Nógrád, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-04 / 3. szám

Mérlegen a Volán sakkcsapata (2.) Sok jó egyéni teljesítmény Másodosztályú viadal Tóth László, a csapat első táblása A sakkcsapatbajnokságban a jó- szereplés fontos kelléke az összeállítás, vagyis az erőlista. Nem mindegy ugyanis, hogy ki, melyik táb­lán szerepel, hányszor ját­szik sötéttel, vagy világossal. A volánosok 1985-re okultak az előző év kudarcából és taktikusan, jó szerkezetben sorolták egymás után a 13 mesterjelöltet. Az eredmény nem maradt el, mert a ta­valy szerepelt 18 játékosból mindössze hárman nem tel­jesítették az 50 százalékot. Az együttesben nyolc játé­kos: Tóth L., Szabó, Klepej, Szokács, Ponyi, Gallai, Gál és Nagy valamennyi találko­zón szerepelt. Istvanovszki 12, Egyed, Kánya és Patai 11 alkalommal ült asztalhoz. Az egyéni teljesítmények a táb- lánkénti sorrendben a kö­vetkezők: J. Gy. D. V. P. % 1. Tóth László 13 4 7 2 7,5 58 2. Szabó Ervin 13 2 •4 7 4 31 3. István ov. K. 12 3 6 3 6 50 4. Klepej József 13 4 6 3 7 54 5. Egyed Andr. 11 3 6 2 6 55 6. Székács L. ' 13 8 4 1 10 77 7. Ponyi Attila 13 7 3 3 8,5 65 8. Gallai János 13 8 3 2 9,5 73 9. Gáil Gábor 13 4 7 2 7,5 68 10. Vá radii O. 10 3 4 3 5 50 Id. Kánya Z. 11 5 3 3 6,5 59 12. Kassai S. 9 4 3 2 5.5 61 lő. Patai József 11 4 1 6 4.5 41 14. Nagy Mihály 13 2 8 3 6 46 15. Pali a Gy. 6 3 1 2 3.5 58 1€. Lengyel I. 5 2 2 1 3 60 Gallai János nyolc győzelmet szerzett Szepessy Ervin két, Sirnkó Jenő egy döntetlennel járult hozzá a 101,5 ponthoz. Az együttesből senki nem maradt veretlen. A legtöbb győzelmet Gallai és Szokács (8—8) és Ponyi (7) szerezte, míg a „remis király” Nagy Mihály lett 8 döntetlennel. Ha a táblánkénti szereplése­ket vizsgáljuk, jónak mond­ható az úgynevezett olimpiai táblák, az 1—4. helyen sze­repelt sakkozók teljesítmé­nye. Tóth László az elmúlt esztendőben is remekül „tar­totta” a csapatot az első táb­lán. Legszebb győzelmét az egri Mészáros mester ellen érte el, s kijátszott, éles játszmákban remizett mester ellenfeleivel, például Siskov- val, Bakossal és Szurovszki- val. Szabó elmaradt ugyan szokásos jó teljesítményétől, ám Istvanovszki értékes 50 százalékkal zárta a CSB-t, Klepej pedig régi formájá­ban néhány bravúros győ­zelmet aratva remekelt. Az 5—8, táblán találjuk a csapat legjobb pontszerzőit. Egyed, Szokács, Ponyi és Gallai 34 pontot gyűjtött a Ponyi Attila keményen har­colt. Bencze Péter fejvételei csapat ossz p onts z ám á n a k egyharmadát. Egyed ezúttal is megbízható volt, Ponyi magára talált és győzelemre tört, Gallai a tőle megszo­kott kombinatív stílusban „szállította” a pontokat. Jó teljesítményekről adha­tunk hírt a 9—14. táblákról is, ahol Gál Gábor a csapat negyedik legjobb teljesítmé­nyét nyújtotta, eredményesen játszott Kánya és a csapat doaenje, Váradi újra bizo­nyította, hogy számíthat rá az együttes. Kassai éretten és nagy ambícióval játszott. Jól segített Palla és a tavaly debütált Lengyel István, aki ősszel négy játszmából há­rom pontot szerzett — veret­len maradt. A két ifjúsági játékos, Patai József és Nagy Mihály, ezúttal elmaradt a várt teljesítménytől. Mind­ketten többre képesek, mint ahány pontot most gyűjtöt­tek. Patai egyetemi tanulmá­nyai miatt fáradtnak látszott a partikban, míg Nagynak dinamikusabban, győzelem- retörően kellene játszania. Lesz lehetőségük javítani. (SZ. L.) Salgótarjánban Szombaton is­mét a jellegzetes pengecsattogá- soktól és „talá­latjelző” felkiál­tásoktól lesz han­gos Salgótarjánban a Buda­pesti úti iskola tornaterme. Másodosztályú férfitőrvívó- versenynek ad otthont a Gor- kij-lakótelep testnevelés tago­zatos — és egyebek közt a vívósportnak is nem egy te­hetséget adó — oktatási in­tézménye. Az OB I-ből éppen két hete kiesett SKSE sportolói: Ku- rucz Gyula, Kurucz István és Szilágyi Tibor részvétele mi­att izgalmasnak ígérkező ese­ményen itt lesz a hazai II. és III. vonal minden ismer­tebb versenyzője és csapata fBVSC, DVTK, Dunaújváros, MTK-VM, OSC, Székesfehér­vári Ikarus stb.), így a szín­vonal is bízvást magas lesz, legalább néhány összecsapáson. Bár ennek a sportágnak rendszeript kevés nézője van ezen a szinten, talán érdemes a vívás iránt érdeklődőknek kilátogatniuk ma reggel 9 órá­tól a zagyvapálfalvai hely­színre, pár órára. A rendez­vény előreláthatólag késő dél­utánig tart. Jó alkalom ez a hazai tőrözőknek, hogy bizo­nyítsak: csak átmenetileg lesz OB Il-es az SKSE — jövőre ismét a legfelsőbb osztályban a helyük a Kohász-csapat tagjainak. Sorokban Kitűnően szerepelt az ÉRVV Kazincbarcika csapatában Nóg- rádból Horváth Endre és Sztre- mi József, az első alkalommal megrendezett országos vízügyi sakkbajnokságon. A 84 fős me­zőnyben Horváth Endre 6,5 ponttal hatodik lett, míg csa­patban a 3. helyet szerezte meg a Sztremivel és Horváthtal meg­erősített borsodi együttes 21 csapat versenyében. ☆ Szécsényben 23 fővel asztali­tenisz-versenyt rendeztek a te­lepülés felszabadulásának tisz­teletére. Az úttörőknél Kuris Csaba, a nőknél dr. Kerekes Tünde, a férfiaknál Molnár László győzött. ☆ Galyatetőn folytatja az edző- táborozást 17 versenyzővel a Salgótarjáni Petőfi síszakosztá­lya. A tarjáni szakosztály ma és holnap országos biatlon­versenyt rendez, amelyre a fő­városi klubok versenyzőit is várják. Górcső alatt Ilyen volt az ősz az NB ll-ben 2. Pályaválasztóként és vendégként Mit tervez 1986-ra Pápanifz Zoltán Szinte „egyik napról a má­sikra” került a salgótarjáni Papanitz Zoltán a világ leg­jobb sportlövő^ közé. Néhány évvel ezelőtt még semki sem ismerte, 1985-ben pedig ju­nior Európa-bajnok lett. — Mit terveztem a múlt esztendőben? Inkább csak ter­vezgettem, álmodoztam, nagy eredményekről, magam sem hittem volna, hogy ennyi minden sikerül. — Ez évi céljai? — Szeretném, ha 1986- ban legalább olyan jól ver­senyeznék, mint tavaly, és van egy nagy próbatételem is: Helsinkiben rendezik meg a légfegyveres Európa-bajnok- ságot, ahol felnőttekkel kell megmérkőznöm. Jó lenne, ha a dobogó legfelső csúcsán áll- nék az eredményhirdetés után, de ehhez rengeteget kell még gyakorolnom. A Budapesten megrendezésre kerülő junior­bajnokságot viszont — talán nem tűnik szerénytelenségnek — szeretném megnyerni! Sze­retnék bekerülni a válogatott csapatba is, amely szeptem­berben világbajnokságra in­dul a Német Demokratikus Köztársaságba. — Kinek a válaszaira kí­váncsi ugyanezekre a kérdé sekre ? — Érdekelne mit mond Ba­logh Ferenc, a romhányi röp­labdacsapat kapitánya. A hazai pálya előnye minden együttesnél két­szeresen esik lat­ba. A riválisokkal szemben otthon elhullajtott, illetve idegen­ben szerzett pontok meghatá­rozóak lehetnek a végelszámo­lásnál. Éppen ezért érdemes elgondolkodni e két tabella összesített eredményén. Ősszel otthon 1. Szeged 10 8 2­25- 4 18 2. DVTK 10 6 3 1 19- 6 15 3. Keszthely 10 6 3 1 18- 9 15 4. Dunaújváros 10 6 2 2 21- 8 14 5. Eger SE 9 5 4­13- 3 14 6. Szolnok 9 6 2 1 19-10 14 7. G.-MÁVAG 10 5 3 2 21-21 13 8. Veszprém 9 5 3 1 13- 5 13 9. Komló 10 6 1 3 25-18 13 10. Sopron 9 6 1 2 16- 9 13 11. Baja 10 6 1 3 20-14 13 12. Nyíregyháza 9 5 2 2 17- 7 12 .13. SBTC 10 5 2 3 14- 7 12 14. Vác 9 4 3 2 10- 8 11 15. HMSE 9 4 2 3 18-12 10 16. Debr. Kinizsi 10 2 5 3 15-14 9 17. Szekszárd 9 3 3 3 11-11 9 18. H. Szabó SE 10 3 3 4 10-14 9 19. KVSE 9 3 2 4 10-10 8 20. Olajbányász 9 1 4 4 8-16 6 Egy évvel ezelőtt ezt á ta­bellát a Nyíregyháza vezette az előző őszön kilenc mérkő­zésből szerzett, tizenkét pont­jával, de jobban szerepelt a Nagykanizsa, a Kazincbarci­ka, a Debreceni Kinizsi, a Hódmezővásárhely és a Vác is, mint legutóbb. Idén vi­szont pályaválasztóként jobb teljesítményt nyújtott a tava­lyinál a DVTK, a Keszthely, a Veszprém és a Sopron. ősszel idegenben 1. Eger SE 10 4 5 1 20-12 13 2. Ganz-MÁVAG 9 4 3 2 11- 9 11 3. Szekszárd 10 3 4 3 8-16 10 4. Szeged 9 4 1 4 16-14 9 5. DVTK 9 3 3 3 17-17 9 6. Dunaújváros 9 2 5 2 10-10 9 7. Olajbányász 10 2 3 5 15-19 7 8. Komló 9 3 1 5 10-14 7 9. SBTC 9 2 3 4 8-12 7 10. H. Szabó L. SE 9 3­6 13-17 6 11. Debr. Kinizsi 9 2 2 5 9-15 6 12. Szolnok 10 3­7 10-18 6 13. Keszthely 9 1 4 4 3-11 6 14. HMSE 10 2 2 6 8-19 6 15. Nyíregyháza 10 3­7 7-18 6 16. Sopron 10­5 5 8-17 5 17. Vác 10 2 1 7 4-19 5 18. Baja 9 1 3 5 7-25 5 19. KVSE' 10­3 7 8-23 3 20. Veszprém 10 * 3 7 5-20 3 A tavalyi listavezető itt a Volán volt. A Vác egy évvel korábban éppen annak kö­szönhette kiváló helyzetét, hogy ebben a versenyben má­sodik legjobb tudott lenni ti­zenegy ponttal! Most ősszel vendégként kitűnően szerepelt a Szek- szárd és a Nagykanizsai Olaj­bányász: e két együttes ide­genben több pontot szerzett, mint hazai környezetben. Ér­dekes még, hogy mindössze három csapat akad, amely vendégként nem tudott nyer­ni. Szegedről és Egertől vi­szont nem tudott egyetlen csa­pat sem győztesen távozni. Egyébként mindkét listát az összesített tabella élmezőnyé­nek csapatai vezetik. Az SBTC — rangjához mér­ve — mindkét tabellán a várt­nál gyengébb mérleggel zárta a szezont. Az egyesület múlt­jához méltóan, elsősorban ha­zai pályán kell javítania tel­jesítményén. (Nem ;s olyan régen még a legnagyobb csa­patok is remegő lábakkal lép­tek pályára az SBTC ottho­nában. No, de hol van már a tavaly; hó? Mindenesetre az elnökség által változatlanul hagyott célkitűzés elérése ér­dekében, az őszihez hasonló hazai vereségeknek nem sza­bad tavasszal előfordulniuk! P. L. (Folytatjuk.) B NÓGRÁD - 1986. január 4„ szombat Gyermehehneh Mesekönyves mese Élt egyszer, ha el nem aludt közben örökre, a vi­lág leglustább és éppen ezért a legálmosabb fiúja, Szöszmósz. Háromkereki falu három dombja között, a harmadik kerekes kút ut­cájában aludta a lusták leglanyhább álmát. Szuszogott nappal, hor- tyogott éjjel. Ha azt ál­modta, hogy dolgoznia kell, kiverte a verejték és föl­riadt. Ilyenkor annyit mon­dott, hogy „MI A SZÖSZ?!”, aztán kimerültén az ébren­léttől újabb szuszogó hor- tyogásba kezdett. Ez így ment egyik nap­ról a másikra, sőt még a másikról is a következőre. Egyszer azonban egy me­sekönyv, Szöszmósz ágya fölötti polcon, elunta magát az állandó és éppen ezért szakadatlan hortyogástól. — Mit nem képzel, egy ilyen nyamvadt álomszuszék! — pödörte végig poros lapjait a mesekönyv. — Tele és telistele vagyok tündérek­kel, csodákkal, földig érő manókkal, bosszúálló bo­szorkányokkal, három igaz testvérrel, öreg királlyal, fondor lelkű farkassal, kur­ta farkú kismalaccal, terülj- asztalkával. és ez a lusta­ság csak szörtvög, szortyog, szuttvog, horkol, horkan gat és nagyokat hortyant. Né­ha még ásít is, ha ébren van. Hát ezt nem tűröm to­vább! A mesekönyv megropog­tatta gerincét, és újra meg- pödörte a lapjait. Csodák csudájára betűk potyogtak ki belőle. — Huss! — mondta a mesekönyv, és a betűk egy­től egyig átváltoztak. Lett belőlük szőke tündér, föl­dig érő manó, bajszos bo­szorkány, három igaz test­vér. öreg király, kopasz farkas és egy kurta farkú kismalac. Mind-mind ott nyüzsgőtt Szöszmósz ágya körül, de a világ leglustább és éppen ezért* a legálmosabb fiúja csak hortyin gáttá tovább a maga szúszakolását. A szőke tündér elunta magát, és ráfújt Szöszmósz arcára, A fiú orrát finto­rítva a falnak fordult, és aludt tovább. Erre még a jóságos tündér is dühbe gurult. Megrázta a fiút, paplanostul-párnástul. Erre már az álomszuszék is ki­nyitotta a szemét, no de csak az egyiket, és annyit dünyögött: — Mi a szösz?! Erre a nemtörődömségre aztán a bajszos boszorkány is megmérgesedett. Nem volt rest, seprűt ragadott, és kisöpörte az ágyból Szöszmószt. — Ejnye, hát minek szöszmötöltök itt ennyien? — motyogta csipáit kidör­zsölve a szeme sarkából Szöszmósz. Az öreg király méltóság* teljesen emelkedett Szösz­mósz bozontos feje fölé. — Hol van a terüljasz- talkánk?! — Az meg mi a szösz? — húzta össze kisebbre magát Szöszmósz, mert észrevette a kopasz farkast, amint még csupaszabb fogait vi­csorítja rá, és nem a kur­ta farkú kismalacra. — Szóval, te nem tudod, hogy mi az a terüljasztal- kánk? — szólalt meg az első fiú. — Te, nem ismered a meséket? — toppantott a második fiú. — Te, nem ismered a csodákat? — hördült fel a harmadik fiú. A helyzet egyre ijesztőb­bé vált. Szöszmósz ott cid* rizett a kör közepén, re­megett, inogott, lúdbőrözött, félt ettől a sok csodabogár­tól. Még az alvástól is el­ment a kedve! És ekkor a földig érő manó suttyomban odasetten­kedett a világlusta fiú lábá­hoz és megbökte. — Itt van! Fogd! Ez a mesekönyv segít neked, hogyha belelapozol és ol­vasod! — azzal el is tűnt. Egyre nagyobb lett a ka- valkád Szöszmósz körül. A bajszos boszorkány seprűt nyergeit, és Szöszmósz feje fölött röpködött. Az öreg király, hegyes koronáját döfködte Szöszmósz hátába. A kopasz farkas már Szösz- mósz cipőjét nyaldosta . .. Mindegyik a terülj asztalkát követelte. Szöszmósz gyorsan fölla­pozta a földig érő manó ál­tal kapott mesekönyvet, és csodák csodájára, kibújt belőle egy asztal. Kibújt és elterült a hívatlan vendé­gek előtt. Volt azon ez és az. Meg volt pakolva a sok földi finomsággal, de leg. főképpen azzal, ami szem­nek és szájnak ingere. Szöszmósz; ölében a me­sekönyvvel, csak bámult. A , népes vendégsereg egyből az asztalnál termett, és evett, ivott. Az asztalról azonban semmi sem fogyott, sőt! még egyre több falat került rá. — Mi a szösz?! — nyelt nagyot Szöszmósz, aztán nadrágot húzott, kabátot vett és rohant legjobb, ép­pen ezért legkedvesebb ba­rátjához, Pufócihoz, aki mindig éhes volt, és ettől nagyon szenvedett. Pufóci a hír hallatára összekapkodta magát, és gurult Szöszmósz barátja után. Még ma is esznek, jól él­nek a terüljasztalkából, ha időközben Szöszmósz el nem aludt, Pufóci pedig nem ta­lált ennél a mesekönyvnél jobb, de legalábbis ebetőbb mesét. Szűcs Mariann j Hogyan csapta be öregapó az ördögöt? Nem állhatta a sátán öregapót, hogy nagy szegénységében is mindig vidám volt. Elküldte hát az ördögöt, hogy gyötör­je egy kicsit öregapót. öregapó ismerte az ördögök szokásait. Mielőtt lefeküdt aludni, kenyérhéjat akasztott az ajtó fölé. Megérkezett az ördög öregapó házikójához. Látja, hogy kenyér lóg az ajtón. Ki akarta deríteni, hogy milyen a ház gazdája, hát megkérdezte a kenyértől: — Milyen itt az élet? — Ajjajjaj — válaszolta a kenyér —, ne is kérdezd! A gazdám egy olyan sintér, amilyennel ritkán találkozik az ember. Velem is mit csinált? Először elszórt a mezőn a sors kényére'kedvére hagyva, utána faekével, boronával nyúzott, sarlóval levágott, cséphadaróval csépelt, malom­kövekkel őrölt, dézsában megdagasztott, kemencében meg­sütött. most meg kiakasztott házőrzőnek. Mikor ezt az ördög meghallotta, inába szállt a bátorsága és elszaladt, dehogyis teljesítette a sátán parancsát! Zahemszky László fordítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom