Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-30 / 25. szám

Állami kölcsön és bankkölcsön feltételei Több olvasónk érdeklődik aziránt, milyen fontosabb — kedvező — változások történtek a lakásépítés, lakásvásárlás pénzügyi feltételeiben. Mik az állami kölcsön, illetve a bankkölcsön igénybevételének feltételei? Lakásépítés, .vásárlás esetén az állam — pénzintézet út­ján — szociálpolitikai kedvezményt és kedvezményes ka­matozású hosszú lejáratú állami kölcsönt nyújt. A lakásépí­tést, illetve -vásárlást ezenkívül még a pénzintézet által nyújtott bankkölcsön, a munkáltatói és a helyi tanács tá­mogatása segítheti. Az állami kölcsön összegét a jogszabály akként határoz­za meg, hogy az nem haladhatja meg a szociálpolitikai ked­vezménnyel csökkentett építési költség, illetve eladási ár hetven százalékát és az éves hitelpolitikai irányelvekben — a családlétszám figyelembevételével — meghatározott leg­magasabb kölcsön összegét. Ám ezen felül az állami köl­csön feltételei szerint kell nyújtani és kezelni az ifjúsági takarékbetét és lakástakarékossági betét utáni kölcsönt is. Állami kölcsön felvétele esetén a törlesztési idő legfel, jebb 35 év. A havi törlesztőrészlet megállapításánál a jog­szabály kötelezően írja elő, hogy a törlesztőrészlet nem lehet kevesebb, mint a lakásba együtt költözők keresete, jövedel­mei együttes összegének tíz százaléka. Változtak a lakásépítéssel, -vásárlással kapcsolatban a bankkölcsönre vonatkozó rendelkezések is. Bankkölcsön ál­talában az állami kölcsön kiegészítésére nyújtható, mégpe­dig a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési költség, illetve eladási ár nyolcvanöt százalékáig. A bank­kölcsön felvételéhez kellő fedezet szükséges, törlesztési ideje pedig legfeljebb 15 év. Csak bankkölcsön nyújtható az in­gatlanszerzésre jogosult kiskorú személy önálló lakásának építéséhez, vásárlásához. Szintén csak bankkölcsön nyújt­ható annak az építtetőnek, vásárlónak, akinek tulajdonában olyan telek, vagy egyéb be nem épített ingatlan, illetőleg üdülő van, amelynek forgalmi értéke az építeni vagy vá­sárolni kívánt lakás építési költségét vagy eladási árát meghaladja. Itt említjük meg, hogv a havi törlesztőrészlet mértekének meghatározásánál az alábbi keresetet, jövedelmet kell fi­gyelembe venni: a munkaviszonyból, az ipari szövetkezeti tagsági viszonyból, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsági viszonyból, valamint a jövedelemadó-köteles tevé­kenységből származó nettó (nyugdíjjárulékkal, általános jö­vedelemadóval csökkentett) keresetet, jövedelmet. Ezentúl hozzá kell számítani a gyermekgondozási díjat, a nyugdíjat ps nyugdíjszerű ellátásokat és — nyilatkozat alapján a kapott gyermektartásdíjat. Mindezekből azonban a kölcsönt igénylő által fizetett gyermektartásdíjat le kell vonni. 4 Dr. Zs. A. 100 éves az önkéntes tűzoltó-egyesület Január 13-án ünnepelte megalakulásának századik évfordulóját a pásztói önkén­tes tűzoltó-egyesület. Pásztó város és a hozzá tartozó te­rületek önkéntes tűzoltóegysé­gei az elmúlt években is a különböző versenyeken több­ször értek el dobogós helye­zést, nagy múltra, sikerekre tekinthetnek vissza. Az ün­nepségen többen részesültek előléptetésben, kitüntetés­ben, kinevezéseket adtak át, köztük a 75 éves Singer Bé­la. aki Pásztón az egység pa­rancsnoka volt tizennyolc éven át, most a „Tűzbizton­ságért” aranyérem kitünte­tésben részesült. ☆ Árubemutatóval ebybekötött kiállítás A Pásztó és Vidéke Áfész egyhetes áruvásárlással egy­bekötött kiállítást rendezett, mely az elmúlt napokban zá­rult. Az árucsere-forgalom bemutatóján a csehszlovák Prievidza Jednota Szövetke­zet kereskedelmi szakemberei vettek részt, viszonozva a pásztói áfész múlt év decem­beri látogatását. A két szö­vetkezet között egy évtizede alakult ki az árucsere-kap­csolat, miszerint kölcsönösen kiállítanak és vásárolnak egymás termékeiből. Á mostani árubemutató­kiállításon a csehszlovák élelmiszer-, ruházati és ve­gyesipari cikkekből, mintegy 320 ezer rubel értékben vá­sároltak, mely kilencmillió forint értéknek felel meg. Említésre méltó, hogy a két szövetkezet' kereskedelmi kapcsolatokon kívül, sport- rendezvényeket is szervez, amelyeknek mindkét fél ré­széről nagy jelentőséget , tu­lajdonítanak. Szűcs Ferenc A pásztói vasútállomáson, az utazóközönség ivóvíz- ellátásával gondok, bajok vannak. Igaz. már évek óta, egy tábla jelzi „A vizet — nitráttartalma miatt — cse­csemők nem fogyaszthatják, poások megszokásból ihat­ják!{’ Nem tudom a vasút mit ért ezen? Valószínű, hogy a kiírtakkal kapcsolat­ban az illetékesek bővebb magyarázatot tudnak adni, még akkor is, ha nem lesz elfogadható! . . e ez — Levelezőink írják Eredményes Hz év A síküveggyárban, a köz- gazdasági főosztályon tíz év­vel ezelőtt alakult meg a „Marx Károly” Szocialista Brigád. A gyárban 1972-ben kezdődött el gz a nagyszabá- sú rekonstrukció, melynek eredményeképpen a VI. öt­éves terv kezdetére a megye egyik legnagyobb objektumá­vá vált. Nagy jelentőséget kapott a közgazdasági, elem­zőmunka : tervkészítés, ár- ügvek. statisztika. A brigád különböző válla­lásokat tett ezeken a terüle­teken és azokat maradéktala­nul teljesítette. Többek kö­zött tanulmányt készítettek az üveggyapotgyártás vegyes vállalati formában történő megvalósítására, a silós rend­szerű szódatárolás gazdasá­gosságára. Társadalmi munkában a Petőfalvi Lajos Általános Is­kola 8'c. osztályának tanulóit első osztályos koruktól pat­ronálják. Rendszeresen részt vesz­nek a gyári TIT-előadásokon, hárman most végzik a mér­legképes könyvelői tanfolya­mot. Minden évben ellátogat­tak az Üvegipari Művek egy­Eqészségűnkéri Csaknem egy világ om­lott össze bennem, mikor a Népszabadság január 15-i számában olvastam dr. Apor Péter kandidátus, a Testne­velési Főiskola kutatóinté­zetének tudományos ta­nácsadója nyilatkozatát, mondván: „a sétatempójú túrák nem sokat használ­nak az egészség megőrzésé­ben”. Öh, mi balga lelkek, hatvanas nyugdíjasok, ed­dig abban a hitben éltünk, hogy ha naponta 5—6 kilo­métert legyalogolunk ez egészségünk megóvását se­gíti elő. Naponta szorgal­masan róttuk a kilométere­ket. Most kiderült, mindez hiába volt. Mi jó „hatvana­sok” — akik eddig nem sportoltunk — már nem­igen vállalkozhatunk arra, hogy melegítőnk zsebében csörgő orvosságosüvegek- kel bekapcsolódjunk a „ko­cog ómozgalomba”! Különö­sen, ha jelentős súlyfeles­leggel is rendelkezünk. A gyaloglás mellett reggelen­ként még egy 5—6 perces testmozgást, „helybenfutást” el tudunk végezni, de több­re aligha vállalkozhatunk. A gyaloglás mellett regge­lenként még egy 5—3 per­ces testmozgást, „helyben­futást” el tudunk végezni, de többre aligha vállalkoz­hatunk. E hír mellett nagyobb csapást már csak az jelen­tene számunkra, ha vala­mely orvostudor azt is be­bizonyítaná, hogy ezek a séták nem segítik elő a szervezetbe bevitt többlet- kalóriák „elégetését” sem. Ezen a téren igen hiá­nyosak az ismereteink. Ez ideig lapunk hasábján az emberi szervezet energia- mérlegének jóformán csak az egyik, a „beviteli olda­lát” ismertük meg. Neve­zetesen, hogy milyen meny- nyiségű és minőségű étel, mennyire terheli a szerve­zet energia-háztartását. De keveset tudunk a másik oldalról, hogy a szervezet hogyan tud megszabadulni a felesleges bevitt többlet- energiától, a mozgás útján. Pl. egy kilométer gyaloglás az időtartam függvényében milyen mennyiségű kalóri­át „éget el”? Mit tegyünk, hogy a kö­rülményekhez képest vi­szonylag egészségesen élhes­sünk? Ennek érdekébe?! szí­vesen olvasnánk egy-egy orvos tanácsait lapunk ha­sábjain. Mindenesetre, míg erre választ kapunk, mi idős nyugdíjas barátaimmal, to­vábbra is szorgalmasan ró­juk a kilométereket. Mucsi Lajos Salgótarján egy gyáregységébe tapaszta­latcserére. Az 50 000 munkanapot Sal­gótarjánért mozgalom kereté­ben többször kaptak okleve­let. Eddig kétszer aranyko­szorús, többször ezüstkoszo- rús kitüntetésben részesültek. Ügy érzik, hogy szerény, nem annyira látványos, de céltudatos munkájukkal egy láncszemmel ők is hozzájá­rultak ahhoz, hogy a gyár a VI. ötéves terv minden évé­ben elnyerte a Kiváló gyár büszke címet. Keményvári István salgótarjáni síküveggyár Szerkesztői üzenetek „Aggódó szülők** (Balassagyar­mat): Aggodalmuk jogos volt. Erről közbenjárásunk során meg­győződtünk. A felettes hatóság intézik edésének eredményekép­pen. örömmel közöljük, hogy a levelükben írott intézmény ka­puja már reggel fél hét órától nyitva áll, felügyelet biztosítása mellett fogadja az intézménybe érkezőket. * G. J. (Balassagyarmat): Az el­veszett kabát ügyében mi ma­gunk is meglepődtünk. Megke­restük azt a fórumot, ahoi kivé­teles méltánylást kérhettünk. E kérésünket megértés, együttér­zés követte, a tanács azonnal intézkedett a kabát pótlásáról. E helyen köszönjük meg az ön bizalmát s az ügyben közremű­ködő valamennyi szereplőnek az emberséges, szép cselekedetet. O. L.-né (Salgótarján): Közér­dekű kérésükké] nyitott kapukat döngetnek, ugyanis az illetékes házkezeűőség ismeri, tudja, sőt tervezd is a központi antenna mielőbbi felszerelését. A köz­ponti antenna nélkül, még a ko­rábbi években épült lakóházak közül, minden évben 2—3 anten­na félsz ereit elésére kerül sor. Ha minden jól megy, az ez évi tervek és költségek jóváhagyása után kerülhet sor az önök jobb vételi lehetőségének biztosításá­ra. Kérjük addig is szíves tü­relmüket. ☆ V. A.-né (Salgótarján): Köz­érdekben írott levelét másolat­ban megküldtük az illetékesek­nek, amint a megoldás lehető­ségeiről választ kapunk, ügy an­nak közlésére visszatérünk. A ceredi fogadóban Cered községben évtizedekig gondot okozott, hogy nem volt melegkonyhás vendéglátóipari egység, de nem volt szervezett szálláshely-biztosítás sem. A Salgótarján és Vidéke Áfész 1983 tavaszán nyitotta meg a 132. sz. III. osztályú meleg­konyhás büféjét, melynek ve­zetője Tóth István. A meleg­konyhát örömmel fogadták a cerediek, hiszen megoldotta az előfizetéses étkeztetést. A büfé 1984. évi forgalma 3 mil­lió 582 ezer forint volt, amely­ből az ételforgalom 1 millió 79 ezer forint, tehát a forga­lom 30 százaléka. Az ételfor­galomból az előfizetéses étel­forgalom 719 ezer forint. Átlagban napi 200 fő ebédel ebben a büfében, a termelő. szövetkezet, a tanács ás a költ­ségvetési üzem dolgozóiból, va­lamint a község nyugdíjasai. Bóna Tiborné főszakács házi­as készítményeit sokan dicsér­ték már. Rendszeressé váltak a családi rendezvények és nyári időszakban az itt tábo­rozó úttörők étkeztetését is a büfé oldja meg. 1985-ben a büfé forgalma már 3 millió 858 ezer forint volt, melyből az ételforgalom 1 millió 288 ezer forint, tehát a forgalom 33.3 százaléka. 1984 végén a büfé emeleti ré­szén — mely valamikor a szövetkezet irodája volt — megnyílt a Ceredvölgv első tu^ ristaszállója, 14 szálláshellyel. Kezdetben ez a turistaszálló gyéren látogatott volt, de 1985-ben az áfész szerződést kötött a Szolnok és Vidéke Áfésszel, s azóta a kihasznált­ság rendkívül javult. 1985- ben már 168 ezer forint volt a szállodai bevétel, s ez igen jó eredmény, hiszen egynapi szálláshely csupán 80 forint. Az elmúlt évben már osztrák vadászok is vendégeskedtek itt egy héten át, s ugyancsak dicsérték a büfé ízletes éte­leit. Amellett, hogy a büfé forgalma egy év alatt 7,7 százalékkal nőtt, az ételfor­galom 19,3 százalékkal, a kávé­forgalom 55,3 százalékkal, az üdítőital-forgalom 18,1 szá­zalékkal nőtt. A melegkonyháj büfé és a turistaszálló együtt igazi ven­dégfogadó Cered községben. Naposcsibék Szolnokról A Salgótarján és Vidéke Áfész már évek őta szerződé, ses kapcsolatban áll a Szolno­ki Baromfikeltető és Terme­lő Közös Vállalattal. Már 1986- ra is megkötötték a szállítási szerződést. Február első hetétől április végéig 21 ezer naposcsibe, 2300 naposliba és 1400 naposka- csa szállítására kerül sor, A naposcsibékből 5 ezer húshib­rid, 16 ezer pedig sárga tojófajta. A naposcsibék először négy kistermelőhöz kerülnek, akik majd mint előnevelt csirkét szállítják a szövetkezeti bol­tokba árusításra. A naposliba és naposkacsa közvetlen a szövetkezeti boltokba kerül, s onnét a kistermelőkhöz. A naposbaromfi szállítására előzetes igényfelmérés alap-! ján kötöttek szerződést, de ha további igények merülnének fel, akkor a szolnoki szállító- partner kész többet is szállí­tani. Az előző években is így történt ez, s reméljük, hogy az idén sem les7 probléma a napos baromfi-ellá fással. Dudás Pál Ti-íz telt szerkesztőség f Meglepetéssel, de jóleső ér* zéssel olvastam a január 11-i NÓGRÁD-ban édesapámról, Kerekes Sándor születésének 90. évfordulójára irt cikket,. A leírtak teljes egészét- n megfelelnek a valóságnak. Nagyszerű ember volt az édes* apám. Ha munkája volt ak­kor napi 12—14 órát is bírt dolgozni. Igaz, hogy erre csak a felszabadulásunk után ke­rülhetett sor. mert előtte az év hat hónapjában kapott csak munkát, mivel politikai ül­dözött volt. Amellett, hogy rendszeres munkát nem kapott, a 6 tagú családnak a megélhetését min­den munkalehetőséget megra­gadva biztosította, s négy gyér. mekét becsülettel felneveUe. A legnehezebb időszakot az 1940—44-es évek között élte meg a család, mert akkor már a Horthy-rendőrség zaklatásai szinte napirenden voltak. Éj­szakai házkutatások, állandó rendőri felügyelet, internálás. A munka ünnepe — május 1. — előtti hetet már édesapám nem tölthette családja köré­ben, mert vagy valamelyik rendőrségi cellában, vagy in­ternáló táborban volt kényte* len „ünnepelni”. 1941-ben Kistarcsára inter, nálták. Édesanyám csoma­got készített és engem küldött el egyedül, 13 évesen Kistar* csára a csomaggal. Mivel én akkor még gyermekjeggyel utaztam a vonaton, ez volt az olcsóbb megoldás. Nagy iz­galommal ültem fel a vonat­ra vasárnap, mert látogatás csak ezen az egy napon volt. A börtönkapu előtt már 7 óra­kor több száz látogató gyűlt össze, alig vártuk a 10 órát, ho^y kinyíljon a kapu. Nagy izgalommal kerestem édes* apámat, de csak nagy sokára vánszorogva közeledett fe. lém egy hasonló alkatú em­ber. Annyit mondott „Kis­fiam”. Ebből ismertem rá. Mindkét szeme bekékülve, szája, orra megdagadva, egyik keze bénán lógott. Sírva fa­kadtam. Mi történt édesapám? Válasz: nem szabad róla be­szélni. Egy életre megmaradt bennem ez a kép. Még egyszer köszönöm a ma. gam és három testvérem ne. vében a megemlékezést. Elvtársi üdvözlettel: Kerekes Elemér '] Furcsaságok —— üzemidőn tűt Mint arról a lap január 11-i számában tájékoztatást adtunk, az ügyeletes gyógy­szertárak üzemidőn túl is ki­adják a sürgős igényeket ki­elégítő gyógyszereket. A két munkanap között ügyeletet teljesítő gyógyszerészt azon­ban igen gyakran, indokolat­lanul csengetik ki a kisab- lakhoz. Szinte napirenden van, hogy a harminc nappal előbb rendelt medicinát éppen az ügyeleti időben akarják ki­váltani. Italos emberek kof­feinért, mulatozás után alta­tóért csöngetnek. Azt sem tudjuk ‘ megérteni, hogy mi­ért éppen ügyeleti időben kell antibébi-tablettát, haj­festéket, ásványvizet kérni, vagy netán a betétes üvege­ket visszaváltani. Karácsony éjszakáján például tetűirtó szerért ugrasztották az ügye­letes gyógyszerészt, a nyoma­ték kedvéért, kis üvegben egy egészséges tetűpéldánrt is mutatva. De kértek • már üzemidőn túl alkoholt mag-' netofon tisztításához, és bi­kának való orrkarikát, amit a gyógyszertárak nem is for­galmaznak. Hogv azokról a zaklatásokról. heccből való becsen getésekről már ne is szóljunk, amikor esetenként a rendőrség segítségét is kénytelen igénvbe venni az ügyeletes gvógvszerész. Szeretnénk, ha mind ke­vesebb lenne, sőt megszűnne a munkaidőn kívül,i. indoko­latlan igénvbevétel A pati­kák nvitva tart ősi 'dele fd=tt mindenki hoz.záiuthat a szük­séges gyógyszerhez 1 Nógrád Megyei Tanács Gyógyszertári Koz««"*!» Kertész Mik'ns lg.-h. főgvógvs7<=r«57 összeállította: Tóth Jolán NÓGRÁD - 1986. január 30., csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom