelős csoportokat. A római és a bécsi merényletért azonban egyértelműen Abu Nidal palesztin szervezetét tette felelőssé, kijelentve, hogy az Egyesült Államok folytatja erőfeszítéseit a merényletek elkövetőinek felkutatására és megbüntetésére. A Líbia ellen korábban kilátásba helyezett „megtorlás” elmaradását azzal indokolta, hogy az országban még jelentős számú amerikai van. Azt mondotta azonban, hogy az Egyesült Államok — más országokkal együttműködve — csupán az elmúlt évben 126 terrorista akció tervét derítette fel, megakadályozva azok végrehajtását. Az elnök nem volt hajlandó elárulni részleteket erről, s csupán annyit ismert el, hogy egyes merényleteket az Egyesült Államokban akarták végrehajtani. Azzal kapcsolatban, hogy különböző csoportok az Egyesült Államokban végrehajtandó „öngyilkos akciókat” helyeztek kilátásba egy Líbia elleni támadás esetére, Reagan azt mondotta, hogy a fenyegetéseket „komolyan kell venni”. Az elnök kénytelen volt elismerni, hogy az Egyesült Államok szövetségesei nem hajlandók különösebb szankciókra Líbia ellen. Azt mondotta azonban, hogy amerikai részről folytatják a konzultációkat és bíznak abban, hogy a legújabb fejlemények fényében csatlakoznak Washingtonhoz. Reagan sajtókonferenciáján rendkívüli hevességgel és megvető módon beszélt Kadhafi líbiai vezetőről, akit egyebek között „barbárnak és zavarodottnak” nevezett. Azzal vádolta, hogy „menedéket és támogatást ad a gyilkos terroristáknak”. Bár, a sajtókonferencia jelentős részében a Líbia elleni akciókról volt szó, az újságírók néhány más kérdést is feltettek. Egy kérdésre válaszolva Reagan elnök közölte: Az Egyesült Államok és a Szovjetunió között egyelőre nincs megállapodás egy újabb csúcstalálkozó időpontjáról. Mint mondotta, változatlanul június végét tartaná kedvező időpontnak, de tudomása van arról, hogy szovjet részről szeptemberi időpontot javasoltak. „Reagan egyedül van!” — a La Libre Belgique című lap szerdai főcíme kifejezi az általános reakciót Brüsszelben az amerikai elnök felhívására Líbia elleni szankciókra. „Nyugat-Európában egvet- len hang sincs a Líbia elleni gazdasági szankciók támogatására, egyöntetű a vélemény, hogy ezek értelmetlenek”. Ugyanez Belgium álláspontja is — hangsúlyozza a lap. A belga kormánynak alaposan meg kellett fontolnia állásfoglalását, mert 1982, az Egyesült Államok és Líbia diplomáciai kapcsolatának megszakítása óta Belgium képviseli az Egyesült Államok érdekeit Líbiában, vagyis »molyán kőzvetítőszerep- re kényszerül Tripoli és Washington között. A belga kormány ismét leszögezte: határozottan elítéli a terrorizmus minden fajtáját, ideértve az állami szintű terrorizmust is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a római és a bécsi akciókért valamely kormányt tenné felelőssé. Egy másik tekintélyes belga lap, a Le Soir kiemeli Hollandia szembehelyezkedését Washington javaslatával. A nyugat-európai közösség soros elnöki tisztét jelenleg Hollandia tölti be. Az egymás közötti kereskedelemben nem Líbia függ az EGK-tól, hanem fordítva: a forgalom mérlege Líbia javára erősen aktív. 1984-ben, az EGK 9 milliárd ecu értékben vásárolt Líbiától, de csak 4,4 milliárd értékben exportált oda. A közös piaci or. szágok közül elsősorban Olaszország és az NSZK bonyolít nagy forgalmat Líbiával, míg több tagország kereskedelme az észak-afrikai országgal 1982 óta erősen visszaesett. A Benelux államok árucseréjének értéke Líbiával 1985-ben csak egvnyolcada volt az 1982-esnek. ☆ Mértéktartással, a tilalmak és megtorlások hasznát megkérdőjelezve fogadták szerdán Londonban Reagan amerikai elnök Líbiával szemben hozott „büntető” intézkedéseit. A brit külügyminisztérium szóvivője leszögezte: nincs változás a brit álláspontban, a kormány véleménye, hogy a tilalmak nem bizonyultak í különösképpen hatékony eszköznek, és eleddig alkalmazásuk nem hozott megfelelő eredményt. (MTI) KiiípoüMai sa'tMWirtM MrszHvában Gorbacsov Indiába látogat Szerdán ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége. Az ülés napirendjén a sajtótörvény készülő tervezete szerepeit. Miként elhangzott, ez lesz Magyarországon az első átfogó, a sajtóval, a lapkiadással, a tájékoztatás kérdéseivel foglalkozó törvény, ugyanis eddig e terület szabályozásával csupán alacsonyabb szintű jogszabályok foglalkoztak. Az elnökség örömmel üdvözölte a tervezetet, amely átfogóan tartalmazza a sajtó feladataira, valamint az állampolgárok tájékoztatásában az állami és a szövetkezeti szervekre, a társadalmi szervezetekre és az egyesületekre háruló kötelezettségeket. Különösen hasznosnak tartotta a testület, hogy & törvénytervezet az állami és szövetkezeti szervek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek kötelességévé teszi a sajtó rendelkezésére bocsátani a kért felvilágosítást, adatokat. Az érintetteíkmek elő kell segíteniük, hogy a tömegtájékoztatás munkatársai megkaphassák a feladatuk ellátásához, a tömegek széles körű informálásához szükséges tájékoztatást. A tervezet megszabja a lapalapítók, a lapkiadók és az újságírók jogait és kötelességeit. Az elnökség üdvözölte a törvénynek azt a tervezett előírását, amely az újságírókat fokozott védelemben kívánja részesíteni feladatuk ellátása során. A sajtótörvény tervezetével — néhány kisebb módosítást javasolva — a MÜOSZ elnöksége egyetértett. A tanácskozáson részt vett Bányász Rezső államtitkár, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Karvalics László, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese, s ott voltak a szövetség országgyűlési képviselő tagjai. (MTI) Váradi Emil, az MTI tudósítója jelenti: A Szovjetunió kész az ENSZ Biztonsági Tanács többi tagjaival karöltve garantálni azokat a megállapodásokat, amelyekre az indokínai országok és a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) jut, szülessen ez a megállapodás egy esetleges, délkelet-ázsiai kérdésekről tartandó nemzetközi konferencián, vagy más formában — jelentette ki Mihail Kapica szovjet külügyminiszter-helyettes szerdán Moszkvában. Sajtótájékoztatóján elmondta. hogy a .Szovjetunió és az ASEAN kapcsolatai iók, különösen az utóbbi időkben javult a viszony, elsősorban Indonéziával és Malaysiával. Eduard Sevardnadze e hónap közepén sorra kerülő tokiói látogatásával kaocso- latban elmondta- hogy ilven szintű látogatásra 10 éven belül először kerül sor. A Szovjetunió sokkal aktívabb egvüttműködést szeretne Japánnal a béke megőrzése- a leszerelés és a világűr mili- tarizálásának megakadályozása érdekében; szeretne eszmecserét folytatni az egvre nagyobb jelentőségre szert, tevő csendes-óceáni térség problémáiról, melyekből sok van. A kétoldalú kérdéseket illetően a Szovjetunió a politikai párbeszéd szélesítésére törekszik távol-keleti szomszédjával és szeretné elmélyíteni gazdasági, kereskedelmi kapcsolatait ezzel az országgal Weinberger amerikai hadügyminiszternek azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy a Szovjetunió növeli haderejét a Távol-Keleten és fenyegeti Japánt, Kapica * kérdésre válaszolva számadatokkal bizonyította, hogy a szovjet hadiflotta méreteit tekintve messze elmarad a térségben állomásozó amerikai haditengerészeti erők mögött. Kérdésre válaszolva elmondta. hogy az európai térségben leszerelt SS—20-as rakétákat a helyszínen szétszerelték és nem vitték át a Távol-Keletre, így tehát — minthogy a kérdező japán újságíró volt — azok nem fenyegetik Japánt. Afganisztánnal kapcsolatban megismételte, hogy a szovjet segítségnyújtásra az afgán vezetés kérésére került sor, s ezzel kapcsolatban két okot említett. Az első, hogy Afganisztánban forradalom zajlott le, melynek visszájára fordítását meg kellett akadályozni a proletár internacionalizmus alapján, másrészt a Szovjetunió nem engedhette, hogy egy vele szomszédos országban, melvhez az októberi forradalom óta .ió kapcsolatok fűzték, imperialista hídfőállást létesítsenek. Kapica a Gonfben februárban folytatódó közvetett afgán—pakisztáni tárgyalásokkal Az öt fő irány — atomenergetika A KGST-tagországok által tavaly decemberében elfogadott komplex program harmadik fő iránya az atomenergetika gyorsított fejlesztése. Ennek célja, hogy nagymértékben elősegítse a KGST- tagországok energiatermelésének növelését. Ezzel csökkenthetők a beruházások a fűtőanyag-kitermelő ipari ágazatokban, jelentős mennyiség szabadul fel egyéb szükségletek kielégítésére a hiánycikk- jellegű szerves fűtőanyagok- bői. a kőolajból és a földgázból. A program megvalósítása során a KGST tagállamai el akarják érni, hogy gazdaságosabbá, üzembizto- sabbá és megbízhatóbbá váljanak az atomerőművek, s létrejöjjenek a feltételek a gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrás, az irányítható termonukleáris reakció b asználatbavételéhez. Az atomenergetika eddig is a legdinamikusabban fejlődő ágazatok közé tartozott a KGST-országok többségében. A távlati prognózisok szerint a következő években még tovább nő az atomerőműben előállított energia részaránya a tagországok energiamérlegén belül. Bulgáriában jelenleg egy atomerőmű üzemel, amelynek összteljesítménye 1760 megawatt. A további bővítések, újabb. atomerőmű építésének eredményeként a Bulgáriában előállított villamosáramnak 1990-ben 40 százalékát, 2000-ben pedig 60 százalékát atomerőművek termelik. Az NDK-ban már ma is 12 százalékkal részeNÓGRÁD - 1986. január 9., csütörtök sednek az atomerőművek az energiatermelésből. Az országban most épül a harmadik ilyen erőmű. Lengyelország egyelőre nem rendelkezik atomerőművel, az első 1990-ben áll munkába. Csehszlovákiában 1990-ig 29,6 százalékra kívánják növelni az atomerőművi energia részarányát az országos energia- termelésben. Kubában jelenleg az első. Romániában pedig az első három atomerőmű építése folyik. Az atomenergetika a Szovjetunióban a legfejlettebb, ahol atomerőművek tucatjai működnek. A szovjet energia- termelés teljes növekményét a következő ötéves tervben az atomerőműveknek és a vízierőműveknek kell biztosítaniuk. Igen kiterjedt szakosodás alakult ki a KGST-országok között az atomerőművi berendezések gyártásában és kölcsönös szállításában is. A további fejlesztés célja, hogy az eddiginél is nagyobb hatékonyságú, szabványosított és egységesített berendezésekből álló újabb atomerőművek épüljenek a KGST-országokban. A feladatok között szerepel a természetes urán kihasználásának javítása. Űj, az eddiginél js hatékonyabb módszereket dolgoznak ki a radioaktív hulladékok kezelésére, szállítására és eltemetésére, valamint az üzemidejüket letöltött atomenergetikai berendezések biztonságos felszámolására. Az atomenergetika az áramellátás után bevonul a távfűtésbe is. A Szovjetunióban már a közeljövőben elkezdi a termelést két atomhőerőmű, a gorkiji és a voronyezsi. Ezek egyrészt lakások távfűtéséhez, másrészt ipari üzemek működtetéséhez termelnek majd hőt. Működésük tapasztalatai alapján megkezdődhet ezeknek az energiaközpontoknak az építése más KGST-országökban is. Fazekas László kapcsolatban megemlítette, hogy Pakisztánra külső nyomás nehezedik, s reményét fejezte ki, hogy Iszlámábádban felülkerekedik a józan ész és megértik végre. hogy Afganisztán és a szovjet katonai kontingens ellen harcolni az imperialista országok érdekében nem felel meg Pakisztán nemzeti érdekeinek* továbbá hogy Pakisztán végül pozitívabb álláspontot foglal el a napirenden lévő kérdésben. A szovjet—kínai viszonnyal kapcsolatban megemlítette: megállapodás van arról, hogy a kínai külügyminiszter az idén a Szovjetunióba látogat, szovjet kollegája ezt viszonozza. Az elmúlt három és fél évben sok történt e kapcsolatok fejlesztése érdekében, s ez főleg a kereskedelmi, a gazdasági, a műszakitudományos együttműködésre vonatkozik. Van azonban egy terület, ahol szeretnénk többet elérni: kapcsolatainkat valamilyen politikai dokumentummal szeretnénk megalapozni. Ez eddig nem sikerült. A Szovjetunió nem támaszt politikai feltételeket a kapcsolatok javításával kapcsolatban és bízik abban, hogv ebben az irányban előre lehet lépni, de nem barátaink vagy harmadik országok rovására. Arra a kérdésre, hogy az SZKP soron következő XXVII. kongresszusára a Kínai KP küld-e képviselőt vagy megfigyelőt, vagy hogy milyenek a 'szovjet—kínai pártközi kapcsolatok, Kapica tömören anv- nyit mondott, hogy az SZKP és a KKP között nincsenek kapcsolatok. Mihail Kapicát megkérték, fűzzön megjegyzést azokhoz az indiai lapjelentésekhez, miszerint Gorbacsov pártfőtitkár az idén Indiába látogat.’ A külügyminiszter-helyettes válaszában megerősítette az értesülést, de mint mondotta, konkrét időpontot még nem tűztek ki. Indokínával kapcsolatban utalt arra, hogy Kambodzsának idő kell hadserege megerősítéséhez, s akkor a vietnami erőket onnan vissza lehet vonni. Ez a folyamat politikai rendezéssel meggyorsítható, s akkor a vietnami egységek hamarabb távoznának. talán már 1987-ben. Az 1988-as olimpiai játékokról feltett kérdésre Mihail Kapica kifejtette, hogy igen cinikus volt a döntés, amely a rendezés jogát Szöulnak adta, amikor jól tudták, hogy sok ország nem ismeri el Dél- Koreát és nem tart fenn kapcsolatot vele. Képletesen szólva, mivel ném mentünk be Sz ajtón, az ablakon szeretnének bennünket berángatni. A Szovjetunió azt a kompromisszumos formát támogatja, hogy Phenjanban és Szöulban párhuzamosan rendezzék meg az olimpiát és akkor mindkét helyen egyszerre vesz részt. KGST-tervegyeztető tárgyalások Hanoiban Füzes Oszkár, az MTI tudósítója jelenti: Szerdán a vietnami fővárosban megkezdte munkáját a KGST tervegyeztető bizottságának 37. ülése. A tanácskozáson részt vevő magyar delegációt Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke vezeti. Az ülésen a KGST-tagállamo- kat a központi tervezőszervek elnökei képviselik, kivéve a román küldöttséget, amelynek élén elnökhelyettes áll. Megfigyelőként részt vesz a tanácskozáson Laosz tervhivatali elnöke és Jugoszlávia hanoi nagykövete. Az ülés megnyitóján Pham Van Dong, a vietnami minisztertanács elnöke, köszöntve a résztvevőket, megállapította: az ülés bizonyosan kiemelkedő fontosságú, hiszen a szocialista nemzet- gazdaságok hosszú távú együttműködésének ad keretet. A KGST-n belül Vietnamnak, Kubának és Mongóliának nyújtott sokoldalú támogatást nem csupán az érintett országok mihamarább! felzárkózását szolgálja, hanem fontos tapasztalatot ad a harmadik világ államainak a követni kívánt fejlődési út kiválasztásához, előmozdítva egyben az új, igazságos gazdasági világrend kialakítását. A tagállamok képviselői nevében Nyikolaj Talizin, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke mondott köszönetét Vietnamnak a találkozó megszervezéséért. Már maga az a tény, hogy — ezúttal először — Vietnamban kerülhetett sor ilyen magas szintű KGST- tanácskozásra, a VSZK fejlődését, haladását mutatja, mondotta, hangsúlyozva a szocialista államok sokoldalú együttműködésének jelentőségét. A KGST tervegyeztető bte zottsága csütörtökön folytatja ülését.