Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-30 / 25. szám

Elégedettek a Villtesz Ipari Szövetkezet diósjenői telepének termékeivel a megren­delők. Közöttük, az Ikarus gyár az egyik legfőbb partner, amely a korábbi után az újabb, az úgynevezett Ikarus 30ö-as autóbuszcsaíád világítótestjeit is itt készítteti el. Képünkön Buboriné Konez Hajnalka és Lendvai Istvánná, a szállítójárművek magasság- jelzőjét szerelik — kj _ H atárőrök és bányászok Eredményes, sokoldalú együttműködés Csaknem három évtizede annak, hogy a BM Határőr­ség Balassagyarmati Kerü- leápairancsnoksága és a Nóg­rádi Szénbányáik ' kollektívá­ja szocialista együttműködési szerződést írt alá. Az 1985. évi együttműködés eredmé­nyességét tegnap, Balassa­gyarmaton, a határőrkerület­nél értékelték a két szerv ve­zetői. Vimcze Zoltán határőr ezredes. kerületparancsnok arról tájékoztatta a szénbá­nyák képviselőit hogy moz­galmas évet zártak, színvc. nalasan látta el a kerület személyi állománya feladatát, a rájuk háruló határőrizeti munkát, a közéleti tevékeny­séget. Kijelentette a kerület- parancsnok. hogy a kerület határőrei méltók a bányá­szoktól kapott csapatzászlóra. Ezután ténvekkel bizonyítot­ta a sokoldalú együttműkö­dést. A határőrök ott voltad a bányalátogatásokon, a bá­nyászok viszont az alegysé­gekkel ismerkedtek. Támo­gatják, hogy a leszerelő ha­tárőrök közül, minél többen jelentkezzenek a bányászat- ’ hoz, ezt segíti elő a határ­őrök brigádértekezleteken való részvétele. Szólt a szak- szervezet, a KIS Z_szervezetek együttműködéséről, a sport- találkozókról. Tervezik, hogy a bányánál határőr Ifjú Gárda_ szervezetet hoznak létre. Megköszönte a bányától ka­pott segítséget. Szólt arról, hogy a Nógiad megyei for­galomellenőrző pontokon évente, mintegy 7 millió em­ber fordul meg és ezek kul­turált, gyors és biztonságos átéresztését csak az együtt­működéssel lehet megvalósí­tani. Elnyerték az élenjáró magasabb egység címet, s jó esélyük van arra, hogy sor­rendben. hatodik alkalommal is elnyerhessék a KISZ Köz­ponti Bizottsága vörös ván­dorzászlaját. A bányászok részéről dr. Topták Sándor szociális igaz­gató számolt be a Nógrádi Szénbányák dolgozóinak munkájáról, így többek kö­zött aprói, hogy tavaly több mint 25 százalékkal adtak több szenet a lakosság tüze- lőellátásának javítására. Áz eredményeik alapján a szén­bányák is megpályázta a Ki­váló vállalat címet. Szólt a tervekről is, külön kiemelte a vállalat fennállásának 125. évfordulójának ünnepségso­rozatát, amelyből a határ­őrök igen komoly részt vál­lalnak. Vincze Zoltán és dr. Lip- ták Sándor ezután ünnepélye­sen aláírta az 1986-ra szóló szoci alista együttműködési szerződést, amely egyre szé­lesedő kapcsolatot teremt. Új benne, hogy az idén a szénbányák előtt álló felada­tok segítésére a bányászok, a határőrök együttműködését bizonyítva, kommunista mű­szakot szerveznek. A közös munkát legjobban segítőknek tegnap Kiváló határőr, illet­ve a Vállalat kiváló dolgozó­ja kitüntetéseket adtak át. Kilencven éve szüléiéit Eczel András Akkor született, amikor Ma­gyarországon az ország állam- alapításának ezredik évfor­dulóját "ünnepelték, vagyis 1896. január 31-én az akkor még nagyközségként nyilván­tartott Salgótarjánban. El­végezte az elemi iskolát Eczet András és ezután a salgótar­jáni palacküveggyárban he­lyezkedett el. Kezdetben be­hordóként kereste kenyerét, ké­sőbb üvegfúvó lett. Salgótarjánba is elért 1918 végén az őszirózsás forra­dalom szele. Mozgolódtak a munkások. Eczet Andrást 1919 januárjában számos társával együtt letartóztatták és elbo­csátották a gyárból, mert fi­zetett ebédidőt követeltek. Más munkahely után kellett néz­nie. Ezáltal került a Salgótar­ján Kőszénbánya Részvény- társasághoz. A bányászszak­szervezetbe 1922-ben lépett be, később a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Pártnak is tag­ja lett. Sokat zaklatták, nehéz volt a megélhetés, ezért a remény Romániába sodorta. A Román ’■'-'»ti mun ista Pártnak 1925 és 1931 között tagja volt. Ekkor visszaköltözött Salgótarjánba és a máx korábbról ismert munkahelyen, a paiacküveg- gyárban ismét üvegfúvóként helyezkedett el. Felvette a kap­csolatot az illegális Kommu­nisták Magyarországi Pártja helyi sejtjével. Mi volt a fel­adata? Nem éppen veszélyte­len. Terjesztette a párt röplap­jait és újságjait. Nem csak a munkahelyén, hanem lakóhe­lyén is. A felszabadulás Eczet And­rás életében rögvest új fejeze­tet nyitott. Belépett a Magyar Kommunista Párt baglyakaljai szervezetébe. Egy évig a de­mokratikus rendőrségben tel­jesített szolgálatot. Amikor a széncsata zajlott — 1946-ban — a baglyasaljai szénrakodón dolgozott, ahol hamarosan az üzemi bizottság elnökévé vá­lasztották. E munkahelyen 1949-ben lett a pártalapszer- vezet titkára. Egy év múlva a Kelet-Nóg- rád Megyei Népbolt Vállalat személyzeti vezetőjévé nevez­ték ki. E beosztásából nyug­díjazták 1955. november 15- én. Közéleti tevékenysége nyugállományba helyezése után sem szűnt meg. Pártcso- portbizalmi volt Baglvasalján 1963-ig. Később súlyos be­tegsége miatt e tisztségéből felmentették, ám ha egészsége módot nyújtott rá, ott volt a párta! a pszervezet különböző rendezvényein. Kevés olyan ember volt Nógrádban. aki­nek párttagságát az MSZMP Központi Bizottságának tit­kársága 1931-től folyamatos­nak ismerte el. Eczet András munkásmozgal­mi tevékenységét több elis­merés fémjelzi. Megkapta a Fegyverrel a hazáért emlék­érem, a Szocialista munkáért érdemérem, a Munkás-paraszt hatalomért emlékérem, a Szo­cialista Hazáért Érdemrend és a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát. A megye kiemelkedő mun­kásmozgalmi harcosa 1973. má­jus 10-én halt meg Salgótar­jánban. Január 31-én lenne 90 éves. Rozgonyi István Miben segít a módosított közgazdasági szabályozó? Nehezebb feltételek között — teljesültek az alapvető célkitűzések Deák Pál TESZOV-titkárra! Interjú Megyénkben lezajlott az el­ső zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlés Bátonyterenyén. Az elkövetkezendő napokban egyre több termelőszövetke­zetünkben adnak számot az elmúlt évi munkáról, tárják a tagság elé az idei feladato­kat. Ebből az alkalomból ke­restük fel Deák Pált, a Nóg- rád Megyei Termelőszövetke­zetek Területi Szövetségének titkárát és megkértem, hogy válaszoljon a témával kap­csolatos kérdéseinkre. — A TESZÖV számító­géppel segítette megyénk szövetkezeteit a zárszáma­dási mérlegbeszámolók el­készítésében. A feldolgo­- zott adatok szerint miként sikerült a szigorú közgaz­dasági szabályozókból adó­dó magasabb követelmé­nyeknek 1985-ben eleget tenni? — Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben a kö­zelmúltban. a munka közép­pontjában az elmúlt eszten­dő termelésének és gazdálko­dásának elemzése, értékelése, az 1986. évi feladatok kimun­kálása, a zárszámadó és terv­tárgyaló közgyűlések előké­szítése állt. Ez igen nagy kö­rültekintést, figyelmet igé­nyelt, mivel nagyszámú, több mint 300 rendelet, utasítás és közlemény szabályozza a mérleg tartalmi, számszaki összefüggéseinek kimunkálá­sát. Ennek a felelősségteljes munkának a segítése érdeké­ben szövetségünk az elmúlt évben kezdeményezte az üze­mi zárszámadások számító­géppel történő felülvizsgála­tát, amely kedvező fogadta­tásra talált. Az eddigi tapasz­talatok alapján elmondhatom, hogy a termelőszövetkezetek 1985. évi termelési, gazdálko­dási tevékenységüket a koráb­bi éveknél nehezebb feltéte­lek mellett végezték. Az el­múlt év elején életbe lépő ár- és pénzügyi szabályzók csaknem 60. millió forinttal rontották az üzemek pénzügyi helyzetét. Az előbbiek mel­lett a kedvezőtlen időjárás, valamint az évközben felme­rülő értékesítési gondok, fe­szültségek is nehezítették a gazdálkodást. Mindezek el­lenére a kollektívák erőfeszí­téseinek eredményeként főbb termelési célkitűzéseiket tel­jesítették. Az összes árbevé­tel előreláthatólag kismérték- ban meghaladja a tervezettet és az 1984. évit is. Ezen be­lül, az alaptevékenység két főágazata közül a növényter­mesztés árbevétele a terv szerint alakul, az állatte­nyésztésé attól kismértékben elmarad, a kiegészítő tevé­kenység termelése viszont meghaladja az előirányzottat. A gazdálkodás eredménye, jelentősen, több mint 15 szá­zalékkal csökkent. A mérsék- lődés döntő okát a költségek növekedésében, illetve az üze­mek teherbíró képességét meghaladó külső hatásokban látom Egyébként a gazdálko­dó egységek kétharmadánál mérséklődött az eredmény. Vagyis az 1985. évi szabályo­zómódosítás és a nehezebb gazdálkodási feltételek olyan helyzetet teremtettek, ame­lyeknek hatását a tett erőfe­szítések. a többletmunka sem tudta sikeresen ellensúlyozni az üzemek többségében. — Melyek azok a terüle­tek, ágazatok, ahol meg­tartottuk. illetve tovább növeltük korábbi eredmé­nyeinket? — A legfontosabb terme­léspolitikai célkitűzéseinket elsősorban a gabona- és hús­termelésben teljesítettük. A kalászosoknál az őszi búzából 4.6 tonna/hektáros átlagter­melést értünk el, mely a terv­ciklus második legjobb ered­ménye. Megyénk szövetkeze­tei 1985-ben több mint száz­ezer tonna kalászos gabonát értékesítettek, s ez majdnem 25 százalékkal több, mint amennyit a középtávú terv utolsó évére irányoztak elő. A VI. ötéves terv egyik leg­jövedelmezőbb növénye a napraforgó. Ebből az elmúlt évben országos átlagot még­haladó hozamot értünk el. A vetésterület e növényfajtából öt év alatt ■ csaknem meghá­romszorozódott. A takarmány- termesztésben szintén előre­lépés történt. Hosszú évek után 1985. az első év, amikor az állatállomány tömegtakar- mány-igényét minden üzem­ben megnyugtatna^ biztosí­tották. Ehhez jelentősen hoz­zájárult a silókukorica hozamának mintegy 25 szá­zalékos növekedése. Az elért eredményekkel azonban ko­rántsem lehetünk elégedettek, különösen a tárolt takarmá­nyok minőségével. Jónak ítél­hetjük viszont, hogy a be­szűkült piaci nehézségek és a verseny erősödése ellenére az alaptevékenységen kívüli te­vékenységek teljesítménye a korábbinál ugyan mérsékel­tebb ütemben, de tovább nö­vekedett. Céljainknak megfe­lelően erősödött és szélesedett a helyi telepítésű ipar rész­aránya, bővült az alaptevé­kenységhez kapcsolódó ter­ményfeldolgozás, fokozódott a feldolgozottsági fők, bővült a késztermékek előállítása. — Hol, és milyen jelle­gű visszaesések, törések következtek be? —• A termelési, gazdálko­dási eredmények a tervezet­től és a várttól több terüle­ten elmaradnak. Néhány ága­zatban megtorpanás, máshol visszaesés következett be. Ki­alakulásukban több komp­lexen ható tényező is közre­játszott. A kalászos gabonák közül — a termelés jó meg­alapozottsága ellenére — a tavaszi árpa hozama hektá­ronként több mint 6 mázsá­val elmarad az előző évitől. Ez mintegy 14 millió forint árbevétel-, illetve eredmény­kiesést jelent. Kritikus növé­nyünk volt a burgonya, amely hektáronként 4,3 tonnával termelt kevesebbet, mint az előző évben. A kisebb termés ellenére jelentős értékesítési feszültségek keletkeztek. A csapadékhiányos őszi idő­járás kedvezőtlenül hatott a csaknem 1100 hektár cukor­répa betakarítására. Emiatt jelentősen nőttek a betakarí­tási veszteségek is. Az átlag­hozam, hektáronként több mint 6 tonnával marad el az előző, évitől. Termelési és gazdálkodási tevékenységünk legkritikusabb ága továbbra is az állattenyésztés. Me­gyénkben a szarvasmarha- és a juhtenyésztés a meghatá­rozó. Az országoshoz hason­lóan Nógrádban is jelentősen csökkent az állomány. A vá­góállat értékesítése az előző évi alatt maradt, jórészt azért, mert a jelentős meny- nviséget képező pecsenye­baromfi ágazatát a szécsényi szövetkezet felszámolta. To­vábbá, rendkívül kedvezőtlen, hogy valamennyi ágazatban csökkent a szaporulat, a ko­rábbi évek dinamikus növe­kedésével szemben a tejter­melés színvonala is kismér­tékben visszaesett. Az ágazaton belüli feszült­ségek legélesebben az elmúlt évben jelentkeztek. Ennek alapvető okát az üzemi érde­keltség. illetve a megfelelő szintű jövedelmezőség hiá­nyában látom A kiegészítő tevékenységben a gazdasági társasagoknál ellentétes ten­denciák érvényesültek. Míg egyesek jól szolgálják az üze­mi érdekeket, addig mások számos feszültséget teremte­nek. kedvezőtlenül befolyá­solják az üzemek gazdálko­dását. pénzügyi eredményeit. A termelés anyagi, műszaki megalapozottsága a szűkös fejlesztési lehetőségek miatt nem kielégítő színvonalú. Egyre jobban elöregedik a gép- és járműpark, hiányos a speciális erő- és munkagép­ellátottság. Egyébként a gé­peket forgalmazó vállalatok sem minden esetben igazod­nak a technológiai igénvek- hez, és az üzemek pénzügyi lehetőségeihez. Mindezek hozzájárultak ah­hoz, hoáy szövetkezete nk nem tudják nyereségtervüket teljesíteni. Felerősödött tz üzemek közötti differencia ó- dás folyamata. Gondot ok z, hogy néhány, korábban U r- tósan stabil szövetkezet gaz­dálkodásában is visszaesés ' -i- pasztalható. Nehezítette a pénzügyi helyzetet, hogy a felvásárló és egyéb partner­vállalatok többsége gyakran késedelmesen fizetett. Ugyan­akkor az üzemek kénvte'e- nek voltak termelésük folya­matos biztosításához csaknem 16—18 százalékkal több hitelt fölvenni, viselve annak je­lentős kamatterheit. Sajnos, a helyzet a múlt év végén sem volt kedvező. A banki sorban állások összege az előző évi­nek közel a kétszerese. — Az információk sze­rint az 1986. évi közgazda- sági szabályozók növelik megyénk üzemeinek jöve­delempozícióját. Ugyan­akkor, ezzel ellentétes vé­lemények is elhangzanak. Mit jeleznek az előzetes számítások? — Az 1986. január 1-vel életbe lépett közgazdasági szabályozók főbb koncepció­jának és gyakorlati alkalma­zásának megismertetése és bevezetése érdekében szövet­ségünk is közreműködött. Se­gítettük a szabályozók válto­zásából eredő hatások felmé­rését, az üzemi reagálás ki­alakítását. A helyzetfelmérés, az üzemi visszajelzések alap­ján az a tapasztalatunk, hogy a közgazdasági szabá­lyozók változásából adódó előnyök csupán a veszteségek megszüntetéséhez elégsége­sek. vagyis nem oldanak meg minden feszültséget. Ugyan­akkor nagyon nagy ered­ménynek tartjuk, hogy meg­szüntette az előző időszak el­vonó jellegét, s a korábbinál kedvezőbb lehetőséget bizto­sít a fejlesztési elképzelések megvalósításához. Különösen pozitívnak ítéljük — a szá­munkra fontos — szarvas­marha-ágazat helyzetének javítására született intézke­déseket, de jelentősek a ser­tés- és a baromfiágazat po­zícióját javító segítő lépések is. — ön, mint az érdekvé­delmi szerv vezetője, mi­lyen területeken, témák­ban és megközelítésben kívánja a testület vélemé­nyét, javaslatát a terme­lőszövetkezetek országos tanácsával egyetemben a felsőbb szerveknél hallatni, képviselni? ’ — Ma már valamennyiünk előtt ismeretes, hogy a ked­vezőtlen adottságú térségek­ben tevékenykedő termelőszö­vetkezetek az elviselhetőnél nagyobb terhelést kaptak az elmúlt évben. Ez különösen a legrosszabb termelési felté­telek között levő üzemeket érintette. Kedvezőtlen hatá­sa egyértelműen érződik me­gyénk szövetkezeteinek gaz­dálkodási eredményeiben is. ' Mivel az előbbi említett tér­ségekben termelhető mező- gazdasági termékekre is szükség van. arra törekszünk, hogy megfelelően, reálisan közvetítsük a szövetkezetek­nek azi az igényét, hogy az objektív körülményekből, az átlagosnál magasabb költsége­ket az ágazati irányítás. a támogatások reálértékének megtartásával ismerje el. A termelésösztönzésül szolgá­ló-intézkedések vegyék job­ban figyelembe adottságain­kat, teremtsenek megfelelő érdekeltséget a gazdálkodás valamennyi területén. Vagyis az üzemi erőfeszítések mel­lett. — amire mindenütt szükség van , a Nógrád me­gyei termelőszövetkezeteknek is legyen lehetőségük a to­vábbfejlődésre — fejezte be gondolatait Deák Páí. — Köszönjük a válaszo­kat. Venesz Károly NÓGRAD — 1986. január 30., csütörtök 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom